Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-11 / 266. szám

cAz egykori nyomoz helyén oiráyzé étet

»-A hároméves terr során a falváhíkbim véf?» bement változást a többi között jól szemlélteti Bogáé község.«

(A megyei pártMzotMc tKL amatai M nSsfineft

beszámolóját) ól J------------ "TBfcWfc

Mé

g manapság *s rfSPorduí, togattf®: rtEÄSk az 0ráJrede& öta

hogy ha valaki znűveletlenségé- változatlan pusztát, ahol egy röi tesz tara bizonyságot vagy postahivatalon kívül semmi sem faragatlanul viselkedik, azt hirdette, hogy már a huszadik mondják rá: »(bugaci«. Ma már században élünk. A pafópáks

Bugac új történelme

fle téfiétgggB» wwgrar vSp «#»

katóerejét És mennyire meglepődnének a yateantkor Itt járt

külföldiefc, ha most jönoénefc H. mert felébredt, a felianerhe- tetlenségig más Bugaceai találkoznának. Emberré lettek a cselédek, a napszámba járőfc Először földet kapták, felszámolták az analfabétizmust, s közigazgatási kárendeltség létesült a pusztám.

Az igazi fejlődés előtt 1959- ben nyílt meg az út, amikor önálló községgé alakult Bugac. Akkor mutatkozott meg igazán, mire képes a nép. A népre kényszerített álromamtikát felváltotta a szebb életet építő munka, s a puszta lakói hét- mérföldes léptekkel igyekeztek behozni az elmaradást. Utolérni és együtt fejlődni tovább a többi községekkel — ez volt a céh

Azóta 150 csinos családi ház épült a község belterületének széles, egyenes utcáin. Harminc- egyezer katasztrális holdas határában ma már hét külterüMég csak puszta volt Bugac, amikor 1919-ben gyógyszer»

tár létesült, hogy ne kelljen 20—30 kilométerre járni a lakosságnak orvosságért.

vőre! A piactéren és óvodán

kívül törpevízművet építenek, amelynek kútja már elkészült. Szövetkezeti útra tért parasztsága — az egykor napszámos, nincstelen zsellérek — így építik holnapjukat. Az évezredes elnyomatás után most megmutatták, mire képes a szocializmust építő nép. Alig másfél évtized alatt minden elmaradottságot pótoltak a maguk erejéből. Nagyon jól megvannak ők az urak nélkül. Ha a külföldiek eljönnek, s a megváltozott életen kívül is valami érdekeset akarnak látni, a bugaciak Közép-Burópa legszebb fácános kertjébe vezetik el őket.

Nemcsak büszkék a község lakói szép Aj művelődési otthonukra — amelyet a nagy magyar költőről, Petőfi Sándorról neveztek el —, de jól ki is használják. A KISZ-szervezet színjátszó- és tánccsoportja szórakoztatja időnként színvonalas műsorával a bugaciakat, ezenkívül a Faluszínház és a Kecskeméti Katona József Színház sűrűn ellátogat ide. Rendeznek benne még ismeretterjesztő előadásokat és különböző tanfolyamokat la

Alig volt hat érés az ff jó H» ség. áraskor villanyt kapott. A transzformátor-állomás körül a piactér látható. Jövőre itt park lesz, az éj piactéren pedig fedett darusttóheijeket építenek.

Kecskemét véres egyikért pusztája valaha okkal volt az elmaradottság jelképe A ré^ világban idehozták ■ kuriózumokat hajhósaó käiSöddiekst» • m®Boldog ifjú nemzedék. A szép, új, korszerűen felszerelt iskolából betonjárdán mennek haza. Ök már csak szüleik és tanáraik elbeszéléséből sejtik, milyen sivár pusztaság volt még nem is olyan régen.

Élelmiszer,, rádió, motorkerékpár, televízió, mosógép, ruhanemű, egyszóval minden kapható az új föidművesszövetke- ■eti áruházban. A bugaciaknak pedig pénzük is van a vásárlásra.

lets, a faluban pedig két belterületi iskola működik. Volt mit pótolni az idősebbeknek is, tanult hát a község apraja- nagyja. Sok száz felnőtt végezte ei a dolgozók iskoláját, s most alig vannak — néhányon a legöregebb korosztályból —, akiknek nincs meg a nyolcadik általános iskoláról a bizonyítványuk. Sőt, ma már a nyolc általános sem dicsőség Buga- con, s tovább tanulnak a meglett emberek is. Á kertészeti technikum kihelyezett levelező tagozata 48 fővel működik már a községben.

Újabb mérföldköve volt a fejlődésnek, amikor 1956-ban kigyúlt a villany Bugacon. A hálózat állandóan bővül, eljutott már az alsómonostort tanyaközpontra, s villany ég már a tsz központjában, a tsz borpincéjében és a cigánytelepen. Csaknem minden háznál szól a rádió, 14 családnak televíziós készüléke van. Bugac lakossá*

800-an fizetnék e95 a különböző napilapokra.

Valamikor leginkább gyalog

jártak Kecskemétre és Kiskunfélegyházáira orvoshoz és patikáért. Ma már saját orvosa és gyógyszertára van az egykori pusztának, sőt felépült a nagybugaci tanyaközpont orvosi rendelője is. És nem gyalog járnak az emberek — még talán az egykori csikósok sem —t, mert több mmt 400 motorkerékpár, megszámlálhatatlan kerékpár, négy bugaci lakosnak pedig autója van.

Jól bánnak a községfejlesz- tésd alappal is. A kecskeméti járás egyik legszebb művelődési háza Bugacon épült fel 1958- han. Ötszáz személyes színházterem, könyvtár, klubhelyiség, televízió nyújt lehetőséget a kulturálódásra. S ha valamelyik bugaci kislánynak kedve támad tűsarkú cipőben menni a bálba. akkor sincs baj, mert bebonA hízónak szükséges kukoricát nem kézidarálóval őrlik már Bugacon. Két év óta villany- daráló működik a Béke Tsz-ben. Naponta 50—60 mázsa kukoricát darál le Horváth Pál, a tsz »•molnára«, aki egyébként a tsz vülányfűrészének is kezelője.

fáradalma Beat pedig a most épült, gyönyörű vadászkastélyban pihenhetik kL

Nagy Ottó Fényképezte: Pásztor Zoltán

Nagyarányú szerfás építkezés folyik a Béke Tsz majorjaiban. Képünkön a 100 férőhelyes sertéshizlalda látható, amelybe Bority János állatgondozó sínen futó kerekekre szerelt káddal szállítja a takarmányt Az előtérben az épülő új hizlaldát látjuk, a régit rövidesen süldőszállásnak rendezik be.

azonban esak az használja ezt

a régi szállóigévé vált lebecs- mérlésre szánt jelzőt. aM nem járt mostanában Bugacon.

urak azzal kérkedtek — ami tulajdonképpen vádlójuk volt —• az elmaradottsággal. így lettünk mi magyarok a világ szemében csak barbárok, s aki itt járt, annak legfeljebb a »csikós« és a »gulyás« szó maradt meg emlékezetében.

Nem is sejtették s népnyomorgató magyar főurak, hogy milyen hatalmas erő szunnyad a bugaci népben. 1945 tavasza végleg elsöpörte őket az útból, felszabadította az elnyomott.

ötvenezer forintos költséggel épült 1958-ban a képen látható kút A jó ivóvíz hatvan méter mélyről jön fel. A háttérben egy tsz-tag háza látható.

i

9»' ffiartR Ggy&emmA SSÉM a

filág eseményeit, amit író sem Dizonyít jobbén, mársübogy közei

J&röSn kŐ2Üe?twfh^t a* rftcákowi

Sok légi község irigyelheti már most Bugac ot, hát még jö-