Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-30 / 282. szám
4. oídal 1961. november 30. csütörtök (Vita a terme! 5<zöoetkezete k kallutál is problémáiról Goór Imre kiállítása Keressük a megoldást FIGYELEMMEL, KÍSÉREM a termelőszövetkezetek kulturális problémáiról szóló vitát a sajtóban. Az eddig megjelent cikkekből kicsendült, hogy közös gazdaságainkban mind nagyobb gondot fordítanak a kulturális nevelésre, örvendetes, hogy a termelőszövetkezeti vezetők a termelési kérdések mellett jelentős időt szentelnek a gazdák általános műveltségi színvonalának emelésére. Mi is iparkodunk kulturáltabb körülményeket teremteni. Termelőszövetkezetünk tagságának 80 százaléka a tanyavilágban él. Nagy a távolság a község és lakóterületük között. Ennek következtében nem áll módjukban látogatni a községi művelődési otthon rendezvényeit, csak nagyritkán láthatnak filmeket stb. Éppen ezért a vezetőség úgy határozott, hogy a bodakúti majort alakítjuk ki a kulturális élet gócpontjává. Terveink szerint rövidesén rendbe hozatjuk a kultúrteremnek és az orvosi rendelőnek alkalmas épületeket. Sajnos, tanyán még villannyal nem rendelkezünk, de a kulturális alapból veszünk gázlámpákat és egyéb, a művelődési igényeket kielégítő felszerelési tárgyakat. Gondoltunk arra, hogy a kultúrterembe vásárolunk egy világvevő telepes rádiót, bútort, és megrendelünk néhány közérdekű folyóiratot — tehát meg akarjuk teremteni a művelődéshez szükséges alapot, amit a későbbiekben világnézeti neveléssel egybekötve kívánunk szélesíteni. fejleszteni. És itt kérjük a bodakúti általános iskolában tanító pedagógusok segítségét, támogatását Szeretnénk, ha még inkább összeforrnának a néppel és hivatásuknak tekintenék a felnőtt dolgozók oktatását nevelését Ez utóbbinál még a mi termelőszövetkezetünkben tapasztalható lemaradás, de bízunk benne, hogy közös erővel közelebb hozzuk a távoli kilométerekre élő gazdáinkat a kultúrához. NEM TÚLZÓK, ha azt mondom, mérföldé® léptekkel haladunk előbbre az iskolai tanulásban. Szép számmal jelentkeztek tagjaink közül a dolgozók esti iskolájába. Megértették, hogy a fejlődés, a nagyüzemi gazdálkodás, a nadrágsztj-par- cellákon folytatott földműveléssel szemben magasabb kulturáltságot és több tudást igényel. Ez a félfogás különösen a szülőknél érvényesül. Ma már serkentik, buzdítják gyermekeiket a tanulásra. Egy példát említek. Takarító asszonyunk. Kovács Józsefné, a nyár elején benyitott az irodába és engem keresett. Tanácsot szeretne kérni :— mondta. — Tessék — biztattam. — Mi a véleményem arról — kérdezte, ha 5 továbbra is iskoláztatná két kislányát? Megindokolta, hogy elég jól tanulnak és kedvük MI EZ? Építészettörténeti társasjáték A társasjáték 100 kártyafor- májú lapból álL A lapokon egy- egy Magyarországon levő épület képe látható. A kártya hátoldalán rövid jellemzést találunk az illető műemlékről. Ebből kell kitalálniuk a játékosoknak, hogy a műemlék milyen korból való, hol van, mi a nevezetessége, ki építette stb. A társasjáték szabályait a mellékeit kis füzet foglalja össze. A társasjátékot ifjúsági és gyermekkönyvtárak jól hasznosíthatják. ^ is van hozzá. Ügy gondolta, beíratja őket a mezőgazdasági technikumba. És azóta... Mindkét lány folytatja tanulmányait. Évekkel ezelőtt még hallani sem akartak arról, hogy a gyerek könyvet vegyen a kezébe. Minek az? Megvagyunk mi is, ők is meglesznek érettségi nélkül —• mondogatták. És most belátják, hogy a gépi művelés, a modem agrotechnikai eljárások alkalmazásával dugába dől a régi, poros elmélet. Még a szülők is tanulnak, nemhogy a gyerekek. A termelőszövetkezet gépesítésével összefüggésben van a szakmunkás-képzés. Figyelembe véve távlati tervünket, az idén öt gazdát küldtünk el a Szabadszállási Traktoros Gépészképző Iskolára. Jelentős mezőgazdasági szak- könyvtára van szövetkezetünknek. Sajnos, kevesen olvassák. A jövőben ezen úgy változtatunk, hogy a termelőszövetkezeti székházban levő központi állományt üzemegységenként osztjuk el és eljuttatjuk a tanyavilágba. így gyorsabban hozzájuthatnak a könyvhöz, és nem kell kilométereket megtenniük, ha egye® szakkérdéseket tanulmányozni akarnak. AZ OLYAN termelőszövetkezetek (mint a mienk is), amelyek távolesnek a községi művelődési otthon hatósugarától, tagságuk szétszórt tanyavilágban él. sok segítséget várnak a népműveléstől és az egyéb kulturális intézményektől. A művelődésre megvan a hajlandóság az emberekben, csak legyenek olyan vállalkozók, akik szívügyüknek tekintik a parasztság kulturális nevelését. Nehéz munka, de megéri. Bagó Dénes, a kunszentmiklósi Kiskunság Tsz elnöke 50. 1943 késő őszén Imre bácsi megtudta, hogy a Gestapo minden lépését figyeli. A párt utasítására, illegalitásba kellett vonulnia. A kopók elveszítették a nyomát, de mindent elkövettek, hogy kézrekerítsék. Ám rossz helyen álltak lesben. A párt teljesen új környezetben használta fel Imre bácsit, a tapasztalt harcost Régi elvtársai egyáltalán nem érintkezhettek vele. Háromnegyed év elteltével is csupán a kis Annával vette fel a kapcsolatot, akinek sorsáért külön személyes felelősséget is érzett Anna lett Imre bácsi jobbkeze, összekötője. Ismerte a csoport legtöbb tagját Tőle tudta meg Géza, kicsoda is voltaképpen „Csizmadia úr”? Valódi neve Horák András volt, de a mozgalomban mindenki Csizmadia néven ismerte. Az idős géplakatos évek óta illegalitásban élt és igen nagy tekintélye volt a mozgalomban. Regénybe illő élettörténetéből legtöbben csak néhány fejezetet tudtak. Például azt, hogy a Tanácsköztársaságban direktóriumi tag volt és egyike azon keveseknek, akik elevenen ki tudtak szabadulni a britanniás tisztek kezei közül. Haraszti Pálnak, a 48 esztendős műszerésznek életútja csaknem megegyezett HorákévaL A csoport két legfiatalabb tagja, Béla és Pokorny Dezső — Haraszti nevelése volt. Béla, teljes nevén Gyurkó Béla, árvaházban nőtt fed és esztergályos Az utóbb! években ritkán találkozhattunk Goór Imre műveivel, alig egynéhány alkotás került csak a nyilvánosság elé a tárlatokon. S most első önálló bemutatkozása után jó néhány évvel ismét a közönség elé lépett az utóbbi időben készült olajképeivel, nagyméretű gouache-okkal, grafikáival. A szép gyűjtemény a kecskeméti múzeum három nagy termét tölti meg, s az első héten a megnyitás után, a látogatók nagy száma azt bizonyítja, hogy Goór Imre piktúrája, az általa kiállított jelentős anyag megnyerte a közönség tetszését. Valóban, hosszú évek útkeresése, néha már-már majdnem kilátástalannak tűnő stílusfordulata, úgy látszik, az utóbbi évek harcaival, alkotói vívódásaival egy gazdag és termékeny szakaszát készítette elő Goór Imre művészi fejlődésének. Ma is, a kiállított képek alapján legalább három jelentős és jól felismerhető irányzat hatása mutatkozik meg művészetében, de a korábban gyakran feltűnő bizonytalanság, az idegesen vibráló tétovaság csaknem teljesen megszűnt. Nyugalom és kiegyenM á r a — Na, de fiacskám! Ilyen gyűrött ruhában akarsz színházban menni? mesterséget tanult. De nem jutott el odáig, hogy segédlevelet kapjon. A tanoncotthonból Intették a szűrét, mert ha igazságtalanságot tapasztalt, menten felforrt a vére. Gépmunkás lett, úgy került Haraszti Pál keze alá. Haraszti tanít- gatta, kommunistát nevelt belőle. Pokorny Dezső, a fiatal fogtechnikus, jómódú szülők gyermeke volt, de összetűzött az apjával, aki elkergette hazulról. A fiatalember abban a házban lakott egy albérleti szobában, amelyben Haraszti meghúzódott Összetalálkoztak és Haraszti hatására Pokorny Dezső szeme is kinyílt. Néhány megbízatás közben beigazolta, hogy helyén van a szíve és őszinte lelkesedéssel, áldozatra készen szolgálja a mozgalmat Géza a többiekről is sok mindent megtudott Voltak, akiknek életéből mindössze néhány forró epizódot ismert de mélyen megértette, hogy ezek az emberek évek óta — sőt egyesek immár évtizedek óta — örökös életveszélyben élnek, dolgoznak, verekszenek. Nem csoda hát ha körültekintőek, olykor gyanakvóak és hétszer is meggondolnak minden lépést, minden elhatározást Mindany- nyian bátor, semmitől sem rettegő emberek, de akinek hajszálon függ a sorsa, nem kön.v- nyelműsködhet. A párt nevelte szigorú óvatosságra őket megértetvén velük, hogy életük, sorsuk, nem egészen az övék, s ha önmagukat kockáztatják, a .Rettentő írta: jbn H°"mJ ICODRIGUEZ súlyozottság jellemzi Goór Imre festői fejlődésének mostani szakaszát. A képek arra mutatnak; megtalálta a festő a számára leginkább kedves munkaterületet, témahatárokat s ha a kifejezésmód a módszer lehetőségeinek kutatásában — művei tanúsága szerint — szívesebben forgolódik, mint új témák keresésében, mégis a világos és érthető közlési mód, a szép és hatásos színvilág, a biztosan megalapozott kompozíció az. ami legjobb műveit jellemzi. A fái és az ember viszonya, ez az, ámi jelen pillanatban leginkább izgatja. Ennek az izgalmas kutató munkának talán legszebb gyümölcse a Vízparton című nagyméretű kompozíció. Ez a probléma, a színes felületek, az árnyékolás nélküli világosan körülhatárolt foltok egymásmel- lettisége több képén is izgatja. Rokon színvilágot fejez ki a Balatonpart, a Folyónál, a Strandolok, a Mezőn és a Su- govicánál című alkotás. Néhány jól megkomponált tokaji tájképe is figyelemreméltó, köztük elsősorban a Tokaji híd című. Erénye Goór Imre mostani festői fejlődésének, hogy ismét szívesen foglalkozik portréval. Közülük a legszebb az Edit című. Biztosan rajzol és színvilága tiszta egyszerűséget fejez ki. Különlegessége a kollekciónak a néhány nagyméretű, színes gouache. Itt szakít az árnyékolás nélküli foltokkal, s egy korábban már nála megismertj oldottabb, reflexekben gazdagabb színvilág jelentkezik. Kompozícióban és színben legérdekesebb Balatonparton című műve. De több kisebb alkotás^ köztük a Szegedi Tisza-híd, a Lányok, a Kártyázok is figyelemreméltók. Goór Imre kiállítását most megmutatott alkotói munkásságát az eddigieknél jóval kiegyensúlyozattabb színsklála, derű, optimizmus jellemzi, magabiztosan és határozottan mozog a maga választotta területeken néhány érdekes technikai eredmény mellett körültekintő és stabil kompozícióra való törekvés jellemzi műveit. A fiatál művész nagy léptekkel jutott előbbre a sajátos, egyéni alkotói stílus kiformálásához. Csáky Lajos kőkorszakban — Majd én segítek rajtad! mozgalom ügyét is kockáztatják. Vigyázniok kell hát magúkra. Imre bácsi is. de a többiek is gyakran említették Géza előtt, hogy a mozgalom nem kísérletezhet vakmerő kalandokkal. a harc csak jól átgondolt és körültekintően megszervezett akciók révén hozhat eredményt; Most. hogy Géza mindezt felidézte magában, megnyugodott. Béla ment elől, s amikor Géza követte őt az ajtónyitáson, megpillantotta Harasztit és Csizmadiát. A két férfi a rögtönzött műhelyasztalon egy különös szerkezettel babrált. Megfeszített figyelemmel dolgoztak és fel sem néztek a jövevényekre. Béla visszafojtott izgalommal szólította meg őket; — Elvitársak... Géza elvtársnak most, azonnal szüksége van egy... szeretetcsomagra. Haraszti fel sem nézett a keze ügyéből: — Szólni kell Imre bácsinak. Géza kétségbeesett igyekezettel magyarázott; — Értsétek meg, elvtársaik... Imre bácsi holnapig nem jön haza, ma pedig... ma este minden különösebb kockázat nélkül halomra pusztíthatnám a német tiszteket! Erre aztán Haraszti is, Csizmadia is abbahagyta a munkát. Géza lázas sietséggel előadta tervét. A három kommunista szemrebbenés nélkül figyelt minden szóra. Amikor Géza elhallgatott, Csizmadia a térdére ütött: — Rendben van. Ezt nem szabad kihagyni. Ha Imre bácsi itthon volna, 5 sem mondana egyebet Mi, Haraszti elvtárs? Haraszti rábólintott. Béla pedig egyenesen fellelkesedett. — Gyerünk, Géza, hozd azt a bőröndöt! Mind a négyen fürgén munkához láttak. is . . . — Most már indulhatunk! Este fél hét tájban egy rendkívül elegáns, fiatal férfi szállt ki egy taxiból a Hotel Wien előtt. Aranykeretes szemüveget viselt, sötét, gyűretlen öltönyt hordott. A taxi a Keleti pályaudvartól hozta utasát a Hotel Wienbe. A sezmüveges úr elővette pénztárcáját és kifizette a sofőrt A sofőr gyors mozdulattal kiemelte maga mellől, az első ülésről a szemüveges úr sötétszürke vászonba burkolt, súlyos bőröndjét. Az elegáns, szemüveges úr Géza volt A Hotel Wien ajtajában néhány német álldogált. Fiatal tisztek voltak és cigarettáztak. Egy várostérképet böngészett az egyik és Gézának úgy tetszett, mintha városnézésre készülődnének. De ügyet sem vetett rájuk. Jobbkézbe kapva bőröndjét, határozottan benyitott a szálloda halijába. A hall tele volt német tisztekkel. A portásfülkében egy idősebb német törzstiszt nagy papirosívek fölé hajolt és valamit magyarázott a Hotel Wien szolgálatkész portásának. Géza elégedetten állapította meg: jól időzítette a programot. Éppen akkor érkezett, amikor az átadás és a beszállásolás folyik. Ilyenkor jóformán senki sem ismeri a másikat, s ügyet sem vet másokra. A németek rá sem hederftét- tek Gézára. Géza egy gyom* pillantást vetett a zsibongó, elhelyezésre váró társaságra. A hallban minden kerek asztal körül német törzstiszték üldögéltek. A falak mentén is foglalt volt minden szék. Az üldögélőkön kívül sokan kis csoportokba verődve ácsorogtak. Mindenfelé jókora bőröndök egymás hegyén-hatán. (Folytatása következik.)
