Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-03 / 260. szám

A megyei pártbizottság ülése delőt, valamint 8 orvosi lakást építettünk. Kultúrház épült pl. számos kisebb községünkben: Bu- gacon, Balotaszálláson, Bácssző- lősön, a nagy községek mellett. Megyénkben van jelenleg a leg­több szélesvásznú mozi. Pártank politikája eredmé­nyeként tehát fl'siyt, kultú­rát és orvost viszünk a leg­eldugottabb Bács-Kiskun megyei faluba is. A községié jlesztésbem igen Jó munkát végzett megyei tanács végrehajtó bizottságunk és szak­igazgatási szerveink. Kiemelke­dő munkát végzett e téren a ba­jai járás, Kiskunhalas város, Ma­daras község. Erőteljesen fejlő­dik a községfejlesztésd tevékeny­ség többi járásainkban, városa­inkban és községeinkben. A községek csinosításában és fejlesztésében rendkívül jó mun­kát végeztek tömegszervezete­ink: a KISZ-szervezetek, a Ha­zafias Népfront és a nőtanácsok. A megyei pártbizottság ezúton is fejezze ki elismerését azok­nak a szerveknek és intézmé­nyeknek, valamint a lakosság széles tömegeinek, akik reszt­vettek e nagyszerű községfej­lesztési eredmények létrehozá­sában Emelkedett az életszínvonal Megyénk dolgozó lakossága életszínvonala alakulását a be­számolóban már említett ténye­ken túl jól szemlélteti az áru­tól, tovább növekedett a hagyo­mányos iparcikkek vásárlása, mint a kerékpár, motorkerékpár, rádió stb. kelteket, hogy mindent te­gyenek meg a napközi ott­honi férőhelyek ilyen irá­nyú bővítése érdekében. A falun végbement szocialista fejlődés érdekében, az üzemi 16 éves fiatalok részére továbbkép­ző iskolákat hoztunk létre; 50 mezőgazdasági és 5 ipari jellegű továbbképző iskola működik. A középiskolákban tovább nem tanuló fiatalok továbbképzésé­ben nagy jelentősége van a be­indult mezőgazdasági szakmun­kásképzésnek. A mezőgazdaság szocialista fejlődésének szak­munkásigényei megkövetelik azt, hogy termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink többsége is foglalkozzék a szakmunkáskép­zéssel, és e téren illetékes szer­vek bevonásával sokkal nagyobb előrehaladást érjünk el. Az elmúlt időszak alatt jelen­tősen fejlődött középiskolai ok­Komöcsin Zoltán, Molnár Frigyes és Borszéki Lajos társaságában. forgatom alakulása, tehát a la­kosság vásárlásának alakulása a S éves terv során. A három év alatt az áru­forgalom 23,7 százalékkal növekedett, tehát csaknem egynegyedével többet vásá­rolt a lakosság, mint a meg­Az élelmiszer-forgalom is a minőségi élelmiszerek felé toló­dott el. 1960-ban 622 tonnával több húst, 139 tonnával több zsírt, 546 tonnával több cukrot, 523 tonnával több rizst és 2720 tonnával több finom lisztet vá­sárolt a lakosság, mint 1957-ben. tatásunk. Minden gimnáziumunk­ban 5+1-es rendszerű oktatás folyik. Kiskőrösön 4+2es szak­középiskolánk van. Az 5+1-es csoportok közül 34 mezőgazda- sági és 21 ipari jellegű. Ez évben örvendetesen javult az érettségizett fiatalok tovább­tanulása a főiskolán, egyete­men. Fiatalságunk főiskolai to­vábbtanulása érdekében 106 tár­sadalmi ösztöndíjat osztottak ki megyénkben. A hároméves terv kulturális fejlődését nagyszerűen tükrözi az a tény, hogy nagymérték­ben megnőtt a felnőtt lakosság érdeklődése a szervezett okta­tás iránt a politikai, a szak­mai továbbképzés érdekében. Ezt jól szemlélteti, hogy amíg 1959-ben 5998 személy vett részt az általános cs középiskolai felnőttoktatás­ban, addig jelenleg 8260 főre emelkedett a hallga­tók száma. Az ipar területén az elmúlt ■tanévben az álltalános iskolai felnőttoktatásban 1596 üzemi dolgozó vett részt. Jelenleg 11 üzemi általános iskola műkö­dik a megyében. A felnőttek közül az elmúlt évben 735 fő tanult a középiskolákban, ez évben számuk 1376-ra növeke­dett. Az elmúlt évben 204 fel­nőtt végezte ipari vonalon a főiskolát, ez évben 307-re nö­vekedett számuk. Üzemi dolgozóink kulturális igényeit jól mutatja, hogy év­ről évre növekszik a szakmun­kásképző tanfolyamokon való részvétel. 1959-ben ezer fő, 1960-ban 7047 fő, ez év első fe­lében 3904 fő vett részt a külön­böző szakmunkás-tanfolyamokon. Amint már szóvátettülk, falun is sikeresen bontako­zik ki a szocialista kultúr­forradalom. A falusi lakosság közül 1958- ban 250 fő végezte el a mező- gazdasági technikumot, 1960- ban már a technikumba járók száma 622-re növekedett. A falusi lakosság mezőgazdasági szakismereteinek bővítését jól szolgálják az úgynevezett „ki­helyezett technikumi osztá­lyok”. 1960-ban a felnőtt la­kosság közül 782 iratkozott be a kihelyezett mezőgazdasági technikumokba. A falun végbemenő kulturális forradalmat jól szemlélteti, hogy az elmúlt időszakban a három­éves terv során mintegy ezer fő végezte el a gépészképző isko­lát. Ugyanakkor 850 fő levelező úton könyvelői tanfolyamot vég­zett az elmúlt időszakban. Minden túlzás nélkül mond­hatjuk, hogy pártunk poli­tikájának sikerei a három­éves terv során, magával ra­gadták a megye értelmisé­geinek jelentős részét és alkotó tevékenységre, az ipar, a mezőgazdaság szo­cialista fejlesztésének prob­lémái megoldására ösztönöz­ték őket. Megyed bizottságunk jó érzéssel, büszkeséggel veszi tudomásul azokat az eredményeket, ame­lyeket értelmiségeink az iskolá­ban, az iparban, a mezőgazdaság területén, az elmélet, a tudo­mány fejlesztésében, valamint a nagyüzemi gyakorlat fejlesztése terén elértek. Örülünk annak, hogy különösen a mezőgazdaság területén számos olyan kezde­ményezés született megyénkben, amely most már országos jelen­tőségre tett szert. Mind több fi­gyelemre méltó cikk, sőt könyv jelenik meg, amely az elmélet és a gyakorlat helyes összegezé­sével nagy segítséget nyújt a szocialista építő munkához. Amikor elismerjük szocialista társadalmunk különböző terüle­tein dolgozó értelmiségiemk munkáját, egyben bátorítjuk őket és még nagyobb sikereket kívánunk ahhoz, hogy kibonta­koztassák egyéni tehetségüket, szorgalmukat megyénk dolgozó lakossága szocialista építő mun­kájának segítése érdekében. Az elmondottak is jól szem­léltetik, hogy volt értelme fáradozásunk­nak, munkálkodásunknak, mert a hároméves munka eredményeképpen gazdagab­bá és szebbé vált dolgozó népünk élete megyénkben is. És mindez kétség kívül biztos alapot jelent, hogy második ötéves tervünk nagy­szerű célkitűzéseit sikeresen valósítsuk meg. A második ötéves terv célkitűzései előző időszakban. A lakosság vásárlása a tartós fogyasztási cikkek irányában változott, ami leginkább mutat­ja az életkörülmények megvál­tozását. A bútorvásárlás az 1957. évinek 2 és félszeresére, hasonló­képpen a mosógépvásárlás is 2 és félszeresére növekedett. Amíg 1957-ben 88 televíziót adott el kereskedelmünk, 1960-ban a te­levízióvásárlások száma 1940-re növekedett. Az említett kiemelt cikkeken A három év során sikeresen valósítottuk meg a párt műve­lődési programját és tettük meg a szükséges előkészületeket az oktatási reform megvalósítására. Megyénkben jelenleg 158 óvoda működik, amelyből 11 üzemi. A termelőszövetkezetek fejlődésé­nek megfelelően termelőszövet­kezeti községeinkben 19 csoport­tal bővítettük az óvodai hálóza­tot. Megyénk 118 osztott általá­nos iskolájából 102 iskolában in­dult be a politechnikai oktatás. Iskolahálózatunk korszerűsítése érdekében törekedtünk a kisis­kolák körzetesítésére. Ez év szeptemberében megnyílt me­gyénk első hétközi otthonnal bí­ró iskolája Dunapatajon, amely jó tapasztalatokat nyújt a tanyai oktatás korszerűsítéséhez. Pedagógusaink többsége igen jó munkát végez és ennek eredményeképpen javult is­koláinkban a világnézeti ne­velés. Napközi otthonos általános is­koláink száma 114-re emelke­dett, s emellett nyolc üzemi cso­port is működik. Az önköltsé­ges : tanulószobák szervezésével Kereskedelmi szerveink az el­múlt időszak alatt gondot fordí­tottak a korszerű üzlethálózat fejlesztésére is. A Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetéről szóló határozatának megfe­lelően főleg a munkáslakta területeken történt nagyobb üzlethálózat-fejlesztés. A kereskedelmi egységek száma az 1957. évi 1912-ről 2118-ra nö­vekedett enyhíteni a varosokban mutat­kozó napközihiányt. E téren még számos lehetőség van, ezért a megyei pártbizottság ülé­séről is felhívjuk az érde­A terv az ipar vonalán igen fontos feladatot: az ipar .korsze­rűsítését tűzi ki célút vagyis azt, hogy a modem műszaki színvonalnak megfelelően hajt­suk végre a magyar ipar re­konstrukcióját Bár a második ötéves terv az ipar rekonstruk­ciójának időszaka. emellett azonban sor kerül a vidék bi­zonyos mérvű ipari fejlesztésére is. Amint a tervtörvény megál­lapítja. az Alföldre elsősorban a munkaigényes gép- és köny- nyűipari vállalatok mellett épí­tőanyagipari és nem nagy víz­igényű élelmiszeripari üzemeket kell telepíteni, ennek révén kell növelni a helyi munkaerő ipari foglalkoztatottságát. A minisztériumi ipar vonalán közel 250 millió forintos beru­házási előirányzattal korszerű­sítésre kerül: a Félegyházi Bá­nyászati Berendezések Gyára, a Kecskeméti R.eszelőgyár, a Zo­máncipari Művek, valamint a Félegyházi Gépgyár. Az Építésügyi Minisztérium a Bajai Épületasztalosipari Vál­lalat továbbfejlesztését tervezi. Ugyancsak fejlesztésire kerül a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat. Könnyűiparunkban a Kecske­méti Cipőgyár kerül bővítésre. Az élelmiszeripar területén a Kecskeméti Konzervgyár fej­lesztése van előirányozva, de korszerűsítik a Kecskeméti Tej­üzemet is. Több mint 100 millió forin­tos beruházásra kerül sor a víz­építés vonalán. Ennek egy ré­sze folyamszabályozásra, vala­mint gátépítésre fordítódik, a beruházások más hányada pe­dig az öntözést segíti elő. En­nek érdekében a csórna—foktői csatorna továbbépítése van előirá­nyozva, valamint 23 millió forintos beruházással a kis­kunsági öntözőrendszer fej­lesztése. A szakmunkásképzés növelé­se érdekében a Munkaügyi Mi­nisztérium Kecskeméten építő­ipari tanulóotthon felépítését tervezi. Jelentős beruházásokat irá­nyoz elő a Szövetkezeteik Or­szágos Szövetsége. Továbbfej­lesztik a dunavecsei keltető- állomást. valamint Kecskeméten mintegy 35 millió forintos be­ruházással korszerű zöldség, és gyümölcsraktárat építenek fel, amely nagymértékben elősegíti a megye kertészeti fejlesztését. Tervtörvényünk fontos sze­repet szán a helyiipar fejlesz­tésének. A második ötéves terv során a tanácsi iparnak változatlanul kiemelkedő szerepe lesz a me­gye iparfejlesztésében. A ta- pácsi könnyűipar fejlesztésének eredményeképpen a termelési érték az ötéves terv végére a jelenleginek kétszeresére növe­kedik. A Keceli Tőzegbánya fejlesz­tése, a meglevő szovjet gépsor­nak újabb kitermelő gépsorral valő fejlesztése lehetővé teszi, hogy mezőgazdaságunk részére jelentősebb, nagyobb mennyi­ségű tőzegeit és lápföldet ad­junk. Az ötéves terv során 4 újabb vasipari vállalattal, illetve telephellyel gyara­podik megyénk. (Folytatás a 4. oldalon.) A szünetben az eseményeket tárgyalják a pártbizottsági ülés részvevői. Sikeresen bontakozik ki a kulturális forradalom fokozott mértékben kívánjuk

Next

/
Thumbnails
Contents