Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-24 / 277. szám

1961. november M, péntek 8. oldal Egyre többen vesznek részt az olvasómozgalomban A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése Okos kezdeményezés A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága csütörtö­ki ülésén a Katona József Me­gyei Könyvtár vezetőjének Je­lentését vitatta meg, mely a könyvtár városban végzett idei tevékenységét elemezte. A je­lentés — amellyel kapcsolat­ban határozat ugyan nem szü­letett — nagyon sok érdekes részletet tárt feL Többek kö­zött megállapítja, hogy a fel­sőfokú kertészeti technikum megnyitása óta, valamint a fo­kozódó önképzés következtében egyre nehezebben tudják kielé­gíteni a mezőgazdasági szak- könyvek iránti keresletért Ha­sonló a helyzet a politikai iro­dalommal is. Érdekes adatokat tudtunk meg az olvasómozgalomról is. A József Attila olvasómozga­lomnak például 130 munkás. 50 paraszt és 220 diák tagja van, a nők olvasómozgalmában pedig nyolcszázan vesznek részt. Miután a végrehajtó bizottság a jelentést jóváhagyta s elfo­gadta, megvitatta az OTP taka­rékossági versenyéről szóló tá­jékoztatóját Kibővített ülést tartott a dunavecsel Járási pártbizottság Csütörtökön az MSZMP Duna- vecseá Járási Bizottsága kibőví­tett ülést tartott Kunszentmikló- son. Az ülésen, amelyen részi vett Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára is, Tesch Rezső elvtárs, a járási pártbizottság titkárának előter­jesztése alapján megtárgyalták a járás második ötéves tervével kapcsolatos feladatokat A be­számoló különösen a járás mező- gazdasági termelésének növelé­sével foglalkozott behatóan. Nagy lehetőségek vannak a baromfi- és juhtenyésztés foko­zására, amelyet szövetkezetközi beruházásokkal is elő kell segí­teni. A járás és a környező ipa­ri központok friss zöldséggel és gyümölccsel való ellátás* érde­kében a tsz-ek jelentős kerté­szeteiket létesítenek. Kunszent- miklóson többek között a hal- tenyésztés növelésére van lehe­tőség. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a tsz-ekben a fiatalok és a nők mozgósításával különösen nagy eredményeket lehet elérni. A pártbizottsági ülésen felszó­lalt Molnár Frigyes elvtárs is, Taggyűlés Pálmonostorán A pálmonostori Keleti Fény Tsz kommunistáinak vezetőségvá­lasztó taggyűlése tervezetet fo­gadott el a közös munkában részt vevők anyagi érdekeltsé­gének növelésére, a premizálási rendszer további kiterjesztésére. A taggyűlés javaslatait a legkö­zelebbi közgyűlés elé terjesztik. A szerdán tartott felvásárlást értekezleten hangzott el, hogy az idei esztendő első felében a ko­rábbi időszakhoz viszonyítva 20 százalékkal növekedett a zsír- és szalonnafogyasztás a megyé­ben. Tehát a fogyasztók egyre növekvő Igényén alapuló meg­állapítás az, hogy a zavartalan zsír- és húsellátás biztosítása érdekében a háztáji gazdaságok árujára is szükség van. Több járásban máris eredmé­nyes mozgalommá vált az a tö­rekvés, hogy minden háztáji gazdaságban szerződéses átadás­ra hizlaljanak meg egy sertést. A bácsalmási járásban 7800 szö­vetkezeti gazda közül 6300, a kecskeméti járásban 9800 háztáji porta közül 7200 udvarban hiz­lalnak szerződésre. A többi já­rásban ennél sokkal rosszabb az arány, sőt vannak községek, ahol a háztáji gazdaságokban »fehér holló« egy-két szerződött hízó. Pedig a legfontosabb feltétel — a takarmányalap — minde­nütt biztosítaná a háztáji hizla­lások általánossá válását. Hagy­juk most figyelmen kívül a háztáji földeket, ahol régi gya­korlat szerint leginkább kukori­cát termesztenék. Utalunk el­sősorban a kedvezményes álla­mi takarmányakcióra, másodsor­ban arra, hogy az idén a ter- melőszővetkezctek többsége pré- miumos rendszerrel, természet­beni jutalmazással mflvcltette meg tagjaival a kukoricát. A megye szövetkezetei össztermé­sének hozzávetőlegesen 25 szá­zaléka került ilyen módon a szövetkezeti gazdák kamrájába. Ez a tekintélyes takarmány« mennyiség azonban nem tükrö* ződik a szerződéskötésekben. Örömmel lehet és kell üdvö« rolni az olyan kezdeményezést» mint a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet vezetőségéé. Itt elhatározták, hogy ahány háztáji földet kiadnak, annyi gazdával értetik meg a szerző« déses hizlalás jelentőségét. Ez 243 hold háztáji föld alapján ugyanennyi bízót jelent és 109 holdanként 10 mázsával több húst De tovább is mennek. A háztáji hizlalók részére eddig is juttattak takarmányt s«rté« senként 1 mázsa abrakot. Rájöt­tek azonban, hogy ez az egyen- lősdi nem ösztönöz, egyformán jutott takarmányhoz az, aki egy mázsára, s az is, aki két má­zsára hizlalta meg a szerződött sertést Most a takarmány jutta­tást az átadott húsmennyiség arányában adják; mégpedig 3 mázsa súlyig kilónként 1 kilo­gramm takarmányt, ezen felül 1 kiló 20 dekát 5 mázsán felül pedig másfél kilót. Az idei év bebizonyította, hogy a különféle természetbeni juttatást is tartalmazó jövede­lemelosztási formák beváltak» ösztönzőek a szövetkezeti gaz­dálkodás fejlesztésére» Most ar­ra kell törekedni, hogy e műve­lési formákat összekapcsoljuk a háztáji áruértékesítés fellendíté­sével. Húsban, zsírban, tojás­ban, tejben értékesüljön minden kilogramm takarmány — akár a közös magtárba, akár a szövet­kezeti gazdák padlására kerül az elosztás során! G. K. Lisztcsomagolók A Osongrád—Rács-Kiskun megyei Malomipari Vállalat kis­kunhalasi telepén a liszt őrlésén kívül csomagolással Is foglal­koznak. A csomagoló brigád tagjai nyolc óra alatt 50—60 má­zsa lisztet porcióznak egy-két kilós zacskókba. A csomagolt áru egy részét a FÜSZÉRT helyi kirendeltségének adják át, de jut még Budapestre, Kecskemétre és Kiskunfélegyházára is. Munkában a brigád: Unyatinszkt Anörásné tasakoi, Káplár Sándorné mér, Kalmár Szilvesztemé csomagol, Tóth B. László- né zárszalagot ragaszt, Gusztos Antalné pedig zsákba rakja a kilós és kótküós, finomliszttel telt zacskókat. (Fényképezte Pásztor Zoltán) Tanfolyam termelőszövetkezeti asszonyok részére Figrelerabe veszik a helyi A kecskeméti Járási nőtanács rendezésében háromnapos tanfo­lyam kezdődött csütörtökön reg­gel a kecskeméti tiszti klubban, a termelőszövetkezetek és ter­melőszövetkezeti csoportok nő- bizottsági elnökei, női munka­csapat- és brigádvezetői részé­re. A tanfolyam kilencvennégy részvevője nagy érdeklődéssel hallgatta Borsos Sándornak, a járási pártbizottság mezőgazda- sági osztályvezetőjének az öt­éves tervről szóló ismertetőjét, mely a tanfolyam nyitó előadá­sa volt A délelőtt folyamán még Horváth Rezső, a járási pártbizottság párt- és tömeg- szervezetek osztályának veze­tője tartott tájékoztatót az idő­szerű nemzetközi helyzetről, délután pedig hat szeminárium­ban folytatták a vitát Az érdekes és hasznos tan­folyam utolsó előadását szom­baton Pankovits Józsefné, * nő­tanács megyei titkára, ország­gyűlési képviselő tartja. A vezetőségválasztó taggyűlé­sek előre meghatározott ütem­ben, és hozzátehetjük, jó ered­ménnyel folynak megyeszerte. Legutóbb a több mint ötezer hold földön gazdálkodó tisza- kécskeá Béke Termelőszövetke­zetben vettem részt a tizen­nyolc párttagot és nyolc tagje­löltet számláló párt-alapszorve- zet vezetőségválasztó taggyűlé­sén. Bár a közős gazdaság és a termelőszövetkezeti pártszerve­zet nem sokkal több mint más­féléves múltra tekint csak visz- sza, a vezetőség beszámolója mégis jelentős politikai és gaz­dasági eredményekről adhatott számot. Az elmúlt Időben számos kö­zös nagyüzemi épületet létesítet­tek, több gépet vásároltak, tel­jesítették a vetési tervüket és az idén év közben minden hó­napban 20 forint előleget osz­tottak, azonkívül előreláthatóan az év végén pedig 2—3 forint­tal jut több munkaegységenként a tervezettnél. A pártalapszervezet a kezdeti gondok, a megalakulást követő néhány havi erőgyűjtés után hamar felismerte tennivalóit és sikeresen mozgósította a szövet­kezet gazdáit a napirenden levő feladatok elvégzésére. A beszámolót és az azt kö­vető élénk vitát hallgatva kü­lönösen két dolog ragadta meg a figyelmemet» Szórg a lm azzák a helyes agrotechnikát Az egyik a céltudatos gazda­ságszervező tevékenység. Ehhez tartozik, hogy nagyon megbe­csülik a hozzáértő szakembere­ket, megszívlelik tanácsaikat. A kommunisták bátorítják, fel­karolják és szorgalmazzák a helyes agronómiái eljárások be­vezetését. Az elmúlt évben pél­dául kísérletképpen kipróbálták a heterózis rozs és a nagyhoza­mú búzafajták termesztését. Az eredmény várakozáson felülinek bizonyult. A kecskeméti H rozs holdanként 5 mázsával, a ma­gashozamú búzafajták pedig 9 —10 mázsával több termést ad­tak. Ennek tanulságait haszno­sítva az idén már 600 holdon termesztenek H rozsot és 350 holdon szovjet és olasz búza­fajtákat. A gondos növényápolás és he­lyes, szakszerű művelés ered­ménye a kapásnövények ter­méshozamában is jelentkezett 1961-ben kukoricából 9,8, bur­gonyából 44 és cukorrépából 70 mázsával volt magasabb az át­lagtermésük, mint az előző év­ben. Őszinte légkör Munkamódszerük másik voná­sa, hogy feladataikat a termelő­szövetkezet valamennyi tagjá­nak közreműködésével igyekez­nek elvégezni Nagyon helyesen azt vallják, hogy a termelőszö­vetkezet gazdáit mindenről, még a gondokról nehézségekről és hibákról is őszintén kell tá­jékoztatni, akkor * vezetők és a párttagok nem maradnak ma­gukra, a közösség segít a nehéz­ségek elhárításában. Bizalmat­lanságnak, a tömegektől való el­zárkózásnak, elkülönülésnek még a nyomát sem láttak a pártszervezet értekezletén. Természetesen ez a jó együtt­működés a párttagok és párton- kívüliek között, nem azt je­lenti, hogy egyáltalán nincse­nek viták a termelőszövetkezet­ben. Bizony, folytak ott viták, gyakran szenvedélyesen, hogy a kertészetben vagy más mun­kahelyen mindenki lelkiismere­tesen dolgozzon, egyöntetűen cselekedjen. Nagyszabású tervek A vezetőség beszámolója a helyi adottságok gondos szám­bavételével vázolta azokat a leg­fontosabb célkitűzéseket, ame­lyek megvalósítását a megye és az ország ötéves tervéből magukra vállalják. Az ötéves terv időszakában nagymértékben növelik a takar­mánytermesztést. A lucerna át­lagtermését öntözéssel 25 má­adottságokat zsánSl 50 mázsár* emelik és 200 holdon őszi takarmánykeve­réket, utána pedig öntözéssel silótakarmányokat termesztenek. Nagy figyelmet fordítanak a talaj táperejének fokozására is. A homokos területeket zöldtrá­gyázással, * szikes talajokat pedig meszeaéssel vagy lápföld­del javítják. Az elkövetkező években bevezetik a mélymű- velésti A kapásak egy részét 30—40 cm-es őszi mélyszántásba vetik tavasszal. Tervükben sze­repel, hogy 1963 végéig 250 hol­don szőlőt, 200 holdon pedig gyümölcsöst telepítenek. A jó­szágállomány minőségének ja­vítása érdekében pedig többek között a párttaggyűlés a házi törzskönyvezés bevezetését aján­lotta. Mindent egybevetve a tag­gyűlés a politikai és gazdasági munka elemzésével, valamint az ötéves terv célkitűzéseinek vázolásával eredményes munkát végzett. A kommunisták a tag­gyűlésen elhangzott javaslatokat a termelőszövetkezet legköze­lebbi közgyűlése elé terjesztik» addig is kisgyűléseken és egyé­ni beszélgetéseken Ismertetik a szövetkezet gazdáival. Nagy József Dialilm-velítés motorkerékpár-lámpájával Községünkben, Balotaszállá* som a kulturális bizottság mel­lett nyolc főből álló TIT-cso- port működik, amelynek fel­adata a népművelés. Ennék ér­dekében a csoport 38 előadást vett tervbe a téli időszakra. Eddig három természettudomá­nyi előadás hangzott el. s eze­ken közel százan vettek részt» Az előadások keretében dia« filmet is Vetítettek, s ezáltal színessé, még érthetőbbé teszik) az elmondottakat. Ahol nincs villany, ott a motorkerékpár lámpáját veszik igénybe a cso­port tagjai a vetítéshez. Lakatos Mihály Olanközbeti Becsület-bérfizetés Sokszor hallottunk már arról, hogy egyik-másik, vállalatnál a büfét úgy oldják meg, hogy be­csület-kasszát létesítenek, s aki fogyaszt, az ellenértéket bedob­ja a kasszába. A tapasztalatok szerint inkább több volt a kasz- szábait elszámoláskor, mint ke­vesebb. Nos, ebből kiindulva Baján, a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat köz­pontjában elhatározták, hogy ebben a hónapban úgynevezett becsület-bérfizetést rendeznek. Az elgondolás szerint a szokásos bérfizetés helyén a bérszámfejtő ív mellett egész köteg százasok — több mint 80 000 forint — és aprópénz volt elhelyezve, s a fizetésükért jövő dolgozók saját maguk számolták ki a nevük mellett szereplő összeget. Ez a bérszámfejtési módszer láthatólag tetszett a dolgozók­nak, de szinte mindenki arra volt kíváncsi, mi lesz a végered- meny? Az aki utoljára veszi fel fizetését, vajon nem károso­dik-e? Utolsónak Barity János, a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatója vette fel fizetését — an­nál is inkább, miután a becsü­let-bérfizetés ötlete tőle szárma­zott —, az összeg teljesen töret­len volt, egy fillér sem hiány­zott belőle. Amint a vállalatnál mondják, ezt a módszert továbbfolytat­ják, bíznak a dolgozókban, akik a bizalomért becsületességgel válaszolnak. A jó kezdeményezés másutt is követhető! M. L U

Next

/
Thumbnails
Contents