Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-12 / 241. szám

*. oldal 19G1. október 12, csütörtök Az országgyűlés szerdai ülése (Folytatás az L oldalról.) prőbaéve volt Nyugodt lelldis- merettel állíthatjuk, hogy a reform terv kiállta a pró­bát; minden elképzelését igazolta az élet Az a három alapelv, amelyre egész iskolareformunk épül — az élet és az iskola kapcsola­tainak megerősítése, a művelt­ség színvonalának emelése és korszerűsítése, a hatékony kom­munista nevelés — osztatlan el­ismerésre és egyetértésre talált a szülők, a pedagógusok ts az ifjúság soraiban. Küönösen fon­tos, hogy az ifjúság széles ré­tegei is megértették, hogy a re­form az ő érdeküket szolgálja, és szíwel-lélekkel támogatják. Az üzemekben eltöltött munká­ban, az iskolai tanműhelyekben, a termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok földjein, az ön­kéntes ifjúsági táborokban és más helyeken, ahol a középis­kolás diákok és egyetemi hall­gatók dolgoznak, ismét és ismét bebizonyosodott, hogy a mi if­júságunk túlnyomó többsége becsületes, munkaszerető, élet­vidám ifjúság, az épülő szocia­lizmus ifjúsága, amelyre né­pünk mindig számíthat. Iskolareformunk alapgondo­lata, a munka és a tanulás ösz- sze kapcsolása, teljes elismerést nyert. A ter­melés és a tanulás egybekap­csolása javítja az ifjúság neve­lését A munkásosztály, mint aktív, közvetlen nevelési ténye­ző jelentkezik az iskolában. A munkás máris a pedagógus se­gítőtársa lett. Az öt plusz egyes tanítási rendszerbe eddig bevont üzemek munkásai féltő gonddal és szeretettel foglalkoznak a reájuk bízott gyerekekkel. — Nemcsak a szakma fogásait igyekeznek elsajátíttatni velük, hanem elősegítik emberi, jel­lembeli fejlődésüket is. Az ifjúság nevelésének to­vábbi javítása oktatási rendsze­rünk reformjának alapvető fel­adata. Az iskola az ifjúság má­sodik otthona. Azt akarjuk, hogy ez a második otthon — az elsővel, a családdal — a korszerű műveltség, a szakmai [ismeretek, s a tudományos vi­lágnézet alapján fejlessze ki a tanulókban a kommunista er­kölcsöt és a legnemesebb emberi tulajdonságokat E reformmal arra törekszünk, hogy fiainkból és leányainkból egyenes jelle­mű, határozott őszinte, munka­szerető, becsületes, hazáját és népét szerető, szüleit, családját, embertársait tisztelő, melegszívű emberek váljanak, akik — ahogy a törvénytervezet mond­ja — odaadással szolgálják a szocializmust, a békét, a népek testvériségének ügyét építik és védik a nép államát Közelebb az élethez A legnagyobb változásokat — mondotta — a középfokú okta­tás terén hajtjuk végre. Ez ért­hető. mert az az ellentmondás, ami a szocialista társadalom egyre növekvő igényei és az ok­tatási rendszer között fennáll, a legélesebben a középiskolák­nál jelentkezik. A régi típusú gimnázium már nem felel meg a 14—18 éves ifjúság nevelése és képzése iránt támasztott igé­nyeknek. A középiskola két alapvető típusát akarjuk kialakítani: a megreformált gimnáziu­mot és a teljesen új szak- középiskolát, A gimnáziumban a tanulók va­lamely szakmában olyan — a heti egy napos üzemi gyakorla­tok során szerzett — előkép­zettséget nyernek, amelynek bir­tokában az adott szakmában az érettségi után rövid idő alatt magas kultúrájú szakmunkások lehetnek. A szakközépiskola megteremtése a magyar oktatási rendszerben forradalmi jelentő­ségű tény. Ezzel a szakmunkás- képzés középiskolában valósul meg, s ennek eredményeként a szocialista munkásosztály szak­mai és műveltségi színvonala gyorsan emelkedik. A szakkö­zépiskolában a tanulók 4 év alatt érettségit, s egy szakmá­ban teljes képzettséget nyernek. A népgazdaságnak évről évre növekedő számban van szük­sége kommunista szakemberek­re. Jóllehet ma népgazdasá­gunkban nagy számban dolgoz­nak és munkájuk nyomán köz- megbecsülésnek örvendenek a nem kommunista értelmiségiek, a társadalom szocialista fejlődé­sét, s az ebből adódó követel­ményeket figyelembe véve a ma egyetemre kerülő és ott ta­nuló fiataloktól teljes joggal várjuk el. hogy mindent meg­tegyenek, hogy kommunista szakemberekké váljanak, Éppen ezért egyetemeink alapvető fel­adata a kommunista szak­emberképzés. Olyan mérnökökre, orvosokra, közgazdászokra, jogászokra, ag­rármérnökökre, pedagógusokra és más gyakorlati szakemberek­re van szükségünk, akik jól is­merik szakmájukat, s azt a gyakorlatban tudják alkalmazni, képesek arra, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a kultúra terén az élenjáró el­járások és módszerek meghono­sítói legyenek, s megfeleljenek mindazoknak a társadalmi, po­litikai és világnézeti követelmé­nyeknek, amelyeket a szocia­lizmust építő nép a saját ér­telmisége iránt támaszt E célok elérése érdekében a törvényjavaslat egyetemeinket és főiskoláinkat, azok oktató­nevelő munkáját Is közelebb akarja hozni az élethez, a szo­cialista építömunka gyakorlatá­hoz. Tovább javítjuk az egye­temi felvételi rendszert Első­sorban azokat vesszük fel az egyetemekre, akik a középisko­la befejezése után legalább egy évet gyakorlati munkában töltöttek. Minden szakon nö­veljük a hallgatók szakmai gya­korlatainak idejét és szerepét Tovább emeljük az egyetemek oktató-nevelő és tudományos munkájának színvonalát Kulturális forradalmunk nagy eredménye a felnőttoktatás há­lózatának széleskörű kiterjesz­tése. Az elmúlt évben a dolgo­zók iskoláiban, az esti és leve­lező tagozatokon 185 000 ember tanult Az ipar és mezőgazda­ság fejlődése, a gépek egyre szé- lesebbkörű alkalmazása a fel­nőttektől is megköveteli, hogy éljenek a társadalmi rendsze­rünk által nyújtott lehetőségek­kel és szüntelenül bővítsék szak­mai ismereteiket, növeljék álta­lános és politikai műveltségü­ket A törvényjavaslat tovább megy a megkezdett úton, s a felnőtt dolgozók oktatását az iskolarendszer szerves, — az ifjúság oktatásával és nevelésével egyenértékű ré­szévé emeli. Ennek megfelelően többet kell foglalkozni a felnőttoktatás mód­szereivel és jó tapasztalataival. Hosszú időre szóló célok Az iskolareform hosszú időre szóló célokat állít a kormány és a társadalom elé. Megvalósítása szívós, áldozatkész munkát kö­vetel. Az új iskolarendszer ki­alakítását a törvényjavaslat el­fogadásával még nem tekinthet­jük megvalósítottnak. Az új ok­tatási törvény kijelöli az iskola- rendszer felépítésének kereteit. E kereteket tartalommal kell megtölteni. S ez a jövő feladata. Gondoskodni kell az új iskola­típusok megfelelő tan terveinek és tankönyveinek elkészítéséről. Ennek során meg kell szüntetni a túlterhelést, amely ma a ta­nulók és pedagógusok vállait egyaránt nyomja. A túlterhelésnek a tantervi és tankönyvi okok mellett pedagógiai és módszertani okai is vannak. Nemcsak a tananyag túlmérete­zettsége okozza a túlterhelést. Ha vannak még pedagógusok, akik a feladatukat abban lát­ják, hogy feladják és visszakér­dezzék a leckét, a tankönyv le­het akár csak 25 oldal terjedel­mű, a túlterhelést még sem le­het megszüntetni. A túlterhelés megszüntetését a pedagógus úgy segítheti elő, ha úgy tanít és magyaráz, hogy az anyag lénye­gét, fő összefüggéseit a tanulók már az órán megértsék és elsa­játítsák. A társadalom és az iskola kap- dsolatainak megszilárdításában döntő szerepük van a tanácsok­nak. Az általános iskolák és ma már a gimnáziumok közvetlen irányítása is a tanácsokra tarto­zik. Ezt a munkát nem lehet a lanács művelődési osztály „re­szort” feladatának tekinteni. Ott járnak el helyesen, ahol az is­kola munkájával a tanács egé­sze foglalkozik. A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség tegye az ifjúság soraiban végzett munkája köz­ponti feladatává az oktatási rendszer reformjában foglalt képzési és nevelési célok meg­valósításának elősegítését. A munka bevezetése az oktatásba, a tanulóifjúság közvetlen kap­csolatai a munkás-fiatalokkal a kommunista nevelés új lehető­ségeit, s a mozgalmi munka új formáit tárják fel az ifjúsági szövetség előtt is. Az iskolareform törvénnyé emelésének napján bizalommal, nagy megbe­csüléssel, forró elvtársi, baráti szeretettel üdvözöljük hazánk minden nevelőjét. (Nagy taps.) A párt, a kormány, a magyar országgyűlés, az egész magyar nép nevében köszönjük nekik azt az áldozatos, nagysze­rű munkát, amit az iskolareform megvalósításáért, ifjúságunk szo­cialista neveléséért végeznek. Népünk legdrágább kincsét, jö­vőjét: az ifjúság nevelését bízza a pedagógusokra. Nem lehet ma- gasztosabb és szebb életcél, mint eleget tenni e feladatnak, s eredményesen oktatni és nevel­ni, szocialista emberré formálni hazánk ifjúságát. Ez megköve­teli a pedagógusoktól, hogy szün­telenül képezzék magukat, ismer­jék szaktárgyuk és a pedagógia legújabb eredményeit; világné­zetben és kulturális ismeretek­ben együtt haladjanak az álta­lános fejlődéssel. Meg vagyunk győződve arról, hogy nevelőink — most már az új oktatási rendszerről szóló törvény segít­ségével — a társadalom erőinek közreműködésével, méltóan a nemzet bizalmára, továbbra is becsülettel fogják teljesíteni nagyszerű hivatásukat. Kállai Gyula befejezésül kö­szönetét fejezte ki a párt, a kor­mány, a nép nevében az iskola- reform kidolgozására létrehozott bizottság minden tagjának, majd a törvényjavaslatot az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A reformvita következő fel­szólalója Erdei Lászlóné, Mada­rász Istvánná Szabolcs-Szatmár megyei képviselő volt, majd Nagy Antal Komárom megyei, Benke Lajosné Pest megyei kép­viselő szólalt fel. Ebédszünet után az országgyű­lés vitájában Kelen Béla buda­pesti, Hegyi Jánosné Veszprém megyei, Hankó György Békés megyei, Tóth Anna budapesti, dr. Bognár Rezső Hajdú-Bihar megyei, Varga Gáborné Borsod megyei, Csajági Gábor Somogy, megyei, Bognár József Tolna megyei, Rátkai Ferencné Heves megyei, Urbán Ernő Vas me­gyei, Vaskó Mihály Heves me­A Magyar Népköztársaság elismerte a Szíriái Arab Köztársaságot A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szíriái Arab Köztársaságot önálló és független államnak elismerte és elhatá­rozta a diplomáciai kapcsolatok felvételét. (MTI) A Kínai és a Lengyel Népköztársaság is elismerte az új szíriai kormányt A damaszkuszi kormány felhívása az arab országokhoz PEKING. (MTI) Csen Ji, a Kínai Népköztársa­ság külügyminisztere szerdán táviratban értesítette Kuzberit, a Szíriai Arab Köztársaság mi­niszterelnökét és külügyminisz­terét, hogy kormánya elismeri az új szíriai kormányt és nagy­követi szinten diplomáciai kap­csolatot létesít vele. DAMASZKUSZ. A Lengyel Népköztársaság kormánya is úgy döntött, hogy elismeri a Szíriai Arab Köztár­saságot és nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít vele. Ezenkívül Brazília, Argen­tína, Chile és Spanyolország jelentette be hivatalosan a köz­társaság elismerését. Az új szíriai kormány szer­dán ^ a damaszkuszi rádióban felhívást intézett valamennyi arab országhoz: javasolja, hogy szervezzék meg az arab orszá­gok szövetségét. A felhívás azzal a sürgős kér­déssel fordul az arab kormá­nyokhoz, mielőbb hívják össze parlamentjüket a szíriai kor­mány által kifejtett elvek ta­nulmányozására és az arab ál­lamok közötti szövetség tervé­nek megvalósítását célzó sürgős tárgyalások mikéntjének meg­vizsgálására. Gromiko nyilatkozott Macmiliannal és Lord Kome-ma! folytatott megbeszéléséről London. (ADN) Mint már je­lentettük, Gromiko szovjet kül­ügyminiszter kedden délután Londonban felkereste Macmillan angol miniszterelnököt. Az egy és háromnegyed órás megbeszé­lésen szovjet részről jelen volt Szemjonov külügyminiszterhe­lyettes és Szoldatov, a Szovjet­unió londoni nagykövete is. Je­len volt továbbá Lord Home an­gol külügyminiszter. kai lezajlott eszmecserék után az az általános benyomás ala­kult ki bennem, hogy mindin­kább megértik: a felelős kormá­nyoknak és elsősorban a nagy­hatalmak kormányainak min­dent el kell követniök a konf­liktus elkerülése és az összes rendezetlen problémák békés megoldása érdekében.” Arra a kérdésre, hogy a meg­beszélések közelebb hozták-e a Gromiko Londonban, Lord Home társaságában. A megbeszélésről távozó Gro­miko az újságíróknak kijelen­tette, hogy „nagyon érdekes és hasznos megbeszélést folytatott a két országot közösen érintő problémákról”. Hozzátette: „Ter­mészetszerűleg szóba került a német kérdés — ahogyan ezt né­melykor nyugaton nevezik — il­letve pontosabban szólva, a né­met békeszerződés kérdése. Az angol miniszterelnökkel Lord Home külügyminiszter jelenlété­ben folytatott megbeszélése, va­lamint az amerikai államférfiak­békés megoldást, Gromiko így válaszolt: „Ügy vélem, hogy minden egyes hasznos megbeszé­lés egy lépés előre, bár némely­kor nehéz felmérni, hogy hány méterrel jutottunk előbbre.” Gromiko hazautazott Londonból London. (TASZSZ) A. A. Gro­miko szovjet külügyminiszter* aki New Yorkból jövet átuta­zóban tartózkodott Londonban,- szerdán hazautazott Moszkvába. gyei és dr. Bárczi Gusztáv or­szággyűlési képviselő, a gyógy­pedagógiai főiskola igazgatója szólalt fel. A felszólalók a tör­vényjavaslatot elfogadásra aján­lották. Mivel több felszólaló nem Je­lentkezett, Rónai Sándor elnök a vitát bezárta, ezután Jlku Pál művelődésügyi miniszter vála­szolt a vitában elhangzottakra. Rónai Sándor elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság okta­tási rendszeréről szóló törvény­javaslatot általánosságban és részleteiben — a benyújtott és a művelődési miniszter által ja­vasolt módosításokkal — elfo­gadta. Az elnök ezután az országgyű­lés legközelebbi ülésére és napi­rendjére tett javaslatot. Ennek alapján az országgyűlés elhatá­rozta, hogy legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 10 órai kez­dettel tartja, s napirend szerint megtárgyalja az 1960. évi állami költségvetés végrehujtásáról sző­lő jelentést és meghallgatja Ká­dár Jánosnak, a MiniszterU-'^s elnökének felszólalását. \

Next

/
Thumbnails
Contents