Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-21 / 300. szám

1961. december 21.» estlí8rt51s I «um Több mini 36 tnillld forint kártérítésre Az Állami Biztosító ez évben november végéig megyénkben 36 millió 344 ezer forint kárté­rítési összeget fizetett ki, s eb­ből több mint 30 millió forin­tot a szocialista szektoroknak, főleg a termelőszövetkezeteknek juttatott. Számottevő az állat­elhullás és kényszervágás utáni kárfizetés is. Ezen a címen me­gyénk közös gazdaságai 6 millió Pécsi úttörők Kecskeméten Három napon át száz pécsi gyéreket látott vendégül Kecs­kemét városa.. A pajtások a pécsi ének-zenei általános isko­la tanulói, akik a Kecskeméti testvér-iskola látogatását viszo­700 ezer forintot, a háztáji és egyéni gazdaságok pedig mint­egy félmillió forintot kaptak. Az Állami Biztosító azonban nemcsak az elemi károkat térí­ti meg közös gazdaságainknak, hanem nagy gondot fordít azok megelőzésére is felvilágosító munkával és anyagi hozzájáru­lással. Kármegelőzési alapjából 80 ezer forint értékű 60 férőhe­lyes itatásos borjúnevelőt épít­tetett a kecskeméti Aranykalász Termelőszövetkezetnek. A korszerű borjúneveló mű­szaki átvételére szerdán dél­előtt a kecskeméti városi párt- bizottság, a városi tanács, a be­ruházási iroda, és az Állami Biztosító képviselőinek jelenlé­tében került sor. Szavalóverseny a Kecskeméti Konzervgyárban Megmetűdoct ktsJánr fii a Kecskeméti Konzervgyár Öltö­zőjében felállított rűgfcözött színpadon, • Radnóti szavait idézi: »Nem tudhatom, más­nak e tájék miit jelent...« A versmondó — Kutast Mária — az üzemi KISZ-bizottság által meghirdetett szaval óverseny egyik részvevője A telkes közönség minden szereplőt megtapsolt. Különö­sen tetszett Fazekas István KISZ-titkár, M. Kiss Márt« és Kovács Júlia szavalata. A gyár vezetősége a legjobb szavatokat könyvjutalomban ré­szesítette» A pártélet hírei n ózták. A pécsiek két ban versenyt adtaik a kecskeméti ifjúság, illetve a felnőttek szamára. A műsör pillérét — akárcsak Pé­csett — két közösen előadott énekkari szám alkotta. A műsorban énekes és hang­szeres szárnak váltogatták egy­mást, utóbbiak közül kiemelke­dett Kovács Jenő muzikális, szép tónusú zongorái áléira. A pécsi pajtások a hétfői na­pot Kecskemét nevezetességei­nek megtekintésével töltötték. A két iskola nevelői pedig pe­dagógiai és zenei szakmai megbeszélésen cserélték ki ed­digi tapasztalataikat. Nyers Rezső pénzügyminisz­ter, megyénk országgyűlési kép­viselője, kedden este képviselői beszámolót tartott Solton, a mű­velődési házban, mintegy 350 főnyi hallgatóság előtt. Az or­szággyűlés októberi és decem­beri ülésszakáról számolt be a választópolgároknak. Ismertette a második ötéves terv főbb tennivalóit, a helyi viszonylatban főleg az öntözés kérdéseit, lehetőségeit elemezte. Az országgyűlés decemberi ülés­A Kiskunfélegyházi Gépgyár­ban december 19-én, kedden Molnár Frigyes, a megyei párt- bizottság első titkára tartott pártnapi előadást. Méltatta az SZKP XXn. kongresszusának jelentőségét, ismertette a ta­nácskozás fontosabb politikai és elméleti megállapításait, majd a nemzetközi és belpolitikai hely­zet Időszerű kérdéseiről szólt. A kiskunhalasi, a bajai és a kiskunfélegyházi járásban befe­jeződött az alapszervi és köz­szakának munkájából a termő­földek védelméről, az erdők­ről és vadgazdálkodásról szóló törvény jelentőségét ismertette a község dolgozód előtt. A to­vábbiakban a nemzetközi kérdé­sekről szólott hallgatóinak. A beszámoló után Nyers Re­zső választóival beszélgetett el a késő esd órákig, akik kü­lönböző egyéni és közérdekű ügyekkel keresték fel képvise­lőjüket tás». A vezetőségválasztó tag­gyűlések sokoldalúan elemezték a politikai és a gazdasági mun­ka tapasztalatait és meghatá­rozták a pártszervezetek soron- következő tennivalóit. Számos helyen a taggyűlés részvevői megvitatták az ötéves terv me­gyei és hei3d célkitűzéseit A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség alapszervezeteinek titká­rai ezen a héten a bácsalmási, a kiskunhalasi és a kiskunfél­egyházi járásokban ötna/pos tan­folyamon vesznek részt. A kis­kunfélegyházi járási és városi KISZ-alapszervezetek titkárai számára a töserdei vadászház­ban, a kiskunhalasi járás KISZ- titkárai a Kunfehértói Állami Gazdaságban, a bácsalmási já­rás KISZ-titkárai számára pedig Baján az úttörőházban tartják a tanfolyam foglalkozásait. A dunavecsed járási pártbi­zottság kezdeményezésére a ter­melőszövetkezeti pártalapszerve- zetek december havi taggyűlé­sükön a közös gazdaságok zár­számadásának előkészítéséről és a jövő évi tervekről tanácskoz., nak. Megvizsgálják a szövetke­zeti gazdák téli foglalkoztatá­sának lehetőségeit is. ségi pártvezetőségek újjáválasz­Nyers Rezső beszámolója Solton AZ ISMERETLEN IZLAND Vendégségben Gudmundurnál (4.| Még az első nap megis­merkedtem egy halgyári mun­kással. Gu dmundur Jonssonnai. Több mint tizenöt éve dolgozik ugyanabban a hal gyárban. Szor­galmas munkásembemek tűnt az első pillanatban, hiszen ami­kor bemutatták, éppen egy fia­tal társának magyarázott vala­mit türelmesen. A kék köpenybe bújt munkás otthonába hívott meg egy kis beszélgetésre, 8 egyben, hogy megmutassa családját Régi, el­használt négyszemélyes kis ko­csiján jutottunk el lakásához, egy vakítóan tiszta, modem bérházhoz. A ház friss színű vakolata nem különbözött a többi, régi. kisebb házakétól» valamenn3d ház ilyen ragyogóan tiszta Izlandban. A szigeten la­kók — ugyanis, mivel néhány gyáruk vízienergiával dolgozik — nem ismerik a nagyvárosok kormát mely egy-két év alatt szürkévé falatja a házak falait Szép és tágas lakás Házukhoz érve • második emeletre mentünk feL Ugyan­csak elcsodálkoztam, amikor az egyszerű munkás, tengerpartra néző ötszoba, komfortos laká­sát megpillantottam Konyhájuk ízléses és Jól kihasználható be­épített szekrényekkel és acél- mosogatóval volt felszerelve, ■ a szobák többszínű világos fa­laival, érdekes levelű zöld nö­vényeivel, tengerre néző hatal­mas ablakaival elegánsnak és otthonosnak tűnt A házigazda észrevette csodálkozásom, s bár tudtam hogy náluk bem szokás, mégsem állhattam meg *zó nélkül: — Szép es a lakás és tágas ás a családnak. s— Én is jól érzem magam benne — mondta Gudmundur.de arca elkomoroaott — Amint látja, új házban la­kunk, új lakónegyedben. A miénk és a szomszédos tömbök két év alatt épültek fel, előre­gyártóit betonfalakból. Rövide­sen bevezetik ide a város köze­pétől a melegvizet amit a múlt évben fedeztek fel. így a gőz­fűtés 40 százalékkal olcsóbb lesz a mostani aljfűtéssel szemben. — S mennyi lakbért fizetnek? — kérdeztem. ... de méregdrága lakbér — 3800 koronát — Sokat — szól közbe az asszony is, majd kimegy a konyhába. — Lakbé­rünk jóval a fizetésem felét teszi ki, s ezért nehéz a meg­élhetésünk. Régebben szuterén helyiségben laktunk. 8 egész­ségtelen körülmények között éltünk, a na gyom-ma gyón el­vágytunk onnan. Igaz, hogy elég lett volna kétszobás lakás is, de ilyeneket nemigen építenek a reykjavüd háziurak. Az ötszo­bás lakások építési költségei lényegesen olcsóbbak. mert ezekhez aránylag kevesebb mel­lékhelyiséget kell építeni, ame­lyek felszerelése nálunk költsé­ges. Megtudtam még ettől a hal- gyári munkástól, hogy a lak­béren felül megmaradt fizetésé­ből az igénytelen izlandi koszt­ra sem futná. Ezért az öt szo­bából hármat kiad albérletbe, ezienldvül fél éjszakán át dol­gozik egy mulatóban. Csak így tud megélni feleségével és há­rom gyermekével. Most már értettem, miért tűnt idős, agyonhajszolt embernek ez a 40 éves férfi. Burgonya bálnazsfrral Beszélgetésünk közben bejött a felesége. Szíves szóval ma­rasztalt ebédre. S itt. ennek a halgyári munkásnak az ottho­nában ettem az első izlandi ebédet Furcsa volt mert leves nélkül kezdték. Mint megtud­tam, náluk szinte ismeretlen a leves, helyette ebéd után tejet isznak. Vendéglátóim vízben- sóbam főtt tengeri hallal és ugyancsak sós vízben főtt bur-r gonyával kínáltak. ízesítőül nem használtak fűszert, csupán kis csésze bálnazsírt tettek a terí­ték mellé A szagát érezve nem vitt rá Ä lelkiismeret, hogy jobban belekóstoljak a zsírba. Inkább tejjel öblítettem le tor­komat, annak legalább valami hazai íze volt. Tiszteletemre a jellegzetes és náluk nagyon kedvelt »skyr« nevű étellel kí­náltak. Elmondták, hogyan ké­szítik. Savanyú tejet vernek fel habbá, ezt túróval elkeverik, enyhén sózzák és cukrozzák. Ebéd után feketét ittunk, ez náluk elmaradhatatlan, s ami­kor elbúcsúztam a Gudmundur- családtól, eszembe sem jutott irigyelni őket ötszobás lakásu­kért Gulyás Anita (Folytatjuk) KINEK VAIV IGAZA •ynnácsvezetők, «zBvetkezett A elnökök és szakemberek Tettek részt azon a megbeszélé­sen, ahol élénk vita kerekedett a háztáji gazdaságokról. Voltak, akik erőteljesein bizonyították: a háztáji gazdaságok áruterme­lése ma igen fontos tényező. Mások vitába szálltak és azt állították: a háztáji gazdaság afféle kapitalista sziget a nagy­üzemi mezőgazdaság tengeré­ben, sőt, kerékkötője a fejlődés­nek. Kinek van hát igaza? Vi­gyázzunk, hogy ezt helyesen dönthessük el, szigorúan a mai valóságból kell kiindulnunk, kü­lönben zsákutcába jutnánk. Legelőször arra a kérdésre fe­leljünk: vajon csakugyan össze­férhetetlen ellentét van-e a kö­zös nagyüzemek és a háztáji gazdaságok között? Ügy kellene megítélnünk ezt, hogy vagy fej­lett nagyüzem, vagy háztáji gazdaság? Nem, a kettő nincs szöges ellentétben egymással. Ma igennagy szükségünk van mind a nagyüzemek, mind a háztáji gazdaságok árutermelé­sére. Meggyőződésünk, hogy a me­zőgazdasági termelés korszerű­sítése és a falu népének szocia­lista felmelkedése csakis a nagyüzemi úton lehetséges. Ma már száz és száz termelőszövet­kezet példája bizonyítja, hogy a szocialista nagyüzem tökélete­sen beváltja ezeket a reménye­ket. Minden lehetséges módon elő kell hát Segítenünk, hogy valamennyi termelőszövetkeze­tünkben meggyorsuljon a fejlő­dés és a közepes, vagy éppen­séggel győngécske szövetkezetek megtanulják követni a jók pél­dáját. Ezért a szövetkezeti pa­rasztság szorgalmas munkája ré­vén erősítenünk kell a közös alapokat, fejlesztenünk kell a gépesítést, sokasítanunk a mo­dern termelő berendezéseket, s ezek révén az árutermelési ered­ményeket. TVéhány dolgos, eredményes 1 ’ esztendő és a fejlődés mai útján tovább haladva elér­jük majd, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemek túlnyomó többsége valósággal ontsa ter­mékeit De addig is biztosíta­nunk kell, hogy az élelmiszer­igényeket a dolgozó emberek szükségleteinek megíeleően ki­elégíthessük. Ehhez múlhatatlan szükségünk van a háztáji gaz­daságok árutermelésére is! Második ötéves tervünk az egész mezőgazdaság termelésé­nek 23 százalékos növelését írja elő. A növénytermesztés terüle­tén természetesen jóval élőbb él fogjuk érni azt a célt, hogy az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek termeljék meg mindazt, amire az ország­nak szüksége van. Az állati termékek dolgában lassúbb fej­lődésre kell számítanunk. Ah­hoz, hogy nagyüzemi állatte­nyésztő munkánk megfelelő színvonalra emelkedjék, sok minden kell, elsősorban némi idő és hatalmas amsragi befekte­tések. Viszont az állati termé­kek termelését, a hozamokat ez­alatt is növelnünk kell. A háztáji gazdaságokból szár­mazik a marhahús 40 százalé­ka, tej- és sertéshús-készleteink fele, a vágóbaromfi és a tojás 90 százaléka. Ez az a valóságös alap, amelyből kiindulva meg­ítélhetjük a háztáji gazdaságok mai szerepét. És aki ezeket a tényeket figyelembe veszi, ok­vetlenül támogatja a háztáji gazdaságok szerződéses áruter­melésének fokozását Ezekből a számokból az is kiviláglik, ki­nek van igaza a „háztáji vitá­ban": nem a frázisok hangozta­tóinak, hanem azoknak, akik az árutermelés tényleges fokozását tartják szem előtt A Szovjetunió immár a kom­munizmus gyakorlati építésének korszakába lépett. A kolhozok árutermelése szinte viharos ütemben fejlődik. Reális a cél, hogy a szovjet mezőgazdaság néhány év alatt az egy főre ju­tó valamennyi termék tekinteté­ben maga mögé utasítsa *9 Egyesült Áílamdk mddern me­zőgazdaságát Az SZKP XXIT. kongresszusa mégis szükséges­nek tartotta hangsúlyozni a ház­táji gazdaságok jelentőségét Nyilvánvaló, hogy ez a példa útmutató jelentőségű a mi szá­munkra is, hiszen fejlődésünk mai fokán még kevésbé vannak meg a háztáji árutermelés ki­kapcsolásának feltételed, mint » szovjet mezőgazdaságban. F gyesek úgy vélekednék» 1J hogy a ma még gyen­gébb, fejletlen termelőszövetke- zetekben valahogyan ..elnézhe­tő” a háztáji árutermelés támo­gatása, viszont a fejlett, erős termel '»szövetkezetöltben ideje „leépíteni” a háztáji gazdáikor dást. Ez a nézet is elfogadhatat­lan. Az országnak szüksége ran valamennyi háztáji gazdaság ter­melésére, amely növeli az álla­mi készleteket. Igaztalan az az érv is, amely szerint a há/.tú ji gazdaság akadályozza a közös gazdaság fejlődését, mert elvon­ja a tagoltat a munkától és so­kan, ahelyett hogy a közösben keresnék boldogulásukat, a ház­tájiból akarnak megélni. A tar pasztalat szerint ez éppen for­dítva igaz. A tagok egy része ott keresi megél hetesének fő forrását a háztájiban, ahol a ki­forratlan vezetés, a megtűrt la­zaságok, a gyenge lábon álló közösségi széliem, a rossz szer­vezés & hasonló fogyatékossá­gok miatt a tagság nem látja kielégítőnek a nagyüzemi fejlő­dést, nem lát elegendő biztosíté­kot a jövőre nézve. Ha viszont ezeken a bajokon segítenek és a közös gazdaság kiépülése lendü­letet vesz, a tagok mindinkább bíznak a szövetkezet nyújtotta távlatokban. S ennek az sem mond ellent, hegy ma még sok szövetkezetben, olyan emberek is akadnak, akik nem szívesen vesznék részt a közős munká­ban, vagy éppen lusták, felelőt­lenek, semmibe veszik a közös érdekeket. A termelőszövetke­zetekben végzett pártmunka döntő feladata éppen az, hogy mindenkivel megértesse: az egyé­ni gazdálkodás végérvényese» és visszavonhatatlanul a múltéi a jelen és a jövendő a szövetke­zeteké, a parasztember a közös­ben keresheti és találja meg bol­dogulásának, gyarapodásának fő forrását. A háztáji árutermelés támogatásának követelménye természetesen semmiképp sem „igazolja” azokat, akik lebecsü­lik a közöst és nem azt tekintik megélhetésük döntő alapjának. TN e számos példa azt isiga- 17 zolja, hogy ahol a ter­melőszövetkezeti gazdaság tá­mogatja és elősegíti a háztáji árutermelés fokozását, ott meg­nő a tagság bizalma és ragasz­kodása a közöshöz. A szövetke­zeti vezetőségek jól teszik, ha megkeresik ennek legalkalma­sabb formáit. Vitathatatlan igaz­ság, hogy a közös érdekek ösz- szeegyeztetése a tagok szemé­lyes érdekeivel — erősíti a szö­vetkezetét, gyarapítja a közös vagyont. Mindenütt mód vart. arra, hogy a szövetkezet a tagok anyagi érdekeltségét fokozó téri mészetbenl juttatások révén ser gítse a háztáji állattartást. Akár prémium, akár takarmányjuttá- tás formájában kap segítséget a szövetkezeti tag, a háztájiban több húst, tejterméket, baromfit és tojást termelhet, ezek az élel­miszerek pedig végső fokon az ország asztaláról jutnak. A legr fontosabba helyes arányok meg­találása: miközben folyton fej­lesztik, gyarapítják a közös ál­lattenyésztést, eközben mozdít­sák elő szövetkezeteink a ház­táji állomány bővítését is. Ezt követeli a népgazdaság érdeke, így kell eldőlnie annak a vitá­nak, amely ma még sokhelyütt folyik a háztáji árutermelés dolgában. S annak van igaza, aki a háztáji árutermelést támo­gatja, annak, aki megérti, hogy szocialista előrehaladásunkhoz napról-nápra több mezőgazda­sági árúra van szükségünk, Horváth József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents