Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-16 / 296. szám

S oldal 1981. deee-mher 18, szombat Ksg'íezOött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az l. oldalról.) jezóst is ad, amikor hangsú­lyozza, hogy halálbüntetést akkor kell ki­szabni, ha a büntetés célja más büntetéssel nem ér­hető el. Az új törvényjavaslat kimondja, hogy olyan személyre, aki a bűncselekmény elkövetésekor 20. életévét még nem töltötte be, halálbüntetést nem lehet ki­szabni. Ä javaslat nem ismeri az élet­fogytig] ar.i szabadságvesztést. Ha a bűntett .elkövetőjét szabadság- vesztésre ítélik, nem ítélték ha­lálra, ez azt jelenti, hogy a bí­róság az elítéltet a társadalom­ba visszavezethetőneek tartja. — Bíróságaink most is gyak­ran élnek azzal a törvényes le­hetőséggel, hogy börtönbüntetés helyett javító-nevelő munkát al­kalmazzanak. Ez igen jó eszköz­nek látszik a kisebb súlyú bűn­tettet elkövető dolgozók megja­vítására, a további helytelen magatartástól való visszatartás­ra; A javaslat ezért a javító- nevelő munka alkalmazásá­nak lehetőségeit kiszélesíti — Űj rendelkezése a törvény­nek, hogy az a magyar állam­polgár, akit külföldi kémszer­vezet beszervezett, nem büntet­hető, ha azonnal és önként je­lentkezik a hatóságoknál és a kémszervezettel való kapcsola­tát — mielőtt bármilyen kém- tevékenységet folytatott volna —1 teljes egészében feltárja. A büntető politikánk fokozott érvényesülését célzó új rendel­kezések közül kiemelem még a társadalmi tulajdon és a szemé­lyek javai eilend bűntettek kö­rében bevezetésre kerülő úgy­nevezett tevékeny megbánás in­tézményét. Ennek értelmében, a büntetés korlátlanul enyhíthető; sőt különös méltányolást érdem­lő esetben teljesen mellőzhető is lesz, ha az elkövető — mielőtt cselekményét felfedezték volna — a kárt megtéríti és cselekmé­nyét a hatóságnak bejelenti. Gyorsan fejlődő népgazdasá­gunknak jelentős károkat okoznak a törvényben nép­gazdaság elleni bűntettek cím alatt szerenlő bűnös ma­gatartások. Ezen a területen gyakran több- százezer forintos, sőt milliós ká­rokról van szó. Egész gazdasági életünkben nagyobb fegyelemre, a dolgozók — elsősorban a ve­zetők — fokozott felelősségére ván szükség. Ezért e törvénynek is rá kell szorítania a gazdasági vee7tőket a fegyelem betartásá­ra és betartatására. A javaslat a tervgazdálkodás érdekeit sértő magatartást konk­rét káros megnyilvánulásaiban vonja büntetés alá. Ezek közül kiemelem a pazarló gazdálko­dásnak nevezett új bűntett! tényállást, amely azokat fenye­geti büntetéssel, akik az ésszerű gazdálkodás követelményeit sú­lyosan vagy rendszeresen meg­szegve jelentős pénz-, anyag-, energia-, vagy munkaerő pazar­lással járó gazdasági tevékeny­séget fejtenek ki. Hasonlóan büntetést érdemlő magatartás a népgazdaság szerveinek megté­vesztése valótlan tények közlé­sével. — A gazdasági életben van­nak azonban olyan negatív je­lenségeik, amelyek elsősorban nem a népgazdaság, hanem a társadalom egyes tagjainak, a fogyasztóknak az érdekeit sér­tik. Ilyen elsősorban az üzérke­dés, ami alapjában véve kapi­talista jellegű gazdasági tevé­kenységet jelenít a szocialista gazdálkodás formái között. Az üzérkedést a javaslat megfele­lően szigorú büntetés alá vonja. — A gazdasági életben mutat­kozó korrupciós jelenségek el­lensúlyozására a javaslat külön rendelkezést tartalmaz a gazda­sági téren jelentkező vesztege- ésre. E szerint három évig ter- ,edő szabadságvesztéssel bünte­tendő, aki állami vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szerv­nél vagy szövetkezetnél betöltött munkakörében kötelességének megszegéséért előnyt kér, köve­tel vagy fogad el. — Az utóbbi években tapasz­talható volt, hogy egyesek má­sok szellemi alkotásainak, külö­nösen újításainak érvényesítését attól tettek függővé, hogy annak díjából valamilyen formában részesedjenek. A javaslat az em­lített káros magatartást tanúsí­tókat új bűntetti tényállás be- ikatásával három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. A fogyasztóit, a dolgozók ér­dekét szolgálja a vásárlók meg­károsításának nevezeti új bűn­tett! tényállás is. Ezt azok köve­tik el, akik a kereskedelemben hamis méréssel, számolással vagy az áru minőségének megrontá­sával károsítják a vásárlókat. A törvényjavaslat készítése­kor tehát figyelőmmel vol­tunk a gazdasági élet külön­böző negatív jelenségeire, az ezekkel kapcsolatos jelzések­re, az egészséges közvéle­ményre és a gazdasági szak­embereik megfontolt javasla­taira. — A Javaslat fontos rendelke­zése az ittas állapotban elköve­tett bűntettek szigorúbb meg­ítélése. Javaslatunk kimondja: az a körülmény, hogy a tet­tes a cselekményt önhibájá­ból eredő ittas állapotban követte el, büntetőjogi fele­lősségei nem csökkenti. Az ittas állapotban elkövetett bűncselekmények szigorúbb megítélésében, valamint a bün­tetés végrehajtása során alkal­mazott • kényszerelvonó kezelés­ben — a javaslat számos más rendelkezéséhez hasonlóan — a bűncselekmények megelőzésére irányuló törekvés, valamint ál­lamunknak az emberről való gondoskodása jut kifejezésre A miniszter a továbbiakban kiemelte: míg anyagi büntető Jogsza­bályainkat ez idő szerint több mint 950 paragrafus foglalja magában, addig az űj javaslat összesen 340 pa­ragrafust tartalmaz, — te­hát lényegesen közérthetőbb s könnyebb eligazodást biz­tosít Az új büntetőtörvénykönyv alapvető célja — folytatta a miniszter — hogy minden el­lenséges támadással szemben hozzájáruljon Népköztársasá­gunk rendjének védelméhez és védelmet nyújtson az állampol­gároknak is a személyüket és jogaikat sértő bármiféle táma­dással szemben. Maga a tör­vény nevelőhatást is gyakorol, amikor meghatározza a bűncse­lekményeket és azok büntetési tételeit. Messzemenő nevelőha­tást fejtenek ki bíróságaink is, amikor a bűnösökkel szemben alkalmazzák a büntetést. Neve- lőmunkát fejtenek ki bűnüldöző szerveink és az előkészítő eljá­rás és méginkább a büntetés végrehajtása idején. A szocia­lista államban a büntetőjogi kö­vetkezmények alkalmazása a bűnözés ellent küzdelemnek nem egyetlen és nem fő eszkö­ze. Igen nagy jelentősége van a megelőzésnek, az állampolgárok fegyelemre nevelésének, vala­mint az olyan okok kiküszöbö­lésének, amelyek lehetővé te­szik, hogy egyesek bűncselek­ményt kövessenek el. A bűnözés elleni küzdelemben — főleg a megelőzésben — fontos szerepe van minden becsületes dolgozó­nak. — A Jövőben még fokozot­tabb szerepe lesz ebben a nevelő munkában s társa­dalmi szervezeteknek, első­sorban a társadalmi bírósá­goknak. — A törvényesség szigorú be­tartásának a követelményei szükségessé teszik, hogy még tovább javítsuk a nyomozóható. sások éa a bíróságok munkáját A tényállás helyes megállapí­tása érdekében növelni kell a tárgyalásokon a népi ülnökök aktív közreműködését és adott esetben fokozottabban kell igénybe venni a modern krimi­nalisztikai eszközöket is. A büntetés kiszabásánál abból a lenini tanításból keli kiindul­nunk, hogy a büntetésnek az elkerülhe­tetlensége, nem pedig a szi­gorúsága az, ami a megelő­zést szolgálja. Ha tudják az emberek, hogy a bűncselekmény elkövetését rö­vid időn belül elkerülhetetlenül követi a felelősségre vonás, a büntetés — ez jelentős mérték­ben csökkenthéti a bűnözést. Ebből le lehet vonni azt a má­sik következtetést is, hogy a tettesnek tudnia kell, hogy az általa elkövetett bűncselekmé­nyért nemcsak meg fogják bün­tetni, hanem köteles lesz ezt a büntetést ténylegesen kiállni. Az Igazságii gyminisztéri > im ez­után csak olyan elítéltek ügyé­ben tesz kivételesen kegyelmi előterjesztést, akiknek személyi körülményeiben az ítélet meg­hozatala után állt be olyan vál­tozás, ami indokolttá teszi bün­tetésük egy részének próbaidőre való felfüggesztését vagy elen­gedését Népköztársaságunkban tud­nia keil mindenkinek, aki bűncselekmény elkövetésére vetemedik, hogy cselekmé- nvéért felelnie kell, és ha a bíróság szabadságvesztésre ítéli, úgy azt ki is kell töl­tenie. — Tisztelt országgyűlés! Ab­ban a szilárd meggyőződésben javaslom a Magyar Népköztár­saság büntetőrvénykönyve Ja­vaslatának elfogadását és tör­vényerőre emelését, hogy ez az új törvény alkalmas eszköz lesz nyomozó hatóságaink és bírósá­gaink kezében arra, hogy a bű­nözőkkel szemben megvédjék állami, társadalmi és gazdasá­gi rendünket, hogy védelmezzék az állampolgárok életét, egészsé­gét és jogait, hogy elősegítsék a szocialista törvényesség és jogrend további megszilárdítá­sát hazánkban. (Nagy taps.) • A bűn tetőtörvénykönyvről szóló törvényjavaslathoz Molnár Erik, a Jogi és igazságügyi bi­zottság előadójaként, vaíamánt a képviselők közül Nagy Mária, dr. Bárczi Gusztáv, Varya Ist­ván, Kaszás Imre és Keleti Fe­renc szólt hozziá. majd a felszó­lalásokra Nezvál Ferenc igaz- ságügymindszter válaszolt. A mi- ndszter zárszava után az ország- gyűlés a törvényjavaslatot a jo­gi és igazságügyi bizottság által előterjesztett módosító javasla­tokkal együtt általánosságban és részletedben egyhangúlag el­fogadta. Ebédszünet után az ország gyűlés megkezdte a mezőgazda- sági rendeltetésű földek védel­méről szóló törvényjavaslat tár­gyalását. Elsőnek Losoncai Pál földművelésülgyl mindsz'er szó lallt fel, majd dr. Zsi ffmond [jászló, Katona Sándor, Szabó István, Farhas János, Varya Je­nóné, Lele Ferenc, Péti János, Németh Imre és Hegedűs Lajos képviselők felszólalására került sor. Ezután az elnöklő dr. Be- resztóczy Miklós javaslatot tett a szombati ülés napirendjére Az országgyűlés szombaton dél­előtt 10 órai kezdettel folytatja a napirend vitáját, sor kerül az erdő- és vadgazdálkodásról szó­ló törvénvlavaslat tárgyalására, a legfelsőbb bíróság elnökének beszámolójára, valamint inter- példád ókra. Tanganyika az ENSZ tagállama lett New Torit. (UPI) Az ENSZ közgyűlés csütörtökön egyhan­gúlag megszavazta Tanganyika 'elvételét a világszervezetbe. Tanganyika felvételével az «’.NSZ-tagál1 againak száma 104- re en^lkodett. A Szak szervezeti Világszövetség új vezetősége Moszkva. (TASZSZ) Az ötödik Szakszervezeti Világkongresszus csütörtök esti ülésén megválasz­tották a Szakszervezeti Világ­szövetség főtanácsát és végre­hajtó bizottságát. A főtanács ezt követő ülésén ismét Louis Saillant-t (Francia- ország) választották meg az SZVSZ főtitkárává. A végrehajtó bizottság ülésén lenato Bitossi-t (Olaszország) választották meg az SZVSZ el­nökévé. Az SZVSZ alelnőkei lettele; Viktor Grisin (Szovjetunió), Be­noit Fraction (Franciaország), Uu Csang-seng (Kína), S. A. Dange (India), Herbert Warnke (NDK), Lombardo Toledano (Mexiko), Ignacy Loga-Sowinski (Lengyelország), Njono (Indoné­zia), Frantásek Z upka (Cseh­szlovákia), Enrique Pas torina (Uruguay), Safieh Ahmed (Szu­dán), és Lazaro Peius (Kubai. Brezsnyev Taskentbfil elindul! Indiába Taskent. (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének el­nöke, aki útban India felé Üz­begisztán fővárosában időzött, pénteken folytatta útját Delhibe. Leonyid Brezsnyev, Frászod indiai köztársasági elnök meg­hívására hivatalos látogatást tesz Indiában. Brezsnyev útban India feW az IL—18-as repülőgép fedélzeté­ről az alábbi táviratot intézt* Liu Sao-csí-hez a Kín* Népköz- társaság elnökéhez: *Átrepülve a Kín* Népköz­társaság területén, fórrá testvéri üdvözletemet küldöm önnek kedves Liu Sao-csi elvtárs és nagy hazája egész népének, szív­ből kívánok önöknek újabb nagy sikereket a szocializmus építésében. örökké éljen « szovjet—kínai barátsági*-*•!■*• ririnrVirnrirYvuvwMW Kőtéláltali halálra ítélték Eiehmann náci tömeggyilkost Jeruzsálem. (MTI) Péntekien ismét összeült az Eiehmann ügyével foglalkozó bíróság, hogy ítéletet hirdessen a náci tömeg­gyilkos fölött. Az ítélet a kö­vetkezőképpen hangzott: „A zsi­dó nép és az emberiség ellem elkövetett bűntények miatt a bí­róság halálra ítéli önt, Adolf Eiehmann.* IzraeM törvények érteimébe» a legsúlyosabb büntetés kőtél- általi halált jelent A tömeggyilkos állva hallgat­ta az ítélethirdetést és közbe» megkövültén nézte a bírákat Dr. Servatius, Eiehmann vé­dője ugyanakkor már «SbbdoO* bejelentette, hogy a halálos Ítélet eile». Külpolitikai kérdetek R tizennyolc hónapos amerikai terv csődje Miért kell új és AJ amerikai csa­patokat partra tenni egy olyan őr- szárban, mint Dél-Vietnam, amely úgyis már regen szerves rész« az USA katonai támaszpont-láncolatá­nak? Miért kell halálosan fenye­getni, öltiózni, táborokba hajszolni egy népet, amelyről a burzsoá sajté a „kommunistaellene* front szilárA támaszaként” szokott megemlékezni? Es kik azok a rejtélyes vletkong-ok, akik ellen kereszten hadjáratot hir­detnek Dél-Vietnamban az amerikai imperialisták? Délkelet-ázsiai utam során választ kerestem ezekre a kérdésekre, amelyek ismerete nél­kül nem lehet megérteni as Ázsiá­ban keletkezett súlyos feszültségek okát. Az lM4-es genfi megállapodások szerint már régen választásokat kel­lett volna tartani Vietnamban ab­ból a célból, bogy a kettészakított ország egyesüljön éa a lakosság mags döntse el, milyen rendszerben kíván az egyesült Vietnamban élni. A nyugati demokrácia bajnokai azonban tervszerűen megakad ályoa- zák a két Vietnam egyesülését és a nép akaratának érvényesülését. A nép harca azonbaa a Ngo Dtnh Dlem-kllkk minden erőlködése elle­nére állandóan fokozódik. A Dlem- kllkk helyzete mind nehezebb, mind véresebb eszközökhöz ken nyúlnia, hogy uralmát fenntarthassa. Hogy dél-vietnami bábját megmentse, az amerikai kormány, különösen Ken­nedy elnökké választása óta, mind uyiltabban avatkozik be Dél-Vlet- nam ügyeibe, mind több és több „segélyt” pumpál Ingatag szövetsé­gesébe. A Dél-Vletnsmbán tanul mányitta- kat végző amerikai politikusok és tábornokok ebből á célból dolgozták ki ea év derekán Dél-Vietnam tizen­nyolc hónapos „megbékítést tervét”, amelyet Kennedy sloöh Is elfoga­dott. ka a terv kill önf éta katonai, gazdasági éa politikai Intézkedéseket bolyán kilátásba, aszal a céllal, hagy tMt végér« megszűnjenek a „nyug­talanító jelenségek” D«-Vietnamban ée as srszágréaz engedelmesen hajt­sa végre ss amerikai tanácsadók ka­tonai éa politikai Intézkedéseit. A terv első állomása a dél-viet­nami bábhadsereg és az ott állomá­sosé iUIO-irfk megerősítés«, kor­sserAM hadianyaggal vall adatán» volt. Utána megkezdődött a _rffzflg zónák" szervezés«. Ra lényegében • ■1*1«« «Ital Németországban és a megszállt területeken létuhos«» megsemmisíts táborok NyugatnCms* lárvák sserint, Néma*, országban kéezflM barakkok felhan*. aáláaával „szállásolják af” a be­gyekből, erdőségekből fcttalopMnW Dtom-olleaea párasatokat. A tábsrob környékén kénysxsrmnnkáza hasé­nál Ják M éket. Nagy «rév«* tagiak hasad B» Vietnam különbőzé tartomány«tkon a fasiszta szervezetek létrehozásá­hoz. Különféle korrupt, bönöcA könnyen megvásárolható «temekből rohamosztagokat hoztak létra, ame­lyek n dlenusta és amerikai katona* alakulatokkal karöltve kegy ottsm- kednek s fegyvertelen lakossággal. Most már Jé félév telt M a tizen­nyolc hónapos terv Időszakából. A Várt támogatás hely*« ugrása«trdse emelkedő« m ellenállás Dd-vlaé- asm városaiban és falvalbasL. As amerikai—dlemista hatóság«« elszigetelődnek, mind jobban átve­szi tik önbizalmukat. A dól-vlstnaznt közigazgatásé emberek gyakran meg­tagadják ss engedelmességet a köb- ponti kormányzattal szemben, rése ben azért, mert félnek a népi erők­től, részben, mert aa ellenállók meg­nyerik na < rokon szén vöket la. Természetesen na amerikai és Hk vietnami sajté „kommunista be­avatkozásról”, a Vietnamé Népi De­mokratikus Köztársaság felelősségé­ről beszél a dél-vletnaml események­kel kapcsolatban. Dajkameséfkneb azonban senki aam ad bitóit, ké­szen a harcok súlypontja asm a ti# szélességi foknál, n határvidéke» van, hanem sisösorban délen, ah«* semmiféle szód atléta srszág nines a közelben. Ma mór a Saigoné lapé* és ns amerikai sajtótermékek Is „ál­talános felkelésről” dráakeanak, és s tizennyolc hónapos tervről hó* csendben meg la feledkeztek. Valóban, a bare már «gém Báb Vietnamra kiterjedt. Nines falu vagy város, amely kivonná magát ebb» a küzdelemből­Dél-Vietnam népe népszavazás nélkül Is a szabadság melle« dön­tött. maze em«i

Next

/
Thumbnails
Contents