Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-26 / 253. szám

1961. október 26. csütörtök S. oldal Újabb takarmányakciókkal támogatják A propagandamunka tapasztalataiból a szerződéses állattartókat A jó módszerek fontossága az oktatásban Tegnapi számunkban hírt ad­tunk arról, hogy megalakult a megyei takarmánygazdálkodási bizottság. Az alábbiakban is­mertetjük Sarok Antal me­gyei tanács vb-elnökhelyettes- nek, a bizottság elnökének me­gyénk takarmányozási helyzeté­vel és az újabb takarmány-ak­ciókkal kapcsolatos tájékoztató­ját. Sarok elvtárs utalt arra, hogy a kedvezőtlen időjárás takar­mányozási gondokat okoz. Ép­pen ezért minden erőt arra kell össz­pontosítani, hogy a tsz-ek- ben. a háztáji és egyéni gazdaságokban a kukorica­szárat október 31-ig a föl­dekről letakarítsák és a le­hetőségek szerint silózva tá­rolják. ten, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában tanács­koztak építőipari vállalataink szocialista brigádvezetőd. A részvevőket Némedi Sán­dor, az építők megyebizottságá­nak titkára köszöntötte, majd Papp Sándor, a megyebizottság termelési felelőse tartotta meg Növelnünk kell a szecskázott és pácolt tömegtakarmányok fel- használását. Az abraktakarmánnyal való takarékoskodást lehetővé teszi az a rendelkezés, amely szerint a hússertéseket 100, a zsírserté­seket 120 kilós súlyban már át lehet adni a felvásárló vállalat­nak. A legfontosabb most a ta­karmánnyal való takarékos­ság. Ezért igen fontos, hogy az erre vonatkozó földművelésügyi mi­niszteri felhívást és a megyei tanácsi határozatot valamennyi tsz-ben ismertessék a tagsággal, és végrehajtására intézkedési tervet készítsenek. Kormányzatunk a szerződéses hizlalást jövőre is támogatja vitaindító beszámolóját A részvevő hatvan szocialista címért küzdő brigádvezető kö­zül több felszólalt. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Erdélyi Ignác, a me­gyei pártbizottság ipari osztály- vezetője és Farkas József, az építők szakszervezete központ­jának munkatársa. takarmányjuttatással. Hízott­sertésként 15 kiló, hízottlibán­ként 10 kiló, májlibánként 20 kiló, tojásonként 8 deka abrak­takarmányt kapnak a szerző­dők állami áron. A mintaköz­ségekben a tenyészt»jások után darabonként 8 deka (tsz-eknek 10 deka) szemestakarmányt ad­nak ki. Érvényben marad a tej utáni korpa juttatás, ugyanakkor megkezdődött az idei évre szer­ződött pulykák után is az öt- küós abraktakarmány utalvá­nyainak szétosztása. Mindezen túlmenően újabb takarmányakciókkal támogatjuk a szerződő fele­ket. A tsz-ek az 1962. első félévi átadásra már szerződött vagy lekötésre kerülő hízott sertések után — a járási takarmány gaz­dálkodási munkabizottság fel­mérése és javaslata alapján — takarmánytámogatást kaphatnak elsősorban kölcsönként. A háztáji és egyéni gazdasá­gokban meglevő anyakocákra — vagy amelyeket az Állatfor­galmi Vál'alattó] hitelre kap­tak —, s 1962. június 30-ig iga­zoltan vemhesek, darabonként 150 kiló abraktakarmányt adnak ki. E kocák után a szaporulat­ból 3 darab 40—60 kiló közötti súlyú süldőt kell az állam ré­szére átadni. A háztáji és egyé­ni gazdaságokkal kötött süldő­nevelési akcióban, az 1962. feb­ruár 1-e és július 31-e közötti átadásra leszerződött 40—60 ki­lós süldők után állami áron takarmány vá­sárolható. Amennyiben a lekötött süldő­ket 1962. február 1-e és április 30-a között adják át, süldőnként 50 kiló — ha pedig az átadást május 1-e és július 31-e közötti időre vállalják, 80 kiló — ab­raktakarmányt adnak. Az állatállomány áttelelteté- séhez, a tenyészállatok takarmá­nyozásához, a kocaállomány te­nyésztésben tartásához a közös gazdaságok indokolt esetben elsősorban kölcsön­ként takarmánysegítséget kaphatnak. Ezek az intézkedések bizton­ságosabbá teszik megyénk állat- állományának átteleltetését, s lehetőség van a tervezettnek megfelelő árutermelésre is. A központi segítség mellett azon­ban a legfontosabb az, hogy a gazdaságok a meglevő takar­mánykészletekkel célszerűen és takarékosan gazdálkodjanak — fejezte be tájékoztatóját Sarok elvtárs. N. O. I fjúságunk szocialista szel- * lemű nevelése sokoldalú feladat. Tapasztalatom szerint ezeknek a követelményeknek a propagandista többek között akkor felel meg, és nevelőmun­kája akkor hatásos, ha az ösz- szejövetelekan, a foglalkozáso­kon olyan légkört teremt, amelyben a fiatalok őszintén és bátran elmondják véleményü­ket, nemcsak a jót, hanem eset­leges kételyeiket is. Csak ilyen körülmények között lehet leküz­deni a téves nézeteket. Arra van szükség, hogy az ifjúságot ne csak oktassuk, ha­nem pártos állásfoglalásra is késztessük, hogy a szocializmus építésének lelkes. öntudatos, öntevékeny, önállóan gondolko­dó, cselekvő harcosaivá válja­nak. Ezért van arra szükség, hogy a tanfolyamokon is hozzá­szoktassuk a részvevőket az ön­álló gondolkodáshoz, vélemény- nyilvánításhoz. a tananyag lé­nyegének megértéséhez. U elyesnek bizonyult az az " eljárás is. hogy a propa­gandista mai életünket össze­hasonlítja a felszabadulás előt­tivel és gyakorlati példák fel­sorolásával növeli az érdeklő­dést, elősegíti a vitába való bekapcsolódást. A propagandista nem nélkü­lözheti a tanfolyamokon a szem­léltetés különböző formáit A fiatalok nagy része ideálokat, eszményképeket keres, s ebben a propagandistáktól is segítsé­get várnak. A jó propagandista ezeket az igényeket is számba veszi és nemcsak oktatója, ha­nem céltudatos nevelője is a fiataloknak. A foglalkozás sikere tapasz­talatunk szerint jelentős rész­ben a hallgatók figyelmének felkeltésén múlik. Ezt pedig mindjárt a foglalkozás elején kell megteremteni. A gyakor­lat azt bizonyítja, hogy néhány propagandistának viszont éppen a foglalkozások jó megkezdése okoz nehézséget. példaképpen szeretnénk el- 1 mondani, milyen módon keltette fel a hallgatók figyel­mét néhány propagandista. A Bajai Ruhaüzem KISZ politikai körének vezetője a Termelőszövetkezetek című anyagnál Steinbeck: Érik a gyü­mölcs című regényére hivatko­zott bevezető szavaiban. Elő­vette a könyvet és felolvasott belőle néhány részletet. Na­gyon tetszett a hallgatóknak. Ezek a részletek röviden és tömören megvilágították a ka­pitalista gazdálkodási mód ke­serűségét, a mezőgazdasági dol­gozók bizonytalan életét. A fel­olvasás után már egészen köny- nyű volt meggyőzni a hallga­tókat arról, hogy a mi mező- gazdaságunk jár a jó úton, a szocialista gazdálkodás eredmé­nyesebb, emberibb és jövedel­mezőbb. A propagandista ezen a fog­lalkozáson nem ragaszkodott mereven a tankönyv anyagához, hanem nagyon helyesen az or­szágos helyzet megtárgyalása után a bajai viszonyokat ismer­tette a hallgatókkal. Ilyen előzmények után a * hallgatók biztatás nélkül jelentkeztek felszólalásra. Az összefoglalóban a propa­gandista beszélt a hallgatók tennivalóiról is. Ilyen módon a foglalkozás elérte célját. Ugyanez a propagandista Az ifjú kommunista erkölcsi ar­culatáról című foglalkozáson megkérdezte a jelenlevőket, hogy kit tartanak erkölcsös em­bernek. Jól számított: a fel­szólalások meghozták a foglal­kozás sikerét. A ruház üzem egy másik KISZ politikai körének vezetője a termelőszövetkezetekkel fog­lalkozó előadás vitáját csehszlo­vákiai élményeinek elmondá­sával kezdte, ami gyorsan fel­oldotta a légkört és megköny- nyítette a vitát. Tapasztalataim szerint az ilyen módszert máshol is ered­ményesen lehet alkalmazni. Kádasi László K ISZ-propagandista, a Bajai Járási Tanács tanulmányi felügyelője 5500 kilométer vasútvonal villamosítása Az SZKP XXII. kongresszu­sának tiszteletére tett felajánlás értelmében befejezték a Moszk­va—Bajkál vasútvonal villamo­sítását. A Szovjetunió fővárosát a Baj- kállal összekötő vasútvonal 5500 kilométer hosszú, vagyis hosz- szabb, mint az Egyesült Álla­mok valamennyi villamosított vasútvonala. Megoldják az iparitanulá-iskola gondját 8 millió 700 ezer forint beruházással — 200 férőhelyes diákotthon és 8 tantermes iskola épül Kecskeméten 260 vagon bfószuper a mezőgazdaságnak A Bács-Kiskun megyei Tőzegtermelő és Talajerő gazdálko­dási Vállalatnál régi hagyományai vannak a szocialista munka­versenynek. A vezetőség rendszeresen értékeli az üzemegységek eredményeit, és a legjobbakat értékes jutalmakban részesíti. A versennyel való következetes foglalkozás eredményezte, hogy 1961. első félévi teljesítménye után a vállalat elnyerte a ki­tüntető élüzem címet. A büszke cím birtoklása még jobb mun­kára ösztönzi az üzemegységek dolgozóit. A vállalat bajai szemcséző üzemében a kilenc hónapra előírt szemcsézett bió- szuper-trágya termelését jelentősen túlteljesítették. Szeptember végéig 260 vagon biószupert adtak a mezőgazdasági nagyüze­meknek. Éves tervüket ezzel 86 százalékra teljesítették. Képün­kön: Csomagolás előtt betonteren szárítják a szemcsézett bió­szupert. Szocialista címért küzdő brigádvezetők tanácskozása Szerdán délelőtt Kecskemé­A szakszövetkezetek a MÉSZÖV Ülést tartott tegnap a MÉ­SZÖV igazgatósága, melyen a szakszövetkezetek helyzetét vi­tatták meg és a szőlőtelepítéssel kapcsolatos tennivalóikról tár­gyaltak. Megállapították, hogy a szakszövetkezetek eddigi műkö­désük alatt sok szép eredményt értek el a növényvédelemben, a szerződéses teremlés, a közös va­gyon növelésében, a nagyüzemi gazdálkodás megalapozásában. Ötéves szőlőtelepítési tervet dol­goztak ki, mely szerint a terv­időszak alatt több mint 2800 hold új telepítésű szőlővel gaz­dagodik megyénk 32 szakszövet­kezete. ötszázhatvanhét hold te­lepítési munkálatait máris vég­zik, jelenleg a talajforgatásban segítenek a gépállomások erő­gépei. Második napirendi pontként az 1961, 62. évi szerződéses termel­helyzeléről tárgyalt igazgatósága tetés helyzetét, majd a földmű­vesszövetkezetek jogi munkáját, a lakosság részéről érkező pana­szok intézését értékelte a MÉ­SZÖV igazgatósága. KÉT ÉV ALATT több mint kétszeresére nőtt Kecskeméten az ipari tanulók száma. Az Ókollégium ódon falai között 1959-ben még 720 fiatal tanult. Az 1961 62-es oktatási évben viszont az iskola hallgatóinak száma már meghaladta az 1600 főt. Ennyi tanuló oktatása a Örvendetes változás Két esztendeje sincs, hogy dr. Bodnár Éva művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tu­dományos kutatója dolgavégezet- len, csalódottan távozott a Kecs­keméti Konzervgyárból. Terve­zett előadása érdeklődés hiányá­ban elmaradt. A kecskeméti képzőművészeti napok keretében a napokban vándorkiállítást nyitottak meg a Szolnoki úti gyártelepen. Ez al­kalommal Művészek és műalko­tások címmel előadás hangzott el. Száztizenöten gyűltek össze meghallgatására. Minek köszönhető ez az ör­vendetes változás? A válasz rö­vid, mégis sokatmondó. A gyár politikai, gazdasági és kulturális vezetői felismerték, hogy a mű­velődéspolitikai irányelvek gya­korlati végrehajtása egyenlő fon­tosságú a politikai és gazdasági építés feladataival, minek kö­vetkeztében a dolgozók körében mindinkább növekszik az érdek­lődés a művészetek és műalko­tások iránt. jelenlegi körülmények között, félő, hogy a szakmai képzettség rovására történik, hiszen az Ókollégium ma hasonló egy ok­tatási kombináthoz. Reggel 7 órától este nyolcig folyik az ok­tatás, mert a helyhiány miatt a Közgazdasági Technikum is ugyanott működik. Ráadásul azzal is számolni kell, hogy a megyeszékhely további iparoso­dása, valamint a szakmai után­pótlás érdekében, évente 50—60 fővel növekszik a tanulók szá­ma, akiknek fogadása hely hiá­nyában már nem lehetséges. A MEGYEI TANÁCS végre­hajtó bizottsága ezért felter­jesztést készített a Munkaügyi Minisztériumnak, melyben kér­te, hogy biztosítsanak beruhá­zási keretet egy nyolc tanter­mes középiskola építésére, va­lamint egy 200 személyes diák­otthon létesítésére. Ezzel a Kecskeméti Iparitanuló-iskola fejlesztése, az ifjú szakemberek képzése, belátható időre megol­dódna. A tárgyalások eredménnyel jártak. Bár a minisztérium er­re a célra csak 8 millió 700 ezer forintot tudott biztosítani, az otthon és az iskola építése még­is megoldódik. A végrehajtó bi­zottság ugyanis vállalta, hogy a helyi lehetőségeket legjobban kihasználva, a Munkaügyi Mi­nisztérium beruházási keretéből, és a 200 férőhelyes diákotthon építésénél elérhető megtakarítá­sokból, mind a két létesítményt felépíti. A SZERVEZÉS és a munka előkészítése már megkezdődött. Az építés jövő év tavaszán in­dul, és az ünnepélyes átadást 1963. szeptember elsején, az új tanév megnyitásán tervezik megtartani. A megyei tanács végrehajtó bizottsága messzeme­nően számít az érdekeltek tár­sadalmi munkájára, a szakipari tanulók segítségére, mellyel az építkezések költségének jelentős része megtakarítható. így két év múlva az Ókollégium épületéi teljes egészében az ipari tanu­lók vehetik birtokba. S. G. 1

Next

/
Thumbnails
Contents