Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-03 / 260. szám
Ä megyei pár tblzottság ülése (Folytatás a 3. oldalról.) e következő községekben: La- josmizse, Kunszentmiklós, Kiskunfélegyháza, Vaskút. Az építőanyagipar területén Szalkszemtmárton községben sóderbányát kívánunk nyitni, és a'á^ak közelében úi cementipari egységet kívánunk létrehozni. Nagy gondot fordítunk nyomdaiparunk fejlesztésére. Élelmiszeriparunkra a terv 22,5 millió forint beruházást kíván fordítani. Izsákon, Kiskőrösön. Jánoshalmán, Kiskunmajsán, Felsőszent- ivánon és Dunavecsén megfelelő kapacitású sütőüzemeket alakítunk ki. Ezenkívül fejlesztjük a megye húsiparát. Az építőipar fejlesztésére 74 milliót forintot fordítunk az ötéves terv során. Kiemelkedő beruházás a kecskeméti szennyvízcsatorna kiépítésének megkezdése, a bajai vízellátás és csatornázás megkezdése, a kalocsai vízmű építésének beindítása. Kulturális téren további 11 normál, illetve keskeny moziüzemben lesz szélesvászon és 12 keskenymozi normál-mozivá alakul át A kulturális beruházások vonatkozásában 1580 óvodai férőhellyel és 75 általános iskolai osztályteremmel növeljük megyénk ellátottságát. A középiskolák számára pedig 30 új osztályterem létesül. Az egészségügyi ellátottság javítása érdekében a gyógyintézeti ágyak számát 12,9 százalékkal, a szülőotthoni ágyakat 11,2 százalékkal, a szociális otthoni ágyakat 15,7 százalékkal növeljük 1960-hoz viszonyítva. Az ötéves terv során újabb 10 orvosi körzetet szervezünk. Az öt év alatt a szövetkezeti ipar termelését 55 százalékkal emeli. Hasonló arányban növekszik a szolgáltatások mértéké is. A vezetők magatartása A második ötéves terv célkitűzésed szükségessé teszik, hogy szembenézzünk azzal a ténnyel, hogy számos ipari üzemünkben nem megfelelő a vezetés színvonala; számos ipari vezető a megszokott módon, sablonoson irányítja az üzem életét Több igazgatónk elbizakodott emberré vált. nem veszi figyelembe a megnövekedett igényeket, nem hallgat közvetlen munkatársaira és figyelmen kívül hagyja a munkások segítőkész, ségét is. Egyes igazgatók mindent saját maguk akarnak megoldani. Szükségesnek tartjuk ezért, hogy felhívjuk üzemi pártszervezeteink, az üzemi vezetők figyelmét, hogy nagy gondot fordítsanak az üzemvezetés színvonalának javítására, biztosítsák, hogy olyan műszála gárda alakuljon ki. akik megfelelő politikai, szakmai felkészültséggel segítik az üzemvezetés nagy munkáját A második ötéves terv nagyszerű célkitűzésed megvalósításához nagy szükség van a szocialista munkaverseny felkarolására; továbbfejlesztésére, valamint az üzemi demokrácia fejlesztésére is. Több figyelmet a szocialista munkaversenynek Mint ismeretes, megyénkben is sikeresen bontakozik ki a munkaverseny üj, magasabb formája, a szocialista munka- brigád-mozgalom. A fejlődést mutatja, hogy amíg 1959-ben 500 munkabrigád dolgozott, amelyből 375 tűzte ki célul a szocialista cím elnyerését és ebből 35 elnyerte a szocialista címet, addig 1960-ban már 575 brigád indult a szocialista címért, amelyből 117 elnyerte a megtisztelő címet A szocialista brigádmozgalomban jelenleg 8300 fő vesz részt, ezzel szemben mintegy 20 000 dolgozó vehetne részt e nagyszerű mozgalomban. A probléma abban van, hogy az érdekelt szervek elhanyagolják a velük való törődést. Megyénkben 12 800 ifjúmunkás van. Az ifjúsági brigádok száma jelenleg 122. A szocialista munka ifjú brigádja címet eddig 18 brigád nyerte el. Számos jó példa van az ifjúság körében, PL a Kiskunhalasi Vastömegcikket Gyártó Vállalat KISZ-brigádja Kozár István vezetésével a normarendezés után is termelését UO százalék felett teljesíti. Nagyszerű kezdeményezések és eredmények ezek. Mégis azt kell mondanunk, hogy az ifjúság kezdeményezéseit üzemigazgatóink, pártszervezeteink nem karolják fel kellőképpen. Az újítómozgalom sem kapja meg a szükséges támogatást 1960-ban értünk el e téren jelentősebb előrehaladást Ennek eredményeképpen az állami iparban — építőipar nélkül — több mint másfélezer újítást nyújtottak be. Az ebből eredő megtakarítás csaknem elérte a 7 millió forintot Üzemi dolgozóink fogékonyak az új iránt és Szívesen gondolkodnak, lelkesen támogatják a különböző termelési problémák megoldását, ha ebben az üzem vezetése segítséget kér tőlük. Számos jó példa és annak jó tapasztalatai alapján felhívjuk üzemi pártszervezeteink figyelmét, hogy messzemenően törekedjenek az ipari munkások ínunkakészségének. újítókészségének felkarolására, és az ötéves terv célkitűzéseinek sikeres megvalósítása érdekében még inkább terebélyesitsék ki a munkaversenyt és annak magasabb formáját: a szocialista brigádok versenyét valamint az üjítómozg álmát. Szükségesnek tartom — folytatta Molnár elvtárs —. hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság határozatának megfelelően szóvá tegyem a megye munkavédelmi helyzetét. Ez év első hét hónapjában az üzemi balesetek száma több, mint az elmúlt évben volt Az üzemi balesetek oka kizárólag a munkavédelemmel szembeni rossz szemléletből fakad, a rend, a fegyelem hiányából, a nemtörődömségből. Felhívjuk ezért nyomatékosan pártszervezeteink és üzemvezetőink figyelmét, hogy messzemenő gondosságot tanúsítsanak a munkások munkavédelme területén; A mezőgazdaság fejlesztésének főbb tennivalói Tervtörvényünk egész népgazdaságunk és társadalmi életünk továbbfejlesztése kulcskérdésének tekinti a mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztését, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdítását. A megyénkben a következő fő problémákat kell megoldanunk az ötéves terv során: I | | Nagy gondot kell fordíta- IJL ■ nunk a kenyérgabona terméshozamának növelésére, mert az ország kenyérgabona-szükségleteit hazai termésből kívánjuk kielégíteni. Ezért maximális mértékben kell elterjesztenünk a nagyhozamú búzafajták termelését. A rozsterületeken pedig növelnünk kell a kecskeméti »H« rozs vetésterületét. A takarmánybázis megteremtése érdekében megyénkben különösen nagy gondot kell fordítani a kukorica terméshozamainak növelésére. Ennek érdekében általánossá kell tenni a hibrid kukoricatermelést és el kell érni á 18—20 ezres tőállományt a szövetkezeti gazdaságokban is, s a lehetséges mértékben növelni kell a vegyszeres gyomirtással történő termelést. Növelni kell a biztos termést adó ősziárpa-vetésterület részarányát, homokos területeken pedig messzemenően törekednünk kell a cirokfélék termesztésére. A lehetséges mértékben ki kell terjeszteni megyénkben az öntözött takarmánytermelést. Ki kell alakítanunk a korszerű rét- és legelőgazdálkodást. Az állattenyésztés terüle. 1 ~ ’ tén a fő figyelmet a kipzös ^Halállomány fejlesztésére kell fordítanunk, ugyanakkor mesz- szemenően támogatni kell a háztáji állattenyésztést is. A szarvasmarha-állományt a jelenlegi 97 ezer darabról 140 ezer darabra növeljük. Megyénkben érthetően nagy gondot kell fordítani a sertéstenyésztésre. A jelenlegi 422 ezer darab helyett az ötéves terv végére 500 ezer darabra nő a sertésállomány. A kocaállomány növekedése 143 százalékot ér eL Jó lehetőségeink vannak a juhtenyésztés fejlesztésére is, ezért a juhállomány 175 százalékos növekedést fog elérni. Terveinknek megfelelően jelentősen növel- nük kell a közös baromfitenyésztést. A baromfi törzsállományt a második ötéves terv végére a jelenlegi 2 millió helyett több mint 3 millió darabra növeljük. A második ötéves terv L*J során megyénkben igen jelentősen fejlődnek a kertészeti kultúrák. 40 ezer hold nagyüzemi szőlőültetvényt és 30 ezer hold nagyüzemi gyümölcs- ültetvényt kívánunk létrehozni a rendelkezésünkre álló nagyüzemi tapasztalatok alapján. Terveinknek megfelelően korszerűsíteni kívánjuk a nagyüzemi zöldségtermelést: mindenekelőtt a korszerű palántanevelést, valamint a zöldségtermelés nagyobbfokú gépesítését kell biztosítanunk. m L""' Eddigi ismereteink szerint ___ megyénkben lehetőség va n arra, hogy mintegy 200 ezer holdon folytassunk öntözéses terme’ést. Az ötéves terv során az öntözött területeket 40 ezer holdra kívánjuk növelni, azaz a jelenleginek mintegy háromszorosára. A tervidőszak alatt tovább kutatjuk a víznyerés lehetőségét, főleg a kecskeméti, a félegyházi és a bácsalmási járások területén. Fő törekvésünk az öntözéses takarmánytermelés. ugyanakkor a lehetséges mértékben növeljük a zöldségterületek, a szőlő- és gyümölcsültetvények öntözését. Amint kitűnik, dolgozó parasztságunk a második ötéves terv során minden segítséget megkap ahhoz, hogy kialakítsa jól működő, magas termelékenységet és magas jövedelmet biztosító szövetkezeti gazdaságait. Társadalmunk minden támogatása mellett a szövetkezeti gazdaságok megszilárdítása mindenekelőtt a dolgozó parasztság szorgalmán, lelkes alkotó tevékenységén múlik. A termelőszövetkezetek megszilárdításának fő kérdéseit a következőkben látjuk: A mezőgazdaság szocialista átszervezésével községeinkben létrejöttek alapvetően a szocialista termelési viszonyok. Elméleti vonatkozásban ez azt jelenti, hogy megszűnt a parasztság rétegeződése, és a parasztság rétegekre való bomlása helyett megindult az egységes paraszti osztály kialakulásának folyamata. Ezért a szövetkezeti tagság megítélésében egyetlen fő szempont az, hogy ki hogyan segíti munkájával a szocialista nagyüzem, a szocialista gazdálkodás megteremtését. Járási pártbizottságaink, falusi alapszervezeteink és tömegszerveze- tednk ennek megfelelően fejtsék ki politikai tömegmunkájukat a szövetkezeti tagság körében. A szövetkezetek vezetése megerősítésének és az anyagi ösztönzés elve érvényesülése fontosságának felvetése utáfl kijelentette: A szövetkezeti gazdaságok és a szövetkezeti termelőerők tervszerű és céltudatos fejlesztése érdekében két körülményre hívjuk fel a figyelmet: Az ez évben kezdett előterve- zés alapján nagyon nagy szükség van arra, hogy a termelőszövetkezet tájadottságai, üzemi viszonyai, a gazdálkodás lehetőségeinek maximális figyelembevételével gondosan készítsük el a szövetkezet éves termelési és bevételi tervét. Ugyanakkor kívánatos, hogy fő vonásaiban határozzuk meg a termelőszövetkezet főbb távlati fejlesztési célkitűzéseit is. Másodsorban a tervszerű és eredményes gazdálkodás érdekében az állami gazdaságok, dé néhány tsz talapaszitaláta alapján javasoljuk, hogy termelő- szövetkezeteink vezessék be a családi tervezést Azt javasoljuk, hogy termelőszövetkezeti terv készítésével egy időben, a brigádvezető és a munkacsapatvezető óriásával külön-külön tárgyaljuk meg az egyes termelőszövetkezeti családok éves tervét A tervszerű gazdaságvezetésen túl ennek a módszernek rendkívül nagy politikai jelentősége van, mert szervezett kapcsolatot teremt a szövetkezet vezetősége és tagsága között. Az őszi munkálatok helyzete A termelőszövetkezetek megszilárdításának kulcskérdése az, hogyan fejezzük be az őszi mezőgazdasági munkákat: a még kinnlevő ősziek betakarítását; és mindenekelőtt hogyan végezzük el az őszi vetéseket, amitől függ az egész ország jövő évi kenyere. Az őszi mezőgazdasági munkák helyzete az október 28-i állapot szerint megyénkben a következőképpen alakul; Elmaradás van a cukorrépa betakarításában, amely 40 százalékra és a szemeskukorica betakarításában, amely 77 százalékra van elvégezve. Főleg a kötött talajú járásokban van nagy elmaradás. A vetőszántás 50 százalékos. Itt nagy elmaradás van a kalocsai, a kecskeméti járásban, s különösképpen a kiskunfélegyházi járásban. A mélyszántás megyei szinten 36 százalékos. A megyei átlag alatt van a dunavecsei járás, a kalocsai járás, a kecskeméti járás, a kiskőrösi járás, a kiskunfélegyházi járás, a kiskunhalasi járás. Igen jó az előrehaladás a bajai járásban, ahol a mélyszántást 84 százalékban végezték eL Az őszi takarmánykeveréket 65 százalékban, az őszi árpát 75 százalékban végeztük el me. gyei szinten. A rozsvetés, mindössze 34 százalékos. Igen nagy elmaradás van a kecskeméti járásban, különösen a kiskőrösi járásban, ahol mindössze 11 százalékban végezték el a vetést. De hasonló a helyzet a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi járásban is. A búzavetés a terv 33 százalékában történt meg. A bajai járásban is mindössze 56 százalékos a búzavetés, a bácsalmási járásban 45 százalék. A többi járás a megyei átlag alatt van. Járási pártbizottságainknak és tanácsainknak a legnagyobb ene.rglakifejtéssel «46 kell készíteni a hátralevő vetőszántásokat és vetési munkákat, úgyhogy november 15-ig megyénkben befejezzük az őszi vetéseket. Gépállomásainknak meg kell szervezni, hogy a traktorok kettős műszakban végezzék az őszi munkákat. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a párt- és tömegszervek, valamint a gépállomások szervezzék meg a mezőgazdaságban a munkaversenyt, az őszi munkák mielőbbi elvégzése érdekében. Párt- és tanácsszerveink, valamint a MÉSZÖV és járási szerved fordítsanak nagy gondot arra, hogy a termelőszövetkezeti csoportokban, illetve a szakszövetkezetekben is maradék nélkül végezzék él az őszi mező- gazdasági munkákat Az aszályos esztendő súlyos nehézségek elé állította termelő- szövetkezeteinket az állatállomány áttéleltetése terén. Ez az előirányzott különböző intézkedések Következetes végrehajtását teszi szükségessé. Nagyon fontos, hogy a telek elkészítsék az állatállomány áttel éltetésével kapcsolatos intézkedési tervüket és messzemenő takarmánytafcarékosságot vezessenek be; másrészt az összes rendelkezésre álló takarmányféleségeket gondosan be kell takarítani. Hozzáértő, körültekintő vezetést minden területen Amint a párt Központi Bizottsága több alkalommal felhívta figyelmünket, a szocialista építő munka sikerei, dolgozó népünk boldogulása nagymértékben a vezetés színvonalának megjavításától függ mind a párt-, mind az állami munka, mind a gazdasági élet vezetésének vonatkozásában. Irányító munkánkban javítanunk kell a hozzáértést, a szak- szerűséget és biztosítanunk kell a konkrét munkát. Szigorú követelményeket kell állítanunk a vezetők munkájával szemben és azt a mércét érvényesítsük, hogy az embereket valóban végzett munkájuk szerint bíráljuk el. Az egyes szektás, dogmatikus jelenségekkel kapcsolatosan Molnár elvtárs megállapította: Minden kommunistának és párt- szervezetnek elsőrendű kötelessége, hogy óvja pártunk egységét. Segítenünk kell, hogy a párt minden tagja megértse és helyesen alkalmazza pártunk politikáját. Az egyes párttagok értékét csak úgy lehet lemérni, hogy saját munkájában, tevékenységében hogyan érvényesíti a nárt politikáját. Fel kell figyelnünk azóta» a rendellenes jelenségekre, amelyek a kritikai szellem elfojtása terén mutatkoznak. Mindenképpen erősítenünk kell, hogy pártfórumokon érvényesüljön a kommunista kritikai szellem a fogyatékosságokkal, a rendellenességekkel szemben, azokkal szemben, akik nem a párt politikája* népköztársaságunk törvényei szerint, a kommunista erkölcs élvei szerint élnek és cselekszenek. Bátorítsuk a dolgozók helyes, indokolt észrevételeit és Intézkedjünk a helytelen dolgok megszüntetése érdekében. A vezetés megjavításának nagyon fontos feltétele, hogy a Központi Bizottság, a munkásparaszt kormány határozataiig rendeletéit helyileg jól hajtsuk végre. Ennek érdekében nagy szükség van arra, hogy helyileg, a megye, a járás, a községek vonatkozásában dolgozzuk ki a párt általános politikájának helyi megvalósítását szolgáló ún. helyi politikát, és szervezzük meg annak széleskörű végrehajtását a párttagság és a dől gozó tömegek részéről. (Folytatás az 5 oldalónj
