Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-16 / 296. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek) 1961. DEC. 16, SZOMBAT XVI. ÉVFOLYAM, »6. SZÁM Ára 60 fillér Megkezdődött az országgyűlés idősszaka Pénteken délelőtt új ülésszakra összeült az országgyűlés. Néhány perccel 11 óra előtt benépesültek a képviselői padsorok és a karzatok. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos. Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, valamint Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilkv Pál, 1 ncze Jenő. Kisházi Ödön, Kovács Imre, losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tausz János, Trauttmann Rezső miniszterek, Ajtay Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke ayi tóttá meg. Bejelentette a forradalmi munkás-paraszt kormány által benyújtott törvényjavaslatokat és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés legutóbbi (Rése óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy öt képviselő nyújtott be interpellációt: Varga Ferencné. a ciroktermesztésről, Suhajda József a bírói tisztségek választás útján való betöltéséről, a bírák beszámolási kötelezettségének teljesítéséről, Bo- dorkós István az import gépek alkatrész utánpótlásáról, Somosköi Lajos azoknak a munkásfeleségeknek az SZTK biztosításáról, akik termelő- szövetkezetek tagjai, Szabó Piroska pedig a gyermekcipők minőségéről. Ezután az elnök javaslatára az építésügyi bizottságban megüresedett helyre Vörös János képviselőt választotta meg az országgyűlés. Az országgyűlés a továbbiakban elfogadta a mostani ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság büntetőtörvény- könyvéről szóló töményjavaslat tárgyalása; 2. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat; 3. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvé ny javasla t; 4. A Legfelső Bíróság elnökének beszámolója; 5. Interpellációk. Ezután az országgyűlés megkezdte az első napirendi pont tárgyalását. Elsőnek dr. Nezvál Ferenc igazság ügyrniniszter szólalt feL Dr Nezvál Ferenc beszéde A bevezetőben hangsúlyozta, I hogy ax új büntetőtörvénykönyv megalkotásával jelentős lépést I 1951 Ma hazánkban a etatista törvényesség teljes egészében helyreállt. ml mv-ág. mx Ax igazságügy miniszter beszél. teszünk a Magyar Népköztársaság szocialista jogrendjének kialakításában. A felszabadulás óta államunk, társadalmi rendünk és népgazdaságunk védelmére több új büntető jogszabályt alkottunk. Átfogó, teljesen új büntetőtörvénykönyv hiányában azonban még mindig sok régi jogszabály van hatályban, s ez természetesen megnehezíti a társadalmi viszonyainknak mindenben megfelelő jogalkalmazásit A törvényjavaslat előkészítésénél figyelemmel voltak a bírói gyakorlatra, a szocialista jogtudomány megállapításaira, s tanulmányozták a baráti szocialista országok új büntetőtörvényeit is. A tervezetet széleskörűen megvitatták jogászokkal és más szakemberekkel is. Értékes javaslataikat megfelelően hasznosították. Ezután s miniszter tájékoztatta az országgyűlést az igazságszolgáltatás és a bűnözés jelenlegi helyzetéről. — Büntető igazságszolgáltatásunkat elsősorban az jellemzi, hogy Ártatlan embert a Magyar Népköztársaságban nem sújt ma büntetés. Mindenki nyugodt lehet afelöl, hogy ha nem követett el bűncselekményt, bíróságaink nem ítélik el. Ez a politikai és a köztörvényi bűncselekményeikre egyaránt vonatkozik. Ami a politikai bűncselekményeket illeti, az ellenforradalom idején nagy számban elkövetett ellenforradalmi bűncselekményekkel kapcsolatos bűnügyeket bíróságaink jogerős ítélettel régen lezárták, sőt az ilyen bűncselekményeket elkövetett személyek túlnyomó többsége közkegyelmi rendelet vagy egyéni amnesztia alapján büntetése hátralékos részének letöltése alól mentesítés* nyert és szabadulása után beilleszkedett a társadalomba. Az ntöbbi Időkben poNttkat bűncselekmények miatt már Mák igen ritkán folyik «I« Járás bíróságaink előtt. Ezekben az ügyekben is az ítélkezés nagyon alapos: nemeink a terhelő, hanem a mentő körülményekre ta kfterfedö vizsgálat előzi meg és bíróságaink csakis azokat ítélik el, akik a Magyar Népköztársaság rendje ellen támadnak, teihát aktív tevékenységükkel bűncselekményt követnek el. Pusztán politikai meggyőződésért, politikai nézeteikért hatóságaink senkit sem üldöznek. «—i M ásdk jellemző vonása büntető igazságszolgáltatásunknak a bűnözés jelentős mérvű csökkenése. Míg a Horfhy-kor- szak idején a bűnözés állandóan növekedett, addig a 'elszabadulás óta fokozatosan csökken. Például a jogerősen elítélt fiatalkorúak száma. 100 000 fiatalkorú lakosra számítva, 1939-ben 733 volt. Ez a viszonys2ám a felszabadulás óta folyton csökken: 1960-ban 391-re. tehát az 1939. évi adatokhoz viszonyítva felére csökkent. Nagyarányú csökkenés mutatkozik a felnőttek bűnözésénél is. Különösen feltűnő a vagyon elleni bűntettek számának jelentős mértékű csökkenése. Ha az 1938. évi adatokat 100 százaléknak vesszük, úgy az 1960-ban elkövetett lopások száma 49 százalékot, a sikkasztásoké 45,4 százalékot, a csalásoké 50,9 százalékot mutat. 19?0-ban kereken 24 százalékkal kevesebb embert ítéltek el a bíróságok bűncselekmény miatt, mint 1938-ban. A bűnözés a többi szocialista államban is hasonló arányú csökkenést mutat, sőt egyes államokban a miénknél nagyobb arányú a csökkenés. Ez annak a törvényszerű folyamatnak a következménye, hogy a szocialista államokban mindinkább megszűnnek a bűnözés okai, mind szőkébb körre szorulnak azok a tényezők, amelyek még lehetővé teszik bűncselekmények elkövetésé*. Ezzel szemben a kapitalista államokban a bűnözést kiváltó okok nem szüntethetők meg, mert a legszorosabb kapcsolatban állnak magával a társadalmi. gazdasági rendszerrel. A tények tömegével igazolható, hogy az imperializmus viszonyai között a bűnözés mégcsak nem is stagnál, hanem állandóan emelkedő tendenciát mutat Tavaly az USA területén minden 58. percben egy gyilkosságot minden második percben egy autólopást és minden hetedik percben egy rablást követtek el. A letartóztatások száma is nagymértékben emelkedett: minden 100 ezer lakos közül 1960-ban 3640 személyt tartóztattak le. A Német Szövetségi Köztársaságban 1959-ben minden 100 000 lakosra 3537 bűncselekmény esett Ezzel szemben a Német Demokratikus Köztársaságban minden 100 000 lakosra ugyanebben az évben 904, tehát körülbelül negyedannyi bűncselekmény jutott, mint a revansista nyugatnémet államban. Amikor megállapítjuk, hogy az imperialista államokban a bűnözés rohamosan emelkedik, ugyanakkor nálunk fokozatosan csökken, ez a körülmény egyáltalán nem tesz elégedetté bennünket, hanem arra indít, hogy a bűnözés csökkenésének meggyorsítását célzó egyéb tényezők mellett keressük azokat a* eszközöket és módszereket, amelyekkel büntető igazságszolgáltatásunkat még hatékonyabbá, egyszerűbbé és gyorsabbá tehetjük. Ezek sorában jelentő« szerepe lesz az új bűn tető törvénykönyvnek. — Büntetőpolitikánk lényege — folytatta tíz igazságügy miniszter —, hogy bűnüldöző szerveinknek a szocialista törvényesség legszigorúbb betartásával 1« kell sújtani társadalmunk é* államrendünk tudatos ellenségeire, az állam elleni, valamint egyéb súlyos bűntettek elkövetőire, a többszörösen visszaesőkre, a garázda, huligán elemekre, • társadalmi tulajdon fosztogatóira és a spekulánsokra« ezzel szemben a kisebb súlyt) bűntettet elkövetőkkel, a megtévedt dolgozókkal és általában azokkal szemben, akik kisebb bűncselekmények miatt elősző« kerülnek bíróság elé. elsősorban nevelő jellegű büntetést vagy intézkedést kell alkalmaz- ni. A javaslat —• a konok bűnözök elleni nagyobb szigor szükségszerűségéből kiindulva — sokkal több bűntett esetébe» állapít meg szigorúbb büntetés# a visszaesőkkel szemben, min# a jelenlegi jog. A törvényjavaslat a halálbüntetés kiszabásának lehetőségé# egyes gazdasági bűncselekményeiméi megszünteti, egyébkén! azonban a jelenlegi jognak megfelelő körben tartja fenn. A halálbüntetést a javaslat kivételesen alkalmazandó büntetés# nemnek tekinti, és ennek küfr(Folytatás a I. oldalon.)
