Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-28 / 280. szám
4. oldal «BMah IMI. november 88, kedd Nevelés és ellenőrzés Készülődés Évek Óta egyik legfontosabb tennivalója kulturális intézményeinknek, a művelődés munkásainak a szocialista útra tért falusi élet újszerű nevelési módszereinek kialakítása és azoknak a tennivalóknak a végrehajtása, melyek termelőszövetkezeti parasztságunk szakmai és általános műveltségének emelését, a közösségi élet törvényszerűségeinek megismerését, a szocialista világnézet kialakítását szolgálják. Pártunk megyei bizottsága minden esztendőben megvizsgálta az utóbbi években, hogyan halad ez a nagyjelentőségű munka, hol tartunk a fejlődésben, milyen tennivalók rajzolódnak ki a szemünk előtt a közeli és a távolabbi jövőben. Rendszeresen minden esztendőben megtárgyalta a kulturális élet tennivalóit és különösen a falusi népművelési problémakört a megyei tanács végrehajtó bizottsága is, s több előremutató, nagyjelentőségű határozat született. Mindenképpen indokolt most, napjainkban a népművelési tevékenység középpontjába helyezni a falusi kulturális nevelőmunka problémáit. Nem egy jelentős eredmény, megvalósuló terv, elképzel« tanúskodik arról, hogy művelődési irányító szerveink városi, járási és falusi kulturális intézményeink érzik felelősségüket, tudatában vannak annak, hogy a mezőgazdaság szocialista irányban történő megszilárdulása sok tekintetben azon múlik, vannak-e, lesznek-e olyan szakemberek — a felelős vezető beosztásoktól az egyszerű munkahelyekig — akik megértik az idők szavát, s akik műveltségükkel, közösségi gondolkodásmódjukkal, szakértelmükkel a szinte negyedévről negyedévre növekvő ütemű falusi fejlődésünket irányítani, vezetni, munkálni, alakítani tudják. Maga az iskolarendszer, az oktatási reform végrehajtása is ebben az irányban hat falun. A mezőgazdasági gyakorlati képzés jelentős eredményei máris érezhetők. Nem egy szövetkezeti gazda kapott kedvet a tanulásra, felismerte a továbbtanulásban rejlő lehetőségeket, beiratkozott a beosztásának megfelelő szaktanfolyamra, vagy éppen szakiskolai képzettséget akar szerezni. Ebben az esztendőben mezőgazdasági technikumaink kihelyezett osztályokat hoztak létre nagyobb községeinkben, ahol megfelelő tanári irányítással középfokú szakképesítést nyerhetnek a szövetkezeti gazdák. Eredményes ez a kezdeményezés, de távolról sem bontakozott még ki olyan arányokban, amilyen kívánalmak ebben a tekintetben máris jelentkeznek. A közeli jövőben meggondolás tárgyává lehetne tenni községi vezetőinknek azt is, nem lenne-e megvalósítható — amennyiben a pedagógusgárda személyi feltételei azt biztosítják — egy-egy nagyobb szövetkezetünkben külön osztályt hozni létre. Az iskolán kívüli népművelés igen sok lehetősége is szolgálja a szövetkezeti parasztság műveltségének emelését. Maguk a Szövetkezeti Téli Esték — az országos tervekben az egyik legfontosabb ismeretterjesztő összejövetelként vett falusi szervezeti formák — is nagy reményekre jogosítanak. Űjabb lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a felnőtt oktatás kevéssé kötött formái, többek között az ezüstkalászos tanfolyamok is, egyre erőteljesebben alkalmazkodjanak a termelőszövetkezetek követelményeihez, valóban a nagyüzemi gazdálkodás gyakorlatára előkészítő szaktanfolyamokká váljanak. A régebbi típusú, általános, mezőgazdasági jellegű ezüstkalászos tanfolyamok ma már nem állják meg a helyüket. Célravezető lenne, ha ismeret- terjesztő szerveink a mezőgazdasági szakoktatás intézményeivel együtt a legmesszebbmenő részletességgel kidolgoznák egyebek között ezeknek a szakosított ezüstkalászos tanfolyamoknak a helyi igényekhez alkalmazkodó tématerveit. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy a rádió maga is a falusi szaknevelés szolgálatába állott az eddigieknél fokozottabb mértékben. Az ebben rejlő lehetőségeket még inkább ki lehetne használni, szervezettebbé lehetne tenni ezeket a szaktanfolyamokat, esetleg kiegészítve a sokoldalú szemléltetés helyileg alkalmazható lehetőségeivel, módszereivel. Egy-egy ilyen rádió- hallgató társaság magjává válhat még szélesebb körű társadalmi jellegű oktatási hálózatnak akár a falusi művelődési otthon szervezési segítségével, akár falusi tömegszervezeteink együttes támogatásával. Falusi kulturális intézményeink egész éves és féléves idény tervei tulajdonképpen már igen sokoldalúan figyelembevették a parasztság szakmai és általános képzésének alapvető irányelveit, tennivalóit. Sok múlik azonban azon, hogy most a tervek végrehajtásának időszakában milyen színvonalú és milyen részletes ellenőrzéssel segítik elő a megvalósulást falu.'- pártszervezeteink, helyi tana csaink. A tapasztalat azt mu tatja, hogy egy vagy féléves időhatárokon belül mindig találunk pártszervezeteink és tanácsaink mozgalmi életében olyan alkalmakat, amikor a kulturális nevelőmunka megtárgyalását napirendre tűzik. Nem egy helyen igen jó és mindenre kiterjedő határozatok is születtek. Kevesebb sikerrel folyik azonban ezeknek a határozatoknak a rendszeres ellenőrzése, kulturális szerveink és szakembereink rendszeres beszámoltatása. A végrehajtás ellenőrzésének magas színvonalra emelése nélkül pedig nem képzelhető el teljes értékű eredmény, társadalmi és gazdasági életünk egyik területén sem. Csak helyeselni lehet azokat a terveket, melyek nem egy községünk, városunk életében arra irányulnak, hogy a téli népművelési idényben, annak befejezése előtt külön is megvizsgálják párt-, vagy helyi tanácsszerveink a falusi kulturális élet, elsősorban a szakmai és világnézeti nevelés problémáit, különös tekintettel termelőszövetkezeteinkre. Csáky Lajos A megyei leánytanács legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a falusi KlSZ-alapszerve- zetek támogatásával baromfitenyésztő és kukoricatarmesztő leány-munkacsapatokat szervez a következő gazdasági évben. Weintráger Adolf: Várakozók. A kukoricatermesztő csapatok többsége részt vesz majd az országos termelési versenyben is. Vaskút, Petőfi Sándor utca 580. szám. Itt lakik Weintráger Adolf festőművész, akinek neve Az őserdő urai Színes belga film A belga nemzetközi tudomá- ""'os alapítvány, amely ezt a filmet készítette az állaton rejtett életét mutatja be Kongó őserdőiben. Két évig forgatták a filmet Afrika e vidékének legvadabb területein. Hein Siel- raann, több tudományos film 'tüntetett rendezője, belga és met specialistákkal készítet- 3 a filmet Napokon át üres elvevőgóppel szoktatta az állatokat a kamera zajához. Az egyik belga etnológus jól beszélte a különböző dialektusokat és így megnyerte az erdők urainak, az őslakóknak bizalmát ö győzte meg a bennszülötteket, hogy a filmesek rájuk irányíthassák idegen tekintetüket és hangos gépeiket Megmagyarázta, ne féljenek ezektől a gépektől, s attól sem, hogy ez- Ital méltóságukon csorba esik. V legtöbben eleinte a fényké- ezést támadásnak hitték. A dzsungelek mélyén élő emberek ma még primitív szokásaik rabságában élnek, de hamarosan kijönnek a fényié, és megismerik a szabadságot nem ismeretlen megyénkben. Különböző kiállításokon már többször találkoztunk alkotásaival és az érdeklődők elismeréssel nyilatkoztak művészetéről. Legutóbbi látogatásunkkor nagy munkában találtuk. Műtermében válogatta akvarelljeit. A fővárosi zsűri által elfogadott képekből rendezi meg december 3-án Baján első önálló gyűjteményes kiállítását. Weintráger újabb alkotásaiban jelentős szerepet kajp az emberábrázolás. Kiderült, hogy az eddig tájképfestőnek elkönyvelt művésznek kitűnő érzéke van figurális kompozíciók alkotásához. Ha ezt az utat járja továbbra is, méltán számíthat a képzőművészet Iránt érdeklődők még nagyobb elismerésére, pártfogására; Bízunk benne, hogy tavalyi bajai kiállítása után az idén Kecskeméten is megismerkedhetünk a tehetséges festő művészetével. i5ize ntiaán&n. vendégszerepeit a múlt héten a Baranya megyei KátoJy község délszláv népi együttese. A műsort több mint 250-em nézték végig. .Rettentő írta: Horváth József / R ODRIGUEZ 48. — Ügy. De a portással semmire sem jutottunk. Hanem egyszer csak egy spanyol nevű valakinek kezdett kiáltozni, így szólította: Rodriguez úr. A többit mondd el te, Kelemen. — Mit vacog a fogad, Gyulai, nem szégyelled magad? — för- medt rá Gyulai testvérre a kerületvezető. — Ó, Szórádi testvér, még az emlékezés is megborzongató! — Menten előkerült akkor egy őrült spanyol — folytatta Kelemen, de Szórádi erre a kifejezésre úgy pofon cserdítette Kelement, hogy az megtántoro- dott — Nemzeti számonkérőszék elé hurcollak, te briganti’ Hogy mersz így beszélni a baráti spanyol követség titkáráról? Mi? Értem már, mindent értek! Mi az, hogy őrült spanyol? Gyulai minden erejét és bátorságát összeszedte: — Egy szót, SzórácB testvér! Én nem mondom, hogy őrült spanyol, de tessék elhinni, az egy félelmetes... úr, a Rodriguez úr. Egy rettentő ember. Már az első látásra ijesztő. De amikor ránkordított... — Mi az, hogy ordított? Te, beszélj tisztelettel Franco tábornok képviselőjéről. mert széttaposlak, te féreg! Tudjátok ti„ micsoda barmok vagytok? Titeket mutogatni kellene a Városligetben, ti hülyék! Először is: attól lett nektek gyanús az a két kocsit hűzó pasas, hogy a pofátokba mondták: dinamitot visznek? Hát aki diniaimitot visz, méghozzá titokban, az csak úgy oda szokta mondani a járókelőknek: idesüssetek, dinamitot viszünk? Mi? Hát ennyi eszetek van nektek? Aztán tudjátok, milyen jogok illetik meg a külföldi diptomáciai képviseleteket? Ügy, tehát tudjátok? Mégis megmerészeltétek tenni, hogy betörtetek a testvéri Spanyolország követségére? Vadállatok! Hát mi a spanyol követség, ti idióták, Cséri-telep? Teleki tér? Hogy oda madárkalitkákat, meg karácsonyfatartókat cipelnek kiskocsin a trógerek? Gyulai és Kelemen megsemmisülve hallgatták a fél órán át rájuk zúduló szitokáradatot A két nyilas mukkanni sem mert Minden pillanatban attól rettegtek, hogy Szórádi testvér lenyeli őket — Ha még egyszer Ilyesmit merészeltek, kitaposom a beleteket, ti stricik! Most elkotród- tok és közösen írtok egy bocsánatkérő levelet Rodriguez kö- vetségi titkár úrnak. Ti pedig úgy kerüljétek a spanyol követséget, meg mindenféle követséget, hogy ha még egyszer előfordul ilyesmi, nem ússzátok meg a számonkérőszéket! Mars ki innét! A bocsánatkérőlevelet látni akarom! Lódulj! A két nyilas alig tudott ki- vánszorogni. Gyulai ment elől, Kelemen követte Bementek egy üres szobába, s ott leroskadtak egy székbe. Sokáig bambán előre meredtek. Végül Gyulai törte meg a csendet: — Ezt jól megcsináltuk. Az a rettentő Rodriguez az én arcomba sújtott, Szórádi testvér meg téged vágott képen. A kutyaistenit neki! — Pszt! — csittította őt társa, és reszketve nézett körül. — Végre hatalomra jutunk, és ekkor ilyesmik történnek... — Tudsz te fogalmazni? — Még nem próbáltam — válaszolta Gyulai. — Majd együtt megírjuk a levelet annak az... Mielőtt ki mondta volna a mondat végét, körülnézett, nincs-e a közelben valaki. Aztán csak úgy bugyburékolt belőle a forró indulat: ... annak az őrült spanyolnak! XI. A Hotel Wien környéke ezen a napon még mozgalmasabbnak látszott, mint máskor. Fodor Géza látszólag céltalanul ődön- gött a tarka forgatagban. Meg- megállt a kirakatok előtt, bámészkodott és fülelt Aztán a sarkon vásárolt egy újságot, kinyitotta és sétálás közben beleolvasott. Amikor egy-egy szálloda elé ért, megtorpant, mint akinek a szeme valami különösen érdekes híren akadt meg, és jobbra, balra egy-egy pillantást vetett. Ezen a környéken minden harmadik negyedik épületben szálloda volt Géza azt a megbízatást kapta Imre bácsitól, hogy tegyen egy sétát a szállodák környékén és fürkéssze ki, melyiket foglalták le maguknak a németek. Imre bácsi nem tudatta Gézával, miért érdekli ez őt De Géza elhatározta, hogy többé nem kérdezősködik és igyekszik fegyelmezetten végrehajtani Imre bácsi megbízásait A Hotel Wien nagy, ötemeletes szálloda volt A földszinti hall két utcára néző ablakait elfüggönyözték, csak imitt-amott akadt egy-egy rés, amelyen át Géza gyorsan bepillanthatott a hallba Nyomban feltűnt neki, hogy a hallban és a porta előtt szokatlan a nyüzsgés. A portás udvarias, de heves gesztusok közepette magyaráz valamit az uraknak és a hölgyeknek. Géza elhelyezkedett a szálloda bejárata mellett és belemerült az újságolvasásba A következő percben egy taxi gördült a szálloda elé. Egy ismeretlen úr, és egy hölgy ült a hátsó ülésen, láthatóan egy idős házaspár. A sofőr mellett viszont egy huszonöt év körüli fiatalember foglalt helyet A kocsi tetején két bőröndöt helyeztek el. A fiatalember az idős úr intésére kiugrott a kocsiból. — Zolid, kérlek — szólt utána az apja — ne csak érdeklődj, fiam, hanem próbálj okosan szót érteni a portással! Ujja hegyével a belső zsebe felé bökött Géza megértette a jelbeszédet: ezek vidékről, vagy tudja isten, hóimét jött utasok, szállodaszobát keresnek. A fiatalember nyilván azért sietett be a hotelbe, hogy megtudja, van-e üres szoba? A taxi ezalatt várakozott. Körülbelül másfél-két perc múlva a Zoliinak becézett fiatalember kijött, és behajolt a taxi ablakán: (Folytatása következikJ
