Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-26 / 253. szám

2. oldal 1961. október 26, csütörtök Az SZKP XXil. kongresszusának szerdai eseményei (Folytatás az 1. oldalról.) A libanoni kommunisták je­lentette ki Saui — állhatatosan harcolnak az arab-keleten a bé­ke fenntartásáért. Síkra száll­nak országuk semlegessége mel­lett, a 6. amerikai flotta liba­noni látogatásai ellen. „Mi, az igazi arab szolidari­tás hívei vagyunk, harcolunk a Szovjetunióhoz és a szocialista tábor országaihoz fűződő barát­ság elmélyítéséért.” A kongresszus küldöttei ez­után folytatták a Központi Bi­zottság beszámolójának, a prog­ramtervezetnek és a Központi Revíziós Bizottság beszámolójá­nak vitáját. Elsőnek Vaszilij Szmirnov, a leningrádi Balti Ha­jógyár hajószerelő munkása szó­lalt fel. A következő felszólaló lvan Bogyul, a Moldvai Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára volt. Véleménye sze­rint az utolsó időszak egyik leg­fontosabb eredménye a társa­dalmi élet demokratizálódásának elmélyülése a Szovjetunióban, a dolgozók nagy tömegeinek bevo­nása az ország igazgatásába. Ivan Bogyul, aki tavaly járt Albániában, elmondotta, hogy ott a Szovjetunióból, Csehszlo­vákiából és más szocialista or­szágokból származó gépeket és műszaki berendezést látott. Ott dolgoznak ezeknek az országok­nak a szakemberei, segítenek az albánoknak. Nem szabad elfelej­teni — hangsúlyozta Bogyul —, hogy az albán népnek a szocia­lista tábor népeihez fűződő ba­rátságát a fasizmus elleni harc­ban kiontott vér pecsételte meg. Ennek ellenére nem hallgat­hatunk Albánia vezetőinek bű­neiről — jelentette ki Bogyul. Internacionalista kötelességünk segíteni az Albán Munkapárt­nak hibái kijavításában és meg­akadályozni, hogy Albánia elsza­kadjon a szocialista tábortól. Viktor Krotov, az uráli ne­hézipari gépgyár igazgatója fel­szólalásában közölte, hogy ez a vállalat az SZKP XX. kongresz- szusa óta 53 új hengerdei, ko­hászati, kőolajfúró és egyéb gép- típüsok gyártásához fogott hozzá. A gyárban most épülő Blu- ming-Automata évi hatmillió tonnás kapacitásával egyedül­álló lesz. ★ Az SZKP XXII. kongresszusa kimagasló helyet foglal el a Szovjetunió Kommunista Párt­jának történetében. Az egész emberiségnek megmutatja az egyedüli helyes utat a ragyogó jövő felé — mondotta Zija Nu- rijev, az SZKP Baskír területi bizottságának első titkára. Megállapította, hogy azok hatalmas sikereik, amelyeket Szovjetunió a XX. kongresszus óta elért, cáfolhatatlanul bizo­nyítják a párt politikai irány vonalának és gyakorlati tevé­kenységének helyességét „Ezek a sikerek — vádirat a pórtéllé- nes csoport ellen, amely el akar­ta téríteni a pártot a lenini út­ról.” A baskír nép minden sikeréi a bölcs lenini nemzetiségi poll tikának köszönheti — hangsú lyozta Nurijev. ★ Alekszandr Kolcsik, az egyik Donyec-medencei (ukrajnai) bá­nya kommunista munkabrigád­jának vezetője beszámolt a kong­resszus küldötteinek, hogyan ho­nosítják meg az új munkamód­szereket e szénmedence üzemei­ben. ★ A teremben gyakran felcsat­tant a taps, amikor Fjodor Pet­rov szólalt fel, aki 1896 óta tag- ia a kommunista pártnak. A forradalom veteránja elmondta, hogy a Központi Bizottságnak a XXII. kongresszus előtt tett be­számolója — a lenini ügy dia­dalának himnusza. Petrov helyeselte a pártelle­nes frakciós csoport eszmei szét­zúzását és emlékeztetett, hogy Lenin meghagyta a párt egysé­gének és erkölcsi tisztaságának őrzését. Meggyőződésem — mondta a szónok —, hogy a kongresszus minden küldöttének véleményét kifejezem, amikor javasolom, hogy hagyjuk jóvá a Központi Bizottságnak a XX. és XXII pártkongresszus között végzet! tevékenységét. Fjodor Petrov javasolta, hogy állítsák össze a „kommunizmu: világenciklopédiáját”, egy olyan kiadványt, amilyet még nem is­mert a történelem. Véleménye szerint ezt az enciklopédiát va­lamennyi ország marxistáinak együttes erőfeszítésével kell lét­rehozni. Gromiko felszólalása Gromiko szovjet külügymi­niszter az SZKP XXII. kong­resszusán mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a szovjet állam külpolitikáját a béke ne­mes eszményei hatják át. E külpolitika maradéktala­nul szolgálja azt a célt, amely már a jelenlegi szov­jet nemzedék életében meg­valósul: a kommunista tár­sadalom megteremtését a Szovjetunióban. A miniszter kijelentette, hogy a háborús veszély sokkal fenye­getőbb volna, sőt az emberiség­re talán már rázúdult volna a háborús katasztrófa, ha nem őr­ködnék a béke fölött a Szovjet­unió, az egész békeszerető szo­cialista tábor a maga erejével és kimeríthetetlen erőforrásai­val. Gromiko megállapította, hogy napjainkban több mint 40 semleges állam olyan állás­pontra helyezkedik a nem­zetközi élet alapvető kérdé­seiben, amely lényegében megegyezik a Szovjetunió álláspontjával, a szocialista országok külpolitikájával. Ezek S2 államok a Szovjetunió hoz hasonlóan a béke és a bé­kés együttélés vonalat követik. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet unió külpolitikai sikereinek tit­ka az, hogy hű a béke ügyéhez, szilárd és kész elmenni a végső kig, amikor helyt kell állni a? igaz ügyért, s béklyóba kell ver ni az agressziós erőket; ugyan­akkor hajlékony és igyekszik figyelembe venni a tárgyalófe­lek érdekeit, ha azok valóban a kölcsönös megértést keresik. „A világhelyzet továbbra is fe szült és bizonytalan” — muta­tott rá a szovjet külügyminisz­ter, majd ebben az összefüggés­ben foglalkozott a német kérdés­sel. Hangsúlyozta, hogy a német békeszerződés meg­kötésével kell me°r*vúsítani a revanspolitikát. Ha megkötik a békeszerződést a két német állammal, ezzel senki sem veszít, hanem mindenki csak nyer — mondotta Gromiko Gromiko nyomatékosan kije­lentette: „Ha a nyugatnémet re vansvágyók kezet próbálnak emelni a Szovjetunióra és bará taira, akkor Nyugat-Németország temetővé válik. Ebben a teme­tőben valószínűleg még sírásók sem akadnak, hogy eltakarítsák a nyugatnémet hadigépezet ron­csait és eltemessék azok ham vait, akik ü ze mbehelyez i ék gépezetet.” Gromiko hangsúlyozta, hogy a taéKe megszilárdításának vá­gya, nem pedig a bosszúvágy ve­zeti a szovjet államot külpoliti­kájában. A miniszter kifejezte azt a meggyőződését, hogy ha az USA külpolitikájában szovjet—ameri­kai kapcsolatok fejlesztése te­rén felélednének Roosevelt jó hagyományai, ezt minden nép megelégedéssel fogadná. (MTI) Az amerikai hatóságok súlyos provokációi Berlinben Berlin. (TASZSZ) Az amerikai megszálló hatóságok a demokra­tikus Berlin övezethatára men­tén tovább szervezik provoká­cióikat Szerdán reggel polgári ruhás személyek egy amerikai gépko­csin megkísérelték, hogy beha­toljanak a demokratikus Ber­linbe anélkül, hogy igazolták volna magukat a szolgálatot tel­jesítő népi rendőröknek. A hely­színre siető amerikai tiszt erő­A kommunizmus most már nem távoli cél Az SZKP XXII. kongresszusának visszhangja nokok nyilatkozataitól, amikor azok a jövőről beszélnek. A dol- log lényege abban rejlik — mu­tat rá Courtade —, hogy a Szovjetunió kommunistái előtt valóban biztató jövő álL PRÁGA A Rudé Právo „A győzelmes szocializmus” című vezércikké­ben hangsúlyozza, hogy az em­beriség történelmének egyik leg­fontosabb szakaszát éli. Hrus- csovnak és a kongresszus más küldötteinek felszólalásai — írja a lap — a haladó és szocialista erők mozgalmának, a kizsákmá­nyoló társadalomból az osztály­nélküli társadalomba való át­menet időszakának mély elem­zését tartalmazzák. Mozgalmunk ereje a marxizmus—leninizmus alkotó egységében rejlik. BERLIN A programtervezet utat mutat a jobb jövő felé a szocialista tábor országainak, az egész vi­lág dolgozóinak és az egész em­beriségnek. E nagyszerű prog­ram kijelöli az osztálynélküli kommunista társadalom felépí­tésének az útját, amelyen eddig még senki sem járt — írja a Neues Deutschland. SZÖFIA Az emberiség előtt álló út még sohasem volt olyan egyér­telmű, mint most, amikor az SZKP kongresszusán kifejtett eszmék megvilágítják a kom­munizmus horizontját — írja a Trud szerdai vezércikkében. Mi nemcsak látjuk, de a szó szoros értelmében érzékelhetjük annak az igazságos emberi társadalom­nak a születését, amelynek zász­lajára a következőket írják: bé­ke, munka, szabadság, egyenlő­ség, és valamennyi nép boldog­sága. A béke és a kommunizmus — írja a továbbiakban a Trud — elválaszthatatlan egymástól. A kommunizmus történelmi kül­detése nemcsak abban rejlik, hogy megsemmisítse a szociális és nemzeti elnyomás valameny- nyi formáját, hanem abban is, hogy megvalósítsa Földünkön az emberiség örök álmát és a tár­sadalom életéből száműzze a há­ború rémét. És ez az idő már nincs olyan messze. szak alkalmazásával fenyegető­zött. A kísérlet kudarcot vallott. Ezt követően az amerikai pro­vokátorok polgári személyekkel teli autót irányítottak a demok­ratikus Berlinbe. Az autót né­hány dzsip kísérte. Miután kö­rülbelül 300 méternyi utat telt a demokratikus övezetben, vissza­tért Nyugat-Berlinbe. Az amerikai megszálló ható­ságok a Friedrich Strasse-i el­lenőrző pont mentén nehéz tan­kokat vonnak össze, amelyek­nek ágyúcsövei a demokratikus Berlin felé mutatnak. Az ame­rikaiak közvetlenül az ellenőrző ponthoz több katonai dzsippel küldtek, amelyeken automata fegyverekkel felszerelt katonák tartózkodnak. A levegőben ál­landóan amerikai helikopter kö­röz. Az amerikai hatóságok leg­újabb szándékos provokációi sú­lyosan mérgezik a város légkö­rét és az a céljuk, hogy meg­akadályozzák a nyugat-berlini kérdés békés rendezését. A Görög Kommunista Párt választási felhívása Az »Igazság hangja“ elneve­zésű görög rádióadó nyilvános­ságra hozta a Görög Kommu­nista Párt választási felhívá­sát. A Görög Kommunista Párt nyilatkozata leleplezi a Nem­zeti Radikális Unió (Karaman- lisz pártja) politikájának lénye­gét. Ez a párt hű kiszolgálója a külföldi tőkének és finánc­oligarchiának- Soraiban megta­lálhatók azok. akik 1941—14- ben elárulták az országot Egyetlen olyan erő van, amely elszántan harcol a görög nép érdekeiért és ez a PAME — a Görög Demokratikus Agrár Front — A Görög Kommunista Párt ezért felhívja a görög né­pet, támogassa minden erejé­vel a PAME-t. Álljon e szer­vezet zászlaja alá, szavazzon a háború és a fasizmus erői ellen, a nép jogai és a béke győzel­me mellett 80 bányász líz napja nem jött fel a bányából Párizs. (MTI) Az észak-fran­ciaországi Aubrfves városkában 80 bányász tizedik napja nem íön fel a bányából. A bányá­szok így tiltakoznak az igazga­tóság döntése ellen, amely sze­rint a bányát bezárják, mert nem elég jövedelmező. A bá­nyászok kijelentették, a végső­kig kitartanak elhatározásuk mellett, mert nemcsak róluk, hanem további ezer társuk ke­nyeréről van szó. akik az igaz­gatóság racionalizálási tervei szerint elvesztik munkájukat. A környékbeli bányák és vasmű­vek tízezer dolgozója 24 órás sztrájkkal és tüntető ''elvonulás­sal tiltakozott az aubrives-i bánya bezárása ellen. December 4-e és 16-a között Moszkvában összeül a Szakszervezeti \ ilájiszövelsc« ötödik kongresszusa Jelentős esemény előtt áll a nemzetközi szakszervezeti moz­galom: December 4-e és 16-a kö­zött Moszkvában összeül a Szakszervezeti Világszövetség ötödik kongresszusa. A nagy jelentőségű tanácsko­zás napirendjén a világ dolgo­zóit általánosan érintő kérdé­sek szerepelnek: a békééit, az általános és teljes leszerelésért, a békés egymás mellett élésért. a dolgozók gazdasági és szociá­lis követeléseinek védelméért vívott harc kérdéséi, továbbá a szakszervezetek együttműködé­sének erősítése a gyarmati rendszer felszámolásáért foly­tatott küzdelemben. A kongresszuson a világ szer­vezett munkásait száz ország­ból mintegy 1200 küldött kép­viseli majd PÁRIZS. (MTI) Az Humanité részletesen is merteti Malinovszkij marsai felszólalását az SZKP XXII kongresszusán. A lap kiemeli i szovjet honvédelmi minisztei kijelentését: a Szovjetunió 5< és 100 megatonnás atombom­bákkal rendelkezik és a szovje légvédelem meg tudja semmisí­teni a területe fölé irányítót ellenséges rakétákat. Piem Courtade, a.honvédelmi minisz. tér beszédét kommentálva tá- mutat: a Szovjetunió páratlar hadiereje nem nyugtalanítja t világ népeit. Mindenki tudja hogy ez a hallatlan erő jó ke­zekben van. A szovjet katonái csakis a kommunista párt po­litikáját, a békés együttélés po­litikáját követik. Az olyan em­bereket, akik meg akarjak sér­teni ezt a politikát, a szovjel társadalom kérlelhetetlenül fél­reállítja. Ezt mutatja Zsuko\ esete, vagy Molotov és társa, példája, akik nem fogadták el a XX. kongresszuson meghatá­rozott békés politikát. Mindad­dig, amíg az általános és teljes leszerelés meg nem valósul, a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország hadereje a béke legfőbb biztosítéka — írja a lap. A francia polgári sajté ugyancsak nagy figyelmet szén. tel a szovjet honvédelmi mi­niszter beszédének. A lapok Ma- linovszkij marsallnak különösen két bejelentését emelik ki: ne­vezetesen, hogy a Szovjetunió légvédelme rakéta-elhárító ra­kétákkal rendelkezik és a szov­jet tengeralattjárók az Északi­sark jégpáncélja alatt is hajóz­hatnak. RÖMA. Az olasz kommunisták üd- vözlik az SZKP XXII. kong­resszusának munkáját. Olaszor­szág nagyobb városaiban tömeg­gyűléseken vitatják meg a kong­resszus eseményeit és kifejezik helyeslésüket az SZKP Köz­ponti Bizottságának lenini po­litikája iránt. Pesaróban tömeggyűlést tar­tottak és ezen Pietro Ingrad, a kommunista párt titkárságának tagja mondott beszédet. Tömeggyűlés zajlott le Ferra- rában is, ahol Tortorella, a Központi Bizottság tagja szólalt fel. PÁRIZS (TASZSZ) Az SZKP XXII. kongresszusa Franciaországban továbbra is nagy érdeklődést kelt. A de­mokratikus sajtó részletesen tá­jékoztatja olvasóit a kongresz- szusról, és terjedelmes anyago­kat szentel a különböző felszóla­lásoknak. Az Humanité „Az igazság fé­nye” címmel közli Pierre Cour­tade cikkét. Pierre Courtade [elhívja a figyelmet arra, hogy számos küldött a kommunizmus anyagi-technikai bázisa megte- -emtésének szentelte felszólalá­sát, majd azt írja, hogy a vita rendkívül konkrét jellege mérő­ién különbözik a burzsoá poli­tikusok és szociáldemokrata szó­

Next

/
Thumbnails
Contents