Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-24 / 277. szám
i. oldal Iftffi. november ?4, péntek Feilődnek a szakszervezeti könyvtárak Adna és társnőt Olasz film Jelenet a filmből. Néhány évvel ezelőtt még csak nagyritkán beszélhettünk a szakszervezeti könyvtárak kulturális nevelő munkájáról. A gyökeres változást az 1958-as esztendő hozta, amikor megjelent a párt kulturális programja, elkészült a megye kétéves művelődési tervezete, napvilágot látott a SZOT határozata a munkásosztály kulturális nevelésével kapcsolatban. A párt iránymutatásával sikerült oly fejlődést elémiök a szakszervezeti könyvtáraknak, hogy napjainkban mind többen igen jól betöltik hivatásukat. Ellátogattunk a Kecskeméten működő szakszervezeti központi könyvtárba és a r ndelkezé- sünkre álló statisztikákból sok érdekes adatra bukkantunk. Vegyük őket sorjába. Több mint huszonnégyezer kötet könyv A központi könyvtárat 1958- ban azzal a céllal hozták létre, hogy segítse az üzemek könyvtárainak ellátását. Ekkor még csak 2735 kötet könyv állott a polcokon. Kevés volt ez, és ösz- szetételét tekintve nem felelt meg teljesen a rohamosan fejlődő igényeknek. Azóta három A régészeti kutatások, melyek a múlt század második felétől kezdve folynak az antik világ területén, a leletek százezreit hozták napvilágra. Am mindez kevés lenne a múlt idők életének megelevenítéséhez. ha a régészeti leletek megszólaltatását nem segítenék az egykori írott források. A XVIII. század hetvenes éveiben egy olasz kereskedőnek a benszülöttek papirusz-tekercseket kínáltak megvételre. A kereskedő egyet megvett, és ez az első Európába került tekercs, melynek szövegét elolvasva meglepetve tapasztalták, hogy egy régi egyiptomi falu lakosságának névjegyzékét tartalmazza. A rendszeres kutatás megindítása Flinders Petrie nevéhez fűződik, aki 1883-ban a Nilus deltája körül kezdett nagyobb ásatásokba. Munkáját nagy siker koronázta. Az azóta napvilágra került papiruszok számát százezer fölé tehetjük. Ezek egy része még nem jelent meg. Tudományos feldolgozásuk most folyik a világ nagy múzeumaiban. Egyiptom földjéből eddig óriási értékek kerültek elő, s nem is sejthetjük, mi rejtőzik még a föld alatt. Az egyiptomi papiruszok olyan irodalmi alkotásokat őriztek meg számunkra, amelyeket korábban elveszettnek hittek. Közöttük Sappho és Pindaros költészetének újabb töredékeit is. Teljesen a papiruszoknak köszönhetjük, hogy megismerhettük az újattikai vígjáték legnagyobb művésze, Menandros darabjainak egyes részleteit. Ezekről csak gyér töredékek és latin átdolgozások alapján alkothattunk képet Felsorolni is sok lenne a gazdaságtörténeA hula-hoop történetéből. év telt el és ha most nyitunk be a barátságos könyvtár helyiségébe, szinte úgy érezzük magunkat, mintha a mesék világába lépnénk. Jelenleg 24 695 kötet könyv sorakozik az állványokon. 1958 januárjától napjainkig államunk 393 ezer forintot fordított a könyvállomány fejlesztésére. A vásárlásnál ügyeltek az arányokra. Arra törekedtek, hogy lehetőleg minden munkás megtalálja a maga kedvenc könyvét A könyvtár 54,7 százaléka szépirodalom, 10,6 százaléka ifjúsági irodalom, a fennmaradó 34,7 százalék pedig népszerű ismeretterjesztő köny A könyvtáros mint nevelő A központi szakszervezeti könyvtárban személyi kölcsönzés nincs. Üzemeknek, vállalatoknak, intézményeknek juttatják el egy csomagban a legújabb könyveket. Három havonként cserélik a kint levő állományt. A kölcsönzésnél nagy feladat hárul a könyvtárosokra. Jó munkájuk egyik eredménye, hogy sok üzemben a munkások már megszerették az ismeret- terjesztő könyveket is. Ez tapasztalható a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalatnál, a tileg, jogilag, művészettörténe- tileg, régészetileg, néprajzilag, zenetörténetileg és vallástörté- netileg fontos papiruszok számát A kitűnő magyar tudós, Mo- ravcsik Gyula, 250 papiruszt fordított magyar nyelvre a nagyközönség számára. Az anyagot úgy válogatta össze, hogy az egykori élet teljességét ölelje fel. A szövegek az emberi művelődés iránt érdeklődő mai olvasó számára is maradandó élményt jelentenek. 45. — Mi történt? — kérdezte súgva tólük, Béla szinte suttogva válaszolt — Az Olasz fasorban vettük észre, hogy ... követnek az átkozottak bennünket! — Kik? — Civilek, de messziről bűzlik róluk, hogy hekusok. — És ti? — Mintha nem vettük volna észre őket... De aztán, hogy befordultunk az utcába, neki a meredeknek... — És azok? — Mire a sarokhoz értek, már jól fenn haladtunk, és tán a kanyar miatt nem is látták, hová tűntünk. — Psszt! — intett nekik Géza. — Akármi történik, nem mozdultok innét, értitek? Béla és Pokorny bólintott. Pokomy ebben a pillanatban leroskadt a kis kocsi szegélyére. Béla hozzá ugrott és kigombolta az inget a mellén. Géza azonnal a kapubejáróhoz sietett — Eltűnni, gyorsan! — vezényelt az ott ácsorgóknak. Azok villámgyorsan szétszéledtek. — Imre bácsi! — súgta Géza, — maga a követség portása! Ide semmiféle emberek nem jöttek be! És ha itt lesznek, kiáltsa ezt Senor Rodriguez! Így: Senor Rodriguez! — Rendben! Azzal Géza felrohant a félemeletre, s behúzódott Gulyás Kecskeméti Bameválnál és a Bajai Villamosipari Vállalatnál. A megyében 78 letéti könyvtár működik, s ezek a központ! szakszervezeti könyvtár hatáskörébe, irányítása alá tartoznak. A központi szakszervezeti könyvtár munkatársai rendszeresen látogatják az üzemi könyvtárakat. Hasznos tanácsokat, útmutatásokat adnak a kezdő könyvtárosoknak. „Olvasó üzemek" A jó könyvellátás következtében kialakultak az úgynevezett „olvasó üzemek”. A Kecskeméti Bameválnál 42,2 százalék, a konzervgyár II-s telepén 31,8 százalék, a Bajai Gyapjúszövetgyárban 37,7 százaléka olvas a munkásoknak. Még emlékszünk, hogy három-négy évvel ezelőtt (ugyancsak ezekben az üzemekben) a munkások 8. 'esfeljebb 10 száza'éka olvasott. E nagyarányú fejlődést elősegítette — a jó könyvtárosi munkán kívül — az is, hogy az üzemi munkások közül mind többen tanulnak technikumokban, középiskolákban és általános műveltségi színvonaluk emelésében naey szerepet játszik a könyv. Tamilt látókörük, és a könw segítőtársukká, barátuk- ká vált. A szakszervezeti köznonti könyvtár nagy gondot fordít az üzemi könyvtárosok továbbképzésére is. Az idén egyhetes alapfokú könyvtárosi tanfolyamot szerveztek 46 résztvevővel. Közülük harmincketten végezték jó eredménnyel. A szakmai képzésnek ezt a formáját a jövőben még szélesíteni kívánják. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy az üzemi könyvtárosok társadalmi munkában végzik teendőjüket. Éppen ezért dicséret és elismerés illeti őket. Becsukódtak a fejlődést tükröző naplók, füzetek lapjai. Fazekas Istvánnét a központi szakszervezeti könyvtár vezetőjét néhány perc múlva már újra ott látjuk a könyvek sok ezres társaságában. Hiába a munka nem állhat meg. Bieliczky Sándor bácsi lakásának ajtaja mögé. Mindez szinte pillanatok alatt történt. Feszült csend telepedett a spanyol házra. Hirtelen felberregett a kapualjban a csengő. Imre bácsi várakozott egy kicsit, majd amikor kívülről másodszor is csengettek, a kapuhoz csoszogott és kinézett a kémlelő lyukon. Két civilruhás férfi topogott Izgatottan a kapu előtt. — Mi tetszik? — szólt ki Imre bácsi. — Kicsoda maga? — kérdezte vissza harsány hangon az egyik civil. — Nem látják az urak? Ez Spanyolország budapesti nagy- követsége. Én a portás vagyok. — Rendőrség. Engedjen be. — Azt nem lehet, uram. Ez diplomáciai épület. Géza feszülten hallgatózott. Még ebben a baljós pillanatban is egy elismerő mosoly suhant át a bajúsza alatt: Imre bácsi igen higgadtan, talpraesetten felelget ezeknek a gazembereknek. — Mi az, hogy nem lehet? Azonnal nyissa ki! — kiáltott a másik haramia. Imre bácsi, nyilván azért, hogy némi időt nyerjen, kiszólt: — Mutassák az urak az igazolványaikat. — Semmi köze hozzá! — szájait az egyik pribék. De a másik, mintha meggondolta volna magát: — Itt van, tessék, a nyilaskeA társadalom kitaszítottjairól, négy utcalány tragikus sorsáról szól Pietrangeli rendező filmje. Az új törvény értelmében Olaszországban bezárják a nyilvánosházakat, lakóik szétszélednek, hogy más körülmények között folytassák életüket. A sok közül négyen Adua, Lolita, Milly és Marilina elhatározzák, hogy megtakarított pénzükből önállósítják magukat Az a tervük, hogy vendéglőt nyitnak, ahol az emeleti szobákban titokban folytathatják a tegi mesterségüket Kibérelnek egy házat, közel a városhoz, s már együtt vannak a bútorok is, amikor megérkezik a határozat, hogy múltuk miatt nem kaphatnak engedélyt a vendéglő megnyitásához. Szorult helyzetükben egy volt »ügyfelük-«, Ercoli úr segítségét veszik igénybe. Er- ooli megszerzi az engedélyt, de cserébe havi részesedést kér a lányoktól mint társ, és kiköti, hogy három hónapig a négy nő nem fogadhat férfi vendégeket resztes párt kerületi vezetőségétől vagyunk! Ügy? — gondolta szinte egyszerre Imre bácsi és Géza odafent, tehát mégsem rendőrség, hanem csupán szemfüles és gyanakvó testvérek szegődtek a fiúk nyomába! Imre bácsi most már kinyitotta a kaput. A két jövevény gyorsan körülbámult és úgy szagolt bele a levegőbe, mint valami kopó. — Hová lettek? — kérdezte roppant erélyesen az egyik. — Kicsodák? — kérdezte ártatlanul Imre bácsi. — Kicsodák, kicsodák, hát az a két nagy mélák a kézikocsival! Imre bácsi remekül játszotta a szerepét. Majdnem elmosolyodott és szelíd derűvel tárta szét karjait: — Nahát, miket beszélnek az urak! Két mélák, meg kézikocsi? Rossz helyen keresik tán, nem? A két nyilas megingott, ösz- szevillant a szemük és tekintetükben tétova fény lobbant. Ebből Imre bácsi tüstént megértette, hogy a gazfickók nem biztosak dolgukban. Nem látták, hogy a fiúk melyik házba fordultak be. — Ide figyeljen —, fogta meg Imre bácsi zakójának gallérját szemtelenül és feldühödten az egyik nyilas — ne csináljon belőlünk pojácát! Két fiatal férfi egy megrakott kézikocsival befordult ebbe az utcába és bizonyos, hogy ebbe a házba jöttek be. Hol vannak? Imre bácsi olyan csodálkozó képét vágott, hógy a két nyilas majdnem megpukkadt mérgében. — Nahát, még ilyet nem is hallottam. Hogy ide, ebbe a házba? Ebbe a házba senki be nem jöhet, csak spanyol alattEz a várakozási idő szükséges* hogy az új üzletet bevezessék és ismertté tegyék a környéken. Aduáék nehezen szokják meg a munkát. Sütnek-főznek* kiszolgálják az egyre több vendéget és lassan megszeretik ezt az új, becsületes életet. Milly vőlegényre talál. Marilina magához veszi négyéves kisfiát, a már nem egészen fiatal Adua is találkozik a szerelemmel és még a kicsit könnyelmű Lolita sem kívánkozik vissza a zárt házba. És amikor a várakozási idő letelte után jelentkezik Ercoli, a négy nő közli vele, hogy nem hajlandók többé folytatni a régi mesterségüket Az ellenállásra nem számító pénzember dühében a rendőrséget küldi Aduáék nyakára és letartóztatják ókét A négy szerencsétlen nő ismét az utcára kényszerűt A film megrázó erővel tárja fel a kapitalista társadalom erkölcsi züllöttségét, amely még a becsületes szándékú embereket is beszennyezi, fertőbe taszítja* valók és akiknek erre engedélyük van. De különben mindjárt szólok Rodriguez úrnak. — Senor Rodriguez, seno* Rodriguez! — kiáltott hangosan Imre bácsi. Kinyílt Gulyás bécsi lakásának ajtaja és elegánsan, gyű- retlenül egy félbeszakadt elnyűtt kutyakorbáccsal a kezében megjelent a rácsnál Géza. — Szólította engemet, mi? Kicsoda ezek, kérem? Miniszter úr parancsolta, senkit se bejönni engedni, maga nem hallotta? — mennydörgőit szilajon, vadul villogó szemekkel senor Rodriguez. Közben fürgén lefutott a lépcsőn. De még mindig nem a nyilasokhoz, csupán Imre bácsihoz intézte szavait Ügy för- medt rá, mintha azonnal el akarná őt nyelni: — Mi akarnak ezek, ml? Imre bácsi „megszeppenve’1 magyarázkodott: — Kérem szépen, senor Rodriguez, legyen irgalmas hozzám ... Az urak itt keresnek valami két embert, meg valami kocsit. — Mi mond? — hördült feí vérszomjasán Rodriguez. — Kereskednek, itten? Kizavarja őket! Hallotta? Kizavarja! Géza még ekkor sem állt szóba közvetlenül a nyilasokkal* akik ebben a pillanatban szem- melláthatóan berezeltek az őrjöngésig dühös és korbácsát fenyegetően csattogtató Rodri- gueztől. — Hallották, kérem? Menjenek, ha kedves az életük ... — mondta Imre bácsi a nyilasoknak rimánkodva. — Menjenek, itt rossz helyen keresik azokat a fickókat. Menjenek, drága uraim, mert Rodriguez úr nem lesz könyörületes ... (Folytatása következik.) ÍJ i l önyreh Miről vallanak a papiruszok Kőhegyi Mihály .Rettentő Irta: tijj m Horváth József J jfcODRIGUEZ
