Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-23 / 276. szám

1961. november 23, esütörtülí 3. oldal Nőtt a termelékenység, több áru mint tavaly, emelkedett az átlagkereset Bács-Kiskun megye szocialista iparában Bács megye szocialista ipara az év első háromnegyedében 343 millió forinttal termelt töb­béi mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. A munká­sok száma pedig 1960-hoz vi­szonyítva több mint 1000 fővel növekedett. Az egy munkásra jutó vál­lalati termelés 12,1 száza­lékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezen belül is örvendetes, hogy a szocialista ipar termelésemel­kedéséből 88,3 százalékot a ter­melékenység növekedésével ér­tünk el. A termelés fejlődését nagy­ban elősegítette a megye üze­meiben mind szélesebb alapon kibontakozó új ítómozgalom. A minisztériumi ipar és az állami helyi ipar dolgozói 780 újítást nyújtottak be, s az ebből bevezetett újítások utókalkulált népgazdasági eredménye meghaladta a 3 millió forintot. Kedvezőtlen azonban, hogy a kivitelezett újítások száma alig egyharmada a dolgozók benyúj­tott javaslatainak. Az év első kilenc hónapjá­ban a szocialista ipar területén számos műszaki, gazdasági és szervezési intézkedést dolgoztak ki vállalataink- a munkaidő jobb kihasználására és a mun­kafegyelem megszilárdítására. Kedvező termelési eredmé­nyeinkhez hozzájárult a szo­cialista munkaverseny is. Ma már közel 600 brigádban, több mint 8000 dolgozó küzd a szocialista cím elnyeréséért, illetve megtartásáért. Megyénk szocialista iparának háromnegyedévi össztermelése meghaladta a 2 milliárd forin­tot A minisztériumi ipar, a ta­nácsi vállalatok és a kisipari szövetkezetek exporttermelése háromnegyed év alatt elérte a 400 millió forintot ami 35 szá­zalékkal több az elmúlt év ha­Ifjúsági brigád Török Mihály kőműves brigádja olyan dolgozókból alakult a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál, akik­nek többsége nem sok kenyeret evett meg még ebben a szak­mában. Mégis azt írhatjuk róluk: ha képzettségben különböz­nek is, szorgalmuk, igyekezetük pótolja azt. Átlagteljesítményük a. műszaki normák bevezetése óta meghaladja a 105 százalékot, s munkájuk minőségére még nem emeltek kifogást Ezzel érde­melték ki a szocialista címet. B. Tóth János művezető, a patro- nálójuk pedig gondoskodik róla, hogy szakmai képzettségük növelésével meg is tartsák a kitüntető címet, sonló időszakának exportterme­lésénéi. Exportra termelő vállalataink között első helyen szerepel a Kecskeméti Konzervgyár Tizenhat országba 102 mil­lió forint értékű árut szál­lítottak kilenc hónap alatt. A Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat 67 millió forint, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat közel 50 millió forint, a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat pedig 48 miLlió forint értékű árut exportált. A Kis­kunfélegyházi Gépgyár 48 mil­lió forint értékű gépet és be­rendezést, a Bajai Gyaolúszóveí- gyár 23 millió forint értékű gyapjúszövetet, a Zonmácipari Művek Kecskeméti Gyáregysége pedig közel 29 millió forint ér­tékű fürdőkádat és más zomán­cozott öntvényárut termelt kül­földi rendelésre. Megyénk szocialista építőipara által az első háromnegyedévben kivitelezett építési és szerelő- ipari munkák összege, az előze­tes adatok szerint meghaladta a 283 millió forintot. Állami be­ruházásokra 1961. január else­jétől a III. negyedév végéig 259 millió forintot fordítottunk. Az eddig végrehajtott norma­rendezések után, a teljesítmény- százalékok megfelelően ala­kultak. A szocialista iparban dolgozó munkások és alkalma­zottak átlagkeresete az elmúlt évhez viszonyítva 5,5 százalék­kal emelkedett. Milyen lehetőség rejlik a melegágyi ablakkeret alatt Évi 8 millió forintot dohnak ki az ablakon Megyénk területén többsé­gében a termelőszövetkezetek­nél, kisebb részt az állami gazdaságoknál mintegy 150 ezer darab melegágyi ablak­keret van, amelyet a szövet­keztek hitelbe kaptak az ál­lamtól. E melegágyak összér­téke megközelíti a 29 millió forintot. Ahhoz, hogy a melegágy­parkot jövedelmezően haszno­sítsák a termelőszövetkezetek. — egy-egy ablak alatt évente 132 forint értéket kellene megtermelniök. Ezzel szem­ben általában mi a gyakor­lat? A melegágyakat csupán palántanevelésre használják a kora tavaszi hónapokban, s az év többi 10 hónapjában ki­használatlanul hagyják azo­kat. Egy ablak alatt 2500 darab tüzdeletlen palánta termel­hető. Ha egy szál palántát az országosan kialakult áron 3 fillérbe számítunk, akkor egy ablak hozadéka csak 75 fo­rint. Ha ezt levonjuk az em­lített 132 forintból, kitűnik, hogy egy ablakra 57 forint az évi ráfizetés. Ez a 150 ezer darabra átszámítva jócskán meghaladja a 8 millió forin­tot. Hogyan lehet ezt az össze­get megmenteni? A MÉK szakemberei úgynevezett ab­lakhasznosítási tervet dolgoz­tak ki azoknak a tsz-eknek, amelyek szaporító házzal ren­delkeznek. A terv szerint té­1 millió forint megtakarítás ,tfU uiíias a bajai üzemekben Az újítók és feltalálók máso­dik országos tanácskozására va­ló előkészület során számotte­vően fejlődött Baja város üze­meiben az újítómozgalom. A mi­nisztériumi és a tanácsi ipar tíz vállalatának dolgozói több mint 300 javaslatot nyújtottak be a vállalatok vezetőinek. Mind az újítások számát, mind pedig azok népgazdasági eredményét tekintve, első helyen a Bajai Gyapjúszövetgyár újítóit kell említenünk, ötvenegy bevezetett újításuk 456 ezer forint megta­karítást eredményezett. A Bajai Villamosipari Gyár dolgozód 240 ezer forint értéket takarítottak meg. A tíz vállalat 130 beveze­tett újításának népgazdasági ér­téke meghaladta az 1 millió fo­rintot, számos javaslat pedig je­lentős minőségjavulást eredmé­nyezett. telezzük fel, hogy a termelő­szövetkezetnek 300 darab me­legágyi ablaka van. A decem­berben elvetett melegágyi sa­láta a szaporító házba kerül, a palántát itt nevelik fel, s a tüzdelés is ugyanitt törté­nik. Január 10-ig 100 meleg­ágyi ablakhelyet kell elkészí­teni vastag — 50—30 cm-es — talppal, ötven ablak alá salátát ültetnek. 50 ablak al­ját pedig retekkel vetik be A saláta április 15-re, a retek március 15-re kerül ki az ágyakból. Kétszáz ablak alját február közepétől május közepéig pa­lántaneveléssel foglalnak eb Száz ablak — a saláták és a retek ablakai — tüzdelésxe kerülnek április 1-től május 15-ig. Június eleiétől augusztus végéig a 300 ablak alatt gom­bát lehet termelni, s ugyanez a 300 ablak szeptember elejé­től december végéig még egy­szer hasznosítható gombával. így tehát a melegágyi park egyharmadán korai primőrt kell előállítani, hogy a tüzde- léshez áprilisban már rendel­kezésre álljanak az ablakok. A palántanevelés gyakorlati­lag az összes megelegágyi ab­lak alatt történik, az utóhasz­nosítással együtt. E módszer hasznosságáról egyszerű számítással meggyő­ződhetünk. ötven ablak alatt 2800 fej saláta nő, 2800 forint értékben; az ugyancsak 50 ab­lak alatt termesztett 2500 cso­mó retek haszna 2500 forint. Az összes ablak alatt felnevelt palánta — 600 ezer darabot véve — 18 ezer forint, a két szakaszban termesztett össze­sen 3 mázsa gomba 60 ezer forint bevételt jelent. Az ösz- szes jövedelem tehát az egész éven át hasznosított 300 ablak révén 83 300, egy melegágyra vetítve 277 forint. G. K. Déri bácsi nem tétlenkedik __ lobban állna ke- J zében a főzőka­nál, mint a stopperóra, Zöldi Jánosné úgy tett, mintha észre sem venné az ilyen megjegyzése­ket, pedig volt benne részé jócskán, amikor nor­más (időmérő) lett tavasszal a Kecskeméti Fa­ipari Vállalatnál. Hat esztendeje dolgozott már ebben a fontos beosztásban, de soha nem kellett annyi nehézséggel megküzdenie mint itt, hogy becsülettel eleget tegyen feladatának. Az még csak hagyján, hogy egy csomó előíté­lettel kell számolnia, amíg a dolgozók megértik, hogy a normázásnak nem célja az ő anyagi meg­rövidítésük. Ha nehezen, de az új szakma, az asztalos és a kárpitos ipar tudnivalóit is megis­merte. Az asszonyi hiúsággal, a dolgozó nőt ért sérelmekkel azonban nehéz volt megbirkózni. Nem mutatta, ma is tagadja, de szavaiból kicsen­dül. hogy sokszor megsértették önérzetét. És mi lett mindebből fél év múltán? Ma a nor­mairoda a vállalat küszöbe. Ha baj van a munká­val, először Zöldinéhez mennek a dolgozók, hi­szen tudják, hogy véleménye nélkül az igazgató sem dönt az ilyen ügyekben. A fordulat tehát elérte a 180 fokot, de hogyan? Zöldiné helyett más mondott erre jellemző eseteket. A faeszter­gályosok például semmiképp sem akarták elfo­gadni az „asszonyi regulát”, Zöldiné időmérését. Valójában a kényelmességüket álcázták ezzel, hiszen a megyei tanács ipari osztályának küldöt­te is megállapította, hogy egyenletes munkával teljesíthető a műszaki norma. Az esztergályosok ennnek ellenére pár hétig csak az időt húzták. Aztán belátták, hogy rossz a taktikájuk. Ahogy a többiek mondják, „nekikeseredtek” a munká­nak, s ma már meghaladta teljesítményük a 100 százalékot. Volt asztalos, aki hallani sem akart róla, hogy az ő napi időtöltését megmérjék. Sőt odáig ment, hogy földhöz vágta munkáját. A többi meg fi­Tehintélyt szerzett.*, gyelte, hogy mi lesz eb­ből, hogyan találja fel magát a normásnő. Leg­jobban az illető asztalos csodálkozott a válaszon. Zöldiné közölte vele, hogy dühös emberrel értelmetlen a vita, ő nem ér rá ilyen jelenetekben szerepelni. Szóljon, ha majd megnyugodott, s akkor leméri a normáját. Az asztalos ezután már röstellte a dolgot. Őrlő­dött gondolatain, mérlegre tette lelkiismeretét. Egyszóval meggyőzte önmagát; ha akar, több is telik tőle. Végül ő kopogtatott a normairoda aj­taján. Megtörtént olyan eset is, hogy Zöldiné négy­szer ment vissza egy munkáshoz, mire az be­látta, értelmetlen az időhúzás, s ezután már közösen állapították meg az új követelményt. Máskor meg tízig számolt a sértő megjegyzések után, de nyugalmát megőrizte, és sikerült az ille­tőt meggyőzni: csak a ledolgozott időre jár a fizetés. A kárpitos üzem egyik dolgozója Sz. J. pedig nyilvánosan kért tőle bocsánatot, hogy hirtelen felindultságában megsértette. Így szerzett tekintélyt Zöldi Jánosné, a nor­mairoda pedig azért lett a vállalat küszöbe, mert a bérezés érzékeny pont minden üzem életében. Itt még nincs minden rendben. De a kopogtatók már nem a normát sérelmezik. Más a panasz, s ezen érdemes gondolkozni. A dolgozóknak az fáj, hogy mikor a normafelvétel készült, volt anyag, szerszám, előkészített alkatrész. Most vi­szont nem minden esetben biztosítják a folya­matos munka feltételeit. így nehezen lehet a normát teljesíteni. Zöldi Jánosné időmérő jegyzi < ezeket a panaszokat, és Zöldi Jánosné, mint a > szakszervezet termelési felelőse intézkedik, hogy í a hibákat megszüntessék. I A műszaki normák alapján a vállalat 98,9 szá- ; zalékra teljesítette tervét, év végére ez már > több lesz, mint 100 százalék. ; Sándor Géza ) Déri Antal bácsi, a bajai Lenin Termelőszövetkezet gaz­dája már betöltötte a 72. évet, s két éve nyugdíjba vonult. Otthon azonban nem tud tétlenül ülni. Bejár a termelőszövet­kezetbe és a nyáron is segített a szőlőben a könnyebb munkák­nál. Ott volt a répaszedők között is és jelenleg kukoricát mor­zsol. — Nem nehéz munka. Csak a csöveket kell raknom a mor­zsoló részbe, a többit már a gép viszi. Sok évig szeretnék még segíteni ilyen erőben és egészségben a szövetkezetnek — mondja. Kívánjuk, hogy úgy legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents