Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-03 / 260. szám
1 megyei pártbizottság ulese (Folytatás az 1. oldalról.) sikeresen hajtottuk végre pártunk politikáját és kimagasló eredményeket értünk el a szocializmus építésében a hároméves terv alatt Megyénk iparának sikerei Megyénkben az ipari termelés 46 százalékkal emelkedett, ami 6 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Az ipari termelés szektorális megoszlása a következő: a minisztériumi ipar 44 százalékkal, a tanácsi ipar 58 százalékkal, a szövetkezeti ipar 38 százalékkal termelt többet a hároméves terv célkitűzéseinél. Egyes vállalataink megtöbbszörözték termelésüket a hároméves terv alatt. A Bajai Villamosipari Vállalat 3.2-szeresére, a Félegyházi Gépgyár kétszeresére, a tanács finommechanikai vállalata 4.6-szeresére emelte termelését az 1957-es évhez viszonyítva. Az ipari termelés jelentős növekedése nagyrészt összefügg azzal, hogy megyénk területén az elmúlt hároméves terv során igen jelentős iparfejlesztésre került sor. A minisztériumi ipar vonalán létrejött a Kecskeméti Reszelőüzem, a budapesti BRGY kecskeméti telepe. Nagyarányú rekonstrukcióra került sor, amelynek során kiemelkedő fejlődést ért el a Kecskeméti Zománcipari Művek, a Kecskeméti Lakatosipari Vállalat. a Bajai Villamosipari Vállalat, a Bajai Ruhaüzem és más iparágak. Igen számottevő és kiemel- kedo eredmények születtek a tanácsi ipar fejlesztésében. Városainkban a következő főbb ipari üzemek jötek létre: Kecskeméten a Kisbútorgyár, Baján a Faipari Vállalat új telephelye, a Fémipari Vállalat, Kiskunfélegyházán a Cipőüzem, a Konfekcióüzem. a Műanyagüzem, Kalocsán a finommechanikai vastömegcikk-ipar, a cementipar új telepe, a vegyesipar új telephelye. Kiskunhalason a Bács-Kiskun megyei Faipari Vállalat és a vastömeg- cikk-üzem új telepe. Megyei tanács végrehajtó bizottságunk a foglalkoztatottság biztosítása érdekében irányt vett arra, hogy nagyobb községeinkben is hozzon létre ipari üzemeket. Ennek megfelelően Kiskunmajsán cipőüzem léte. sült Izsákon vasipari üzem, Bácsalmáson a Bajai Fémipari Vállalatnak létesült telephelye, Alpáron kosárfonó üzem létesült. Megyénkben a hároméves Mezőgazdaságunk < A Magyar Szocialista Munkáspárt marxista—leninista összpolitikájának és ezen belül helves agrárpolitikájának következetes és alkotó végrehajtása alapján megerősödtek a szocializmus pozíciói a megye mezőgazdaságában. A párt célkitűzéseinek megfelelően növekedett a mezőgazdasági termelés es ami a legdöntőbb, a termelés növekedésével egyidejűleg, alap- /etően megtörtént megyénkben s a mezőgazdaság szocialista áttervezése. Amíg 1959-ben a megye összterületéből a szocialista szekto- ok részaránya csak 25 százalék volt és 75 százalékán egyéni gazdálkodás folyt, addig 1961 tavaszára a szocialista szektorok részaránya 84.5 százalékra növekedett és az egyéni gazdaságok területe 15.5 százalékra csökkent. Mint ismeretes, pártunk agrárpolitikáját megyénkben is 6zámos revizionista és dogmatikus rágalom, gáncsvetés érte Az élet azonban rácáfolt a dolgozó parasztság felemelkedését akadályozó jobboldali és “-baloldali« tarthatatlan álláspontok ra. Most már 3 év tapasztala tai bizonyítják, hogy a szocializmus alapjait megteremteni falun Is csak a Magyar Szocialista Munkáspárt marxi—lenini azráruoterv során a kisipari termelő- szövetkezetek is fejlesztették termelésüket, és ennek megfelelően a foglalkoztatottság 37 százalékkal növekedett Az említett ipari fejlesztésnek különösen nagy jelentősége van az iparban szegény Bács- Kiskun megyében. Ennek eredménye az. hogy a bérből és fizetésből élők összl étszáma a három év alatt 18 316-tal növekedett, . ami 24 százalékos foglalkoztatottság-növekedést jelent A foglalkoztatottság növekedése mellett jelentősein nőtt az ipari dolgozók átlagkeresete is. Amíg az 1957-es évben 1275 forint volt az ipari dolgozók átlagkeresete, addig 1960-ban 1353 forintra növekedett A béren felül az ipari dolgozók keresetét jelentősen növeli az évente kifizetésre kerülő nyereségrészesedés és a különböző fizetésen felüli juttatás. 1960-ban az iparban 14,9 millió forintot fizettek ki nyereségrészesedés címén, ez 52,2 százalékkal több, mint az előző esztendőben. Az egy főre eső nyereségrészesedés átlaga 405 forint. Az egy főre eső főbb juttatásokat figyelembe véve (munkaruha, üzemi étkezés, napközi. SZTK-szolgáltatás stb.) megyénkben átlagosan 3733 forint, ami kéthavi átlagfizetésnek felel meg. A megyei pártbizottság örömmel állapíthatja meg, hogy Bács-Kisikun megye ipari termelése, valamint az iparban foglalkoztatottak száma a hároméves terv során jelentősen megnőtt és ennek megfelelően emelkedett a dolgozók élet- színvonala, szociális és kulturális ellátottsága. Tudatában vagyunk annak, hogy a párt helyes, marxi— lenini politikája mellett, az elért eredményeket szorgos és dolgos munkásosztályunknak köszönhetjük. Engedjék meg ezért, hogy köszönetét mondjak az ipar területén dolgozó munkásoknak, munkásnőknek, műszakiaknak, és mindazoknak, akik magukévá téve pártunk politikáját, létrehozták ezeket a nagyszerű eredményeket. r szocializmus útján litikája következetes végrehajtásával lehet. Pártunk széleskörű tömegpolitikai munkát végezve, szót értett a dolgozó parasztsággal, biztosítva a parasztság részére a szükséges politikai, erkölcsi, anyagi, sőt ’egész társadalmunk támogatását, sikeresein valósítja meg a termelés növelését és a szocialista szektorok megszilárdítását. Ezt jól tükrözi a mezőgazdaság fejlődése a hároméves terv idején Bács-Kiskun megyében. A szántóföldi termelés az átszervezés előtti 10 év átlagát figyelembe véve a következőképpen alakul: búzából 128, rozsból 107,4, árpából 179,7, zabból 113,2, kukoricából 108,3 százalékra, burgonyából 160 százalékra növekedett a mezőgazda- sági termelés a hároméves terv időszaka alatt. Hasonlóan magasabb termelési értéket értek el a termelőszövetkezetek a kerté, szed ágakban is. Kedvezően fejlődött az állait- ' llomány is az elmúlt három áv során. 1958-hoz viszonyítva 'z év tavaszán a szarvasmarha- íilomány 10,2. a tehénállomány 13,2, a sertés 11. a koca 71 százalékkal növekedett. Érthetően jelentősen csökkent. 31,3 százalékkal, á lóállomány. Ez a szám természetesen magában foglalja mind a közös, mind a háztáji állatállományt. Bár 1957-ben igen kedvező mezőgazdasági év volt, mégis a hároméves terv minden esztendejében az 1957. évi felvásárlás forint összegét két-há- rcanszáz millió forinttal túlteljesítettük. Tehát a tények bizonyítják, hogy agrárpolitikánk fenntartotta a dolgozó parasztság termelési kedvét, ezért a mezőgazdaság többet termelt az elmúlt időszakban a központi alapok részére is, annak ellenére hogy közben történt meg a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy horderejű és igen bonyolult folyamata. Ehhez még hozzá kell tennünk azt hogy még magasabb termelési eredményeket értünk volna el, ha alsóbb párt- és állami szerveink még következetesebben hajtják végre a Központi Bizottság és a megyebizottság politikáját, a helyes munkaszervezés és az anyagi érdekeltséget következetesein biztosító jövedelemelosztás terén. A szövetkezeti mozgalom hároméves fejlődése igazolja, hogy a párt a szövetkezeti politikában helyes elvi és gyakorlati megoldásokat alkalmazott, amikor az átszervezésnél a mezőgazdaság objektív helyzetéből és a dolgozó parasztság érzelmi beállítottsága figyelembe vételével, a parasztság törekvéseinek figyelembe vételével határozta meg a szövetkezeti formákat és az átszervezés módszereit. Számos tény tanúsítja, hogy a szövetkezeti mozgalom valóban a dolgozó parasztság tömegmozgalma. 1959 tavaszán a bajai járás termelőszövetkezeted kezdeményezték, hogy a közös állatállomány megteremtése érdekében kocasüldőt adnak a sajátjukból a közös részére. A bajai járás kezdeményezését a többi járások szövetkezetei is felkarolták, ezért az állami koca-akcióval együtt mintegy nyolcezer kocával növekedett a közös állomány. A nagyüzemi épületek megteremtése érdekében a termelő- szövetkezetek igen jelentős sajáterős építkezést hajtottak végre. amelynek során felhasználták a különböző helyi anyagokat és a kivitelezést saját építőbrigádjaikkal valósították meg. Amíg 1958-ban a 19 millió forintos építési beruházásból 12 százalékot végeztek a tsz-ek saját erőből, addig 1959-ben az 55 millió forintos beruházásból 29 százalékot, 1960-ban a 77 millió forintos beruházásból 26 százalékot 1961-ben a közel 90 millió forintos építkezési beruházásból pedig 80 százalékot a termelőszövetkezetek házilagosan végeznek ed. A különböző szövetkezeti mozgalmak közül kiemelkedne az az akció, hogy a termelőszövetkezeti tagság elhatározta: saját anyagi erőforrásaival is gyarapítja a közös szövetkezeti alapot. Ez év tavaszán az új és megnő vekedett termelőszövetkezetei tagsága elhatározta, hogy készpénzbefizetéssel, takarmány- és vetőmag-összeadással 19 millió forinttal gyarapítja a közös szövetkezeti alapot. Eddig 12 millió 100 ezer forintot adott össze a termelőszövetkezeti tagság — bár közismert, hogy az idei aszályos esztendő megnehezítette a szövetkezeti tagok gazdálkodását, de semmi kétségünk nincs afelől, hogy a hátralevő összeget zárszámadásig befizetik. A mozgalom eredményeképpen az új termelőszövetkezetek ebben az esztendőben 4700 db szarvasmarha-férőhelyet, 10 200 db sertés- és 13 093 db juh-férőhelyet alakítottak lri új létesítmények építésével vagy különböző régi épületeik áralakításával. A termelőszövetkezetekhez hasonlóan a termelőszövetkezeti csoportok is elhatározták, hogy pénzbeim hozzájárulással növelik a szövetkezeti alapot 8 millió 600 ezer forint befizetését határozták el, amelynek eddig több mint felét befizették. A szőlő-, gyümölcstermelő szak- szövetkezetek eddig több mint 4 millió forintot fizettek be a közös alap részére. A mezőgazdaság általános fejlődéséből kiemelést érdemel az öntözéses gazdálkodás fejlődése, valamint a kertészeti ágakban történt •nagyobb előrehaladás. Amíg 1947-ben megyénkben mindössze — kerek számot véve — 150 holdat öntöztek, addig 1860-ban már 7892 holdon folyt az öntözés, 1961-ben 13 500 hold az előirányzat Lelkes és alkotó szemléletű szakembereink 1959 nyarán elkészítették megyénkben az első csőkutat kialakították az új öntözési rendszert, az azóta már országos hírnevet elért csőkutas öntözést. Csőkútból ebben az évben 3278 holdat öntöztünk. Sajnos, mintegy 1350 holdon a kutak megépülése ellenére nem tudtunk öntözni, mivel a szükséges berendezéseket az érdekelt szervek nem tudták leszállítani. Az említett szakemberek mellett számos állami gazdaságunk és termelőszövetkezetünk nagy érdemeket szerzett az öntözés és a csőkutas öntözés elterjesztésében: a csengődi, az izsáki, a solti állami gazdaságok, a hartaá Lenin, a solti Szikra, a garai VörÖ6 Csillag, a nagy baracskai Üj Élet és más termelőszövetkezetek. Méltán megérdemlik az említett szakemberek, szövetkezeti vezetők, hogy megyei pártbizottságunk elismerését és köszönetét tolmácsoljuk bátor és lelkes kezdeményezésükért, mellyel nagymértékben előbbre vitték a belterjes szövetkezeti gazdálkodást A hároméves terv során döntően a nagyüzemek telepítése eredményeképpen, kialakulóban van a szocialista nagyüzemi szőlő- és gyümölcsgazdálkodás. A hároméves terv során megyénkben 6262 kh szőlőültetvényt, 5894 kh gyümölcsültetvényt hoztak létre. Állami gazdaságaink dolgozói, együttműködve a tudományos intézmények szakembereivel, a hároméves terv során sikeresen munkálták ki a nagyüzemi kertészkedés alapvető kérdéseit. Mindezek alapján kirajzolódik előttünk a korszerű homoki gazdálkodás, amely jól hasznosítja a szűzföldnak tekinthető ho342 millió forint A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkásparaszt kormány politikájának megfelelően, Bács-Kiskun megyében nagy előrehaladást értünk el annak érdekében, hogy leküzdjük a Horthy-rendszer maradványait a városok és községeink elmaradottsága terén, s biztosítsuk városaink, községeik fejlődését és a lakosság jobb ommunális ellátottságát. A hároméves terv során a me- ■vei pártbizottság nagy gondot fordított arra, hogy az állami beruházások mellett, a lakosság társadalmi és anyagi hozzájárulásával is a szocializmust építő ember igényeinek meg- 'elelően fejlesszük városainkat és falvainkat. helyes községpolitikával közelebb hozzuk a falut a városhoz. A megyei pártértekezlet haté rozatának megfelelően a község fejlesztés vonatkozásában a fő fjgyélmet a lakosság jobb ivó- vízellátására, a villamosítás kiterjesztésére, nagyobb mérvű Ijirxda- és útépítésre fordítottuk emellett jelentős anyagiakat fordítottunk az iskolaépítésre, főleg tanyai iskolák és nevelői lamokvldéket, és megvalósítja évszázadok álmát, hogy valóban aranyhomokká tegyük a futó- homokot Termelőszövetkezeteink többsége, még az újonnan alakult szövetkezetek nagyrésze is, megerősödött és jól működő szövetkezeti gazdaságoknak tekinthetők. Ezek a szövetkezeti gazdaságok több mezőgazdasági termékeket állítanak elő és jobb életkörülményeket biztosítanak tagságuk részére, mint amiben egyéni korukban volt részük. Jól dolgozó szövetkezeteink közül is dicséretet érdemel a solti Szikra, a hartai Lenin, a bácsbokodi Szalvai termelőszövetkenet, a félegyházi Vörös Csillag, a vaskúti Kossuth Tsz, a kecskeméti borbási Vörös Csillag és más termelőszövetkezetek vezetősége és tagsága. Eredményeikkel, példamutatásukkal nagy segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a körzetükben levő termelőszövetkezeteik is mielőbb az élenjárók közé sorakozzanak fel. Jelenleg termelőszövetkezeteinknek mintegy 10 százaléka gyengén működő szövetkezet. Ezek többsége a kiskunfélegyházi, kiskunhalasi homokos területeken gazdálkodik. Nem szabad előfordulni annak, hogy a jól dolgozó termelőszövetkezetek mellett gyengén működő termelőszövetkezeti gazdaságaink legyenek. Ezért elhatároztuk, hogy mjnden lehetőséget figyelembe véve, együtt az érdekelt termelőszövetkezeteik tagságával* az 1962-es évben el kívánjuk érni, hogy megyénkben ne legyen gyengén működő termelőszövetkezet. Mindezek alapján elmondhat, juk, hogy megyénk mezőgazdasága és szövetkezeti mozgalma egészségesem fejlődik. Az elért eredmények biztosítékot nyújtanak ahhoz, hogy a második ötéves terv során kialakuljanak a szocializmus alapjai falun és megerősödjék a szocialista nagyüzemi gazdálkodási Az elért eredmények módot nyújtanak ahhoz is, hogy pártunk politikájának megfelelően, a megyed pártértekezlet határozatait sikeresen hajtsuk végre a mezőgazdasági termelés általános fejlesztése érdekében, • valóra váltsuk nagyszerű célkitűzései, nket a megye kertészeti termelése fellendítése vonatkozásában. Ezek a célkitűzések gazdagítják az itt élő dolgozó parasztság élet- és kulturális körülményeit, és jelentős mezőgazdasági terméstöbblettel segítik elő egész népünk boldogulását községfejlesztésre kások építésére, valamint a községek és városok parkosítására. Az elmúlt hároméves terv során megyénkben 342 millió forintot fordítottunk községfejlesztésre, amelyből 113,5 millió forint a lakosság közvetlen hozzájárulása és 28,5 millió társadalmi munkát is végzett a lakosság. Az ivóvízellátás megjavítására 51 870 000 forintot fordítottak tanácsaink, és ebből az összegből 70 mélyfúrású kutat 19 törpe- vízmüvet építettek. 1958 óta 24 községet villamosítottunk megyénkben. Mindösz- sze két községben nincs villany megyénk területén, s most már sor kerül a nagyobb, zárt településű tanyaközpontok fokozott villamosítására is. A hároméves terv során 23fl ezer 173 négyzetméter betonjárda, 97 846 négyzetméter impregnált járda és 204 747 négyzetméter kövesét létesült községfejlesztési alapból. A lakosság jobb kulturális és szociális, valamint egészségügyi ellátottsága érdekében a hároméves terv során 21 tantermet, 16 óvodai tantermet, 15 kub’’-“házat. 5. mozit és 14 orvosi renI
