Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-10 / 265. szám

líföl. november 19, péntek 3. oldal flz adófizetésről és a kulturális programról tárgyalt a kecskeméti tanács végrehajtó bizottsága A harmadik negyedévi adó­bevételi terv teljesítéséről és az utolsó évnegyed tervfeladatai­ról előterjesztett beszámolót vi­tatta meg először tegnapi ülé­sén a Kecskeméti Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága, Eszerint a tervidőszakban együttesen 101,9 százalékra tel­jesítette adótervét a város la­kossága. A mezőgazdasági la­kosság 118,7 százalékban, a ter­melőszövetkezetek 91,5 száza­lékban, az egyéb városi lakosság pedig 85,3 százalékban tett ele­get adófizetési kötelezettségé­nek. A végrehajtó bizottság külö­nösen a termelőszövetkezeti la­kosság adózásának fontosságát hangsúlyozta, mert az elkövet­kező évben már együttesen gaz­dálkodva tesz eleget ennek a kötelezettségnek a város mező- gazdasággal foglalkozó lakossá­ga. Amellett foglalt állást a v. b„ hogy mindenütt helyes len­ne a tsz-gazdák szervezett együttes adófizetése. Idén a he­lyi Béke Tsz mutatott ebben követendő példát. 5 217 000 forint a beszedésre váró adók összege az utolsó év­negyedben. Ez a terv reális, megfelel az évi előírásból még fennálló hátralékoknak. Telje­sítése mégis nagy feladatot je­lent. Sokat tehetnék érte a tsz- ek vezetőségei, a közgyűlések és a most folyó tanácstagi beszá­molókon a város tanácstagjai. Második napirendi pontként Kecskemét 1961/62-es évi kultu­rális tervezetéről tárgyalt a v. b. — Hosszas és elmélyült vita után végül is elfogadta a ter­vet. Megvalósításához azonban igen fontosnak tartja ütemterv­vel összhangba hozni a külön­böző rendezvényeket. Ennek so- ronfcívüli elkészítésére a végre­hajtó bizottság utasította mű­velődési osztályát. E napirendi pont kapcsán még egy figyelemre méltó ha­tározatot hozott a v. b.: elren­delte a korábbi, művelődéssel kapcsolatos határozatainak fe­lülvizsgálását. Nemcsak azért, hogy végrehajtásukat felülvizs­gálja, hanem ellenőrzi, melyek végrehajtása látszik még ma is célszerűnek, és további sorsuk­ról eszerint határoz. Ülést tartott a tbc elleni társadalmi bizottság Csütörtökön délelőtt Kecske­méten a megyei vöröskeresztes szervezet helyiségében ülést tar­tott a tbc elleni küzdelem ha­tékonyabbá tételére alakult tár­sadalmi bizottság. Az ülést Ma­darász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Csapó Jenő. a bizott­ság elnöke számolt be a tbc elleni küzdelem eredményeiről. Álccióbizottság alakult A Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő mű­szaki akcióbazottság és a nép­front megyei titkársága csütör­tökön délelőtt tanácskozásra hí­vott össze néhány műszaki, kon­zervipari szakembert, termelő­szövetkezeti elnököt, a MÉSZÖV képviselőjét, hogy megvitassák a termelőszövetkezetekben létesí­tendő, téli munkaalkalmat biz­tosító segéd-üzemágak szervezé­sének lehetőségeit. A tanácskozáson részt vett a Hazafias Népfront Országos Tit­kárságának munkatársa, Tóth János, valamint Ágoston András, az MSZMP kiskőrösi járási bi­zottságának titkára és Kiss Fe­renc, a bajai járási tanács vég­rehajtó bizottságának elnökhe­lyettese is. A népfronttitkárság felkéré­sére a tanácskozás részvevői akcióbizottságot alakítottak, s elhatározták, hogy egy hónapon belül — az illetékes helyi párt-, tanácsi és termelőszövetkezeti vezetők közreműködésével — néhány közös gazdaságra vonat­kozóan kidolgozzák javaslatai­kat az élelmiszeripari segédüze­mek létesítésére- A jövő hónap elején — december 6-án — sor- rakerülő legközelebbi ülésükre meghívják az Élelmezésügyi Mi­nisztérium illetékes osztályveze­tőjét és a Tudományos Akadé­mia mezőkémiai intézetének munkatársát is. Akik játszanak a halállal... Ellenőrzésen a közlekedési járőrrel Hűvös novemberi délután van. Néhány órával a szürkület előtt sűrű köd ereszkedik az ország­utakra. A budapesti főútvona­lon, a kecskeméti temetők mel­lett, oldalkocsis motorkerékpá­ron rendőrjárőr halad a benzin, kút irányába. Éberen figyeli a forgalmat — vigyáz a közleke­dés rendjére. Veszélyes helyzet A fényszóró sugara váratla­nul egy kerékpáros férfire vető­dik. Feltűnően imbolyog, hol jobbra, hol balra, s közben egy dal kezdetét »nótázza« szüntele­nül: — Jaj, de széles, jaj, de hosszú ez az út...! A járőr pillanatok alatt ott terem. — Megállni! — int kezével a fiatalembernek. Csuka István leheletén erős borszag érződik. Nem is tagad­ja: aznap már a második liter kadarkát kortyolgatta el baráti társaságában. így indult útnak, mit sem törődve a baleseti ve­széllyel, amely az ittas jármű­vezetőket minduntalan fenye­geti. Ilyen ködös időben nagy könnyelműség részegen kerék­pározni — saját testi épségét teszi vele kockára! Pár perc múlva pótkocsis te­herautó robog el az országúton. Az őrmester utána mutat: — Látja! Nem kell az ördögöt a falra festeni ... Képzelje csak el. mi történt volna magával, ha a sofőr a sűrű ködben ké­sőn veszi észre és elüti .., Rá­gondolni is rossz! fiatalember — megfogad­va a rendőr tanácsát — gyalog folytatja útját. Lassan járj, to­vább érsz... Ember a sínek között A máriavárosi sorompónál nyolc-tíz gépjármű — autó és motor — várakozik egyszerre. Már hallatszik a mozdonyítitty, a vonatkerekek ütemes dübör­gése, amikor a védőrácsot meg­kerülve, a sinek között egy motorkerékpáros férfi akart át­jutni a túloldalra. Alig éri el a sorompó innenső szárnyát — a szerelvény első három kocsija megjelenik előttünk. — Ez aztán a könnyelműség! Majdnem életével fizet az indo­kolatlan sietségért... Hát sza­bad ilyet csinálni?! — korholja az őrmester elvtárs a meggon­dolatlan Mihály Antal Zöldfa utcai lakost. Az ellenőrzésnél kiderül, hogy gépjárművezetői igazol­ványából hiányzik az »l«-es be­tétlap, amit annak ideién lám­pa nélküli vezetésért vont be a közlekedési rendőrség. A mo­torosnak tehát, már csak emiatt is. nem ártana a KRESZ sza­bályait alaposabban ismernie.:. A Megyei Kórház után egy kivilágítatlanul haladó lovasko­csival találkozunk. »Ez is tel­ese ti veszély! Az országutakon, sajnos, igen sok fogatosnak nincs lámpája-« — halljuk a járőr szavait, amint motorke­rékpárjával a lovaskocsi elé kerül. — Éppen most akartam lám­pát venni.:. — mentegetőzik Nagy Péter szabadszállási gazda. — Akkor jó! A túloldalon, a betonút mellett van egy vegyes­kereskedés, ott kaphat zseb­lámpát. Addig vigyázunk a lo­vakra. A fogatos rövid idő múlva visszajön. Megmutatja a lámpát, felül a bakra, s odaszól az in­dulni készülő rendőrnek: — Igaza van. őrmester elv­társ! így mégis biztonságosabb... Egy liter..., két liter?... Ismét a budapesti főútvona­lon vagyunk. Vezetőnk fürkész­ve kutatja a fényszóróval meg­világított utat. Egy kanyarban váratlan gyorsasággal fékez. Megállunk. Nem. nem tévedett! Az árokpart szélén valóban egy sötétszínű sapka hever... Hogy kerülhetett oda? Óvatosan, tapogatózva keres­gélünk a nyirkos földön Végre megleljük a Panni-robogót ösz- szetörve, összezúzva: s néhány lépéssel arrébb eszméletlenül fekvő gazdáját: a 17 éves Bató Endrét. A rendőrjárőr gyor­san föléje hajol: a fiú szájából valósággal dől a borszag. Egy liter ... két liter ..: három li­ter ...? Ki tudja ezt már meg­állapítani! A sérültet egy Lajosmizséről jövő mentőautó viszi Kecske, métre, a megyei kórházba. Tű­nődve nézünk a távolodó gép­kocsi után, aztán mi is útnak indulunk. Lukács őrmester kis idő múlva így szol: — Szerencsétlen ember! Higgye el. csak sajnálni tudom! Többre becsüli a bort. mint sa­ját életét... Kohl Antal A bajad járásban naponként három-négy párt -al apszervezet- ben választják újra a pántveze­tőséget ebben a hónapban. — Ezeken a taggyűléseken fontos tennivalókról, a párttagokat és a pártonkíviOi dolgozókat egy­aránt foglalkoztató kérdésekről tanácskoznak. A pártszerveze­tek a lakosság boldogulásán, a szocializmus építésén munkál­kodnak és ezért figyelmüket mindenekelőtt a gazdasági tenni­valókra, a termelőszövetkezetek megerősítésére összpontosítják. A pártonkivüliek segítsége Nagyon örvendetes jelenség, hogy a vezetőségválasztó tag­gyűlések beszámolóit számos helyen a párttagok és a párton- kívüli dolgozók közreműködésé­vel készítik el. Meghallgatják a szakemberek tanácsait, észrevé­teleit és különböző munkabi­zottságokat hoznak létre a be­számoló elkészítésére. Az ilyen bizotságokban a párttagok mel­lett számos pártonkívüli gazda­sági vezető, vagy tömegszerve­zeti aktivista is helyet kap. Tapasztalataink szerint az ed­dig megtartott taggyűlések be­számolód hű tükörképet adtak a pártszervezet tevékenységé­ről, a gazdasági és politikai munkáról. A beszámolók főleg a helyi munkát elemezték, ép­pen ezért nem voltak sablon­szerűéit. Önkritikus beszámolók Különösen jól sikerült a ve­zetőségválasztó párttaggyűlés a eszközével is a fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében. A Bajai Állami Gazdaság I-s számú üzemegységében öröm­mel állapították meg a kom­munisták, hogy a nagyfokú gé­pesítés és a dolgozók szorgal­mas munkája eredményeként tervezett 16 millió forinttal szemben, 21 miliő forint a gaz­daság idei várható bevétele. Az I-es számú üzemegység búzából átlagosan hat mázsával termelt többet holdanként, mint a gaz­daság más üzemegységei. Az állami gazdaság kommu­nistái vezetőségválasztó taggyű­lésükön számos határozatot hoz­tak. Ezek között szerepel, hogy az állami gazdaságban is meg­alakítják a pártonkívüli aktí­vát és azok tagjait a pártszer­vezet kommunistáival együtt rendszeresen p á rtmegb ízatások- kal látják el. Jó javaslatok A taggyűlésen több jó javas­lat hangzott el a gazdasági munka eredményeinek további növelésére is. Indítványozták például, hogy helyes takarmá­nyozással és a tehenek megfele­lő gondozásával érjék el, hogy az évi fejési átlag tehenenként 3900 literre emelkedjen. Járási pártbizotságunik azt ta­nácsolta a kommunistáknak, hogy vezetőségválasztó taggyű­léseiken a pártmunka helyi ta­pasztalatainak alapos, sokoldalú megvitatása mellett figyelmü­ket a jövő tennivalóira összpon­tosítsák. Az élet azt igazolja, hogy a járá- i pártbizottság útmutatása he­Bajai Állami Gazdaság I-es sz. üzemegységében és a Bajai Er­dőgazdaságban. Ezeken a tag­gyűléseken több pártonkívüli is részt vett. A pártvezetőségek beszámolói helyesen elemezték a pártmunlka tapasztalatait, és éltek a kritika, az önkritika lyes, a vezetőségválasztó tag­gyűlések a politikai és a gazda­sági munka újabb fellendülését eredményezik. Szabó Imre a bajai járási pártbizottság titkára Újabb pártoktatási tanfolyamok kezdődtek November 8-án. szerdán a kis­kunfélegyházi, a kiskunhalasi és a dunavecsei járásokban, valamint Kiskunhalason újabb pártoktatási tanfolyamok kezd­ték meg működésüket A ta­pasztalatok szerint a most meg­indult Időszerű kérdéseik tan­folyamaira, valamint a Marxiz­mus—leninizmus I. és II. év­folyamainak tanfolyamaira, to­vábbá a gazdaságpolitikai tan­folyamokra az előadók és a hall­gatók is alaposan felkészültek. Áttanulmányozták a tananya­got és a kötelező irodalmat számos időszerű helyi tennivaló napirendre tűzésével együtt vi­tatták meg. Igen örvendetes, hogy a párt. oktatási tanfolyamok első fog­lalkozásain a járási és a városi pártbizottságok több vezetője is részt vett >^AAA»VSA<VSAAl»WWVWVWWWWVWWWWyVS»>0/WVWVWVVSAA<WVW^WW\<Wv. Lenin zászlaja alatt harcolt Kél és fél évig vöröskafona voltam A hetvenéves Csontos András bácsi, a tassi Rákóczi Termelő- szövetkezet állatgondozója a Nagy Októberi Szocialista For­radalmat követő. élet-halálra menő polgárháborúnak nemcsak szemtanúja, de cselekvő része­se is volt. Hogyan emlékezik vissza a legendás harcokra az idős ve­terán? — Tizennégyben az orosz frontra vittek.. . Egy év múlva fogságba estem, s míhányad magammal egy faluba kerül­tem. Két esztendő múltán hal­lottuk, hogy kitört a forrada­lom, elkergették trónjáról a cárt... 1918 szeptemberében két vöröskatona jelent meg a faluban, összehívtak bennün­ket, magyar foglyokét, s miután elmagyarázták, mi célból kelle­ne harcolnunk, megkérdezték, nem volna-e kedvünk beállni a Vörös Hadseregbe. Örömmel sorakoztunk a vörös zászló alá, hogy védelmezzük a munkás- osztály hatalmát. — Én a IH. Internacionálé nevű lovasezredbe kerültem, amely nagyrészt magyarokból állott. Tizenkilenc februárjáig a donszki kozákok ellen harcol­amely a lengyel frontra indult; 1920 januárjában egész Varsóig űztük a lengyel pánok seregét... Ezután Ukrajnába mentünk harcolni... — Voltam Moszkvában is, s láttam Lenint, amint egy nagy téren lelkesítő beszédet tartott nekünk, katonáknak... Kun Bé­lával pedig személyesen is be­széltem. A polgárháború győzelmes be­fejezése után Csontos bácsi még évekig kint élt a Szovjetunió­ban, egy cukorgyárban dolgo­zott, és saját szemével látta, hogyan erősödik és izmosodik a munkáshatalom. Befejezésül ezeket mondja: — Érdemes volt harcolni, és büszke vagyok rá, hogy két és fél évig vöröskatona voltam, hogy fegyverrel a kezemben részt vehettem a munkások és a többi szegény ember harcá­ban az elnyomó urak ellen. De letörtük az ottani urak derekát istenigazából! Azóta már ná­lunk is. de a világ sok más országában győzött a munkás­hatalom. Ezt a hatalmat most munkával szolgálom mindhalá­lig­a d. A partvezetöség-váiasztások néhány tapasztalata tunk. Hej, sokszor megkerget­tük a fehéreket! Emlékszem, egy Prebrezson nevű faluból tizennyolcadmagammal vertünk ki egy egész kozák századot. — A tambovi harcokban megsebesültem és kórházba ke­rültem. Felgyógyulásom után tizenkilenc őszéig Petrola és Djenyikin ellenforradalmár ge­nerálisok csapatai ellen harcol­tam. Nemsokára egy másik vörös ezredhez vezényeltek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents