Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-03 / 285. szám

í. oldal

1961. december 3, vasárnap

Egész pártunk egyetért a XXII. pártkongresszus irányvonalával

(Folytatás az 1. oldalról.)

bán vezetők, Enver Hodzsa és Mehmet Shehu nem értenek egyet Sztálin személyi kultuszának elítélésével, s általában a személyi kultusz elítélésével. Elsősorban azért nem értenek egyet, mert náluk jelenleg is virul a személyi kultusz. Hogy mit jelent egy párt és egy nép élétében, azt önöknek nem ecseteiéin, hiszen az ötvenes évek elején saját mag’-k is láthatták, s ítéletet alkothattak róla. Az albán vezetőknek nem tetszik a személyi kultusz elítélése, de a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egyetértett a Szovjetunióval, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságával, amikor az albán vezetőket nyilvánosan megbírálta és elítélte, mert nem tudtak megszabadulni a személyi kultusztól. Meg kell említeni azt is, hogy a kongresszuson részt vett 80 küldöttség között volt egy, a kínai testvérpárt küldöttsége, amely szerint nem volt helyes nyilvánosan megbírálni az albán vezetőket.

— Mi, magyar kommunisták, s a nemzetközi kommunista mozgalom óriási többsége, a testvérpártok majd mindegyike azt az álláspontot képviselte, hogy igenis szükség volt a nyilvános bírálatra.

— Pártunk Központi Bizottsága nevében mondhatom, hogy párttagságunk, a magyar kommunisták. miként az egész magyar nép, már megismerte a személyi kultuszt, s abból nem kér többet! Az embereknek teljesen elegük volt a párt )n belüli önkényből, s abból az állami életben is lábrakaDott gyakorlatból, amely nem tisztelte és nem tartotta be a törvényeket Mi a személyi kultuszt felszámoltuk- A pártban és az állami életben egyaránt normálisan mennek a dolgok. Azt hiszem, ezt önök mindnyájan értik és tudják. Aki részt vett a pártéletben vagy a közéletben, saját tapasztalatából tudja: olyan helyzet alakult ki nálunk,

. a munkásosztály forradalmi pártjában, éppúgy mint a közéletben, amilyennek szocialista államban lennie kell.

— Mi felszámoltuk a személyi kultuszt, s mindig is meg fogjuk gátolni annak

I visszatérését!

1 — Milyen problémáink vannak a személyi kultusszal, ha már azt egyszer felszámoltuk? — vetette fed a kérdést Kádár János. — Létezik egy olyan határozat. hogy nálunk 6em utcát, sem gyárat nem szabad élő személyről elnevezni. Ezt a határozatot öt évvel ezelőtt hoztuk, azóta be is tartjuk. Viszont korábbról még maradtak ilyen elnevezések, és ezeket bizonyos idő alatt megváltoztatjuk. De nem a név a döntő, hanem az, hogy az üzemben vagy szövetkezetben milyen a szellem. Sokkal inkább ügyelnünk kell arra, hogy az emberekben még meglevő rossz szemléletet léküzdjük. Ma már nincs ugyan személyi kultusz, de vannak még dogmatikus. szektás módon gondolkodó emberek. Harcolunk ezeknek az ■ embereknek a szemlélete ellen, mert az igen nagy kárt okozhat Most jó alkalom nyűik arra is, hogy kissé jobban szemügyre vegyük, hogyan viselkednek az emberek a közügyeikben, hogyan gazdálkodnak a köz javaival. A tisztségviselők áltaíá-i ban normálisan dolgoznak. Cej még mindig jelentkezik az önzés, a barácsolás hajlama: ha az üyen hajlam vezető beosz-' tással párosul, az közveszélyes.

Vigyáznunk kell arra. hogy | senki se élhessen vissza be- í osztásával. <

Vannak nálunk bizonyos szolgáltató vállalatok, például a vízvezetékszerelők, a villanyszerelők. Manapság — s ezt meg kell mondani — még mindig előbb megy ki a szerelő, ha egy vállalati igazgató mennyezete ázik be, mintha egy vállalati segédmunkás lakásában romlott el valami. Mindenki tudja, hogy ez így van.

— Ezért ml azt követeljük, a vezető beosztásban levő. hatalmat gyakoroló emberektől, hogy inkább még azzal se éljenek, amihez joguk van. semmint visszaéljenek befolyásukkal és azokkal a lehetőségekkel, amelyek beosztásukból adódnak.

Hogyan képzeljük el a régi nézetek elleni harcot? Most ne azért vegyenek elő egy embert, mert nyolc évvel ezelőtt szektás volt Azt már elfelejtettük neki. Azért vegyék elő, ha még ma is szektás nézeteket vall.

Mi ugyanis nem fogjuk megtűrni a pártban azt az embert, aki a párt egész tevékenységét nem úgy fogja fel, hogy az a tömegekbe vetett bizalomra épül.

Mi csak a tömegekkel együtt tudunk előrehaladni. (Nagy taps.) Nagyon fontos, hogy állandóan és folyamatosan erősödjék a párt és a nép kapcsolata.

— A Szovjetunió Kommunista Pártja ismét nagy segítséget nyújtott a világ valamennyi kommunista és munkáspártjának azzal a határozttsággal, amellyel a XXII. kongresszuson fellépett a személyi kultusz maradványai ellen. Ezzel kapcsolatban különböző kérdések is felvetődnek. Mi azt valljuk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja az a párt. amelynek történelmi múltja következtében óriásá tapasztalata halmozódott fel, tehát az a párt, amelyiktől minden kommunista és munkáspárt tanulhat.

Meggyőződésünk. hogy a Sozvjetuiüó Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa nagyon erős eszmei fegyvereket adott a világ valamennyi kommunista és munkáspártjának, így a Magyar Szocialista Munkáspártnak is.

Vannak persze, akik most

okoskodnak. Egyesek így: íme, Sztálin koporsóját kivitték a mauzóleumhói — tehát új szezon következik a jobboldal számára Olyasmit is hallottam, hogy rehabilitálni kellene azokat, akik nálunk Sztálin szobrát ledöntöttek. Ne haragudjanak. hogy most erről beszélek, de ez igen fontos dolog. Én a következőket mondom: Ha az a szobor ma is ott állna akkor most hoznánk egy határozatot, hogy decemberben vagy januárban el kell távolítani. Akik a Sztálin szobrot nálunk ledön- tötték, nem azért tették, mert Sztálinnak hibái voltak, hanem azért, mert nem szeretik a kommunizmust, őket' tehát sohasem rehabilitáljuk.

— Olyasmit is hallani mostanában. hogy azoknak a revizionistáknak talán nem is volt olyan nagy bűnük, hiszen ők is a személyi kultuszt szidták. Nem kevés olyan ember is van, aki 1956 után .nem jelentkezett a pártba, s most azt gondolja, hogy valamilyen liberális folyamat következik a kommunista pártokban, így nálunk is. Ez persze tévedés. A mi pártépítési elveink a XXIL kongresszus után is ugyanazok maradnak, mint az elmúlt öt évben voltak. Önök tudják, ki lehet a mi pártunk tagja Nem akarom ezt most részletezni, de egy nagyon egyszerű meghatározást azért tudnék mondani. Azt ajánlom, hogy a következőkre ügyeljenek: minél több olyan párton- kívüli legyen — erre kell törekednünk. így kell dolgoznunk —, akit szívesen látnánk a párt tagjai között. Ez az egyik célunk. A másik: minél Kevesebb olyan ember legyen a párt tagjai között, akit szívesebben látnánk a párton kívüL (Nagy

— Ügyeletes orvosi szolgálatot

ma, vasárnap reggel 7 órától este 19 óráig dr. Koós Katalin tart a kecskeméti SZTK-szék- házban.

— A PETŐFI NÉPE szerkesztő bizottsága december elsejei beküldési határidővel irodalmi pályázatot hirdetett. A nagy érdeklődésre való tekintettel a szerkesztő bizottság december 10-ig meghosszabbította a pályázat beküldési határidejét.

— Kecel en járási népfrontblzottsági ülést tartanak december 5-én, kedden délelőtt fél 9 órakor a művelődési házban. Köm- pöc községben elnökségi ülést tart kedd este a népfront.

— MEGJELENT az új Magyar Lexikon ötödik kötete. A kötet majdnem 8000 m-r betűvel kezdődő címszót, 267 szöveg közötti ábrát, illetve térképet és 19 műmellékletet tartalmaz.

NAFTÁI

1961. december 3, vasárnap.

Névnap: Olivia.

Napkelte: 7 óra 13 perc.

Napnyugta: 15 óra 54 perc. *

— Fogadóórákat tartanak a

VL kerületi pártvezetőség tagjai hétfőn délután 4 órától este 7 óráig a kecskeméti Czollner téri pártszékházban.

— Gyászhír. Fájdalommá! tudatjuk, hogy szeretet* anyánk*

nagyanyánk, dédnagyanyánk* testvér és rokon. özv. Bódog Józsefné, rövid szenvedés után elhunyt Temetés t hó 4-én du. 2 óraikor a Szentháromság temetőben lesz, A gyászoló család.

6642

— Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen férjem, drága j<3 édesapánk és nagyapánk, Fodor Pál elhunyta alkalmából mindazon rokonoknak, jó szomszédoknak és ismerősöknek köszönetét mondunk részvét nyilvánításért és megemlékezésükért, mellyel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. ▲ gyászoló család. <635

taps.) Ezen az alapon Jól eligazodhatunk. Mi politikánk alapján ítéljük meg az embereket, és mindig azt mérlegeljük: erősödik-e a párt ha az az ember bekerül a párt tagjai közé, vagy talán attól erősödik a párt, ha másokat kiteszünk. Ez a párt- építés legfontosabb követelménye.

Kádár elvtárs ezután aláhúzta: a XXIL kongresszus eszmei fegyverzetét fel kell használnunk saját építőmunkánk meggyorsítására. Az eddigi eredmények nagy erőt adnak a további feladatokhoz. Pártunk — éppen a XX. kongresz- szus tapasztalatainak hasznosításával — öt év alatt nagy győzelmeket aratott.

Most az a feladatunk, hogy

magasabb szinten folytassuk a munkát.

— Az utóbbi évben soka* lehetett hallani arról, hogy vannak nehézségeink, vannak feszültségek a népgazdaságban. Mi az igazság? Nehézségeink vannak és mindig is lesznek,

mert a szocializmus építése

mindig megkívánja az erők megfeszítését — Olyan nehézségeink is vannak, amelyek bizonyos általános elmaradásból adódtak.

Utalt arra* hogy 1953. éV nyarától 1957 nyaráig hazánk gazdasági fejlődése nem volt egyenesvonal ú. és több vonatkozásban elmaradással is számol- nunk

Végezetül Kádár János a legfontosabb gazdasági és politikai eredményeinkről szólt Majd hangoztatta, hogy az SZKP XXIL kongresszusa után a mi politikai irányvon»« lünk nagyon hosszá időre stabilizálódott

Lehet tehát nyugodtan finf és dolgozni, tanulmányom!, hogyan lehet ezt a politikát még jobban végrehajtani. Pártunk

VII. kongresszusa helyes irányt szabott Van ötéves tervünk* amely megfeled szocialista építésünk céljainak. Ez* a tervet valóra váltjuk, a nehézségeket! pedig léküzdjük. i

Ők sem élhetnek csak maguknak...

Balotaszállási jegyzetek

Balotasxállás ... Régi riport emléke kísért amikor ma szőlőre éhes, homokos és termőföldekkel tarkított »szöcske járásait- járom.

— Ha kietlennek, szegényesnek is látszik e vidék, kincses^ bányát lehet belőle varázsolni a pulyka és a juh nagyüzemi tenyésztésével, szőlők, gyümölcsösök telepítésével — cseng vissza füleimbe a Kiskunhalasi Állami Gazdaság itteni üzeim- egységvezetőjénék öt-hat éve elhangzott szenvedélyes kinyilatkoztatása. Később megtudtam, hogy e kincsesbányát az állami gazdaság a maga területén tőle telhetőén ki is aknázta.

De mire jutott a falu többi gazdája, az apró parcellákból verejtékezve életet csiholó földművelő lakosság? Felfedezték-e, nyertek-e ők is valamit a kincsen? — erre a kérdésre kutatom a feleletet mostani látogatásomkor. A tanácselnök, aki felfedező körutamra baráti kalauzomul szegődött, segít a kérdésekre adható helyes válasz meglelésében.

— Az utóbbi években tucatszámra épülték az új házak a faluban, a hajdani földhözragadt tanyai lakosok új otthonai... Nagy dolog ám az. amikor egy tanyai ember felismeri, hogy magára hagyatva, elszigetelve hiábavaló az élete!

— Azután itt van a két tsz is. Sokat jelent már a puszta létük is, bár még nagyon-nagyon sok gondunk van velük.s.

_ ? ? ?

— Azt hiszem, az a legfőbb baj, hogy nem váltották be teljesen a hozzájuk fűzött reményeket A tervezettnél jóval alacsonyabb — 11—16 forint — a várható munkaegységérték, de ennek csak részben oka az aszályos esztendő... == vallja az elnök;

Hol van hát az alapvető hiba? Talán a vezetésben, vagy a tagok szorgalmában? Sokat beszélgettünk erről, s a konklúzió röviden így summázható:

A megváltozott új körülmények között az emberek nehezen találnak magukra. Közgazdasági nyelven: gondolkodásuk, világnézetük messze elmarad a termelő erők és termelési viszonyok mögött

Kevesen ismerik fel, hogy ez az egyik legalapvetőbb oka a rég óhajtott eredmények késlekedésének. Kevesen ismerik fel, hogy az emberek egyöntetű akarata, alkotó tudása, helyes élet- és munkaszemlélete éppoly nélkülözhetetlenek a gazdasági eredmények eléréséhez, mint a traktorok, a műtrágya s a többi korszerű művelési eszközök, eljárások.

No. de ki magyarázza meg mindez* a tanyai embereknek? A tanácselnök, a párttitkár — s ha még oly világosan értik és érzik is ezt az igazságot —, a termelőszövetkezetek elnökei, vezetői egyedül nem vállalkozhatnak arra, hogy minden embernek külön-külön segítsenek eddigi világnézetével való leszámolásában.

És amikor a beszélgetésben ide eljutottunk, került szóba a

falusi értelmiség, közülük is a pedagógusok, s az ő felelősségük.

Miért éppen róluk esett

szó? Sok mai példával is magyarázhatnánk, de engedjék meg, hogy ezúttal egy anekdotának beillő történettel »érveljek-«. Éppen balotaszállási látogatásom >tt Horváth Gyula bácsi, Csengőd nyugdíjas tanítója mesélte édesapjáról — a falu első pedagógusáról — e mától több mint egy emberöltőre visszanyúló emléket:

— Akkoriban a »falu« egyetlen tanult embere az édesapám volt, így nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is hozzá fordultak minden gondjukkal, sőt »közéleti« kérdésekben is az 6 tanácsát kérték. Nem csoda, ha mindenben benne volt még a huncutságaikban is. Egyik alkalommal a páhi községházát lopták el úgy, hogy éjjel szekerekre pakolták minden ingóságát meg a jegyzőt és átél építették Csengődre. Aztán Tabdit eladták Kiskőrösnek, s az árán felépítették a községházát így vált önálló közigazgatással rendelkező területté az egykor Kiskőröshöz tartozó pusztaközség.

— Egy más alkalommal történt . i. A falu veteményeseinek,

kertjeinek termését énül én*

»eldézsmálták« az egyre fenyegetőbb méreteket öltő belvizek. A parasztok összeszövetkeztek a veszélyt elhárító levezető csatorna megásására, de a közigazgatás akkori bürokratái keresztül húzták számításukat. Ugyanis semmi áron nem adtak engedélyt a csatorna megépítésére* Mire egy szép holdvilágos tavaszi éjszakáin — apámmal együtt — ásóra kapott a szegénység apraja-nagyja, még az asszonyok is. Hajnalra a községi jegyző, meg a felsőbb közigaza tási emberek legnagyobb megrökönyödésére és bosszúságára, kész volt a még ma iS meglevő, jó szolgálatot tevő belvízlevezető árok...

Azt hiszem, nem lehet e tőr* ténetet egyedül a társadalmi munka »őskori« példájának tekinteni* Nagyszerű példa ez a néppel együtt élő pedagógus elhivatottságára is. S ha valahol, akkor Balotán igen-igen nagy szükség van erre*

A nagykiterjedésű tanyavilágban — ahol a község 3445 lakójából még ma is 3300 él — helyenként szinte hihetetlenül primitívek az életkörülmények. Nem egy helyen a házilag ösz- szeeszkábált ajtók, ablakok ujjnyi széles résein át szabadon garázdálkodik a lakásban a hideg és a szél. Hevenyészett* ugyancsak házilag gyártót* prices képezi az ágyat, melyen egy-egy kiadós napi munka után jóízűen még ki sem nyújtózkodhat az ember.

Ax ilyen életforma mellett egyetlen »érv« tartja őket: »így élt; így csinálta az