Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-30 / 282. szám
1961. november 39, csütörtök S. oldal HOGYAN TÖBBIÉT? Tíz éve a szakmában Nyugtalan emberek régebbi noteszlap feljegyzése nyomán a Bajai Cementipari Vállalatnál kopogtattam. Ozvald István igazgató magyarázott, Körmendi József műszaki vezető pedig készítette a nagycsarnok új ruháját. Egyelőre csak rajztáblán, ceruzával pauszpa- pirra. Többet kér az építőipar A üzem jövő képe alakult itt nyugtalan emberek vitái nyomán. Számok, vonalak, vonal- kázott részek. Így fog kinézni, mutatják. — Bólintok, hogy egyetértek. Nemrégen még csak 4 millió értéket- adtak egy év alatt. Idén már 9 millió forint áru készül. Van fogalma, milyen mennyiség ez cementből, kavicsból? Nagyon sok. De látják, hogy nem elég. Többet kér az építőipar, a lakosság, nem utolsó sorban pedig a mezőgazdasági nagyüzem. Üzletet ajánlanak. Segítsek nekik. Igaz, a megyénél már tudnak a tervezgetésükről, de azért egy szószóló sokat segíthet az ügyben. Négy millió forint értékkel többet szeretnének termelni 1962-ben. . — Mi kell hozzá? — Harmincöt fillérért négy forint? Ez tényleg jó befektetés. De hogyan gondolják? — Zárt üzemben, folyamatos termeléssel, télen-nyáron. A jelenlegi nyolc napos locsolás, a 28 napos pihentetési idő nélkül, ha kell, pár óra után egyenesen uszályba, vagonba. A részletekről is tájékoztattak. Munkacsarnokaik a jelenlegi gyártástechnológia mellett, csak részben vannak kihasználva. Az áruk jellegéből adódik ez. Sok a pihentetés, érlelés, a beton kötési ideje. Egyszóval üzem is az üzem, de inkább raktár. Belső átalakítással viszont megváltoztatnák a termelés egész képét. Korszerű technológia Hatszáz négyzetméter olyan munkaterületet nyernének, amin a korszerűbb gyártástechnológia alkalmazása, legalább egyhar- maddal növelné a Bajai Cementipari Vállalat termelékenységét. Ügy tervezik, hogy a jelenlegi locsolást földbe ágyazott kamrákkal helyettesítenék. Felettük erős sín futna és csigasoron daru, hogy minél kevesebb legyen a fizikai munka. Gőzöléssel szeretnék gyorsítani a különböző betonáruk kötési idejét. Így csupán hat óra kell ahhoz, ami egyébként ma még egy hónapot igényel. Ha segítünk nekik, többszörösét tudnák vállalni annak a mennyiségnek, amit szőlőoszlopból, szőlőtám- ból, sertéskifutóból termelnek az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, és amit födémelemből, cementlapból, kútgyűrűből, betoncsőből és más cementáruból gyártanak az építőiparnak, kislakást építőknek. De legalább olyan jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy megszűnnének a téli kényszer- szabadságok. Törzsgárdája lenne a vállalatnak. Egyszóval minden megváltozna az üzemben. Ma még csak terv ez. Üjat kereső, nyugtalan emberek javaslata. Többet akaró egészséges türelmetlenség — útkeresés Baján, a hogyan többet érdekében. És meg kell hagyni, rátar- tiság is van bennük. Munkásvirtus. Nem ajándékból, nem állami beruházásból gondolják a megoldást. Csupán kölcsönt kémek és biztatást. S. G. Ifjú olvasók Jő befektetés — Alig a tizedrésze, 350 ezer forint. Ha ezt megkapnánk, korszerű tanácsi vállalat, gépesített elemgyártó üzem fejlődne A tanítás után benépesedik Kecskeméten a Kisfaludy utca általános iskolás diákokkal. Aktatáskás, jókedélyű gyermekek ballagnak a járdán. Vajon holethelyiséget, hogy kényelmes, ízléses könyvtár fogadja a betűk »szerelmeseit«. Több mint ötezer kötet könyv sorakozik a polcokon és közülük válogatnak belőlünk. Hesérl Miként már írtunk róla, célszerű és hasznos kezdeményezést valósítottak meg gépállomásaink ez év júniusában, amikor megszervezték a termelőszövetkezeti gépek karbantartó szolgálatát. Közös gazdaságainkban az első időben örömmel fogadták e gondoskodást, mert többségük még nem rendelkezik javító műhellyel és megfelelő szakemberekkel sem. Azóta 350 gép karbantartására kötöttek e szolgálat jelentőségét felismerő szövetkezetek szerződést. A termelőszövetkezeteknek több mint a fele viszont még mindig nem kötött szerződést gépeik javítására, amelyeknek a száma eléri a 400-at is. Kétségtelen, hogy egy-két szövetkezeti gazdaságunk már saját erőből képes elvégeztetni a javításokat és a szükséges karbantartást —. többségük azonban valóban rászorulna a gépállomások ilyen irányú segítségére is. Több olyan esetet sorolhatnánk, amikor hozzá nem értésbői súlyos károk keletkeztek: gépek alkatrészeit törték össze, nem beszélve arról, hogy ezáltal elmaradtak a sürgős őszi munkák végzésével. Az egyik tiszakéeskei termelőszövetkezetben például a traktoros fogott hozzá a nagyjavításhoz. A főtengely kivétele közben tönkretette a csapágyat és több mint 10 ezer forintos kár keletkezett. A gépállomási karbantartó szolgálat mindenkor pontosan, szakszerűen és gyorsan végzi a javításokat. Termelő- szövefkezeteinknek saját érdekük, hogy havonta egyszer szakemberrel vizsgáltatják felül gépeiket. Azok a szövetkezetek is kössék meg mielőbb szerződésüket, amelyek eddig — különböző kifogásokkal — idegenkedtek attól. Meglátják: meg««. M. J. Nagy Istók Lad, a kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola V. osztályos tanulója végül is döntött: Jevgenyij Junge: A halhatatlan cirkáló című regényét választotta. vá tartanak? Kövessük csak nyomon őket. Csinos épület elé érnek. Kém- Síelő tekintetüket megpihentetik I a ház oromzatára függesztett táblán és kihúzva magukat, ol- Ivassák a feliratot: Ifjúsági Könyvtár. Gyermekes büszkeség ragyog arcukon, örülnek annak, hogy gondol rájuk a tár- ' sadalom és ily szép, igényes ! könyvtárral ajándékozta meg löket. Azt nem is tudják, a me- gyei könyvtár közel 50 ezer fo- Irimtért alakíttatta át a régi iiza kisfiúk és kislányok. Nemrég nyitotta meg kapuit az ifjúsági könyvtár, s máris 1300 beiratkozott olvasó sürög- forog a regények és versek birodalmában. Kényelem, csillogó tisztaság — amerre csak nézünk Parkettes szoba, virágok, neonfény teszik otthonossá és vonzóvá a könyvtárat. Nem csodálkozunk, hogy az ifjúság szívesen és örömmel lépi át a könyvtár küszöbéti Biellczky Sándor és Pásztor Zoltán A kölcsönzés után folyóiratot böngésznek. Az idén múlt tíz esztendeje, hogy Kása József, a Kiskunfélegyházi Műanyagfeldolgozó Vállalat elismert újítója szerszámlakatos lett. Maga mondta, hogy egy ideig hűtlen lett a szakmához. Elment gépkocsivezetőnek, de a szíve visszahúzta az esztergák, marók, fúrógépek, no meg a satupad honába. Kása József azóta egyre jobban érzi itt magát, hiszen a műanyagfeldolgozó kezdő gyár, sok problémával, nehézséggel, s ami ebből adódik, az újítások és ésszerűsítések ezernyi lehetőségével. Él is ezzel. Mindig új témát, új megoldást keres. Szabad idejét pedig az újítások kivitelezése mellett tanulással tölti. A Gépipari Technikum levelező tagozatának hallgatója. Cfíutőkűniokból — aramjhont&k A szőlővessző tárolása Eddig egy-egy cikkben foglalkoztunk a telepítésre kiválogatott szőlővessző begyűjtésével, feldolgozásával — ezután a tárolásról lesz szó. A gyökereztetésre. illetve telepítésre előkészített sima vagy gyökeres szőlővesszőnek legjobb helye a földben van. Ezért, ha megoldható, a feldolgozás után legcélszerűbb mielőbb »elisko- lázni« vagy telepítésre felhasználni, mert így — amellett hogy az eredést legjobban biztosítottuk — több részletmunkát is megtakaríthatunk. Ha a szőlővesszőt nem használjuk fel azonnal, azt gondosan, száradás és penészedésmentesen el kell raktározni. Az elraktározást végezhetjük pincében vagy szabadban. A pince akkor alkalmas szőlővessző tárolására, ha jól szellőztethető, vagyis ha benne a hőmérséklet és a páratartalom szabályozható. A pince hőmérséklete 0—10 C°, páratartalma 75—80 százalék legyen; ha ennél magasabb, szellőztetni kell. Meleg, nedves pince szőlővesz- sző tárolására nem álltái más. Nagyobb mennyiségű sima vesszőt a pincében kötegelve, a fajtákat elkülönítve, máglyába rakva is raktározhatjuk, de biztosabb, ha két kötegsort a vész- szók aljával összefordítva homokkal rétegezünk. A gyökeres vesszőt csak homokkal rétegez- ve tarthatjuk el. A vessző réte- gezése kötegelés nélkül a legtökéletesebb, de így a pinceteret nem lehet kedvezően kihasználni és a tárolás sok munkával jár. A pincét a szőlővessző beraktározása előtt iki kell takarítani, talaját (ha nem köves) célszerű felásni. falait bemeszelni és alaposan kiszellőztetni, végül a szőlővessző behordása után — négyzetméterenként 20 gramm felhasználásával — be- kénezni. A kénezést tárolás közben is meg kell ismételni, ha a rendszeres szellőztetés ellenére penész mutatkozik. Erősebb penészedés esetén a szőlővesszőt famentes, lehetőleg szélcsendes időben a pincéből ki kell hordani. Közben a pincét kitakarítva és szellőztetéssel kiszikkasztva, a vesszőt visszahordjuk és kénezéssel fertőtlenítjük. Fagyos éjszakára a szőlővessző ne maradjon a szabadban. Erre a célra legalkalmasabb a kissé északra hajló, mélyre tegű, világos színű, durva szemű homoktalajú domboldal, ahol a csapadékvíz nem gyűlhet össze. Legbiztosabban eltartható a szőlővessző, ha kötegelés nélkül, felső végével lefelé fordítva vékony (10 cm) rétegekben terítjük el a ferde (45°) falú. 40— 50 cm mély árok oldalára, és rögmentes homokkal ágyazzuk be, úgyhogy a verem 15—20 cm homokkal legyen takarva. Ennek a vermelésnek a hibája csak az, hogy a vessző mennyiségét nem tudjuk számontar- tani. Nagy tömegű vesszőt az előbbihez hasonlóan, kötegelve is el lehet vermelni, de ebben az esetben különös gond )t kel1 fordítani a kötegek rögmente beágyazására. Nagymértékbe! javíthatjuk a vermelés minősé gét, ha a kötegeket az árokbf fektetés után felbontjuk, a vesz- szőt fellazítjuk, úgyhogy a kötözésre használt fűzfavessző a köteg alatt maradjon és a verem kibon tása után a köt egeket újból össze lehessen kötni. A szőlővessző tartós tárolásánál előnyös az egyenletes hő- méréklet. A szabadföldi verem hőmérsékletét kelet—nyugati irányú, 2 m magas nádfonat árnyékolóval előnyösen szabályozhatjuk. de ebben az esetben a vermelő nem lehet 2 m-nél szélesebb. A szőlővessző-vermelőt a tél folyamán többször ellenőrizni kell, hogy ' a szél nem bontotta-e ki, és ha szükséges, a takarást meg kell igazítani. Fagymentes időben a vermet több helyen meg kell bontani, hogy a vessző állapotát megvizsgálhassuk. A penészes kö- teget a veremből kiszedve, fagy mentes, napos időben, néhány órás szákkadás után, visszavermeljük. A penészedést megelőzhetjük, ha vermelés előtt a vesszőköte- geket 0,2—0,5 százalékos Neo- pol oldattal fertőtlenítjük. A gyökeres szőlővessző vermelését is a leírtak szerint kell elvégezni, de ebben az esetben elég. ha az éves vesszőből 15—20 cm-t letakarunk, a többi szabadon maradhat; Andrási Elemér, a Szőlészeti Kutatóintézet vezető kutatója
