Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-16 / 296. szám

1SM. december 16. szombat L oldal II jövä évi áralerme'és és felvásárlás feladatai A felvásárlás Idei eredményei Igazolják a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének elő­nyeit. A rendkívül aszályos, kedvezőtlen időjárás ellenére megyénk 1961-ben előrelátható­lag túlteljesíti a legfőbb mező- gazdasági cikkekből a felvásár­lási előirányzatot Nagyobb mennyiséget adunk a központi készletek számára, mint tavaly. A régi, kisüzemi paraszti gaz­dálkodás viszonyai között az ideihez hasonló nehéz esztendő sok ezer parasztcsalád tönkre­tételét, a spekuláció, üzérkedés előretörését okozta, s végred- ményben az egész lakosság meg­élhetését megnehezítette volna. Kétségtelen, hogy így is vannak nehézségek, néhány fontos élel­mi cikk (pl. a burgonya, vörös­hagyma) terméseredményei any- nyira gyengék voltak, hogy csak zökkenőkkel tudjuk az el­látást biztosítani, ezek a nehéz­ségek azonban meg sem közelí­tik a más aszályos esztendőkben felmerült problémáinkat Az idei felvásárlást nemsoká­ra befejezzük, mégpedig — az előrejelzések szerint — sikerrel. Szervezni kell a termeiést A termelést és a felvásárlást Irányító szerveknek, tanácsok­nak, vállalatoknak azonban már előre kell tekinteniük. Az 1962. évi alapokat kell lerakniok a felvásárlás jövő évi teljesítésé­hez. Elsősorban a termelést kell úgy megszervezni és irányítani, hogy az ideinél összességében mintegy 3—4 százalékkal na­gyobb mennyiségű árut vásárol­hassunk fel 1962-ben. Felelősségteljes munka hárul e tekintetben elsősorban a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságaira. Illetve ezek me­rőgazdasági osztályaira. A mos­tani év tapasztalatai is bizo­nyítják, hogy azok a tsz-ek vi­selik el legjobban az időjárás okozta nehézségeket, azoknak volt jó a gazdasági eredménye, amelyekben jó volt a munkafe­gyelem és helyes munkaszerve­zési és jövedelemelosztási for­mákat alakítottak ki. A télen ezt mind előre meg kell szervezni és nemcsak a •zövetkezetl vezetőségekkel, ha­nem a tagokkal is széles körben «reg kell beszélni. A tavaszi munkák idejére minden szövet­Mire vár? Nem tudom, hogy kinek ml a véleményei de én azt vallom, hogy az emberi megbecsülés egyik kifejezője az udvariasság. Éppen ezért nagyon meglepett az az eljárás, aminek a napokban voltam szemtanúja. A T-es autóbusszal igyekez­tem a Kecskeméti Konzervgyár­ba az olvasóinkéira. Ismerve a szabályokat előkészítettem a Jegyváltáshoz szükséges apró­pénzt. Előttem egy fiatalember stgyanezt cselekedte, majd a íegy átvétel után egy lépéssel odébb állt. öt követve én is ki­fizettem a viteldíjat, miközben * kalauz mechanikus mozdu­lattal nemcsak nekem, hanem us előttem álló utasnak is visz- szaadott immár másodszor 20 fillért. Utastársam udvarias sza­vak kíséretében visszaadta a pénzt mondván: ez nekem nem jár, már megkaptam. Erre a ka­lauz ingerült hangon, miközben kasszájába csúsztatta a vissza­adott pénzt, ezt mondta: mire vár még?... Majd elharapta a szót. A meglepetéstől hirtelen szól­ni sem tudtam. No ez is jól megkapta — raktároztam el ma­gamban az ehhez hasonló meg­jegyzéseket. Végül úgy döntöt­tem, hogy a* udvariasságnak «st az „új módszerét” tanulság­képpen megírom, de senkinek sem ajánlom, még a fent neve­seit kalauznak sem. V. K. kezeti gazda tisztában legyen a termelésből reá háruló felada­tok részleteivel, és ismerje az azok megbízható pontos elvégzé­séért járó anyagi előnyöket. Ez egyike a legfontosabb teendők­nek, amely a jövő évi termelés megalapozását célozza. A zár- számadási eredmények megtár­gyalása és elemzése elindítója lehet ennek a szervező tevé­kenységnek. Igen fontos feladat továbbá az állatállomány átteleltetésének megszervezése és biztosítása, a rendelkezésre álló saját takar- rr.ányforrások gazdaságos és ta­karékos felhasználása, az ennek kiegészítésére biztosított köz­ponti takarmánymennyiség he­lyes elosztása. Minden tsz-ben legyen erre pontos intézkedési terv, amelynek a végrehajtását ne csak a tsz-ek vezetősége, ha­nem a járási (városi) mezőgaz­dasági osztályok is ellenőriz­zék. Gyorsítsuk a szerződéskötéseket További lépés a jövő évi ala­pok megteremtésében a szerző­déskötés eredményeinek foko­zása. Az idén is csak ott értünk el eredményeket, ahol a termel­tető, illetve felvásárló vállala­tok és az irányító, összefogó szervek, tanácsok és felvásárlá­si operatív bizottságok szorosan együttműködtek és segítették egymás törekvéseit a szerződé­sek kötésében. 1962-re az előző éveknél ko­rábban rendelkezésre álltak a felvásárlási és termeltetési irányszámok, ezek elérését szer­ződében most kell biztosítani. Különösen fontos a zöldségfélék (azon belül is a primőr cikkek) te­rületének a szerződésben való mielőbbi meghatározása, hogy a tsz-ek előkészíthessék a ter­melést, s a vállalatok is felké­szülhessenek a szerződésekben kikötött különböző juttatások időre történő teljesítésére. A termelési szerződtetésen kí­vül fontos a terményértékesíté­si szerződések megkötése a reá­lisan megállapított kenyérgabo­nára, napraforgóra, tavaszi ár­pára, és más terményfélére. Hangsúlyoznunk kell, hogy „reá­lisan” megállapított mennyiség­re, mert tapasztalataink szerint sok tsz (pl. a kiskunhalasi és a kalocsai járásban) indokolatla­nul alacsony termésátlagokkal számolta ki az értékesítési mennyiségeket A háztd fi /gazdaságok is szerződ fenek A jövő évi húsellátást alapoz­za meg a sertéshizlalási, ba­romfinevelési és hizlalás! szer­ződések kötése. A sertéshizlalás terén a közös gazdaságok ré­széről már tapasztalható helyes törekvés. Az első félévre az éves tervüknek mintegy 50 százalé­kát kívánják teljesíteni (Kalocsa városában például 68, a dunave- csei járásban 55, a bácsalmási­ban 52 százalékot teljesítenek az első félévben.). Korántsem hasonló a háztáji és egyéni ál­lattartók eddigi szerződéskötési eredménye. A megyében még mindig van 10 község (pl. Sü- kösd. Ordas, Úszód, Hetényegy- háza stb.), ahol a "háztáji, illet­ve egyéni állattartók az ideinél kedvezőbb feltételek ellenére még egyetlen sertésre sem kö­töttek az 1962. évi leadásra szer­ződést. A megyei felvásárlási opera­tív bizottság a közelmúltban részletesen meghatározta a já­rási (városi) felvásárlási opera­tív bizottságok számára a teen­dőket. Az 1962. év tervszerű megalapozására intézkedési ter­vet kell kidolgozni: ebben szer­vekre és személyekre meg kell határozni a teendőket, úgy, hogy annak alapján az elkövetkező félévben mind a tanácsi, mind a vállalati szervek pontosan is­merjék és végrehajtsák felada­taikat. A jó előkészítéstől és szerve­zéstől függ az 1962. évi terme­lési tervek ütemszerű és mara­déktalan teljesítése. Elsősorban a felvásárlási operatív bizottsá­gok foglalkozzanak ezzel mi­előbb. Továbbra is legyenek előrelátó gazdái az árutermelés és felvásárlás ügyének, segítve ezzel a pártszervezetek, taná­csok és vállalatok tevékenysé­gét. M agony Imre Élelmezésügyi Minisztérium megyei kirendeltségének vezetője Lesz elegspdü hal az ünnepben is Kuitfehérión Ma, szombaton délután ked­ves ünnpeség színhelye lesz Kun- fehértó. Ekkor ünnepli ötvene­dik házassági évfordulóját Past- rovics János és felesége. Az idős gazda ez év tavaszán lépett az ottani Vörös Hajnal Termelő- szövetkezetbe és az aranylako­dalmon a közös gazdaság is kép­viselteti magát MEGLEPETÉS Jánoshalmára indul es s halszállitmány. Szabó Tibor és Major László fűzfakosarakba, jégdarabok közé csomagolja s halászlének való csukát No persze, • javítással meg vagyok elégedve. Csakhogy... eredetileg hűtőszekrény volt! t,Egyél halat, a legjobb falat” — ez a megállapítás még ré­gebbről származik, s Takács Lászlóné, a kecskeméti Gáspár András utcai halbolt vezetője idézi az egyik nap déli óráiban, amikor homlokát törölgetve vég­re leülhet az üzlet piciny iro­dájában. A medence majdnem üresen tátong, csalt az „akváriumban” ficánkol két-három laposfejű harcsa. — Sebaj. így megy ez ná­lunk. Délelőttönként valósággal kifosztanak a vásárlók, de nincs okunk aggodalomra, mert dél­után már jön az újabb szállít­mány — mondja az üzletvezető és hozzáteszi: — Kicsiben he­tente 20 mázsa körül adunk el Kecskeméten. Ez azt jelenti, hogy sokan szerethetik a halat. A Halértékesítő Vállalat kecs­keméti kirendeltsége azonban a Szeged környéki tógazdaságok­tól kapott halat nagyobb téte­lekben is továbbítja megyénk városainak, községeinek. A föld­művesszövetkezetek, a kiskers- kedelmi vállalat üzletei ha­vonta mintegy száz mázsa halat visznek (ti. Különösen sok a halszerető ember Jánoshalmán, Kiskunhalason, de Kiskőrösön, Jftanháthftk&rnaoo-k A KISZ-TITKÁR a szocializmusért moz­galomba — kezdi. — A követelmények zömét teljesítettük, hát­ra van még a sport... — avatkozik a beszéd­be az egyik fiatal. Megtudom, hogy To- kodi Margit és Béna János a Szakma ifjú mestere cím és arary- fokozat birtokosa. Ha- lustyik Maliid, Dóra Julianna és Tóbiás Irén pedig az ezüstjei vényt szerezték meg. Politi­kai oktatáson mindany- nyian ott vannak, s állandó látogatói a könyvtárnak. A mellettem álldo­gáló Horváth elvtárs a pillanatnyi szünetet ki­használva így szól: az ilyen fiatalokkal dióin Dunapatajon, Kecelem és Úszó­don is ugrásszerűen növekedett a halászlé, rántott- és sülthaJ kedvelők tábora. — Fél éve sincs, hogy ebber az üzletben jártunk. Akkor pa­nasz volt a hal ellátásra. Tör­tént valami javulás? — Igen. Nagyüzemi halgazda­ságaink az őszi idénytől kezdve a legnagyobb mennyiségben ki­elégítik már az igényeket Örömmel közölhetem, hogy hal­ellátásunkban az ünnepek alatt sem lesz fennakadás. Csak * vízellátás megoldásához szeret­ném kérni a városi tanács se­gítségét. Tároló medencénk H mázsa hal befogadására képe*. Az csak természetes, hogy a vásárlók élve szeretik elvinni a pontyot, harcsát, mert így biz­tosak a frisseségük felől. Elő­fordul azonban — sajnos gyak­ran —, hogy a közelben levő fürdő miatt gyenge a víz nyo­mása, sőt nem ritka, hogy alig alig folyik a medencében levő halakra. Búcsúzéul érdekes dolgot is megtudtunk. A halfogyasztást illetően Baja után — amely e tekintetben Budapesttel is fel­veszi a versenyt — Kecskemét következik. Hírős városunk te­hát a halfogyasztó városok él­vonalába került. Márkus János ér Pásztor Zoltán Meciyven hold szőlőt telepítenek Az Izsáki Petőfi Termelőszö­vetkezetben az idén és a tavasz- szal 40 hold szőlőt telepítenek Saját beruházásból vették a földegyengető gépet, amellyel s kijelölt területet elsimították. > gép jelenleg már a talaj forga­tást végzi. A közös gazdaságban — a te­lepítés elvégzésére — külön bri­gádot szerveztek. Most gyöke- reztetnek 250 ezer vesszőt, amely hamarosan kiültetésre kerü1 Be'ü! bo'yhns téli zokn; A Budapesti Harisnyagyár gyu­lai üzemében belül bolyhos tétt Zoknik gyártásával kísérletes­nek a választék bővítésére Gyapjú- és vigogne-szálból öt­hét milliméter vastag, plüsszerfl belül a perzsaszőnyeg csomózá­sához hasonlító női és féarf sporfzoknikal készítenek. Éktelen jajt csap a törógép, amelyből fino­man száll a foszforos kenderpor a Kisszállása Kendergyárban. Az it­teniek a port már meg­szokták, minket azon­ban néhány percnyi ott tartózkodás után m.eg- köhögtetett. Horváth István élvtárs, az üzem vezetője jót mosolyog ezen, miközben figyeli a gép munkáját, amely­nek feneketlen gyom­rába pillanatok alatt tűnnek el a kenderkö- tegek. A gép egyszer csak hirtelen leáü. Egy tűzoltósapkás fiatalem­ber felemeld a fedelét, majd egy nyalábra va­ló összecsavarodott ken­dert szed lei a törőhen- gerek közül. Horváth elvtárs hozzáfűzi: ha ; nedves az anyag ilyes- 1 mi is előfordul.., I Bóna János — üz*­> műnk KISZ-títkára és > kiváló dolgozója, aki volt már etető, tiloló, dolgozott a rázófcan, az osztályozásnál, és a présnél. Bárhova tesz- szük mindenütt megáll­ja a helyét, minden gépnél tud dolgozni — mondja büszkeséggel a telep vezetője. Bóna Jánost, az előbb említett tűzoítósapkás fiatalembert meglepi a nyilvános dicséret, s halkan csak ennyit mond: — Nem az én érdemem, hanem taní­tómestereimé; Joachim bácsié, meg Jenovai elvtársnőé... Majd hirtelen fordulattal kedvenc témájára, a KISZ életére fordítja a szót — Tizenhatan kap­csolódtak be Az ifjúság dolgozni..! S ebben jó része van Bóna Jánosnak is. Ö azonban nemcsak ; a munkában, hanem a; kulturálódásban is mél- i tó példaképe a fiata- ' lóknak. Négyesével vi- ] szí az olvasnivalót. Je- ; len leg Mód Aladár:; Négyszáz év története, Az egyiptomi tavasz, ! Jókai Mór: Aranyem-; bér című kötetét je-; gyezték az olvasójegyé- ; re. Esténként munkaidő után, amikor elvégezte a házkörüli teendőket ölébe veszi másféléves kislányát Juliannát, s eljátszadozik vele, amíg; a kicsinek álomtündér-; ke le nem zárja szem­pilláit. Utána nemcsak az apuka, hanem az anyuka is kézbe veszi a könyvet, s bizony elő­fordul, hogy késő éj­szaka van, amikor ki­alszik a villany a Bó- na-portán.

Next

/
Thumbnails
Contents