Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-21 / 300. szám
I 1 oldal 19íl. december SI. rsfltBrtflk Ls eereszkedett az alkony. Elcsendesült a falu, a tompái utcákon megfogyatkozott a járókelők száma. A lakásokban kigyúlt a fény és a munkából hazatérők közül sokan hozzáláttak a tanuláshoz, mások pedig otthoni elfoglaltságot kerestek. H. Pali idegesen matatott a sublótban. Úgy tett, mintha keresné valamit. Lázas igyekezetében felbillentette a vekkert és a hajnalban elfelejtett „térzenét’1 most szolgáltatta fülsiketítő robajjal. Idős H. Péter abbahagyta az írást és rákiáltott a fiára: — Miért babrálod azt a rusnya jószágot? Amikor kellene egy árva mukkot se szól. Most meg zavarja is az embert. Lehetnél figyelmesebb is. fiam. A gyerek elvörösödött apja pirongató szavaira. Resteilte, hogy megzavarta a tanulásban. Most jár a dolgozók esti iskolájának nyolcadik osztályába és minden percre szüksége van, mert 42 éves fejjel nehezebben fog már az emberi agy. Szeretett volna odarohanni édesapjához, átölelni széles vállát és megcsókolni borostás arcát. Nem volt ereje. Meredten állt a sublót mellett és elérzékenyült gyengédséggel figyelte, mint hajlott apja újból a füzet fölé, és folytatta a dolgozatírást A fiú nagynehezen elindult és leült az asztal végéhez. Elővette könyveit de nem támadt kedve a tanuláshoz. Édesapját figyelte, aki gondterhelten birkózott a mondatokkal. Hiába! Nem az 5 kenyere a fogalmazás. P ali már nyolcadikos. Az osztály elsője. Érezte, hogy apja kínlódik, szenved, mert szokatlan neki a szellemi munka. Sajnálta, nagyon sajnálta. No, de a nyáron ő volt mz első, aki a termelőszövetke- eetből jelentkezett a dolgozók APA ÉS FIA est} Iskolájába. Azt mondta: — Tanulni kell, mert különben nem állom meg a helyem a közösben. Sántha Mihályék már tavaly beiratkoztak. Egy évet így is késtem. — S a fiú mindjobban csodálta apjának akaraterejét és lankadatlan szorgalmát. Tudta, hogy nem lesz ötös tanuló, de biztos volt abban, valami mégis csak ragad rá a tudományokbóL A gömbölyű, tömzsi ujjak akadozva írták a mondatokat. Az egyik szónál megakadt, Meg- dörzsölté a homlokát, szemet lehunyta és gondolkodott. Majd hozzákezdett a „bűvös” szó leírásához. ... Hal... és megállt Nincs idő a dévánkozásra, úgy körmölöm le, ahogy tudom, és folytatta: „Halottam, hogy kint esik az eső.” Nem jó — rázta Pafl a fejét — de meg se mukkant. Ez súlyos hiba. Alig várta azt a pillanatot, hogy apja pontot tegyen a dolgozat végére. Jó félóra múlva H. Péter megkönnyebbülten sóhajtott. Befejezte a fogalmazást. Pali pedig kedveskedve az apa mellé húzódott és megkérte, hadd nézze át a dolgozatát, hátha akad benne egy-két helyesírási hiba, amit rögtön ki is javíthatnak. A jól megtermett ember keserű ábrázattal meredt a fiára. Méghogy átnézi a dolgozatot! Azt hiszi, mivel többet tud mint 6, már tanároskodhat felette. — Te csak töröd) a magad dolgával, fiam! — mordult Palira. A fiút nem hagyta nyugodni lelkiismerete és úgy érezte, hogy ő felelősséggel tartozik édesapjáért. — Tanuljunk közösen. Én szívesen segítek édesapámnak. Nem akartam a vekker berregésével megsérteni. VSeöen volt Nem kerestem és semmit sem a sublótban. Édesapámat figyeltem dolgozatírás közben. Az egyik szó hibás leírása közben hirtelen felemeltem a karom, hogy megfogjam édesapám kezében a tollat és ekkor borítottam fel a vekkert Idős H. Péter szemében a megértés mosolya bujkált — Te elkészültél már a leckével? — Igen — válaszolta Pali csendesen. — Hát akkor nem bánom ha.„ és nagyot nyelt. Melegség futott át a testén. Pali ujjai között vidáman sercegett a tollszár. Bicliczky Sándor bontóPerben *— Nem, kérem, én nem Mr. Smith vagyok. Én a válóok vagyok. Az írnok és az írógép Olasz-francia-spanyol film Policarpo precíz és szorgalmas hivatalnok. Mint okleveles kalligrafikus, büszke rá, hogy pontosan tudja, mit hány milliméteres betűkkel kell bejegyezni a könyvekbe, s az ő munkájában igazán nem lehet hibát találni. Üj főnöke, Pancara- no azonban ettől cseppet sincs elragadtatva, különösen akkor nem, áriáikor az egyik kolléga, Tiburci azzal vádolja Policar- pót: olyan lassan rajzolgatja a betűket, hogy az akták megrekednek nála. Szegény Policarpo mindenáron szeretné bebizonyítani jó szándékát és szolgálatkészségét főnökének, s azt javasolja, kezdhetnék egy órával korábban a munkát, ez bizonyosan eredményes lenne. A kollégák szúrós tekintettel méregetik Policarpót, de tiltakozni egyikük sem mer. Egy napon megérkezik a minisztériumi osztályvezető és közli, hogy minden hivatalban bevezetik a gépírást. Csupán Policarpo tiltakozik, ő szeretne továbbra is kézzel írni, hiszen okleveles kalligrafikus, ezt tanulta, s csak nem dobhatja sutba az oklevelét Elérkezik a nap, amikor Po- licarpoék hivatalának dísztermében maga a miniszter avatja fel ünnepélyes keretek között az első írógépet. És ekkor, kollégáinak legnagyobb meglepetésére, előlép a mindig szerény és alázatos Policarpo, s arra kéri a hivatalos személyiségeket, engedjék meg, hogy bemutassa nekik, mit is tud az írógép. És a következő vasárnap Poll- carpoék összetalálkoznak a parkban Pancaranoékkal. A főnök már nem olyan fennhéjázó. Igaz, hogy mindkettőjüket előléptették, de mit érnek el vele. Éppen ma közlik az újságok az országos áremelkedést Előkészítő tanfolyam Indol egyetemi, főiskolai felvételekre * emikii él dolgosé párisit srir- m*ziMú (Utalok, valamint as érettségi ntén egy vagy több évet termelő munkában eltöltött fiatalok egyetemi, főiskolai tanulmányainak elősegítése érdekében, továbbá az egyetemek ét főiskolák esti él levelező tagozatára pályázók felkészülésének segítése céljából a Művelődésügyi Minisztérium elrendelte a felsőfokú oktatási Intézmények felvételi vizsgáira előkészítő esti tanfolyamok szervezését. Ezzel kapcsolatban aa alábbi tájékoztatást adjuk: Megfelelő számú — így egy szalon legalább tíz — Jelentkező esetén Indítható a tanfolyam a megye városaiban. A tanfolyamot a megyei művelődésügyi osztály szervezi. Az oktatás Ideje 1962. Január 10-től 1962. június SO-lg tart és a kővetkező tantárgyak felvételi vizsgáira nyújt segítséget: matematika, fizika, magyar nyelv és Irodalom, történelem, orosz nyelv, kémia, biológia és földrajz. A tanfolyamok hallgatói vizsgát nem tesznek, de tanulmányi előrehaladásuk megállapítása céljából havi ellenőrző dolgozatokat kell lrnlok. A tanfolyamok önköltségesek, ezért a hallgatók részvételi díjat kötelesek fizetni. A részvételi díj személyenként tőbbtárgyas tanfolyam esetén 450 forint, egytárgyas tanfolyamon 230 fórint, amely összeg az első tanfolyami foglalkozás alkalmával a tenfolyamfelelős utasítása szerint egy összegben fizetendő csekken. a Jelentkezés Írásban történik. A Jelentkezési kérelmet a megyei tanács vb művelődésügyi osztályához káli küldeni 1961. december 27-ig, • benne fel kell tüntetni, hogy a pályázd milyen tantárgyból óhajtja » tanfolyami segítséget, valamint lakóhelyének elmét, ahová a megyei tanács vb művelődésügyi osztály Írásbeli értesítését kéri a tanfolyami felvételről vagy elutasításról, Illetve a további tennivalókról. A tanfolyamra Jelentkezhetnek: a) azok, akik 1961-ben vagy régében érettségiztek, 50. életévüket nem lépték túl és Igazolják, hogy tanfolyami felvételükkel a munkáidé szerv vezetője — munkaviszony- bgu nem állók esetében az érettségiztető középiskolai igazgató — egyetért. b) munkaadójuk Javaslatával azok s 22, életévükét elért, de a 40. évüket túl nem lépett dolgozók, akik az egyetemi levelezd vagy esti ok- talásban váló részvételre jogosultak, .Rettentő Horváth József J Rodriguez — Első emelet h*tl — hangzott az eligazítás. Ez a sikeres belépő bátorságot öntött Gézába. Minden ideg- szálával csüggött most a gondolaton. hogy a szerencsét kézben kell tartani, mert különben megszökik az ember mellől. Nidossi, a hajdani részeges tyúkszemvágó kótyagos tekintettel mérte végig őket Zavaros volt a szeme tükre Géza menten látta, hogy sokat ivott. — Hallom, mi az a hétpecsétes titok, amit el akartok nekem mondani? — mordult Gézára és társára. Géza előbbre lépett, s 6 vitte a szót: — Nidossi testvéri Budáról jövünk és mindketten egyszerre fedeztünk fel egy haldoklót a járdán. Egy testvérünk volt, isten nyugosztalja szegényt, valaki kést döfött a hátába... — Kést? Képletesen, vagy igazán? — Igazán! Egy kést, Nidossi testvér! De akkor még élet volt benne és utolsó pillanatban még elnyöszörgött nekünk egy titkot Ezt jöttünk jelenteni. — Hallom azt a titkot — Azt mondta: spanyol követség ... vörösök... Nidossi testvér! — Hogyan? Még egyszer? — hajolt előre ültében a főbandita. — Spanyol követség ... vörösök ... Nidossi testvér! — ismételte egy haldokló eszelőssé- gét utánozva Géza. — így történt! — erősítette meg a vallomást a sarokházbeli nyilas. A városparancsnok erősen gondolkozni látszott — Hát moot mit csináljunk, mtt gondoltatok ki, testvérek, hallom! — kérdezte bárgyún NidossL Géza ismét kés* volt a feleletted: — Ez nyílván azt Jelenti, Nidossi testvér, hogy a spanyol követségen vörösök bujkálnak. Valami kígyófészek lehet ott! És ezt azonnal ki kell füstölni) — Helyes. Derék fickó vagy, ezt én mondom! Helyén van az eszed. És vajon a szived is a helyén van? Géza büszkén nézett a nyílásvezér képébe, majd katonásan összevágta magát: — Jelentem, Nidossi testvér, vállalkozom az akcióra! — Helyes! Jól van, testvér! Na, várj csak. Megnyomott egy csengőt mire egy hadnagyi egyenruhát viselő bandita ugrott be az ajtón: — Gyere csak, Kenéz! Intézkedsz, hogy azonnal szervezzenek egy jól íelfegyverzett különítményt, mondjuk egy szakaszt nem, az sok lesz. Mondjuk húsz embert Ez a különítmény tehergépkocsira száll. Válassz ki egy stramm, fiatal parancsnokot. Aztán ennek a testvérnek a vezetésével kimentek a spanyol követségre. Gézához fordult: — Te tudod, hol a spanyol követség? — Hogyne, tudom, Nldoss) testvér! — Akkor te beülsz a sofőr mellé és vezényeld a menetirányt. — Megértve? — kérdezte rc- szelős hangján Nidossi. — Igenis! — vágta rá katonásan Géza. Ebben a pillanatban félszegen megszólalt a sarokházból való nyilas; — És énveiem mi történjék? — Te hazamehetsz — adta ki a rendelkezést Nidossi. — Elég lesz ha egyi kőtök megy, éspedig te — mutatott Gézára — vonulsz ki a különítménnyel. A másik harsány „Kitartás” kiáltással elhagyta Nidossi szobáját Géza bent maradt Kenéz, a segédtiszt megszólította: — Gyerünk, testvér! Géza most leküzdötte minden ellenérzés ősét és ó is karlendítéssel „Kitartás” ordítással vett búcsút Nidossi Imrétől. Félóra múlva a különítmény együtt sorakozott az udvaron. Csupa rosszképű, pártszolgálatos egyenruhát viselő martalóc. Parancsnokuk egy nyegle hadnagy volt, aki Rimóczy néven mutatkozott be Gézának. Géza válaszul csak mormogott, de a hadnagy ügyet sem vetett rá. Intésére a pribékek felkapaszkodtak a teherautóra. Rimóczy hadnagy ls hátra ült közéjük, míg Géza a sofőr mellé telepedett A teherkocsi kigördült a nyilas főhadiszállás kapuján. Géza most már magabiztos volt — Na, hová Is megyünk? — kérdezte a nyilas sofőr, amint kifordult a körútra. — Tudod, testvér, hol van a Zugliget? — kérdezte Géza barátságosan. — Tudom. — Oda megyünk, majd a közelebbi címet ott mutatom meg. A sofőr beletalpalt a gázba. A kocsi meglódult Rohant mint a végzet szekere Anna... Drága kicsi Anna... És ti, elvtárask. mind Hát nekem nem sikerült.. De remélem, ti megéritek azt a napot amikor véget érnek a szörnyűségek ... Az utolsó percben el kell hát vesznem... De ti, elvtársak, akik élve maradtok, biztosan vigyáztok majd a kis Annára ... És talán nem felejtetek el engem... A különítményes autó sebesen száguldott Már elhagyták a Nyugati pályaudvart. Milyen gyönyörű is ez a város — gondolta Géza, amint körülnézett. Csak nem pusztítják el ezek a gyilkosok? A sofőr röhögve megszólalt: •— Nem vagy Ijedős, testvér? — Nem, vetette oda Géza. — Mivel ennyire rohantam » körúton... De tán két utcával arrébb lehet már a front.., — Hol? — kérdezte közönyt színlelve Géza. — Hát az Izabella utcánál, vagy a Vörösmarty utcánál. De lehet, hogy már a Csengery utcánál a franc tudja. Géza nem válaszolt Igen, az utolsó percben. Ha még egy-két napig kibírták volna... A parancsnok, Rimóczy hadnagy hátulról előre kiáltott a sofőrnek: — Feri, a Széna térnél állj meg! — Jő — intett hátra a sofőr. Géza nem tudta mire vélni a dolgot A Széna térnél, a nyilas körzeti székház előtt a kocsi megtorpant. Rimóczy vezényszavára az egész banda leugrált a kocsiról. A sofőr is kiszállt. Rimóczy odaszőlt Gézának' — Gyere, testvér, te is. Itt van egy kis Jő itóka. Mielőtt bekukkantunk a spanyolokhoz, jót tesz egy kis szíverősítő. Géza kiszállt a kocsiból. A banda tagjai benyomakodtak a körzeti nyilasházba. Az őrség vidáman üdvözölte és beengedte őket. Géza utolsónak maradt, de az őr, aki látta, hogy Géza a sofőr mellől szállt ki, őt sem tartóztatta fel. A társaság egy folyosón masírozott át. Géza tétován pillantott körül. Jobbról egy nyitott ajtói látott és egy üres szobát, Á szobában egy, a fal m°l'ért ál'ó széken teléfóhkészü'ék hévért. (Folytatása következik i
