Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

1961. november 12, vasárnap, 3. oldal ■Ui % Nagy segítség a mezőgazdaságnak Befejezte érés tervét a Talajerőgazdálkodási Vállalat Ä Bács-Kiskun megyei Tő­zegkitermelő és Talajerőgazdál­kodási Vállalat november 7-e alkalmából részletesen értékel­te az üzemegységekben folyt munkavereeny eredményeit; A dolgozók nemes vetélkedése ki­magasló sikerrel járt Vállala­tunk október végén teljesítette éves termelési tervét. Tizenhat­millió forint értékben 9500 va gon tőzeget, dúsított tőzeget és 4000 vagon szervestrágyát ad­tunk az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek és a talajjavító vállalatoknak. Bár e szép munkasiker eléré­sében, mondhatnám; minden dolgozónk komolyam tevékeny­kedett, elsők között mégis a ke­celi és a sükösdi tőzegtermelő' két kell említenem, akik a ter­melés és a szállítás összehango­lása mellett, sokat tettek a ta­karékos gazdálkodás érdekében is. Így értük el, hogy a harma­dik negyedév végén az anyag­ban, bérben és egyéb költségek cÁ ^Petőfi Színpad DCetlkemílen Szombaton délután 3 órakor leplezték le Kecskeméten az egykori Piarista Gimnázium fa­lán elhelyezett. Katona József diákéveit megörökítő emléktáb­lát Az ünnepségen beszédet mondott Fehér Sándor, a vá­rosi tanács vb pénzügyi osztá­lyának vezetője. Ezt követően az egybegyűltek felkeresték a drámaíró szülő­házát, az emlékkövet, ahol Ka­tona halálba roskadt. majd a Szentháromság temetőben levő sírnál adóztak a város nagy szülöttének. Este 7 órakor a Pest megyei Petőfi Színpad előadásában ke­rült bemutatásra Kolozsvári— Cserháti—Dévény: Déryné című zenés játéka a városi művelő­dési otthon nagytermében. A szerzők Katona Józsefnek Déry­né iránti viszonzatlan szerelmét és a Bánk bán születését állí­tották a darab középpontjába. Az új magyar színművet Föl­deák Róbert rendezte, aki évek. kel ezelőtt a kecskeméti színház főrendezője volt. A közönség az előadást tet­széssel fogadta. megtakarításában több mint félmillió forinttal számolha­tunk. Dolgozóink most azon verse­nyeznek, hogy a nagy esőzések beálltáig, további 800 ezer fo­rint értékű tőzegtrágyát termel­jenek a nagyüzemi mezőgazda­ság igényednek kielégítésére. F. Szabó István Két haláleset, három súlyos sérülés Közlekedési krónika Az e heii feladvány: a KRESZ 37. és 41. paragrafusa A múlt héten ismétlésre fel­adott, a járművek megengedett sebességével és a sebességkor­látozásokkal kapcsolatos KRESZ ismétlést nem minden járműve­zető végezte el. A mindennapi »vizsgán-«: a közlekedésben töb­ben is megbuktak belőle. Felelőtlen mulasztásáért sú­lyos leckét kapott — és bizo­nyára felelősségi-evomása sem marad el — Kovács Sándor bácsalmási lakos autóbuszveze­tő. Utcakereszteződésben nem tartotta be az előírt óránkénti 15 kilométeres sebességet és gyorshajtása következtében el­ütötte Bállá Veronika 11 éves gyermeket. A kislány a kórház­ba szállítása közben meghalt Halállal végződött Völgyesi Károly kiskunfélegyházi moto­ros száguldása is. A megenge­dettnél gyorsabban hajtott, s a helyi • gépgyár előtt motorkerék­párjával nekiütközött az út­szegélynek. Völgyesi Károly életveszélyes sérüléssel került a kórházba, pótutasa: Hideg Jó­zsef pálmonostori lakos pedig életét vesztette. Dr. Illés Elemér zalaegersze­gi lakos lelkén szárad Gön- Sándor kilencgyermefces solti lakos súlyos sérülése. Dr. Illés személygépkocsijával ugyancsak gyorsabban hajtott a megengedettnél, s eközben el­ütötte az előtte kerékpáron sza­bályosan közlekedő Gönczi Sándort. Felelőtlen, lelkiismeretlen gépjárművezető gyorshajtásá­nak és szabálytalan előzésének lett áldozata Kovács Istvánná kecskeméti (Kőhíd utca 18.) la­kos. Nagy János budapesti la­kos személygépkocsival Kecske­mét belterületén, a Dózsa György és az Ipoly utcák ke­reszteződésében ütötte el neve­Rontja a városképet zettet és — bár előzőleg meg­állt — a tőle elvárható segít­ség megadása nélkül, nagy se­bességgel Budapest irányában tovább haladt. A kerékpáros sú­lyos sérüléssel került a kór­házba, Nagy János ezenkívül Kecskemét belterületén soroza­tosan megsértette a lakóterület­re vonatkozó sebességelőírást. • A múlt heti KRESZ ismétlés­ben foglaltak be nem tartása miatt több szabálysértési felje­lentés is történt. Szraka Antal vaskúti lakos az FB 50—74 sz. tehergépkocsival Baján a 15 ki­lométer sebességkorlátozó tilal­mi tábla ellenére 40 kilométe­res sebességgel közlekedett. Vi- gant Sebestyén bajai motorke­rékpáros ugyanezt a szabálysér­tést követte el. Az FB 42—21 rendszámú tehergépkocsi veze­tője november 8-án délután Solt belterületén az előírt 40 kilométeresnél nagyobb sebes­séggel haladt. * A KRESZ ismétlés jövő heti feladványa: a járművek köve­tési távolságára és az előzés szabályaira vonatkozó 37. és 41. paragrafus. NOVEMBER 20 Hagyomány már a takarékosság megyénkben DCmrnes étidre, előtár» nyilatkozata a takarékos myi napokról NOVEMBER 15-TÖL decem­ber 15-ig „Takarékossági Napo­kat” rendez a Hazafias Népfront megyénkben. Felkerestük Ko­vács Endre elvtársat, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkárát és fel­kértük, nyilatkozzon a takaré­kossági napok jelentőségéről. — Szép emberi tulajdonság a takarékosság, amely kezd már hagyományossá válni megyénk­ben és évről évre nagyobb tö­megeket ölel fel — kezdte nyi­latkozatát Kovács elvtárs. — Nagy sikerrel zárult az elmúlt évben rendezett takarékossági mozgalom is, amelynek ered­ményeként az OTP fiókoknál és a postákon már 80 ezer taka­rékbetétkönyvet tartanak nyil­ván, a betétállomány pedig meghaladja a 227 millió forin­tot. CÉLUNK az, hogy a takaré­kossági mozgalommal is segít­sük pártunk és kormányunk célkitűzéseit, a második ötéves terv sikeres végrehajtását. A pénzzel való takarékosság hely­telen módja az, ha otthon a szekrényben gyűjtik az embe­rek a pénzüket, mert az ott nem kamatozik. Jobb, ha a ta­karékbetétkönyvben van a meg­takarított összeg, ugyanis ott biztonságosabb és amellett, Megyeszékhelyünkön, a Nagy­kőrösi utca és a Budai utca sar­kán közlekedésrendészeti tábla hirdeti: Behajtani tilos! Nem akarunk rosszmájúak lenni és azt állítani, hogy azért, mert az évek óta elhagyatott állapot­ban levő, hajdani üveg-porce- iánbolt épülete miatt veszélyes itt a közlekedés. Ha nem is veszélyes, de esztétikusnak sem- «ri oaetre sem mondható. Kiilö- jJtmí most, amikor már az út­tá» valamennyi üzletházát szépen fciosUiaeítotikk. Nein lehetne cn- •Hk m épületnek cs kirakatnak is kimé cilősadkátóbb formát ‘ ¥ " '.r “ A véres ellátásáról és a párttaggyülésekről tárgyalt a Kecskemét városi párt-végrehajtóbizottság A pártalapszervezetek veze­tőségválasztó taggyűléseinek ed­digi tapasztalatairól és Kecske­mét zöldség-, gyümölcs-, to­vábbá téli tüzelő-ellátásának helyzetéről tanácskozott a váro­si párt-végreha.i tóbizottság no­vember 11-én tartott ülésén. A végrehajtó bizottság megállapí­totta, hogy a taggyűlések meg­felelő alapossággal elemzik a p-j.rt.m.i|^ tapasztalatait és lyesen határozzák meg a párt- szervezetek feladatait. A zöldség-ellátással kapcso­latban szóba kerültek a burgo­nya- és a vöröshagyma-ellátás­ban előfordult zökkenők. Az illetékesek tájékoztatói szerint ezek a nehézségek időlegesek. Elmondották, hogy a felvásároló és raktározó vállalatok a téli ellátásra nagyobb készleteket tarolnak» hogy az illető személy kamatot is kap, a pénz az ország vér­keringésébe kerülve segíti öt­éves tervünk zökkenőmén tesebb végrehajtását is. MINDEZT figyelembe véve határoztuk el, hogy takaré­kossági versenyt indítunk járá­saink, városaink és községeink között. Megyénkben jelenleg minden negyedik felnőtt dolgo­zónak van takarékbetétkönyve. Nagy lehetőségek vannak hát a betétkönyvek számának és a be­tétállomány összegének növelé­sére. Városainkban, községeink­ben 177 KST működik, 16 380 taggal, s betétállományuk meg­haladja a 12 millió forintot. Az iskolákban a diákok tízezrei he­lyezik évről évre takarékba megtakarított filléreiket. Ezeket az eredményeket azonban to­vább lehet fejleszteni. HAZAFIAS Népfrontbizottsá­gaink a takarékossági napok idején ankétokat, s több mint 40 vidám műsorral egybekötött kérdezz—felelek estet rendez­nek. Felkértük ugyanakkor a tanácstagokat, hogy választóik­kal való tanácskozás alkalmá­val beszélgessenek a takaré­kosság jelentőségéről is. Mond­ják el, hogy a takarékba helye­zett pénz nemcsak a népgazda­ságnak, hanem a magánháztar­tásoknak is rejtett tartaléka, amely segíti a takarékos ember vágyainak, célkitűzéseinek meg­valósítását — fejezte be nyilat­kozatát Kovács Endre elvtárs. N. O. Takarékossági ankét November 14-én. kedden dél­után fél 3 órai kezdettel Kecs­keméten, a városi tanács dísz­termében takarékossági ankétet rendez a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága és a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. Az ankét egyben a megyei takaré­kossági napok megnyitója lesz. Hz ötéves terv feladatairól tanácskoztak a kiskunfélegyházi járás kommunistái A kiskunfélegyházi járási pártbizottság november hó 11-én, szombaton a városi tanács kul­túrtermében mintegy 150 rész­vevővel kibővített ülést tartott. Az értekezleten jelen volt és fel­szólalt Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára is. A végrehajtó bizottság beszá­molóját a hároméves terv telje­sítésének járási eredményeiről és az ötéves terv feladatairól, valamint az egyéb időszerű poli­tikai kérdésekről Túri József, a járási pártbizottság titkára ter­jesztette elő. Bevezető szavaiban méltatta az SZKP XXII. kong­resszusának történelmi jelentő­ségét, majd a hároméves terv teljesítésének adatait ismertette. Az elmúit három évben növe­kedett a növénytermelés hoza­ma és gyarapodott az állatállo­mány. Most 16 ezerrel több ser­tés, 2000-rel több szarvasmarha és 100 ezerrel több baromfi van a járásban mint három évvel ezelőtt. A fenti időszakban köz­ségfejlesztésre kereken 30 millió forintot költöttek. A járás második ötéves terve többek között célul tűzi ki a búza átlagtermésének 3,3 mázsá­val, az őszi árpa és a kukorica (májusi morzsoltban számítva) átlagtermésének 4 mázsával való emelését. A juhállományt meg­duplázzák, a 100 hold szántóra jutó anyakocák számát pedig a jelenlegi 4-ről 6-ra kívánják: emelni és 5000 hold nagyüzemi szőlőt és gyümölcsöst telepítem nek a járásban. A gabonafélék vetésének le­járt az optimális határideje, en­nek ellenére megyénk termelő- szövetkezeteiben a rozsnak nem egészen a 60 százaléka, a búzá­nak pedig mindössze a fele ke­rült földbe. Különösen a kecs­keméti, a kiskunfélegyházi és a kiskőrösi járásokban nagy a lemaradás, ahol a vetéstervek 50 százalékát sem teljesítették. A vetés késése pedig azzal a veszéllyel jár, hogy a kalászo­sokat kellő bokrosodás nélkül éri a tél, aminek kevesebb ka­lász-szám, s ezzel együtt kisebb termés lesz a következménye. Éppen ezért — a szükséges ter­mésmennyiség biztosítása végett — gazdaságaink ezután 15—20 százalékkal több magot vesse­nek a szokásosnál. A késésnek egyrészt a száraz­ság az oka — egy hét óta azon­ban az esőnek köszönhetően könnyebbé vált a talajmunka, s minden lehetősége megvan an­nak, hogy legkésőbb november 20-ra földbe kerüljön a mag. Ezt elősegíti az is, hogy az el­végzett betakarítási munkák alól rengeteg erő felszabadult, amely a vetéshez igénybe ve­hető. A vetés mielőbbi befejezése érdekében alapos szervezésre van szükség. Mindenekelőtt azoknak a területeknek a ter­mését kell betakarítaniuk, ame­lyekre vetés kerül. Cukorrépá­ból például még a fele termés szed etlen, s bár a kukoricatörés a vége felé tart, a szár betaka­rítása lassan halad. E lassúság viszont gátolja az amúgy is meg­késett vetések talajának az elő­készítését. Megyénk termelőszövetkezetei­nek szántóföldjein mintegy 1700 saját és gépállomási erőgéppel szántanak, vetnek. Ezeknek azonban nem sokkal több mint a negyedrésze, 470 dolgozik ket­tős műszakban. A késés miatt feltétlenül növelni keli az utób­biak számát, aminek szintén megvan a lehetősége. A szövet­kezeti gazdák közül ugyanis a közelmúlt éveiben mintegy ezret képeztek ki traktorosnak, de körülbelül hatszázuknak még nem jutott gép. Termelőszövet­kezeteink a mostani munkák idejére adják át őket a gépál­lomásoknak, a kettős műszak érdekében. A vetéshez legteljesebb mér­tékben vegyék igénybe közös gazdaságaink a lófogataikat is. Ne tűrjék a szövetkezeti veze­tők, hogy ebben a szorgos idő­ben a fogatok piacra, vásárok­ra járjanak. Traktorok, vetőgépek köl­csönadásával segítsék állami gazdaságaink is a közeliikben működő termelőszövetkezetekre Ezt annál inkább megtehetik, mert hiszen néhánynapos se­gítségről van szó. Minthogy a jövő évi kenye­rünk forog kockán, a vetés nemcsak egy-egy gazdaságnak, hanem egész társadalmunknak az ügye. Hassanak hát oda a helyi párt- és tanácsi szervek is, hogy egy hét múlva ne ma­radjon már megyénkben vetni- való. A gépállomásokkal együtt­működve nyújtsanak segítséget a felszabadult gépek gyors át­csoportosításához, a munkák he­lyes megszervezéséhez adjanak tanácsokat a termelőszövetke­zetek vezetőinek, s naponta ér­tékeljék a vetési eredményeket. Az időből már »kifutottunk«, a tétovázásnak nincs helye — vetni és vetni kell! T. I,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents