Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-12 / 241. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XVI. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM Ára 60 fillér 1961. OKT. 12. CSÜTÖRTÖK Az országgyűlés elfogadta az oktatási rendszerünkről szélé tőrvényfavaslatot Szerdán folytatódott az országgyűlés ülésszaka. A szerdai ülésen a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, IIku Pál, lncze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Lo- sonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Papp János, Tausz János, Traut- mann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Straub Gyula előadó ismertette a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot. Az iskolareform oktatásügyünk eddig elért eredményeit összegezi Utalt arra, hogy a Magyar Népköztársaság iskolarendszeréről szóló törvényjavaslattal hatalmas lépést teszünk előre az iskolaügy fejlesztésében. A Horthy-rendszer iskolapolitikája a munkás- és parasztfiatalság elől elzárta az érvényesülés útját, s rendeletéivel, gazdasági intézkedéseivel igyekezett még azt is megakadályozni, hogy szegényebb szülők gyermekei akár a polgári iskoláiba is felvételt nyerjenek. Egyébként is a Horthy-rendszer iskoláiban az élettől teljesen elzárt, a természettudományokat semmibevevő, kizárólag a múlt örökségei n elmélkedő, élettelen •-tudományt-“ próbáltak az ifjúság fejébe verni. Az elmúlt rendszer uralkodó osztályának művelődési monopóliuma a munkás-paraszt hatalom létrejöttével megszűnt, s iskolarendszerünk a felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Hogy most mégis szükség van ennek az európai, sőt világviszonylatban is élenjáró iskola- rendszernek reformjára, annak kettős oka van — mondotta az előadó. Egyrészt szükség van arra, hogy egy törvényben egységesen lerögzítsük azokat az irányelveiket, amelyeket egész oktatási rendszerünkre — az általános iskolától a szakmunkásképző középiskolákon át a főiskoláig és egyetemig — pártunk művelődéspolitikai irányelvei meghatároztak; másrészt rögzítjük azokat az eredményeket, amelyeket szocialista építésünk során az oktatásügy fejlesztésében elértünk, de ugyanakkor a törvény megmutatja a jövő fejlődés irányát is. Az előadó ezután bejelentette, hogy az országgyűlés kulturális bizottságának kibővített ülése a többi állandó bizottság képviselőinek jelenlétében megtárgyalta a törvényjavaslatot, s azt jónak találta, A törvényjavaslat A beterjesztett törvényjavaslathoz elsőnek Kállai Gyula, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólt hozzá. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elé terjesztett új iskolatörvény annak a csaknem kétéves munkának a gyümölcse, amelyet az oktatási rendszer reformjának előkészítésére létrehozott kormánybizottság a pedagógusok, a szülők, a táriránt nemcsak a parlament bi- zottságaj, hanem egész társadalmunk igen nagy érdeklődést tanúsított. A törvényjavaslatban meghatározott feladatok megoldásához elengedhetetlen a pedagógusok, az állami főhatóságok, a párti és társadalmi szervezetek, az egész dolgozó nép messzemenő támogatása — mondotta, majd a törvény- javaslatot a kulturális bizottság módosító javaslataival az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. sadalom legszélesebb rétegeinek bevonásával végzett eL Az egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott irányelveket oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére széleskörű vitára bocsátottuk, amelyben közel egymillió állampolgár vett részt, soksok ezer javaslat és észrevétel hangzott el. A végleges törvénytervezet e vita alapján készült. Az iskolai oktatás rendszerének továbbfejlesztése megérett társadalmi szükség- szerűség — mondotta 'Kállai Gyula. Nem véletlen, hogy a szocialista tábor más országaiban is iskolareformot hajtanak végre. A szocialista társadalmi rendszer fejlődésének bizonyos szakaszában megköveteli, hogy a tömegek oktatását és nevelését magasabb színvonalra emeljük és hozzáigazítsuk ahhoz a nagyarányú ipari, technikai és tudományos fejlődéshez, amely a szocializmus építésének velejárója. Az iskolareform megvalósítása közvetlen hatást gyakorol az egész népgazdaság fejlődésére, előrelendíti az ipari és mező- gazdasági termelést. A Szovjetunió Kommunista Pártja új programtervezetében kitűzött célok — például az Amerikai A törvényjavaslat helyességét as élet igazolja Kállai Gyula beszédét mondja. Egyesült Államok túlhaladása az egy főre eső termelésben — realitása és a garancia e célok megvalósítására, nem utolsósorban abban rejlik, hogy a közoktatás és szakemberképzés terén a Szovjetunió már maga mögött hagyta a legfejlettebb imperialista nagyhatalmakat is. A mai elsőség az iskoláztatás és szakemberképzés terén, holnap az ipar és mezőgazdasági termelés elsőségéhez vezet. Azt. hogy a tudás szerepe megnövekedett, mi is minden területen — az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális életben nap mint nap tapasztaljuk. Régen például, amíg a mező- gazdaságban több millió kis- parcella volt, az 5—10 holdas kisbirtokos paraszt gazdálkodása teljes mértékben évszázados hagyományokon alapult, sem lehetősége, sem igénye nem volt a mezőgazdasági tudomány alkalmazására. A mezőgazdaság szocialista átszervezése ugrásszerűen megnövelte az igényt az agrártudományok iránt, mert a több ezer holdas szövetkezetek — ha eredményesen akarnak dolgozni — nem folytathatnak csak tapasztalati gazdálkodást. Jellemző, hogy régebben a mezőgazdasági technikumainkat csak nagy erőfeszítésekkel tudtuk úgy ahogy benépesíteni, az idén pedig két és félszer annyi diák jelentkezett, mint amennyi a mezőgazdasági technikumok első osztályainak befogadóképessége. Pártunk Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány az általános műveltség és a szakmai képzettség nagy szerepét szem előtt tartva mindent megtesz annak érdekében, hogy felkarolja a tömegek művelődési vágyát és széles, szocialista utat nyisson anank kielégítésére. E munka vezérfonalául a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága művelődési politikája irányelvei szolgálnak. Az oktatási rendszerről szóló törvény elfogadásával újabb jelentős lépést teszünk előre a művelődéspolitikai irányelvek, valamint pártunk VII. kongresszusa határozatának végrehajtásában. Az országgyűlés"az új oktatási törvény tervezetét olyan időben tárgyalja, amikor annak helyessége nemcsak elméleti, hanem már gyakorlati téren is bebizonyosodott — mutatott rá a továbbiakban Kállai Gyula. Az 1960—61-es tanév az oktatási rendszer reformjának (Folytatás a í oldalon,'. t£
