Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-26 / 253. szám
4L «Mal 196t. október 26. csütörtök A csibésznyelvről Romlott-e a jassznyelvet beszélő fiatal? örvendetes jelenség társadalmunkban, hogy a nevelési kérdések iránt a szülők, sőt általában a félnőttek állandóan fokozódó érdeklődést tanúsítanak. Megállapíthatjuk, hogy a félszabadulás óta a fiatalok többsége jelentős erkölcsi fejlődésen ment át. Ifjaink lelkeseik, tudnak örülni a szépnek, romantikusak, tettrekészék. Gyakori azonban, hogy a felnőttek a serdülő lányok és fiúk magatartásában mutatkozó jelenségek alapján hibásan következtetnek, helytelenül általánosítanak. Az if júság beszéde Sok probléma mutatkozik a fiatalság beszédmodorával, stílusával kapcsolatban. A serdülő fiúk és lányok szeretnek olyan szavakat használni, amilyeneket a felnőttek nem mondanak, alig érteinek. Ezzel is a maguk sajátos külön világát akarják kialakítani. Így magyarázható, hogy a fiatalság között nagyon elterjedt a meló, nyugi, kaja. buli, kasa stb. szavak, az állati nagy, irtó kedves, rém jó pofa, borzasztó szép stb. jelzős kifejezések használata, amelyek a csibésznyélvre jellemzőek. A felnőttekben az ilyen jellegű szóhasználat különböző véleményalkotást, magatartást vált ki. Akadnak olyanok, akik mosolyognak rajta és maguk is átveszik, használják ezeket a kifejezéseket. Más szülők, félnőttek pedig megbotránkozva a nyegle beszéd modoron, a fiúk, lányok jaseaos beszédéből azt is !ki vélik olvasni, hogy ifjúságunk romlott, nem tiszteli kellőképpen az idősebbeket, a társadalmi együttélés szabályait durván felrúgja, a morális kötöttséget cinikusan élveti. Ez a réteg türelmetlen az ifjúsággal szemben és a huliganizmus vádjával illeti az egész mai fiatalságot. A szülők, felnőttek részéről mutatkozó mindkét magatartás szélsőséges és helytelen. Ifjúságunknak nem közömbös vagy túlságos szigorúan bíráló, hanem jól nevelő felnőttekre van szüksége. Diáknyelv és argó A diáknyelv és csibésznyelv (jassznyelv, argó) az azonos foglalkozású, kedvtélésű, a hasonló életmódot folytató emberek nyelve. Természetesen alapjában véve ezek nem külön nyelvek, hatnem csupán a közös magyar nyelvnek sajátos változatai. A diáknyelv legjellemzőbb sajátossága a játékos képzés. Ilyenképpen lesz a dolgozatból dolcsi, a direktorból diri. a ceruzából cerka, a földrajzból foci, a labdából laszti, a dagadtból dagi, a nyugalomból nyugi stb. Gyakori, hogy a diáknyelv- ben a köznyelv szavad különleges csoportnyelvi jelentést nyernek: beszed, bezúg, megbukik, megússza stb. Az ilyen játékos nyelvnek megvan a maga kedves, bizalmas hangulata, és a gyermeknyelvnek, a diáknyelvnek ilyen jéllegű szavadtól egyáltalán nem kell féltenünk sem anyanyelvűnket, sem a jó ízlést. A csibésznyelv tulajdonképpen afféle titkos nyelv, amely különleges szavaival, szókapcsolataival azt célozza, hogy a be nem avatottak ne értsék meg. A jassznyelvi szavak hangulatilag általában így elemezhetők: bizalmaskodók, fölénye sek, nyeglék, cinikusak és gyakran durvák, ízléstelenek. A serdülők — különösen a fiúk — nagyon hajlamosak arra, hogy a nyelvnek ezeket a számukra érdekes, különleges csengést szavalt átvegyék és így beszé dük a felnőttekben fölényes, cinikus, tiszteletlen benyomás' kelt. Tudnunk kell azonban, hogy az argó használata önmagában még nem jelent züllöttséget, erkölcsi hibát. A nyelvi igényesség. jó ízlés megkívánja azonban, hogy felvegyük a harcot a jassznyelv tetszetős, de gyakran durva kifejezéseivel szemben. A helyes eljárás AM a csibésznyelv használatában csak stiláris, ízlésbeli kérdést lát, téved: ez már nagy mértékben pedagógiai probléma Meg kell magyaráznunk a serdülő fiúknak és lányoknak hogy a jassznyelv használata elszürkül nyelvünket. Hiszen sok fiatal például a jó, szép, csodálatos, fölséges, remek, kiváló stb. jelzők helyett mindenre csak azt mondja: klassz. — Nyelvi ízlése eltompult és stílusához durvulhat egész érzel mi világa annak, aki édesanyját csak mutemak. szóllítja, aki nek az ember csupán pacák, é- aki azt a kislányt, akinek a szépet teszi, csak úgy emlegeti hogy csaj. Az ifjaknak a felnőttek beszédstílus tekintetében is igyekezzenek jó példát mutatni. A családban beszéljünk közvetlenül, de szépen, ízlésesen, választékosán. A szülő szükség esetén többször is figyelmeztesse serdülő gyermekét arra, hogy a felnőttek iránt legyen tisztelettudó. A megbecsülésnek pedi; a beszéd tartalmában és forrná jában is meg kell nyilvánulnia Ne engedjük meg a közvetlen modor jelszava alatt az ízet len humorizálást, a darabos szellemeskedést. Meg kell győznünk serdülő gyermekeinket i kulturált beszéd jelentőségéről. Formáljuk ki tehát a fiatalokban a helyes magatartást az ízes magyar beszéd tekintetében is. Krajnyák Nándor (fény eifioiíngÁtáuaL látják el Bácsalmás főutcáját. December végéig 45 fénycsőarmatúrát szerelnek fel a Lenin utcán, a sportpályától az út végéig. Asszonyok akadémiája,! népművészed szakkörök a kalocsai nőtanács őszi—téli terveiben Felkészült az asszonyok őszitéli oktatására, továbbképzésére a kalocsai járási nőtanács. A népszerű oktatási formák -» a pingáló-, díszítő-művészeti-, népművészeti-, népi hímzés-, valamint a szabó-varró szakkörök — keretében lehetőséget teremtenek a hallgatók politikai, irodalmi ismereteinek gyarapítására is. A huszonkét, novemberben induló szakkör mellett tizenkét községben, illetve településen „Művelődjünk, tanuljunk” címmel, tizennégy részből álló előadássorozatot szerveznek az asszonyok-lányok számára. A változatos témájú előadások — amelyek a világ népeinek életéről, a babonaságról, a lányok neveléséről, vagy a háztáji gazdaságok lehetőségeiről, árutermeléséről szólnak — bizonyára sok asszonyt vonzanak majd ezekre az összejövetelekre. Kalocsán és tíz községben szervezték meg az asszonyok művelődési körét, amelyen az ötéves terv irányelveivel, a népgazdaság és a család érdekeivel, a nemrégiben Magyarországon lezajlott nemzetközi nőtalálkozó munkájával, a gyarmati asz- szonyok életével, az ízlés és irodalom alapfogalmaival, az őszinteség és bizalom közéleti, munkatársi vonatkozásaival foglalkoznak. Az előadásokat és vitákat filmvetítésekkel egészítik ki. A korábbi igényeknek megfelelően az idei őszön már nyolc községben — a népfront, a KISZ és a vöröskereszt közreműködésével — megszervezik a termelőszövetkezeti asszonyok kétéves akadémiáját is. Az első évfolyam tizennyolc előadása közül tizenegy közvetlenül a szakmai ismeretek gyarapítását, elmélyítését szolgálja, és az előadásokat alkalmakként helyszíni tapasztalatcserékkel és bemutatókkal kötik egybe. (E-né) Ébredés után amint a hajnal fátylát leveted magadról kebled kitárul mint éjszakából a nap és ahogy öltözködöl még egy kicsit alszol a tárgyak körötted bujósdit játszanak s hogy koccan a pohár a masdóviz is ébred tárt karral összefon a vízi ölelés hajad a fésű alatt mint széthulló ének hullám-mosolyba fut össze sok pici rés elmúlt ölelések tétova láza repked míg tested emlékétől kisimul áz ágy számon egy közönséges furcsa szó szeretlek s a reggelek dala nyitja ránk ablakát Hatvani Dániel Újra megyénkben szerepel a világhírű Gavrilov-együttes Megyénk városaiban és községeiben három év óta már 19 alkalommal lépett fel nagy sikerrel a világhírű Gavrilov szovjet művészegyüttes. Október 31-én, Kecskemét felszabadulásánál: 16. évfordulóján a megyeszékhely lakossága ismét találkozik a művészegyüttessel a Katona József Színházban. Ezt megelőzően Szabadszálláson és Kiskunfélegyházán szerepelnek. Legutóbb Kiskunhalason mutatkoztak be a közönségnek. Béres Erzsébet, a kiskunhalasi művelődési hát igazgatója a legnagyobb elragadtatással beszélt a látottakról: Csodálatra méltó virtuozitás és rendíthetetlen eszmei szilárdság ötvöződik egybe a kompozíciók mondanivalójában. A száztagú együttes (kórus, tánckar, zenekar) vezetője Vlagyimir Gavrilov, az Orosz Föderatív Szocialista Köztársaság és a Lett Köztársaság érdemes művésze. Balettmesterük pedig Nyi- koláj Szmirnov, az Orosz Föderatív Szocialista Köztársaság érdé mes művésze. Tánckompozícióik közül lenyűgöző hatásúak a Munka dicsérete. a Hidegháború és az Ukrán tánc című alkotások. Bravúros technikai fölény és finom művészi kidolgozás jellemzi őket. Megyéi kőrútjuk során a publikum újból meggyőződhet a Gavrilov-együttes szinte páratlan művészetéről. Nagy várakozással tekintünk kecskeméti szereplésük elé. Előadás a második ötéves tervről A második ötéves terv és Bács megye fejlesztési feladata címmel érdekesnek Ígérkező előadást tartanak október 26-án délután 5 órai kedlettel az SZMT előadótermében. Az előadást Korod! József, az Országos Tervhivatal Távlati Főosztályának területi osztályvezetője és Medveczky Lajos, a megyei tanács tervosztályának vezetője tartja. R ii ETTENTO írta: Horváth József 21. I! ODRIGUEZ Mintha nem volna egyedül... Hirtelen neszt hallott. A lugas bejáratánál egy nőd alak bukkant fel. Egyenesen felé tartott és még mielőtt megmukkanha- tott volna, a lány leült mellé a padra. — Senorita! — szaladt ltí a száján a csodálkozás. Juanita volt. — Tudtam, hogy kijön — suttogta halkan a lány. — Nos, mit szól a megérzéseimhez? Géza azt sem tudta, mit válaszoljon. Hiszen ha csak sejtette volna semmiképp sem merészkedett volna ki a lugasba. Most nem annyira valami szívdobogtató izgalmat érzett, hanem eltökéltséget: nem keveredik bajba és nem flörtöl ezzel a lánynyal, aki íme, már a legelső alkalommal szenvedélyének meredek partjaira csalogatja őt. A lány fesztelenül ült mellette, sőt közelebb húzódott hozzá. — Jó friss a levegő — mondta — majdnem hüvőskés ez az este. — Félő, hogy megfázik kisasszony! — állt fel Géza szol aálafkészen. — Ha megengedi elkísérem a villához. — Nem, maradjunk együtt — kérlelte hirtelen Juanita Gézát. A fiatalembert megcsapta a lány forró lehelete. S Géza máris ű Tezte, elhagyja őt az iménti c - ökéltség. Gyenge lesz, és ... mi lesz ebből? Akaratlanul is megint átélte azt a pillanatot, amikor estefelé a búcsú záskor Juanita megszorította a kezét. Világos jeladás volt ez... Géza megborzongott. S ebben a pillanatban a spanyol lány ismét megszorította a fiatalember kezét. Géza hagyta, nem volt bátorsága elhúzódni. — Amikor délután apámmal beszélgetett, megcsodáltam magát — csevegett a lány. — Hogyan is tanulhatta meg oly csodálatos tökéllyel a mi nyelvünket? Éreztem, hogy maga... maga... bátor ember. Igen, az ilyesmihez nagy bátorság, elszántság, akaraterő szükséges. És még valami: szenvedély. — Igaza van, senorita — felelte Géza — valóban szenvedélyesen szeretem a nyelvészetet. Talán el sem fogja hinni, de így van; engem soha, semmi egyéb sem érdekelt, mint a filológia és az irodalom. Hm... nagy bajban volnék, ha meghívnának egy estélyre, mert én egyszerűen nem tudok táncolni... Nem volt időm megtanulni. — Ó, pedig azt jó lesz sürgősen pótolni! — csilingelt fel Juanita. — Hiszen az este éppen arra gondoltam, hogy hamarosan társaságot hívok, természetesen magát is. Ott aztán táncolnia kell. Géza érezte, hogy Juanita mind közelebb csúszik hozzá. Senorita — mondta elfulló hangon, utolsó mentsvárat keresve — nem volna jobb ... De nem folytathatta tovább. Juanita átölelte őt és tenyerét rátapasztotta Géza ajkára. Egy óra múlva Géza halkan, óvatosan benyitott Gulyás bácsi lakásába. Az öreg nem ébredt fel, legalábbis mély alvást színlelt, Géza levetkőzött, de nem tudott elaludni. Reggel gyűrötten, csapzottan ébredt. — Van valami újság, Gulyás bácsi? — kérdezte az öreget, amint az előkerült valahonnét az udvarról. — Hát... éppenséggel nincs, Gézuka, minden úgy történt, ahogyan már tegnap látnivaló volt. Hallgassa csak, mit mond a rádió. Bekapcsolta a kis készüléket. A bemondó Szálas! Ferenc hadparancsát olvasta be „a fegyveres nemzethez” — immár vagy tizenötödször. — Na, Gézuka —mondta Gulyás bácsi, amikor a tanár dühösen elzárta a rádiókészüléket, — ha akar, most tegyen egy sétát a parkban. Ilyenkor reggel legszebb a kert. De Géza tiltakozott: — Majd később, Jani bácsi.., Most szeretnék egy kicsit olvasni. Átnézem a könyveimet.:. — Kiülhet ám a lugasba is, Gézuka! A tanár összerezzent. — Nem, ha lehet, bent maradnék ... — Csak tessék, nekem nincs útban — vont vállat az öreg. Fodor Géza belemélyedt az olvasásba. De sehogyan nem tudott a sorokra figyelni, azok összekuszálódtak a szeme előtt. Félt. Alig foghatta fel ésszel, hogy s mint történhetett ez? Már az első este? Mi lesz ebből9 Eszébe ötlött, milyen kicsapó szenvedéllyel, szinte lángolva köszönt el tőle Juanita. Vajon marad-e számára egérút? Megpróbálta hideg fejjel végiggondolni a helyzetet. És ugyancsak a lehető legnagyobb tárgyilagossággal kutatott érzelmeinek kúsza szövevényében: vajon szerelmes? Kívánja ezt a spanyol lányt? Viszonozni tudja érzelmeit? Még jobban megijedt, amikor rádöbbent, hogy ezt a számadást hidegen, szinte szenvtelenül végezte el... Nem, egyáltalán nem szerelmes, nem lobog benn« újabb találkozások forró kívánsága. De akikor mi lesz? Mit tesz majd Juanita? Borzasztó kelepcében érezte magát. Ki sem mozdult egész nap, s egész este. Hiába próbált elaludni, minduntalan a lugasban termett képzeletében, s érezte, hogy Juanita most is ott les rá, őt várja. A következő napon sem mozdult ki a lakásból. A rádió híreit hallgatta és keserűen állapította meg, hogy a nyilas hatalomátvétel immár beteljesedett, Szálasiék lassacskán konszolidálódnak. Eszébe ötlött a vonaton átélt jelenet: úgy látszik, hatalmas méretekben ugyanaz játszódott le az országban, mint ott, akkor. Az a nyilas fickó egyedül volt, mégis úgy tudott handabandázni, hogy az emberek megijedtek tőle, hallgattak és hagyták, hogy azt tegyen, amit akar. Alkonyattájt úgy érezte, megfullad a lakásban. Kiment há! a kis épület elé, de úgy leseit körül, mint a vad, amely kelepcétől tart. Francisco, a titkár lépett be a kapun. Egyenesen Gézához sietett kezét nyújtotta és barátságosan üdvözölte. — A miniszter úr már kétszer is sürgetett, hogy kerítsen- magát, kedves... (Folytatjuk.)
