Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-25 / 252. szám
1961. október 25. szerda 3. oldal A városi lakosság zöldségellátása érdekében Gyorsítsák meg termelőszövetkezeteink a zöldségfélék szerződéskötéseit A JÖVÖ ÉVI szerződéskötésekről érdeklődtünk a M ÉK megyei központiénak mezőgazdasági osztályán. Elmondták, hogy megyénkben az 1961—62 évi szerződéseket egyelőre vontatottan kötik. Zöldségből a tervezett 9000-rel szemben eddig csak 5420 hold termésére kötöttek szerződést a termelő- szövetkezetek. Az őszi érésű burgonya szerződéskötésének mértéke a tervezettnek még az 50 százalékát sem éri el; 1600 hold termésére szerződtek eddig a közös gazdaságok az előirányzott 3500 holddal szemben. A tervezett 600-ból 400 holdra, az 1000-ből pedig 800 holdra kötötték meg a szerződéseket az új burgonya, illetve a mák termesztésére. Hetven százalékra áll a gyógynövények szerződéskötése is. KÜLÖNÖSEN rosszak a kilátások az étkezési szárazbab szerződéses termesztését illetően. Ebből 70 vagont tervezett a MÉK, s a megyében mindössze 50 mázsára kötöttek szerződést. A szárazbabot pedig, a 10—14 forintos literenkénti árat és azt számítva, hogy köztesként megterem — nagyon is érdemes a termelőszövetkeztek- nek termeszteniök. A SZERZŐDÉSEK kötése egyedül a dunavecsei járásban kielégítő. A tervezett 3100 ka- tasztrális hold 80 százalékának a termésére kötötték már meg a szerződéseket. Leggyengébb az eredmény Kecskeméten és járásában. Itt még az ezer hold termésére sem szerződtek, — a QéfLátlontőii igazqafák érltktzlelt Kedden délutánra értekezletre hívták össze megyénk gépállomásainak igazgatóit Kecskemétre, s beszámoltatták őket a területükön folyó őszi munkák állásáról. Az értekezleten részt vett Marosújvári Gyula, a Gépállomások Főigazgatóságának igazgatója. Sarok Antal, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese, s a járási és városi tanácsok vb-elnökhelyettesei. A beszámolók alapján az az összkép alakult ki, hogy megyénkben az őszi vetéseket november 15-ig mindenütt befejezik. Ennek előmozdítása érdekében, ahol szükséges, erőgép- átcsoportosításokat hajtanak végre, a tsz-ekben meggyorsítják a termény- és szárbetakarítást, s minden gépállomáson bevezetik a kettős műszakot. szövetkezetek idegenkednek attól, hogy szerződésre adják át zöldségtermésüket. A tiszakécs- ked Szabadság Termelőszövetkezet például egyáltalán nem kötött szerzdőést. A kecskemétiekhez hasonlóan rosszul állnak a szerződéskötéssel a bajai termelőszövetkezetek is, pedig mindkét városban fontos lenne, hogy a helyi gazdaságok lássák el a lakosságot zöldségfélékkel. NAGYOBB GONDOT kell fordítaniok termelőszövetkezeteinknek a mielőbbi szerződés- kötésekre, mert ezzel nemcsak a jövő évi jövedelmüket biztosítják, hanem a városi lakosság olcsó és friss zöldséggel való ellátását is. M. I, Géppel válogatják a vetöburgonyát Mezőgazdasági szakembereinken a sor A kalocsai műút mentén, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet helyi üzemegységében, egy 76 holdas parcella szegélyén válogatják a korábban felszedett és szalma alatt tárolt vetőburgonyát. Ezt a munkát két gép végzi (a harmadik az üzemegység másik részén dolgozik). Egynek-egynek 134 mázsa a napi teljesítménye, ami 27 ember normájának felel meg. Csupán a gumók gépbe öntése és az osztályozott burgonyával teli ládák „felstószolása” igényel kézi erőt. Végül vetés céljára az állami gazdaságokba és a termelőszövetkezetekbe keiül a korai Rózsa és a Margit burgonya, amelynek mindegyike holdanként 80—85 mázsa termést adott. Napjainkban igen sok sző esik a falusi értelmiségről, különösképpen a mezőgazdasági szakemberek helyzetéről, tennivalóiról, a falu gazdasági és társadalmi életében betöltött szerepéről. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány gondolatat nyilvánosságra hozni. Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésével létrejöttek az új szocialista termelési viszonyok. Jelentős mértékben megnövekedett a mezőgazdaság gépesítése, amely a termelőerők gyorsabb fejlődésének egyik alapvető eleme. S mivel a termelés az embereken múlik, a technika vívmányainak felhasználása jelentős mértékben mezőgazdasági szakembereinktől függ. Ezeket a szempontokat tartotta szem előtt a bajai járási párt- és tanácsvezetés, amikor a termelőszövetkezeteket jól képzett, gyakorlati szakemberekkel erősítette meg. Járásunk szövetkezeti gazdaságaiban közel kétszáz mezőgazdasági és mezőgazdasági-könyvelési szakember dolgozik. Ezzel a falu pedagógus társadalma mellett egy számbelileg egyre fejlődő új réteg, az agrárértelmiség is megjelent. Maga a nagyüzem is kitermeli sajátos formájából adódóan az új értelmiséget, hiszen egyszerű, értelmiségi képzettség nélkül álló emberek évek óta eredményesen dolgoznak vezető munkakörben. Ma már ezek száma is igen jelentős és nem kis szerepet töltenek be a falu társadalmi életében. A mezőgazdasági értelmiségnek azonban nem csupán a falu szakmai irányítójának kell lennie, hanem nevelőjének is. Fontos, hogy a jelenleginél sokkal jobban kapcsolódjon bele a községek társadalmi életébe. S úgy dolgozzon, hogy munkája által még jobban rászolgáljon a lakosság bizalmára. Ebben a szellemben működik Nemesnádudvaron Haralyi Ervin, Felsőszent- ivánon Vámos Ferenc, Vaskúton Sárost Györffy termelőszövetkezeti vezető. Sajnos, ennek ellenkezőjére is van példa. Kissé elszakadt a falu társadalmi életétől Tum- bász Lajos Bátmonostoron, Horváth László Sükösdön. Deák Józsefet, aki a dávodi Augusztus 20 Tsz-ben volt vezető, jórészt ilyen okok miatt váltotta le a tagság. A mezőgazdasági dolgozók politikai, szakmai és erkölcsi nevelése a szakemberek munkájától is függ. és ez a nevelés nemcsak a társadalom érdeke, hanem a szakemberé is. Ezáltal jelentősen könnyebbé válik az ő irányító tevékenysége. Sokan mégis úgy gondolják, hogy csupán a termelésben van meghatározott feladatuk, és akkor teljesítik feladatukat, ha a gazdálkodást helyesen szervezik és irányítják. Ez kifejezésre ju1 abban, hogy a bajai járásban aránytalanul kevés mezőgazda- sági szakembert találunk a községek vezető testületében. Fel kell lépni az itt-ott elszórtan jelentkező értelmiségellenes nézetek ellen és meg kell adni a lehetőséget szakembereinknek hogy megfelelően beleilleszkedjenek a falu új társadalmi életébe. Igen jelentős feladatuk van a fiatal agrár-szakembereknek az ifjúság nevelésében. Szükséges, hogy minél több helyen megszervezzék a szakmunkás- képzést, mert az új, megnövekedett termelési feladatok csak ily módon oldhatók meg sikeresen A szakemberek szükségességét termelőszövetkezeteink tagsága ma már sehol sem vitatja de joggal elvárják, hogy tudásuk legjavát adják az előttünk álló feladatok eredményes és gyorsabb ütemű megoldásához Balogh János Hegyei takarmánygazdálkodási bizottság alakult Kedden délelőtt Kecskeméten, a megyei tanács épületében értekezletre gyűltek össze a fel- vásárlási vállalatok vezetői, valamint a járási, városi tanácsok mezőgazdasággal foglalkozó vb- elnökhelyettesei, és megalakították a megyei takarmánygazdálkodási bizottságot. Részt, vett az értekezleten dr. Banke Antal, az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatóságának vezetője is. A megyei takarmánygazdát- kodási bizottság elnökévé Sarok Antalt, a megyei tanács v. b. elnökhelyettesét* tagjaivá: Bank Gyulát, a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztályának vezetőjét, Magony Imrét, a felvásárlási kirendeltség vezetőjét, Takács Bélát, a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztályának főállattenyésztőjét, Buda Gábort, a Terményforgalmi Vállalat igazgatóját és Szabó Zoltánt, az Állatforgalmi Vállalat igazgatóját választották. Ezután Sarok elv társ tájékoztatta az értekezlet résztvevőit megyénk takarmánygazdálkodásának helyzetéről. Bevonuló fiatalok között Borús, októberi nap volt, mint mondják, igazi bevonulási idő. Kora reggel már minden tanácsháza udvarán ott gyülekeztek a bevonuló fiatalok, majd a tanácselnök vezetésével vonaton vagy lovaskocsin elindultak a járási székhelyre Kunsági legények A dunavecsei művelődési otthon homlokzatán piros drapériára írt jelmondat köszöntötte a bevonuló újoncokat. Egymásután érkeztek Kunadacs, Kun- szentmiklós, Kunpeszér, Szabad- szállás stb. községek fiataljai. Amint beléptek a terembe elcsendesedtek. Itt már tisztek fogadták őket, akik elvették tőlük a behívót és a személyi igazolványt. Mint az enyhe szellő, úgy leb- bent át a művelődési otthon nagytermén a katonás CegyelKecskeméíen ülésezett az Országos Homokjavííási Operaíív Bizottság * Október 24-én Kecskeméten tartotta második ülését az Országos Homokjavítási Operatív Bizottság. E bizottság a nyár folyamán alakult, s azt a feladatot vállalta, hogy a meszes homok javításának legmegfelelőbb módozatait kidolgozza. A bizottság rövid megléte óta is eredményes munkát végzett. A megye területén például további kutatások céljára mintegy 5 00 holdon tudományos kísérleteket állított be. A bizottság kecskeméti ülésén dr. Tompa László ismertette a Bács-Kiskun megyei homokjavi- tás idei helyzetét és az 1962-es év feladatait. Ebben az évben 4500 hold terület vár javításit amelyből 3800 hold homok, következő években azonban m esztendőnként 10—10 ezer ho' dal emelkedik a javítandó h mok területe. Az ötéves terv s rán csak szőlő és gyümölcsös a 45 ezer holdnyi homoktalajt kel megfelelő tápanyaggal ellátni. Az operatív bizottság tagjai megvitatták az OMMI szakvizsgálatával kapcsolatos kérdéseket, valamint azt, hogy a javításra felhasználható anyagok — lignit, tőzeg, műtrágya és istállótrágya — milyen mennyiségben, keverési arányban és milyen mélységben fejtik ki legkedvezőbben a hatásukat mezettség. Zöld katonaládáikat önkéntelenül is kínos gondossággal rakták egyvonalba az ifjak, majd halkan elfoglalták helyüket a székeken. A kun- adacsi tanácselnökhelyettes — aki kedvtelve nézte községének ifjait — nem állhatta meg, hogy el ne mosolyod jón, s meg ne jegyezze: — A vonatban jóval hangosabbak voltak. Határőr szakaszvezető állt az ajtóban, látszott rajta, hogy tetszett neki a társaság. Keménykötésű, értelmes legények, ilyenekre van szüksége az alakulatnak. Egyik fiú ott sündörgött körülötte, végül bátortalan hangon megszólította: — De szép kitüntetése van, szakaszvezető elvtárs. — Lesz magának is, ha jól megállja a helyét a kiképzésben — válaszolta a szakaszvezető, s rámosolyodott a kérdezőre. — Lesz, biztosan lesz — szólt az ifjú, most már bátrabban, s mind a ketten nevettek. Közben az orvos még egyszer végigvizsgálta az újoncokat, nem betegedett-e meg valame- 'yik a sorozás óta. Utána egy i ih ad nagy beszélt nekik a ka- t' naéletről és a magatartásról. .» kor az átvevőtiszt megérke- e 1. már egyszerre csattant a '•:ü ízöntés: — Erőt, egészséget, őrnagy Ív társ! Újoncok Kiskrösön Mindenütt jellemző, s örvendetes jelenség, hogy teljesen józanul érkeztek a fiúk a bevonulóhelyre. Még az olyan borvidéken is így volt ez, mint a kiskőrösi járás. Egy fiú ugyan be volt csípve, de csak azért, mert egyébként nemigen itta a szeszt, s most a nagyapja addig- addig biztatgatta, míg lehajtott vagy három deci bort. Ez, mint mondani szokás, »jól betette neki az ajtót«. Az orvos azonban gyorsan megoldotta a helyzetet, adott neki egy injekciót, amitől azonnal rendbe jött. Fogadkoaott is a legény, hogy ilyen soha többé nem fordul elő. — Három-négy évvel ezelőtt — mesélte a kiegészítő parancsnok — igen sokan vonultak be részegen. Most már azonban a tanácsok vezetői és a KÍSZ-szer- vezetek sokkal komolyabban foglalkoznak az újoncokkal, és köszönjük is nekik, hogy már az első nap komoly, fegyelmezett fiúkkal foglalkozhatunk. Őrködjetek munkánk felet! A kiskunhalasi járásból ugyancsak a határőrséghez vonult be a legények eleje. Az átvevő alakulat egyik tizedesének — aki Bihar megyéből származott — mondtuk: — Ügy tudjuk, jó katonák a bihariak. Erre az egyik újonc, aki meghallotta: önérzetesen odaszólt: — Majd mi megmutatjuk, hogy a kiskunságiak is vannak olyan jó katonák. Ennek a kis intermezzónak a hirtelen jött sorakozó vetett véget. A járási népfronttitkár lépett az újoncok elé és búcsúztatta őket a lakosság nevében. — Már sok jó határőrt adott ez a környék a hazának. legyetek hűek ezekhez a hagyományokhoz. Mi itthon minden erőnkkel dolgozunk majd helyettetek is. Arra kérünk benneteket, éberen őrködjetek a határon, békés építőmunkánk felett .. < Nagy Ottó
