Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-12 / 267. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek? LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM 1961 NOV. 12. VASARN.VMegyei program Néhány nappal ezelőtt a megyei pártbizottság ülése, azt követően pedig a megyei tanács értekezlete vette számba a hároméves terv megyei eredményeit és határozta meg a második ötéves terv Bács-Kiskun megyei feladatait. Ezeknek az igen fontos tanácskozásoknak a tükrében Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt három évben eredményes munka folyt megyénkben. Az ipari termelés ez idő alatt az országos átlagnál 6 százalékkal nagyobb mértékben növekedett. A Bajai Villamosipari Vállalat termelése megháromszorozódott, a Kiskunfélegyházi Gépgyáré pedig megkétszereződött. Ezzel egyidejűleg gyors ütemben fejlődött a mezőgazdaság is. 1961 tavaszára a szocialista szektor részaránya a megye mezőgazdaságában elérte a 84,5 százalékot. Az előző tíz év átlagához képest a búza termésátlaga a hároméves terv idején 28, a rozsé 7,4, az árpáé 79,7, a kukoricáé pedig 8,3 százalékkal növekedett. Ebben az időben 24 községet villamosítottak, 70 mélyfúrású kutat és 19 törpevízművet létesítettek. A községfejlesztési alapból több mint 333 ezer négyzetméter járdát, azonkívül 200 ezer négyzetméter köves- utat építettek Község- és város- fejlesztésre a hároméves terv idején 343 millió forintot költöttek Továbbá növekedett a lakosság életszínvonala és sikeresen bontakozik ki a szocialista kulturális forradalom is. Mindezeknek az eredményeknek az egyik forrása, hogy a megyei pártbizottság, a kommunisták a helyi adottságok figyelembevételével valósították meg a párt politikáját. A Központi Bizottság lenini munkastílusának megfelelően megyénkben is az a helyes gyakorlat honosodott meg, hogy a párt állandóan tanulmányozza az élet legfontosabb jelenségeit, megkeresi azok külső és belső összefüggéseit, törvényszerűségeit és annak alapján határozza meg a tennivalókat. Ennek megfelelően a megyei vezetés különösen nagy gondot fordított a homok hasznosítására, szorgalmazta a szőlő- és gyümölcstelepítést, a zöldségtermesztést, az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, valamint a baromfitenyésztést, A megyei vezetők arra hívták fel a kommunistákat, hogy bátran kezdeményezzenek, önállóan gondolkodjanak a tennivalókon, munkálkodjanak a tervek megvalósításán, éljenek az adottságokkal és a legtöbbet nyújtsák az országnak, a népgazdaságnak. Ez a törekvés vezette a megyei pártbizottságot és a megyei tanácsot most a második ötéves terv főbb tennivalóinak meghatározásában is. Az ötéves terv célkitűzésének megfelelően úgy folytatjuk az Alföld iparosítását, hogy elsősorban a munkaigényes gép- és könnyűipari vállalatokat, továbbá az építő- anyagipari, valamint az élelmiszeripari üzemeket fejlesztjük. Mindemellett különösen jelen(Folytatás . a 2. eidolon.) _ A szocialista verseny és a jó gazdálkodás eredménye 1 millió 850 ezer forint anyagmeglaharitás a megye sütőiparában Megyénk sütőipari üzemeinek 1959-ben végrehajtott átszervezése után jelentős eredményjavulás következett be sütőiparunkban. A kecskeméti, kalocsai, bajai és a kiskunhalasi sütőipari vállalat a termelés gazdaságosságáért folytatott szocialista versenyben, országos viszonylatban is az elsők közé került. Ezek az eredmények azonban fokozták a vezetők felelősségét és még nagyobb feladatok megoldása elé állították vállalatainkat. 1961. évi alapjövedelmezőségüket ugyanis az 1960. évi eredmények szintjén állapították meg. Sok dolgozó és vezető kétségbevonta ezért hogy a múlt évi eredményeket tovább lehetne fokozni, hiszen az ország sok sütőipari vállalata még az 50 százalékát sem érte el a Bács-Kiskun megyei megtakarításoknak Az eltelt tíz hónap azonban bizonyította, azoknak volt igazuk, akik bátran támaszkodtak a munkásak lelkesedésére, kezdeményezésére és szorgalmára. Az anyagtakarékosságért indult verseny mind a négy sütőipari vállalatunknál dicsérendő eredménnyel járt. Különösen a tüzelőanyag megtakarításánál születtek kimagasló eredmények. Nagy segítség volt itt, hogy a két kemencés és az ennél nagyobb sütőüzemekben mindenütt áttértek az olajtüzelésre és eredménnyel jártak az olcsóbb tüzelőolajokkal folytatott kísérletek is. Ezek hatására a megye sütőiparának dolgozói kilenc hónap alatt 1 millió 200 ezer forint értékű fűtőanyagot takarítottak meg. A jó gazda gondoksága, a szocialista verseny eredménye más tekintetben is jelentkezett. A különböző anyagok megtakarításának összege elérte a 650 ezer forintot. A jó eredmények tehát már az első kilenc hónapban biztosították az előirt alapjövedelmezőség túlteljesítését sütőiparunkban. A többleteredmény pedig az év végéig várhatólag eléri az 1 millió forintot. A szocialista verseny, a takarékos gazdálkodás és az új munkanormák bevezetésével már eddig minden vállalatnál biztosított a több mint egy heti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés; Ax ésxak-katangai Albertville-ben a Kongói Köztársaság lobogói lengenek ElisabethvUle. (MTI) Az észak- katangai Albertville városában a központi kormányhoz hű Ba- luba-törzs pártja, a Balubakat Párt irányítása alatt álló egységek az elmúlt napokban vérontás nélkül átvették a hatalmat és lefegyverezték Csőmbe rendőrségét, őrizetbe vették közhivatalnokait. Az erről szóló híreket az Associated Press elisabethville-i tudósítója, Porter szerint egyre többen erősítik meg. A katangai hatóságok, beleértve Csőmbe »hadseregét« is, elhagyták a várost Albertville repülőterét még mindig ENSZ-egységek ellenőrzik. A balubák Albertville középületeire kitűzték a központi kormány lobogóját. Elisabeth vili e-ből érkező hírek szerint a kongói csapatok első egységei a szombatra virradó éjjel elérték Albert- ville-t „Az ENSZ-t át kell szervezni" Sukarno elnök nyilatkozata Djakarta. (TASZSZ) Az Indonéz Köztársaságnak nemzeti ünnepe van — a holland és angol felkelők ellen vívott fegyveres harc kezdetének 16. évfordulója. Ebből az alkalomból a közép-jávai Semarangban — az ünnepség központjában — nagygyűlést rendezték, amelyen Sukamo elnök mondott beszédet. Az indonéz elnök beszédének jelentékeny részét a nyugat- iriáni kérdésnek szentelte. Nyu- gat-Irián — mondotta Sukarno — mindig része volt Indonéziának, számára is kihirdették 1945-ben a függetlenséget. Most a holland külügyminiszter az ENSZ-ben szép beszédeket mond Nyugat-Inán sorsáról, arról, hogy meg kell adni neki a »függetlenséget« és különleges ENSZ-bdzottságot kell ide küldeni. Bukaroo elnök megállapította, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete nem tükrözi a világon kialakult helyzetet. Nem reménykedhetünk különösképpen az ENSZ-ben — mondotta Sukarno. — Az ENSZ ma nem fejezi ki teljes mértékben a népek akaratát és óhajait. Úgy véljük, hogy nemcsak a titkárságot és az ENSZ vezetőségét kell átszervezni, mint ahogy a Szovjetunió javasolja, hanem végre kell hajtani az ENSZ teljes átszervezését. Azt is javasoljuk, hogy New Yorkból helyezzék máshová az ENSZ vezérkarát Mi kivárjuk — folytatta az elnök —, hogy ezúttal mit mond az ENSZ Nyugat-Iriánról, és azután döntjük majd el, hogy mit teszünk. Kötelességünk e földet visszacsatolni Indonéziád hoz. Teljesíteni fogjuk ezrt a kötelességünket vagy az ENSZ segítségévei vagy anélkül. (MTI) A kecskeméti tfidőkórházban nap mint nap folynak a bronchoszkópiai vizsgálatok. Képünkön dr. Dómján Lajos v’yrn a vizsgálatot és a késelést Kétmillió forintos költséggel létesült n ápolónőképző iskola Kecskeméten. Elméleti képzésük mellett jól felszerelt bemutató- teremben és a Megyei Kórházban sajátítják el a gyakorlati munkát Képünkön az elsőévesek a bemutatóteremben a beteggel való ágyazást gyakorolják. Sokfelé épültek orvosi rendelők és lakások a falúkban és a tanyákon. Köztük a Városföldi Állami Gazdaságban is. Tizenöt kilométer körzetből járnak ide a gazdaság és a környező tsz betegei. A távolabbi tsz-ekbe hetenként kétszer kocsival látogat el az orvos, dr. Várnai Ferenc. ', . Pásztor Zoltán Fejlődő egészségügyünk A hároméves terv ideje alatt nagyot fejlődött megyénk egészségügye. Az orvosok száma közel százzal, ápolók és- más kisegítő személyzet száma több mint 1200 fővel nőtt. Olyan létesítményeket adtak át, mint a bajai gégészeti pavilon, a vérkonzerváló állomás, a Megyei Kórház C-pavilonja, hogy csak néhányat említsünk. Több mint 40 millió forintot költött megyénk beruházásra és felújításra.
