Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-03 / 285. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR­MEGYE I LAPJA SZOCIÁLIS TA MUN KAS PAKT eÁcs — KISKUN XVI. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Ára 60 fillér 1961. DEC. 3, VASÁRNAP Kisipari szövetkezeteink életéből Hosszú felsorolást igényelne, olyan sokrétű a kecskeméti kisipari szövetkezetek munkája. Közülük három szövetkezetből mutatunk be egy-egy képet A vegyesipari ktsz-ben az idén 14 000 pár kesztyű készül külföldi megrendelésre. Látogatásunkkor éppen Mér« Ede, a Minőségi. Ellenőrző Részvénytársaság ellenőre vizsgálta: meg­felelnek-e a kesztyűk exportra. A részleg jól dolgozott, leérté­kelés nem történt A Mezőgazdasági Szövetkezetben a héten avatták a 2-es számú csőhúzó-műhelyt, A gépeket a szövetkezet újítói szer­kesztették. Hojsza Irén, Halász Ferencné, Bitter Józsefné és a többiek alumíniumcső-h ulladékbói itt készítik a golyósironok betéteit. Legrégibb szövetkezetünkben, a Kecskeméti Cipész Ktsz- ben az elmúlt évhez viszonyítva jelentősen nőtt az ügyfelek száma. íme, a bizonyíték: Ebben az évben 4500 pár új férfi cipő készül és körülbelül tízszer ennyi — 45 ezer — párat javítanak. {Pásztor Zoltán felvétcleij ... Egész pártunk egyetért a XXII. kongresszus irányvonalával Kádár János elvtárs beszéde a csepeli dolgozók nagygyűlésén Mint már jelentettük; Kádár János élvtórs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra pénteken látogatást tett a Csepel Vas- és Fémművekben, ahol délután nagygyűlésen ta­lálkozott a dolgozókkal. Az alábbiakban ismertetjük Kádár elvtársnak a nagygyűlésen el­hangzott beszédét. * Kádár elvtárs beszédének ele­jén beszámolt gorkiji látogatá­sáról és átadta a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a dicső forradalmi hagyományokra visz- szatekintő Gorkiji Vörös Szor- movo Gyár munkásainak test­véri üdvözletét. Ezután az utóbbi időszak leg­jelentősebb nemzetközi esemé­nyéről, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXII. kongresz- szusáról beszélt: — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, egész pártunk fenn­tartás nélkül és teljes mér­tékben egyetért a huszonket­tedik kongresszus irányvo­nalával, a kongresszuson el­fogadott új pártprogrammal. Szilárd meggyőződésünk, hogy pártunk, kormányzatunk a marxizmus-leninizmus szellemé­ben dolgozik, s tevékenységét immár több mint öt esztendeje áthatják azok a forradalmi el­vek, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa állapított meg, to­vábbfejlesztve ezzel a marxiz- mus-leninizmust. — A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XXII. kongresszu­sa a XX. kongresszus irányvo­nalát követi és fejleszti tovább. Következésképpen az a meggyő­ződésünk, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt politikájának fő irányát ez a kongresszus is megerősítette. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán a központi kérdés az új párt­program, a kommunizmus fel­építésének elvi és gyakorlati programja volt. Az új pártprogram megvaló­sításával a kommunista társa­dalom nem ábránd többé, nem utópista elképzelés, hanem az élet valóságává válik. A Szov­jetunióban 20 esztendő múlva kommunista társadalom lesz! — A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának új programja, a kommunizmus megvalósításá­nak terve, útmutatás a mi né­pünknek is. A magyar nép befejezi a szocialista társadalom alap­jainak lerakását és a szocia­lizmus építésének fejlettebb szakaszába lép. Ez a mi je­lenlegi feladatunk lényege. — A kongresszus másik leg­fontosabb mondanivalója a né­pek számára a béke volt. — folytatta Kádár János. Ezen a kongresszuson ismét megerősítették, még szilárdab­ban megalapozták a Szovjetunió és a szocialista országok béke­politikáját. — A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XXII. kongresszu­sa ismét meghirdette, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­ja és a szovjet állam állhatato­san és lankadatlanul harcol a fegy­verek és háborúk nélküli világért, az általános és tel­jes leszerelésért. (Nagy taps.) A kongresszus hangsúlyozta az éberség és a készenlét szükségességét is. azt, hogy békepolitikánkat megfele­lő erővel is alá kell támaszta­nunk, olyan erővel, amely biz­tosítja, hogy a háborús kalando­kat kedvelő imperialisták ne merészeljenek fegyverrel tá­madni a szocialista világra. A Magyar Szocialista Mun­káspárt — mint mondotta — teljes mértékben egyetért a XXII. kongresszus irányvonalá­val. Egyetértünk a Szovjetunió békepolitikájával annál is in­kább, mert ugyanez a mi né­pünk, a mi országunk politiká­ja is. A Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik — s ezzel az egész magyar nép egyetért —, hogy országunk a világ minden népével békében éljen, s a világ minden orszá­gával normális viszonyt alakít­son ki. őszintén óhajtjuk és kí­vánjuk, hogy a világ minden országának népe — az Egyesült Államok és Nyugat-Németor- szág népe is — békében éljen, dolgozzék és boldoguljon. Min­den nép olyan társadalmi rend­szerben éljen, amilyenben akar. Meggyőződésünk, hogy a kom­munizmus világméretekben győz­ni fog, de azt valljuk, hogy az új társadalmi rend kivívása és megteremtése minden nép sa­ját feladata. Normális viszonyt akarunk a nagytőkés országokkal is és békét kívánunk az ott dolgozó embereknek. De az imperialisták nem nyugszanak, ők folytatják a fegyverkezést. Nyugat-Németor- szágban talpra állítottak és íel- fegyverezték egy olyan államot, amely Hitler fasiszta harmadik birodalmától örökölte a mili- tarizmust és a revansizmust, külpolitikája ellenséges a szo­cialista országokkal szembem s a második világháború eredmé­nyeként kialakult államhatárok erőszakos megváltoztatására tö­rekszik. Ezcrt talán a legbonyolul­tabb nemzetközi kérdés ma a német kérdés, mert ütközőpontot jelent az imperialista hatalmak és a szo­cialista világ között. A Szovjetuniónak és a varsói szerződés többi tagállamának — köztük a Magyar Népköztársa­ságnak is — eltökélt elhatáro­zása, hogy a német kérdésből meg kell oldani azt. ami ha­laszthatatlan, A XXII. kongresszuson Hrus­csov elvtárs erről szólva azt mondta, hogy bár mi eltökél­tük, hogy aláírjuk a német bé­keszerződést. ennek határideje nem feltétlenül december 31-e kell, hogy legyen. Ebbe a kije­lentésbe bizonyos elemek bele­kapaszkodtak és meséket fűztek hozzá. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, kedves elvtársak, ha a békeszerződés aláírásánál: határideje valakinek is gondo'. okozna: a nyugat-berlini kérdést rendezik, a német békeszer­ződést aláírják a legmeg­felelőbb időpontban. (Taps.) Kádár János elvtárs hangsú­lyozta: a magyar nép teljes mértékben helyesli azt a kül­politikai vonalat, amelyet a XXII. kongresszus ismételten deklarált. Mi a békés egymás mellett élést akarjuk, a békéért harcolunk. Ugyanakkor köteles- ségszerűen fejlesztjük és erősít­jük országunk honvédelmi ké­pességét. Ha a szocialista tábo országainak honvédelmi ere,, gyenge volna, az imperialisták kai nem lehetne békés útor tárgyalni, mert az imperial» ták az erőpolitika hívei. — Elvtársak! Mi fáradságot munkát, s pénzt áldozunk arra hogy hadseregünket korszerű színvonalon tartsuk. Honvéd se günk szelleme megfelelő. Erre többféle közvetlen tapasztala­tunk is van. A közelmúltban részt vettem például néphadse­regünk hadgyakorlatán. Kato­náink nemcsak erkölcsileg ké­szültek fel népünk szocialista vívmányainak és békéjének vé­delmére. hanem katonai tudás tekintetében is. Nagyon nehéz és nagyon korszerű gyakorlato­kat hajtottak végre — kitűnő eredménnyel. (Nagy taps.) Kádár János ezután « sze­mélyi kultusszal összefüggő kér­désekről beszélt, — A Szovjetunió Kommunista Pártjának huszonkettedik kong­resszusa ismételten és határo­zottan elítélte a személyi kul­tuszt — mondotta. — Ha a Szovjetunió Kommunista Pártja kellő időben nem küzdötte vol­na le a személyi kultuszt, ak­kor a XXII. kongresszus nem határozhatta volna el a kom­munista társadalom 20 év alatti felépítését, s nem tehetett vol­na hitet oly határozottsággal a békés egymás mellett élés po­litikája mellett A személyi kultusz — és minden, ami abból követ­kezik: az elmélet dogmati­kus eltorzítása, a szekta ria- n izmus, az önkényeskedés a pártban, az állami életben, a szocialista törvényesség megsértése — fékezi, akadá­lyozza a szocialista, kom­munista fejlődést, bomlaszt­ja a pártot, rontja a párt és a tömegek kapcsolatát. Aligha tudjuk teljes mérték­ben felbecsülni, milyen érdeme­ket szerzett a Hruscsov elvtán* vezette központi bizottság, amely 1953 óta harcol a szemé­lyi kultusz teljes és gyökeres felszámolásáért. Ezzel — mini ismeretes — nem mindenki érb egyet. Önök tudják, hogy az al­(Folytatás. a 2. oldalon.),

Next

/
Thumbnails
Contents