Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-29 / 305. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Termelőszövetkezeti asszonyok tanácskozása Termelőszövetkezeteink 110 ezer tagja közül 35 ezer a nő, s nem kis részük van abban, hogy az idén 5 szá­zalékkal több terményt te­hettünk a népgazdaság asz­talára mint tavaly. Hiba, hogy a nők, számukhoz és különösen a termelésben végzett munkájukhoz viszonyít­va, még mindig nincsenek ará­nyosan bevonva a vezetésbe. Szövetkezeteink vezetőségeiben a brigádok és munkacsapatok élén 800 rjő van, és elmondhat­juk, jól megállják a helyüket. Márpedig az asszonyok szívós­ságát, munkafegyelmét, akarat­erejét, vezetésre termettségét jobban ki kellene használni. — Igen sok feladat hárul 1962-ben a megyénk szövetkeze­ti asszonyaira az árutermelés­ben. Szabadszállásról a Lenin T6Z-ből indult ki egy kezdemé­nyezés, amely azt a célt tűzi ki célul, hogy minden tsz-család hizlaljon egy sertést. Ennek a célkitűzésnek az asszonyok le­gyenek az élharcosai, hogy el­terjedjen az egész megyében. A kiskunfélegyházi járás tsz- asszonyai azt tervezik, hogy minden háztáji gazdaság 10 ki­ló rántani való csirkét ad le szerződésre március 8-ig, a nem­zetközi nőnapig. A katymári Vörös Csillag Tsz nőtagjai kez­deményezték a nők között 200 munkaegységes mozgalmat, s ma már több mint kétezer tsz-asszonynak kétszáz fe­lett van a munkaegysége megyénkben. Van hát erőnk arra, hogy nagy mértékben segítsük a me­zőgazdaság termelését. Több he­lyen például az asszonyok ka­pálták a kukoricát és alkalmaz­ták a fészektrágyázást, s ez igen jó eredményre vezetett. Ha ez általánossá válna, és például csak 3 mázsával növelnénk me­gyénkben a kukorica termésát­lagát, 125 ezer sertéssel többet tudnánk hizlalni. Most a zárszámadási közgyű­lések következnek. Ami hibát elkövettünk, abból le kell vonni a tanulságot Ügyeljünk arra, hogy csak azoknak legyen szava a közgyűlésen, akik becsü­lettel helytálltak a terme­lésben, s elegendő munkaegységet is teljesítettek. Végezetül a jövedelemelosz­tásról beszélt Szűcs elvtársnő, majd nagy tetszéssel fogadott beszámolóját élénk vita követte. A vitában felszólalt Abakova elvlársriő, aki a szovjet asszo­nyok nwében üdvözölte az egy­begyűltekét. Nagy Ottó Újra fellángol az angolai szabadságharc RABAT. (TASZSZ) Rövid szü­net után Angolában ismét meg­indultak a hadműveletek. De­cember 25-én az angolai felke­lők megtámadták a portugál csapategységek által tartott ál­lásokat Carmonában és más pontokon. A MAP hírügynökség ruandai jelentése szerint Angola északi részében jelenleg heves harc folyik. Az újabb támadás fontos sza­kasza az angolai nép szabad­ságharcának, s a goaihoz hason­ló vereséget okozhat á portugál gyarmatosítóknak. Bulgáriában január 1-től felemelik egyes dolgozói kategóriák bérét és fizetését Az argenMit külügyminiszter fogadta a kubai kormány képviselőiét Kelendők a műszaki cikkek Csaknem félmillió forintos áruforgalmat bonyolít le havonta a Bácsalmási Földművesszövetkezet nemrég megnyílt önkivá­lasztó műszaki boltja. Az üzlet polcairól a legújabb típusú rádiók, televíziós készülékek, mosógépek, porszívók, kávéfőzők, asztali lámpák, magnetofonok »-kacérkodnak-“ a vevőkkel. Jel­lemző a helyi lakosság igényeire, hogy az elmúlt három I’-map £latt 40 darab televíziós készüléket vásároltak az új boltból. Buenos Aires. (Reuter) Carca- no argentin külügyminiszter fo­gadta Carlo« Olivares kubai külügyminiszterhelyeittest, aki Chiléből érkezett Buenos Aires- be, hogy tájékoztassa az argen­tin kormányt Kuba álláspontjá­ról az amerikai államok külügy­minisztereinek közelgő értekez­letével kapcsolatban. A két po­litikus 90 percig tárgyalt, a meg­beszélésekről közleményt adtak W. nyos, közoktatási és adminiszt­ratív dolgozók, újságírók, művé­szek és a központi intézmények alkalmazottainak bérét, illetve fizetését. Reformálják a leva értékét SZÓFIA. A Bolgár Kommu­nista Párt és kormány néhány hónappal ezelőtt hozott határo­zata értelmében 1962. január 1-én a Bolgár Népköztársaság­ban végrehajtják a pénzrefor- mot A leva értékét 10:1 arány­ban változtatják meg és Úi pénzt bocsátanak ki. A pénzreform következtébe» az árak és a bérek, valamint a szolgáltatások árainak viszo­nya nem változik, csupán tíz­szer kisebbre csökken. A lakosság javítási igényeinek kielégítéséről a Tiszakécskei Permetezőgépgyár vezetéséről tárgyalt a megyei tanács közgazdasági kollégiuma Csütörtökön dr. Varga Jenő elvtárs elnökletével ülést tartott a megyei tanács közgaz­dasági kollégiuma. Az ülésen két napirendi pont szerepelt: egyes vállalatok átszervezése kapcsán vegyesipari és javító-szolgáltató vállalatok alapítása, második napirendi pontként a Tiszakécs­kei Permetezőgépgyár eddigi te­vékenysége és a vállalati gaz­dálkodás megjavítása. Az ülés vitájában részt vett Erdélyi Ig­nác elvtárs, a megyei pártbizott­ság ipari osztályának vezetője. A jelentéseket dr. Bruncsák András elvtárs, a megyei ta­nács vb ipari osztályának ve­zetője terjesztette a kollégium elé. Az első napirendi pont vitájá­ban a kollégium tagjai részlete­sen elmezték annak szükségessé­gét. hogy a lakosság javítási-szol­gáltatási igényeinek még jobb kielégítése céljából, a tanácsi ipar szervezetten is lerakja ilyen jellegű vállalatok alapjait. Erinek szellemében született a határozat, hogy az iparfejlesztés kapcsán egyes üzemek átszerve­zésével, és az adott lehetőségek kiaknázásával: Baján, Kalocsán, Kecskeméten és Kiskunfélegy­házán vegyesipari jellegű javí­tó-szolgáltató vállalatokat hoz­zanak létre. A közgazdasági kollégium úgy határozott, hogy az új vállalatok szervezését és későbbi irányítását, az illetékes városi tanácsok végezzék. A megyei tanács pénzügyi, ipari és tervosztálya pedig messze­menően segítse az említett vál­lalatok felállítását. Több elvi kérdés vitája nyo­mán. a közgazdasági kollégium arra is felhívta a városi taná­csok vezetőinek figyelmét, hogy a három szektor; a tanácsi vál­lalatok, a kisipari szövetkezetek és a magániparosok munkájá­nak összehangolásával, az eddi gieknél jobban tartsák kézben a lakosság javítási és kommu­nális szükségleteinek kielégíté­sét. Az új vállalatok megalakí­tására 1962. első negyedében ke­rül sor. Munkájuk jelentős hoz­zájárulás lesz ahhoz, hogy a megyei tanács ipari osztálya, a jövő évre előírt 25 millió 400 ezer forint javítási-szolgáltatási tervét teljesítse. A Tiszakécskei Permete­zőgépgyár munkájának hiányos­ságait taglalva, a közgazdasági kollégium elmarasztalta a vál­lalat vezetőit. Tűrhetetlen az az állapot, ami az anyaggaz­dálkodás tekintetében, a terve­zésben, a termelés előkészítésé­ben és a munka szervezetlensé­gépen évente visszatér. Több határozat és a részletes intézkedési tervek ellenére, is­mét magasak a normán felüli anyagkészletek. Sok az elfekvő áru, a befejezetlen termelés pe­dig több millió forint értéket képvisel. A gyárnak átlagon fe­lül jó a gépellátása. A termelő- berendezések kapacitásának ki­használja viszont, erősen az át­lag alatt van. Naponta alig ház ladja meg az 5—6 órát. De n«j»J megnyugtató a társadalmi tu­lajdon védelme sem. A vállalat- vezetésnek ezek a hiányosságai végül ismétlődő pénzzavarok­ban, igen magas kötbérekben és büntetőkamatokban - jelentkez­nek. Mindez komoly mértékben rontja a vállalat gazdasági ered­ményeit. Ezeknek a hibáknak az oka — állapította meg többek kö­zött a közgazdasági kollégium — az üzem vezetőinek munka­módszereiben keresendő. Éppen ezért: a viszatérő lazaságok, a fegyelem, a szervezés és irá­nyítás hiányosságai, de a fele­lősség tekintetében is — a ve­zetőktől, elsősorban a vállalat igazgatójától követel változást a kollégium. Egy mondatban ezt így összegezhetjük: 1962-ben Tiszakécskén is biztosítani kell a tanácsi ipar vezetésének átla­gos megyei szintjét. A kollégium határozata ér» telmében, a megyei tanács ipa­ri és pénzügyi osztályának ve­zetőiből, a tanácsi ipar legjobb vasipari dolgozóiból, és a gyár vezetőiből bizottság alakul, hogy műszaki és ügyintézési téren részletes, az üzem egész műkői désére kiterjedő intézkedési ter­vet készítsen, és ellenőrizze aa abban foglaltak végrehajtását. Ez képezi majd alánját annak a jelentésnek, melvben a megyei tanács végrehajtó bi­zottságát tájékoztatják a Tisza­kécskei Permetezőgépgyár hely­zetéről. 6. Gt KVI. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1961. DEC. 29, PÉNTEK Csütörtökön Kecskeméten, < megyei nőtanács végrehajtó bi eottságának rendezésében, egész napos tanácskozásra gyűlte! össze megyénk legkiválóbb tér melőszövetkezeti asszonyai. Rész vett a tanácskozáson Kern Ti bőmé, a Magyar Nők Országot Tanácsa Végrehajtó Bizottsága nak tagja, Erdőst József, a: MSZMP megyei bizottságánál titkára, Szűcs Béláné, a MagyaJ Nők Országos Tanácsának tagjá Iván Istvánná országgyűlési kép viselő, Pankovits Józsefné, i megyei nőtanács titkára, s mint meghívott M. Abakova bjelo- rusz szövőnő, a Szocialista Mun­ka Hőse. Pankovits Józsefné üdvözölt« a megjelenteket, majd Szűci Béláné mondott beszámolót. — Lassan már hagyományossá válik, hogy év végén a megyei nő­tanács összehívja a megye asszonyait, s értékeli az el­múlt év eredményeit és megbeszéli a nőkkel, mit hogyan tegyenek a követke­ző esztendőben — kezdte beszédét Szűcs elv­társnő. — Ezután részletesen beszélt a világ nőmozgalmának az utóbbi időben elért , eredmé­nyeiről, a nemzetközi helyzetről, majd a megyénkben történt vál­tozásokról. — Nálunk is uralkodóvá vált a mezőgazdaságban a szocialis­ta nagyüzemi gazdálkodás — mondta az előadó, majd így folytatta: — Nehéz volt ez az esztendő, de az aszály ellenére a termésátlagok nem csökken­tek, mert szövetkezeteink tag­sága jó munkát végzett..Büszkék vagyunk megyénk tsz-asszonvai- ra, akik sokszor derekasabban helytálltak, mint a férfiak. SZÓFIA. (MTI) Bulgáriában a párt és a kormány 1960-ban hozott határozata értelmében — az 1960-ban három szakaszban végrehajtott emelés után — 1562. január 1-től sor kerül a negye­dik bér- és fizetésemelésre. En­nek során emelik egyes mun­káskategóriák, mezőgazdasági munkások, szakemberek és ve­zetők, kereskedelmi, tudomá-

Next

/
Thumbnails
Contents