Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-22 / 250. szám

4. oldal 1961. október 22. vasárnap A tudomány és a gyakorlat kapcsolata Tanácselnökök értekezlete Professzorok körútja megyénkben A Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola professzori kara pénte­ken egésznapos körutat tett me­gyénkben. Az első állomás az Izsáki Állami Gazdaság volt, ahol Somos András akadé­mikus, a főiskola igazgatójának vezetésével megérkezett testüle­tet Molnár Frigyes, a megyed pártbizottság első titkára, Kó- tiin Károly, az Állami Gazdasá­gok Megyei Igazgatóságának ve­zetője, Borsodi Miklós, a gazda­ság igazgatója és Weither Dá­niel, a Petőfi Népe főszerkesztő­je fogadták. A vendégek az Izsáki Állami Gazdaság területén megtekintet­ték a gyümölcscsomagoló tele­pet, ahol éppen a külföldre me­nő jonathán alma-szállítmányt készítették elő. Később elláto­gattak a törpealmáshoz, amely ebben az évben holdanként már több mint 60 mázsa kiváló mi­nőségű almát adott, majd meg­szemlélték a közelmúltban épült 16 ezer hektoliter befogadóké­pességű pincészetet. A körűt következő állomása a Vaskúti Állami Gazdaság volt, ahol a főiskola professzori kara részletes tájékoztatást kapott a vaskúti üzemegységben épült szőlőfeldolgozó kombinátról. A kombinát a vendégek valamen­nyiének elnyerte tetszését, hi­szen nagyon érzékletesen mutat­ta be, hogy a körötte telepített nagyüzemi táblák gazdag ter­mése a korszerű feldolgzással hogyan képes kiváló minőségű bort adni. A látogatás utolsó ál­lomása a hosszúhegyi gazdaság érsekhalmi üzemegysége volt, ahol Magyar Ferenc, a gazdaság igazgatója adott tájékoztatást a gazdaság termelési eredményei­ről és azokról a gondokról, ame­lyek a tudományos megoldás té­máiul szolgálnak. A vendégek nevében Somos András értékel­te a körút hasznosságát és ki­fejezte azon véleményét, hogy a látottak nagy elismerést érde­melnek és ugyanakkor segítsé­get adtak a főiskola további szakemberneveléséhez. Élénk érdeklődés kíséri a tanácstagi beszámolókat Közösen készítik elő és szer­vezik meg a tanácstagi beszá­molókat a kalocsai járásban a tanácsok és népfrontbizottságok. Különösen nagy sikere volt Ri­gó János országgyűlési képvise­lő Dunapatajon megtartott be­számolójának, ahol az ország- gyűlésről és a külpolitikai hely­zetről hangzott el tájékoztatás. A megyei népfrontbizottság tit­kárságának munkatársa és a megyei tanács tagja: Farkas Jó­zsef Drágszélen tartott tanács­tagi beszámolót, melyen megje­lent a falu lakosságának egyne­gyede. Farkas elvtárs a megyei tanács legutóbbi ülése nyomán az egészségügyi munkáról, és a külpolitikai helyzetről tájékoz­tatta választóit, majd a járási népfrontbizottság rendezésében dokumentumfilmet mutattak be a német kérdésről. Mándity Józsefnek, a kalocsai járási népfrontbizottság titká­rának, a járási tanács tagjának október 19-én Dusnokon meg­tartott tanácstagi beszámolóját is nagy érdeklődés kísérte. A beszámoló után élénk vita bon­takozott ki a járási tanács fél­éves tevékenységéről, a külpo­litikai helyzetről, különösen a német kérdésről. Rendőrkézen a kalocsai félmillió forintos lopás tettesei Pénteken és szombaton me­gyénk Járási és városi tanács­elnökei kétnapos értekezleten vettek részt Solton, * megyei tanács üdülőjében. A tanácsel­nökök részére dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke a nemzetközi helyzetről és az ab­ból adódó feladatokról, Sarok Antal, & megyei tanács vb-cl- nökhelyettese a soron követke­ző mezőgazdasági feladatokról, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnökhelyettese az 1961. évi pénzügyi költségvetéssel kapcso­latos teendőkről tartott tájékoz­tatót. Qlémtt ptdaqóqus­liüldiittiéq mtqqénkhesi Szombaton 17, a Német De­mokratikus Köztársaságból ér­kezett földrajz-szakos tanár lá­togatott megyénkbe. A küldött­séget Kecskeméten Madarász László elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese fogadta. A vendégek megtekintették Kecs­kemét nevezetességeit, többek között a Katona József Színhá­zat és a városi tanács épületét. Ezután Kiskunfélegyházára men­tek, ahol egy földrajzórát hall- ! gattak meg az egyik iskolában. Pályázati felhívás A Petőfi Népe szerkesztősége pá­lyázatot hirdet olyan irodalmi mű­vek, prózai írások megalkotására, amelyek irodalmi színvonalon a ter­melőszövetkezetek megszilárdulásá­val kapcsolatos témakört, élményt, eseményt dolgoznak fel. A bekül­désre kerülő prózai művek, elbeszé­lések megírásánál a pályázaton való részvételnél elsősorban megyénk íróira, termelőszövetkezeti vezetőkre, falusi pedagógusokra számít szer­kesztőségünk. A pályázat jeligés, be­küldési határidő: 1961. december 1, A pályaműveket az alábbi címre kell beküldeni: Petőfi Népe szer­kesztősége Kecskemét, Széchenyi tér 1. I. emelet. A borítékon fel kell tüntetni „Tsz-irodalmi pályázat.** A legjobb írásműveket az alábbi pályadíjakkal jutalmazza a szerkesz­tőség: Mint a fizetési napokon álta­lában, október 12-én is korán kopogtattak a dolgozók a Kalo- csavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalat pénztárában. A fejekben ösezeadási, kivonási műveletek zajlottak: ennyit kapok, ennyi megy a lakbérre, lisztre, cukor­ra, ennyi a gyerek cipőjére, any- nyit meg fólreteszek:.. Elérkezik a nagy pillanat, munkához lát a pénztáros. A páncélajtó zárában megfordítja a kulcsot, nyitja az ajtót és ... és eláll a lélekzete. Eltűntek az előző napon előkészített boríté­kok a dolgozók fizetését képe­ző 453 ezer forinttal együtt!... Közel félmillió! Döbbenetes pil­lanat!! A szokatlan bűnügyben a me­gyei rendőrfőkapitányság irá­nyításával azonnal nyomozás in­dult és eredményeként október 19-én sikerült elfogni a tolvajt, illetve tolvajokat. Novák László, a vállalat 24 éves adminisztrá­tora, a nagyszabású lopás értel­mi szerzője és kivitelezője Ba­ranyai István kalocsai tornata­nárral szövetkezett a bűnre. Novák László, Kalocsa egyik éjszakai alakja és hasonszőrű társa szerették a nagyvonalúsá­got, a nagylábon élést. A tol- vajlásra tervszerűen készültek. A LEGJOBB MÓDSZER A nyomozás során eddig 443 ezer forintot vett őrizetbe bűn­jelként a rendőrhatóság. A bűnügyben — melyre még visszatérünk — tovább tart a nyomozás. I. d1) 900 forint, n. díj 600 forint, in. díj 500 forint. A legjobb pályamunkákat a lap­ban közöljük. A közlésért természe­tesen külön honorárium jár. SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG. R fllTTINTÖ írta: 1TB lílODRlGOIZ 18. — Róza? — érdeklődött to­vább a tanár. — ö a miniszter úrék szolgá­lója. Igen jóindulatú asszony­ság. Mindenes cseléd, de el is lát mindent igen rendesen a mi­niszter úrék körül. Ejnye, hány óra? Hű, de elszaladt az idő! Most én kimegyek, Gézuka, mert egészen rám esteledik. A nagy-r asszony pedig megharagszik, ha nem öntözöm meg a kertet. — Mondom, szépen fészkelődjék be itt és érezze magát igazán ott­hon. Egy kis darabig még tétován állt Gézával szemközt. A tanár érezte, hogy az öreg Gulyás el­lágyult pillantásának melege egészen a szívéig hatol. Gulyás János alig palástolhatta örömét, hogy maga mellett tudja Gézát, Pali fiának egykori jó pajtását. Az öreg sarkon fordult és ki­ment a lakásból. Géza egyedül maradt. Körülnézett. A kis la­kás mindhárom helyiségének fa­lán Gulyás Pali diákköri arc­képe csüngött. Az öreg meghalt fiának emlékezetével osztotta meg magányának óráit. Gulyás katonás pedantériá­val tartott rendet a lakásban. A bútorzat egy kissé szedett-ve- dett volt. némelyik darabja szemmel láthatóan a felső villa Iáikéitól származott. A sarok­ban széles rakamié, egymás mellett két világos szekrény, középütt leterített asztal, né­hány támlás szélkkel, az ablak és az ajtó közti szögletben egy kerek asztalka hét elnyűtt fo- tőjjel — ebből állt a szoba be­rendezése. Pompás és meghitt fészek egy öreglegény számára. A konyha berendezése megle­hetősen kopottas volt. A sarok­ban egy összecsukott sodronyos ágy állvány helyett. szolgált. A kis előszoba teljesen üresen tá­tongott, mindössze egy ruha­fogas képezte a berendezését. Géza bízvást otthon érezhet- hette volna magát, mégis fur­csa, tétova és bizonytalan érzé­sek kerítették hatalmukba. Még a bőröndjét sem csomagolta ki. Odalépett az ablakhoz és félre­húzta a függönyt. Az utca néma Volt. s az egész környék mozdu­latlan. Hirtelen ellenállhatatlan vágy ragadta torkon: szabad levegőre kívánkozott. Átment a lakáson és kilépett a félemeleti nyitott .folyosóra. Lebandukolt a kurta lépcsőn és végignézett a parkon. A kerti útxv "'’'vas bácsi sietett felé. Az - ár rnesz­sziről integetni kenwtt: V Emberi szavak forrása Szárnyait leeresztette az éj, lomha csendbe burkolódzott a város, kinyúlt a nesz, mint a napozók a tűző fény sugárkévéi alatt, ... hallgatag, beszédes döbbenet cikázik a sürgönydrótak fekete kottáin, Nyugatról vérzivataros táltosok bódulnék ökölbe szorított kézzel a fejünk feletti drótpályák karcsú sóhajába. Keletről a fehérszámyú Béke szerelmes szavai úsznak a bölcsóket ringató anyák vigaszt, megnyugvást repeső szívébe, és mindez itt zajlik a város felett, ahol az ölelkező párok tavaszi koszorúja bimbózik előttünk — mindannyiónk sugárzó örömére, és csókjaik fohászában örök nyárba fordul a küzdő élet. ... nem engedem el sohase kezed, ha olykor marcona is vagyok, a mosolyodban és sebes sodrású gondolataimban higgadok eggyé veled. Nem veszem le szorító két karom, a telefonpóznák felkiáltójelei alatt sohasem puha vallódról, ölembe kaplak és úgy rohanok veled a mi lelkiismeretünk diadalmas erőt sugalmazó kútforrásához Hozzád, te utcákon és családi otthonok örömében fogamzó, csókjainkat és szerelmünket vigyázó, megfeszült izmok és milliók akaratának kemény tekintetű óriása: Béke. Róttuk a várost és halk dallamot sírt az ősz, cintányérként verődtek össze a hulló levelek, talpunk alatt tipródik a nyár, a vallomásokat őrző lombokból nem maradt más, csak forrón zsibongó emlék, az utca túl oldalán két szerelmes lélek simul egymáshoz, felettük aranyfényű neonok égnek és a padok piros köntösén könny az üvegszínű harmat. 3 .. az éter hullámain zúg a történelem, tágul az értelem, eggyé dobban a szív, tekintetünket Moszkva félé vetjük és a halk suttogású őszi éjjelen az emberi szavak meleg forrása csordul és dagad tengerekké a világegyetem Békét és megnyugvást álmodó szívében. Az emberiség legszebb álma kél útra a kommunizmus sasröptű szárnyain és válik valósággá, erővé, vörös lobogókká, üstökös csillaggá milliárdok boldog örömért. Bielicziky Sándor — Jöjjön csak, Gézuka, j. Majd hirtelen, mint aki gyor­san ószbekap. letegezte a ta­nárt: — Gyere csak, fiaim, gyere. Géza ruganyos lépteikkel el­indult a kerti úton. Gulyás örvendezve tudatta a hírt: — A miniszter úrék kint van­nak a teraszon. Említettem a miniszter úrnak, hogy maga... illetve te, fiam, megérkeztél. Hát amikor megmondtam, hogy tanár vagy és spanyolul is tudsz, a miniszter úr majdnem kibújt a bőréből. Okvetlenül látni akar. Gyere, siessünk oda. Az öreg még suttogva hozzá­tette: — Jól vigyázzon, Gézuka, mit beszél. — Ne féljen. Jani bácsi — súgta vissza a tanár. A követ, a felesége, Juanita lánya és a követségi titkár a villa túlsó felén, a teraszon sziesztázott. Amikor Gulyás és Géza felbukkant az épület szögletén, a követ érdeklődve előre hajolt ültében, és már messziről a kezét nyújtotta Gé­za felé. Spanyol nyelven, har­sány hangon üdvözölte Gézát: — Isten hozta, kedves fiam. Hadd látom! Nahát, igazán örü­lök! A követ felállt és kezet szorí­tott Gézával: — Nevem Adamo de Men­doza y Lucientes. Géza tisztelettel meghajtotta magát és tökéletes spanyol ki­ejtéssel fordult a követhez: — Fodor Géza ... Nagy meg­tiszteltetésnek tartom, kegyel­mes uram. hogy bemu tatkoz­hatom önnek és családjának! A követ arca még jobban fel­ragyogott: — De hiszen maga ügy be­széli az én anyanyelvemet, fia­talember. mint egy született Castellano! — Főképpen a fcasztiliai nyelvet beszélem, de nagyjából megismerkedtem az andalúziai, az aragonai és a leoni nyelv­járással is.­— Excelente! (Pompás.) Azzal megragadta Géza kar­ját és heves taglejtések köze­pette a feleségéhez vonszolta a fiatalembert. Géza mélyen meg­hajolt, majd csókot lehelt az idős asszony kezére. — A kislányom, Juanita ** folytatta a bemutatást a követ. Géza pillantása egy gyönyörű lányra esett. Juanita mozdulat­lanul ült egy karszékben, és szemrebbenés nélkül bámulta őt- Odalépett a lányhoz; ismét meghajolt, majd amikor Jua­nita a kezét nyújtotta felé, gyöngéden megfogta a finom, kicsiny kezet, hogy megcsókol­ja. Géza határozottan érezte, hogy az a kicsiny kéz megrán­dul az övében . i; A terasz szögletében egy nyú­lánk, fekete fiatalember állt fel székéből, s közelebb lépett Gé­zához. Ő is a kezét nyújtotta: """ — Francisco Perez de Alarcon követségi titkár — mutatkozott be. és Géza viszonozta. A követ megtoldotta a titkár bemutat­kozását: (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents