Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-10 / 265. szám
Katona József 1791—1830. Emléktábla a gőzfürdő falán, Kecskemét első színházépülete helyén. Kecskemét második színházépületének helyét jelöli ez a felirat ’ r aíSÍsx* »í'W ■ »*»y *w»e* TT "■ . ei.To*-! 4ASlk>i <■■•;; ir»a «<?'' «'■ ' . .1. \ V 'rfflrw fi-:V.í -W^ví-* >> «.’-««a ’ • v»r Ezt a körtefát még Katona József ültette — mondja az egykori Katona-birtok jelenlegi bérlője. Kitkás ágai a jelenlegi tanyaépület közvetlen közelében bólogatnak. Nem Is olyan régen négy-öt esztendővel ezelőtt vágták ki a párját Ma már ez az egyetlen körtefa jelöli Katona József egykori kis gyümölcsösének helyét Emlékezés 3Co.fona Józsefre a natyty cUáfnaUá születésinek 170. éufoidulá{a alkalmánál A Bánk bán költője ((HíizUt 'TOaldap.fel Qóuef. tanulmányából) A Bánk bán mind ez Ideig ** tetőpontja nemzeti drámairodalmunknak. Azzá avatja a konfliktus élessége, egyéni tragédia és nemzeti — társadalmi ellentétek szoros egysége, a lélekrajz emberi mélysége, az igazi színészi ábrázolásra alkalmas alakok nagy száma, a szerkezet zártsága, beszéd és cselekvés összhangja, minden részletnek színszerű elképzelése. A Bánk bán lélektani emberi mélységei mellett az igazi haza. fiság iskolája is. A nemesség kritikátlan nemzeti dicsek e-désé- től Katona elvben is elhatárolja magát A magyar dráma fejlődése egyik fő akadályának tartja. Ezzel kapcsolatban tör utat leghevesebben keserűsége, a nemzeti hiúságnak hízelgő gyatra drámák sikere miatt: »Most hát támadjon egy. aki e mód szerént írjon, mar Magyarország mindjárt megtalálta fénikszét.... A jobb ízlés neheztelve somfor- dái, az agyargó jövevény pedig .. j hahotával kacag, és a nemzetnék ily ostoba kedveskedéssel megszégyenített géniusza elpirulva fordul el és bosz- szankodva könnyez.-« Ennek a kritikátlan dicsekedésnek átkát, azt, hogy mennyire gátja minden haladásnak. Széchenyiig senki sem érezte úgy, mint ő. S ugyanakkor mennyire jellemző e kritikus szemlélet mögött is lázadozó szenvedélyes magyarságára. hogy a drámaírás akadályairól írt egész cikket ez a rapszódikus mondat zárja: »Csak egy órát a mindenhatóságból, és mást semmit csinálnánk, mint egy Babilon tornyát, melynek első talpkövénél a világnak minden nyelvei egybe — beléd: magyarba — zavarodnának!« A polgári irodalomtudo- ” mány egy időben megpróbálta Katona drámáját csak »egyetemes emberi« alkotásnak, időtlen lélektani problémák megszólaltatójának feltüntetni, amihez a dráma rendkívül finom, aprólékos lélektana fogódzót bőven ad. De ugyanakkor hangot ad mindannak a keserű, ségnek, amit az évszázados idegen uralom a magyarságban felhalmozott Petur alakja éppúgy Katona szívéből nőtt. mint Bánké és Tiboroé. Ha látja is Peturnak és lázadó társainak hibáit osztályönzését egész szivével egyetért Petur szenvedélyes hazaszeretetével és a gyarmatosítók elleni gyűlöletével. Vele együtt kiáltja: nem uralkodhatik a magyar nép felett »egy olyan teremtés, akinek nem ez hazája«. Peturral együtt ostorozza azokat az »alattvaló nagyokat«, akiket a zsarnok »rang, ígéret és aranyhegyek« juttatásával megveszteget és el vakít. A drámában elhangzó panasz mind jogos és meggyőző. Az egész nemzet szenvedésein belül páratlan erővel ád hangot a kétszeresen megnyomorított nép fájdalmának, s ezen nem változtat sem az, hogy a földesúri kizsákmányolás panaszolását is a merániak ellen való lázongásba burkolja, eem az, bogy ennek kifejezésében felhasználja egy felvilágosodott német regény szavait Míg a német szerző egy gonosz ámító ajkára adja az átvett sorokat. Katona a paraszti nyomor és becsületesség megtestesülését alkotja meg Tiboréban, akinek ajkán mindez meggyőző igazsággá válik. Dánk bán is, Tiborc is el“ sősorban a német királynőt és környezetét a betolakodott merániakat vádolják és okolják a nép nyomora miatt De nem kétséges, hogy Katona József a feudális kizsákmányo- lókra is gondol, amikor a me- ráni elnyomókról beszél. A dráma néha-néha hangot is ad annak, hogy a parasztságnak az idegen gyarmatosítók mellett ádáz ellenségei a nagyurak és az aPáturak is. akik azt papolják neki, hogy »tűrj békességgel«. Az elő nem adott drámának akkor, mikor a nemesi olvasó- közönség még nem ismerte fel a nemzeti ügy és népszabadság összefüggéseit sikere nem lehetett Szülővárosa. Kecskemét fogadta elismeréssel a neki ajánlott könyvet. Katona, aki ügyvédi minőségben is hasztalan küzdött az idegen fővárosban és a nemesi jogászvilágban a megélhetésért, hazatért Kecskemétre, elfoglalta a kisváros ügyészi állását, és még tíz évig gyötrődött az alkotó munkára való minden ösztönzéstől és lehetőségtől megfosztva. Három évvel halála után, 1833. február 15-én megkezdődött a Bánk bán színpadi dia- dalútja. Katonának egy színész barátja, Udvarhelyi Miklós indította el. akinek a költő maga olvasta fel még 1816-ban, apja takácsműhelyében. Ez az első előadás arra az időre esik, amikor Wesselényi, Kölcsey és tár. saik vívják harcukat az országgyűlésen a nemzeti függetlenség társadalmi követelményeit megérteni nem akaró maradi többség ellen a nép felszabadításáért. Azóta is többszőr hosszabb időre elsikkadt a Bánk bán legmélyebb mondanivalója. A nemesi ellenzékiség nem egyszer egyoldalúan Petur alakjára épített előadásban találta kedvét, háttérbe szorítva Bánk nagyságát, tragikumát és Tiborc vádjait. A fasiszta korszak hivatalos színjátszása, amíg egyáltalán előadták, minden eszközzel megpróbálta eltüntetni beK a to na József szőlőbeli kunyhójának maradványa. (Máriahegy üld Magyar írók a Bánk bán-ról fcA Katona József Bánk bánja már annyira a magyar nép Ugye, hogy tökéletesen szétáradt, leioldódott benne. Olyan nagyon igazán és tisztán nemzeti ügy, hogy éppen ezért lehetett, s ezután még inkább lesz nemzetközi ügy is. A Bánk bán is, mint minden igazi nagy művészi alkotás, elöbb-utóbb feloldódik az égési emberi világ folyton fejlődő, növekedő műveltségében, ami azt jelenti egyúttal, hogy csajé ezután virágzik még majd ki a Bánk bán is a különböző égi tájak és égövek különböző népeinek szívében•“ , y, f fhvJ-,’ 0^ »Bánk bánt a múltban is játszották, de emlékszem, 1942-ben, amikor tényleges katonai szolgálatomat teljesítettem, a zászlóaljnál nem engedélyezték, hogy részleteket adjunk elő a drámából, mert „tüntetés lenne a szövetségesek ellen”. Valóban, a fasizmus évei alatt Katona József hatalmas alkotása engem erősített nemzeti 8n-i tudatomban, bátorított, vigasztalt, mert azokban az években nem Bánk nagyemberi tragédiáját „láttam” meg a műben, hanem a lázadását a zsarnok ellen. Azt hiszem, ez akkor nagyon kielégített és nem is volt kevés.’-JiUVUjlS -(mjuCó < „Hol és mikor találkoztam Katona Józseffel? Itt, Csepelen, ahol szülét» tem, ahol élek. Hogy mikor? Azt nem tudom már pontosan. A Bánk bánt csak úgy 1939/40-ben, lakatosinas koromban láttam a Nemzeti Színház színpadán, a legfelsőbb karzatról* „madártávlatból”. Ma világosan látom, hogy számos magyar és külföldi klasszikussal együtt Katona József zseni je is közreműködött abban, hogy én, a kopott kis külvárosi lakatosinas, hazámért, népemért küzdő, igazságszerető emberré és humanista, forradalmi íróvá váltam.” afro ®v««J „Sehogyan sem tudom visszaidézni, mikor is olvastam legelőször a Bánk bánt■ Annyi bizonyos, hogy kamaszéveimben már nem először találkoztam Katona József alakjaival: Bánk, Petur, Certrudisz, Tiborc, Biberach személyes ismerőseim voltak. S amióta egyáltalán tudomásul vettem, hogy mit is jelent a dráma fogalma, az én számomra Shakespeare legfőbb tragédiái mellett a Bánk bán jelentette „a” drámát Hiszem és vallom, s minthogy a drámatörténet hixMtásbeü tanára vagyok, e hitemnek talán némi tudományos hitele i* van; hogy a mi egész irodalmunkban megközelítően sine* ilyen kitűnő drámai mű, mint a Bánk bán.* i lőle mindazt ami a lényege, elsősorban németellenességét és az osztályelnyomás edlen való tiltakozását Ugyanakkor a munkásosztály nemzeti ellenállása, a munkásszínjátszók előadásában adott hangot a nép keserűségének, s joggal használta ki Petur szenvedélyességét is, hogy hangot adjon a német elnyomás ellen való tiltakozásnak. A felszabadulás után is ezzel a drámával aratta első sikerét új közönsége, a felszabadult magyar nép körében a Nemzeti Színház: M agyarország határain kí1 * vül a dráma tartalmát és eszmei mondanivalóját a belőle készült opera. Bttol Ferenc remekműve tette ismertté. De bizonyára eljön az ideje annak, hogy mag» a tragédia is az egész haladó világ közkin- esévé legyen, s elsősorban azokban az országokban Ismerjék és szeressék, amelyek történetében nemzeti függetlenség és népszabadság összefüggése leginkább hasonló ahhoz, amelyet Katona József remekműve mutatott meg először, realisztikusain ábrázolt hősök drámai konfliktusán keresztül. Az 1930-ban emelt síremlék — Siklódy Lőrinc és Márton Ferenc alkotása. 'v*1 ....•' J
