Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-24 / 277. szám
1981. november 24, pén'eh S. oldal Az első zárszámadás előtt (JuitáhomfrUtiál — a ratty haitink. Az út mentén — pár kilométerre Izsáktól — két sorban húzódnak a házak. Az itt lakók létszáma nem nagy, mindössze nagyobb településnek nevezhetnénk K isizsákot. A kisizsákiak ma már egy termelő családot alkotnak. Megtalálták számításukat Egy éve sincs, hogy kétszáznégyen a közösbe tömörültek, — s termelőszövetkezetüket a helységükről nevezték el. A szövetkezet eddigi történetéről beszélgetünk Papp János íőagronómussal. A januártól — a tsz megalakulásától — elért eredmények láttán nyugodtan állíthatjuk: az összefogás megtermetté gyümölcsét, az újdonsült szövetkezeti gazdák megtalálták számításukat. Majdnem 900 holdon gazdálkodnak, ebből 149 holdon szőlőt termesztenek. A közösség helytállásával eddig nem volt hiba, s kétségtelenül nem lesz a jövőben sem. Becsületbeli ügyüknek tekintették egész évben a szántó, a szőlő megmű- /elését, különös tekintettel a járfehér hírnevére. — A sárfehér minket, izsákia- kat dicsér — mondták az alakuláskor. — A hírnevét most kell csak igazán öregbíteni És állták szavukat. »Megfejeltéka a terveket Ügy tervezték, hogy az első évben ezer mázsa sárfehéret adnak át exportra. A tervet azonban alaposan «■megfejelték«, s a külföldre szállított szőlő mennyisége meghaladta a 2200 mázsát. A szövetkezeti gazdák a háztáji termésből is több mint ezer mázsát exportáltak. Bár az idei szőlőtermésben a nyári aszály mintegy 20 százalékos kárt okozott, borszőlőből is a tervezett 2440 helyett 4100 mázsát adtak át az Alföldi Állami Pincegazdaságnak. Túlteljesítették gyümölcsértékesítés! tervüket is. A köztes fákon termesztett téli almából a tervezett százzal szemben 135 mázsát szállítottak exportra és 200 mázsát juttattak belföldre is. Üvegmeggyből 85. körtéből 65, cseresznyéből 20, barackból pedig 404 mázsát adtak át a felvásárlónak. (Az utóbbiból csak a fele-mennyiséget tervezték.) De nemcsak a szőlő- és gyümölcstermesztésben értek el ilyen szép eredményeket. Bár a közös állatállományuk — egynéhány lovon kívül — mindösz- sze 30 sertés, a hizlalást szerződésben vállalt kötelezettségüknek mégis 135 százalékra tesznek eleget. Hogyan? A háztáji gazdaságokban 56 sertést hizlalnak szerződésre. — s ezenfelül átadtak a háztájiból mintegy 25 ezer forint értékű szarvas- marhát is. A Kisizsáki Termelőszövetkezet gazdái tehát már az első évben a helyes úton jártak. Termelési eredményűk a tervezettnek csaknem a kétszerese — három és fél millió forint értékű. M unkaegységenként 25 forint előleg Eleinte közöttük is akadtak kételkedők, akik nem hitték, hogy munkaegységenként megkapják a tervezett 45 forint 50 fillért. Időről időre megbizonyosodtak azonban róla, hogy ha dolgoznak, nem marad el a megfelelő jövedelem sem. — Rendszeresen fizettünk előleget, munkaegységenként 25 forintot — mondja a főagronó- mus. — Már azok a szövetkezeti gazdák is belátják a munkaegységes részesedés előnyét, akik eleinte húzódoztak tőle, és inkább az egyéb művelési formák mellett kardoskodtak... Nemsokára eljön az ünnep, az első zárszámadás napja Kis- izsákon. Az elért eredmények méltatásán kívül bizonyára megemlékeznek azokról is. akik segítették és állandóan támogatták a fiatal szövetkezetei. Különösen sok segítséget nyújtott a munkaszervezésben Molnár György, az Izsáki Községi Tanács V. B. elnökhelyettese. Ott voltak a legfontosabb munTégelyek között kutat, miközben magyaráz Hosszú haja a vállán nyugszik, szemében mosoly vibrál. Azt mondják az Alföldi Állami Pincegazdaság központjában, hogy mindig vidám Csőke Józsefné, a laboHát nem egészen így van — cáfolja. — Előfordul, hogy dühös vagyok, de azért, nem tagadom, csakugyan a vidámság az alaptermészetem. Itt, a laboratóriumban azonban mindig nagyon komolynak, nyugodt- nak kell lenni. A hosszú szobában jobboldalt kák szervezésében, irányításában és végzésében a szövetkezet még fiatal pártszervezetének tagjai is;.. S a jó «startot« kétségtelenül az egyre fokozottabb iramú haladás követe Márkus János KSzeS 4009 köbméter fa a szerfás építkezésedhez A Kiskunsági Állami Erdő- gazdaság az új gazdasági évben történő falvi termelés során közel négyezer köbméter anyagot biztosít a megye termelőszövetkezeteinek a szerfás építkezésekhez. Ez a mennyiség lehetővé teszi 42 sertésfiaztató, 35 süldőszállás, 45 növendék- marha-istálló, 2 dohánypajta, 67 kukoricagóré és 27 juhho- dály felépítését. Az ehhez szükséges fakitermelés már megkezdődött, s 1961. végéig a faanyagnak legalább a tíz százaléka elszállítható lesz. Március végéig már az összes építkezési anyag rendelkezésre áll a termelőszövetkezeteknek. A megye közös gazdaságai már jelenleg is igényelhetik a szükséges fameny- nyiséget. télt üvegek sorakoznak a szekrényben, a másik oldalon vegyszerek és műszerek sokasága csillog. Az asztal zsúfoltsága — amelyen a fiatal laboratóriumvezető dolgozik — az idegen számára szinte kiismerhetetlen. De ő mindenről tudja, hogy hol van. Megszokott mozdulattal nyúl az üveg után, hogy kivallassa a bor „titkát”, s meghatározza: a pincéből beküldött bor mennyi kénsavat tartalmaz, s az mennyiben befolyásolja éllenóllóképességét, minőségét. A fejét rázza: még nagyjából is lehetetlen összeadnia, Aki a borok titkát vallatja Új lehetőségek a primőrára termelésére A lakosság növekvő zöldségigényének kielégítésére és az exportlehetőségek kihasználására fokozni kell a zöldségfélék termelését. Ennek egyik módszere — a terület növelésén kívül — a zöldségfélék érési idejének meghosszabbítása, vagyis minél több primőráru termelése. A palánták április 20-a körüli kiültetése normális időjárás esetén a zöldségfélék 7—10 nappal korábban történő szállítását teszi lehetővé. Az időjárás viszontagságai miatt azonban a korai kiültetés kockázatos és ezért sokan idegenkednek tőle. A primőráruk termelésének támogatására a Szövetkezetek Országos Felvásárló és Értékesítő Központja a földművelés- ügyi miniszterrel egyetértésben rendelkezést hozott. Eszerint a MÉK jelentős támogatást ad a szerződésre termelt zöldségfélék fagyása esetén; megyénkben 490 holdon spenót, sárgarépa, vöröshagyma, korai zöldborsó és paradicsom korai kiültetéséhez történt fagyásnál teljes egészében megtéríti a vetőmag árát; a meleg ágy i ablakkeretek használatánál — amely ugyancsak a primőr áruk mennyiségének növelését célozza — ablakonként 2 forintot fizet. Száz százalékos tartalék-palántakász- Iet biztosításánál a termelési költségek 50 százalékát téríti meg, akár felhasználásra kerül a palánta, akár nem. Az új rendelkezésnek megyénkben különös jelentősége van, mert általában két héttel később szállítunk zöldségfélét, mint a többi primörtermelő me- gya hogy hány különböző vizsgálatot végzett, amióta laboráns. Három éve dogozik a pince- gazdaságnál; különben bácsalmási születésű, Budafokon végezte el a borászati technikumot és hazajött a megyébe. — Jó dolgozni ilyen laboratóriumban. Tavaly költöztünk a központi épületbe, s ennek különösen örültem, mert a régi hely, a palackozó üzemben, nagyon kicsi volt. Ez nagyobb, világosabb, korszerűbb a berendezése is. A laboratóriumra komoly felelősség hárul A borok minőségének megállapításán kívül tanácsokat is adnak itt: milyen kezelés szükséges az új borfajtáiknál, amíg azok a fogyasztók asztalára kerülnek. M. J. A ir* rr rr szoiovesszo Nagyszabású szőlőtelepítési tervünk előkészítését a nyárvégi fajta- és tőkekiválasztással, a kijelölt szőlőtőkék vesszőjének minél gyorsabb, száradásmentes begyűjtésével biztosíthatjuk. A szőlővesszőnek a Petőfi Népében november 17-én ismertetett begyűjtésével és ideiglenes vermelésével azonban csak az első lépést tettük meg a jó minőségű szaporítóanyag előkészítésére. Ilyen állapotban a szőlővessző felhasználásra még nem alkalmas és tartósan nem is tárolható. A vessző le nem takart rügyeit az ólmos eső és tartós hideg károsíthatja, a szél kiszáríthatja. A rendezetlen, vastag kötegekben a penészgombák is elszaporodhatnak, különösen akkor, ha begyűjtéskor levél maradt a vesszőn. Hogyan kell a szőlővesszőt méretre vágni A begyűjtött és ideiglenesen élvermelt szőlővesszőit ültetésre mielőbb elő kell készíteni, vagyis méretre kell vágni, mert károsodásmentesen csak így raktározható el a felhasználásig. A szőlővesszőt úgy kell méretre vágni, hogy a felső rügy az alsótól legalább 45 cm-re legyen és mind az alsó rügy alatt, mind a felső felett három-három cm csonk maradjon. A méretre vágást gyakorlatban úgy végezhetjük el, hogy öt-hat darab vesszőt egy 48 cm hosz- szú mérőpálcával lazán összefogunk, s a vesszőket az alsó rügy alatt három cm-re elvágjuk. Ezután a vesszők és a mérőpálca alját egyszintbe hozva, a mérőpálca, felső végénél vagy annál valamivel magasabban levő rügy fölött három cm csonkot hagyunk. Osztályozzuk a szőlővesszőt Méretrevágás után a szőlővesszőt minőség szerint osztályozzuk. Az előírt módon méretre vágott, hibátlan szőlővessző akkor I. osztályú, ha a vastagsága a felső rügy alatt 6—12 mm; II. osztályú akkor, ha a felső rügy alatt legalább 5 mm, vagy 12 mm-nél vastagabb és valamennyi rügye ép, egészsé- séges, fagykártól mentes. Osztályozás után az I. osztályú sima szőlővesszőt 100 darabonként, a II. osztályút 100 vagy 200 darabonként kötegelni keli. A kötegeken két kötést (alul és felül) kell alkalmazni. Az összekötésre legalkalmasabb a vékony fűzvessző. Huzalt erre a célra nem szabad használni, mert roncsolja a vesszőt. A szőlővesszőkötegekre jelzőtáblát kell erősíteni, amelyen feldolgozása feltüntetendő a termelő neve. telephelye, a kötegben levő szőlőfajta neve és a vesszők darabszáma. A saját felhasználásra termelt szőlővessző kötegein elég a fajtát megnevezni. A munka meggyorsítása érdekében a fajtát sorszámozással is jelölhetjük. Ilyen esetben jól használható a kötegbe kötött, a szőlővesszőnél valamivel hosz- szabb, egyik oldalán megfaragott fűz-, vagy egyéb vessző. A frissen vágott fajtajelző vesz- szőre tinta-, a száraz vesszőre vagy egyéb jeltáblára grafit ceruzával kell írni. Ez utóbbira, ha az írás földbe kerül, vagy pedig a jelzés tartósan szükséges, célszerű a jeltáblát len- olajkencés (firniszes) ruhával vékonyan áttörülni. A feldolgozott és bekötegelt sima szőlővesszőt folyamatosan, de naponta legalább kétszer (délben és este) véglegesen el kell vermelni, hogy a vessző kiszáradását kiküszöböljük. (A vermelés módját még külön fogjuk tárgyalni.) Ne hanyagoljuk el a fertőtienítést Ebben az évben a lísztharmat szokatlan mértékben lépett fel megyénkben is. Ez indokolja, hogy a szőlővessző fertőtlenítésére fokozott gondot fordítsunk és a jövőben a lisztharmat elleni védekezésre is felkészüljünk. A szőlővessző fertőtlenítésére alkalmas a „Neopol” növényvédőszer 2—5 százalékos oldata. A méretre vágott és bekötegelt vesszőt kötegelés után azonnal az oldatba mártogatva fertőtleníthetjük. Az így kezelt vesszőt felszikkadásig nem szabad elvermelni. A szikkadás időtartama fél naptól egy napig tarthat. A kezelést és szikkasztást fagymentes helyen kell végezni. A fertőtlenítés a veremben fellépő penészek ellen is jó hatású. A vessző lisztharmat-fertőaé- sének megelőzésére a jövőben fel kell készülni. Jól használható erre a célra a „Thyovit” nö- vényvédőszer, amellyel az első permetezést a rügyfakadás után azonnal, tehát a szokásos permetezés megkezdése előtt kell elvégezni. A továbbiakban a peronoszpóra elleni védekezéskor a bordóiléhez kell keverni hektóliterenként 0,25 kg Thyovit-ot. Ha ez a szer nem volna beszerezhető, akkor kénporozással lehet a lisztharmat ellen védekezni. Ott. ahol a iisztharmat az idén fellépett, fel kell készülni az ellene való védekezésre és a megfelelő vényvédelmi szert mielőbb •- - tosítani kell. Andrási Elemér a Szőlészeti Kutatóintézet vezető kutatója Gáptávíró a pincegazdaságnál Az Alföldi Állami Pincegazdaság központja október elejéi» géptávírót kapott. Egyelőre három igazgatóságot, a kecskemétit, a mecsekvidékit és a csongrádvidélcit szerelték fel géptávíróval. Ezek tartják az állandó kapcsolatot az Élelmiszeripari Minisztérium diszpécser-szolgálatával is. A szüret idején naponta máf 30—40 hosszabb távirati beszélgetést tudtak folytatni Képünkön dr. Janisok Aladárné jelentést ad. Pásztor Zoltán felvétele.