Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-22 / 250. szám
1961. október 22, vasárnap L »Ida? t 'utóhomokból — aranyhomok Virágzó szőlő- és gyümölcskultúrái vetkezetnek van meg az adottsága. Ahhoz azonban, hogy a szőlő és gyümölcs termesztésében előbbre jussunk, igen fontos az adott tsz-ek hozzáértő szaKem- berekkal való megerősítése. A szőlő- és gyümölcstelepítési tanácsadásban, valamint az új telepítésű gyümölcsösök korona- kialakításában, a kártevők elleni védekezés megszervezésében sok segítséget adnak az állami gazdaság szakembered. Járásunk területén a szőló- és gyümölcstermesztésnek hagyományai vanank. összes földterületünk 7 százalékát foglalja el a szőlő. Ennek töbssóge pedig — mintegy 9000 hold — Jánoshalmán, Borotán. Rémen és Ke- lehián van. E területek — bár nagyüzemi gépi művelésre nem alkalmasak —, de mégis a termelési értéket figyelembe véve sokkal jövedelmezőbbek, mint ha ott rozsot kukoricát termelnénk. A megyei pártbizottság által javasolt premizálást, amely a tsz-tag anyagi érdekeltségét fokozza a termelésben, a legszélesebb körben alkalmazzuk. Egyesek még mindig azt vallják, hogy csak a szántóföldi növénytermelést lehet premizálni. Ezeket a helytelen nézeteket természetesen egyre inkább megcáfolják a tények, mert ahol a szőlő- és gyümölcstermelésnél is alkalmazzák a premizálást ott eredményesebben folyik a betakarítás és több az exportra alkalmas termék. A családi művelést javasoljuk A régi telepítésű szőlők sor- és tőtávolság aránytalansága, valamint a sorirányok különbözősége akadályozza a gépi művelést Éppen ezért arra törekszünk, hogy átdöntéssel a köztes gyümölcsfáik soros rendezésével e területeken is a gépi művelést megoldhatóvá tegyük. Ahol ez még nem történt meg, ott a családi művelést jár vasoljuk alkalmazni olyan módon, hogy az össztermés 30 százaléka a közös alapra kerüljön. Egyesek vitatják ennek helyességét Kétségtelen, sok hátránya van, de azt is tudjuk, hogy több az előnye, mert így minden talapalatnyi terület meg lesz művelve, ami munkaegységre való művelés esetén kétséges lenne. Az új telepítés, valamint a régi szőlők felújításánál, gépi művelésre való alkalmassá tételénél igen sok vita van a sor- és tőtávolságot illetően. Más a helyzet a zsanai Űj Világ Tsz-ben, ahol egy tagra 24,8 kh jut és más a jánoshalmi Petőfi Tsz-ben. ahol csak 2,9 kh jut egy tagra. Az előbbinél is telepítünk szőlőt, de úgy, hogy az maximálisan gépesíthető legyen. A jánoshalmi Petőfi Tsz- ben viszont — ahol az egy főre eső átlag 2,9 kh — többet lehet számolni a kézi munkaerőre. Ennél a szövetkezetnél éppen a tagok foglalkoztatása megköveteli, hogy nem a 240x50-es sor- és tőtávolságot, hanem a 120x100-as vagy a 120x80-as telepítést alkalmazzuk. Mind a két fajta telepítésnél igen fontos, hogy a permetezést és a sorközök nyári gyomtalanítását. valamint a nyitást és a fedést gépesíteni lehessen. Az országgyűlés által jóváhagyott 5 éves tervet isméivé még inkább arra összpontosítjuk erőnket, hogy élve adottságainkkal, járásunkban a szőlő- és gyümölcskultúrát felvirágoztassuk. Horváth István, a kiskunhalasi járási pártbizottság titkára. MUNKA KÖZBEN Segítik az ifjú házasokat Nem hiába mondja a nóta, hogy szüret után lesz az esküvő. Községeinkben valóban a szőlő betakarítása után van az esküvők többsége. Ez a helyzet az Izsáki Petőfi Termelőszövetkezetben is. Egymást érik a lakodalmak. Ebben a hónapban megy férjhez Szabó András és Kuksza József szövetkezeti gazdák lánya is. A hónap végén pedig Digner Gizella szövetkezeti tag mennyegzője következik. Ezzel még nem zárul le a tsz-esküvők sora. Az őszön még öt-hat lakára számítanak. A termelőszövetkezet segíti a fiatal házasulandókat. Egyenként 400 forint segélyt ad nekik, fogatot és bort biztosít a szövetkezeti fiatalok esküvőjéhez. Kiss Károly elismert géplakatos a Kiskunfélegyházi Gépgyárban. Tizenegy éve Jászszentlászlóról jár be vonattal. A szakmában otthonosan mozgó munkás az új műszaki normák bevezetése után is túlteljesíti tervét, és selejtmentesen termei. Jelenleg a 70 milliós értéket képviselő exportmunkán, a hő- kicserélőn dolgozik kiváló eredménnyel. Méltányolva eddigi munkáját, előbb a kiváló dolgozó oklevéllel, később pedig a jelvénnyel tüntették ki. Két hónappal tovább maradnak termelőszövetkezeteinkben a kihelyezett pártmunkások Szombaton délelőtt a termelőszövetkezetekbe kihelyezett pártmunkások értekezletet tartottak az MSZMP Megyei Bizottságának épületében. Beszámolót tartott Erdősi József elv- társ, az MSZMP Megyed Bizottságának titkára. Hangsúlyozta az őszi mezőgazdasági munkák — betakarítás, szántás, vetés —- időben történő elvégzésének fontosságát, majd közölte a pártmunkásakkal, hogy tartózkodásukat a termelőszövetkezetekben két hónappal meghosszabbítják. A kihelyezett pártmunkások már eddig is sok tapasztalatot szereztek, s így a következő időben még nagyobb segítséget tudnak nyújtani a közös gazdaságoknak, valamint a helyi tanácsoknak és pártszervezeteknek. Minthogy most folyik a pártvezetőségek újraválasztása, az ehhez nyújtott segítségnek is nagy jelentősége van. A beszámolót felszólalások követték, s a pártmunkások egyöntetűen vállalták a szövetkezeti gazdaságok, valamint a helyi vezető szervek * további támogatását A Bajai Gázgyárban az üzem vezetői, amikor ott jártam, azt ajánlották: ha egy jó munkásról akarok írni, keressem meg Pilléri Sándor kemencekezelőt. Nem volt * nehéz megtalálni, hiszen ott dolgozott a hatalmas vasretorták mellett az óraszobában. Először munkájáról beszélgettünk, arról, hogyan kell felhevíteni a kemencét 1200 fokra, hogy a szén gázzá párologjon. Később szóba került a család, de nem engedte végigkérdezni, amit tudni akartam, hanem arra kért, ha «re kiváncsi vagyok, látogassam meg este, várni fog. A Sugovica-partom már kigyúltak a fények, amikor bekopogtattam Pilléri Sándor otthonának ajtaján. A kombinált szobába tessékelt be, s helyet mutatott a fotelban,., Amíg vendéglátóm, a házigazda jó szokása szerint a nemrég vásárolt Jcombináltszekrény bárfiókjában matatott, hogy itallal kínáljon, körülnéztem. A szépen festett falakon néhány olajnyomat, pasztellkép, az asztalon porcelán csecsebecsék, s a vitrinben ezernyi apró figura, amihez bizonyára valami kedves emlék fűződik. A bútorok újak, szinte érződött rajtuk az enyv- szag. Megváltozott életéről akartam valamit tudni ö leült, mesélt kérdezés nélkül. — Tizenegy éve dolgozom a gázgyárban. Jól keresek, hiszen nálunk a pontos, lelkiismeretes munka követelmény. S hogy megbecsülnek, arra talán a legjobb példa, hogy a múlt évben megkaptam a Kiváló dolgozó oklevelet. Hallgatom a szavakat; de tekintetem a falon függő, bekeretezett diplomára téved. Nem kérdeztem, mégis eltalálta gondolatomat. — A kislányom ez év tavaszán végezte el a Marx Károly Tudomány- egyetem kereskedelmi fakultását. — Büszkén hozzáteszi — doktorrá avatták. Ugye milyen szépen hangzik: doktor Pilléri Mária. Nekem legalábbis. A másik kislányom 11 éves, hatodikos, kitűnő tanuló. Beszélgetünk még egy sort erről, arról, amikor Pillériné lép a szobába. Egyszerű munkásasszony. A Gyapjúszövetgyárban dolgozik, gyapjúválogató. Szerénykedik, de a férj nem állja tovább, eldicsekszik társa dicsőségével. — Háromszor szerezte meg a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést, s ma is szocialista brigádban dolgozik. Az asszony egy tréfás mozdulattal leinti, s csak ennyit mond; — Mindent ennek a társadalomnak köszönhetünk. a mondat — ami talán egyeseknek frázisként hangzik — megütötte a fülemet. Pillériné pedig így érez, ilyen egyszerűen. Azután elmesélte, miért. A felszabadulás előtt semmijük sem volt, kivéve azt a néhány ruhadarabot, lepedőt, vánkost, amit az anyjától kapott. Annak is jó részét elvitte a háború. Ma már két szoba berendezése az övék, a saját munkájukból taníttatták a lányukat. Furcsa dolog, de ma minden családban sző esik a háborúról. Mi a békéről beszélgettünk.— Pilléri Sándor a második világháborúban végigszenvedte a front minden kínját. Dehogy szeretne háborút. Az asz- szony arról beszélt, milyen nehéz körülmények között taníttatta a nagyobbik lányát. Sokszor könyörgött az uraknak, hogy ingyenes ebéddel, vagy ruhával lássák el gyermekét. 11 Optimista határozottsággal bíznak erőnkben s teljesen elvetik a háború lehetőségét. A kis Edit lépett a szobába. Leült a reka- miéra, kezébe vette a Pinocchio-babát és tág- rameredt szemmel hallgatta a felnőttek beszélgetését. Neki idegenül hangzott a háború, a küzdelem, a nélkülözés, a kínlódás szavak, hiszen ő mindezekből semmit sem érzett, nem érezhetett. Eljárt az idő, elbúcsúztam. Amikor kiléptem a ház kapuján, lemértem önmagámban mindazokat, amit ennél a munkáscsaládnál hallottam, az otthonukban láttam. Többet ért ez ezer meggyőző szónál! hiszen kézzelfoghatóan' tapinthattam a maguk/ társadalmunk teremtette jólétet, s a családi körben — ahol őszintébb az ember — hallgattam meg a véleményüket Gémes Gábojj i Pártunk Vili kongresszusa meghatározta céljainkat a nagyüzemi gazdálkodás megszilárdítása, a mezőgazdasági termelés fellendítése, a lakosság bőséges és jó ellátása érdekében. A megyei pártértekezlet és ebből adódóan a megyei pártbizottság határozatai pedig további konkrét feladatokat szabnak meg megyénk, s benne a kiskunhalasi járás kommunistáinak, pár- tonkívüli dolgozóinak, termelőszövetkezeti gazdáinak. Járásunk adottságait figyelembe véve mindenekelőtt döntő változást akarunk elérni a művelési ágak szerkezetében a szőlő- és gyümölcstermelés javára. Jelenleg járásunk területének 71 százaléka gyenge minőségű, táperőben szegény homoktalaj. Ezen még a rozs termesztése sem kifizető. Ezt az idei terméseredmények is igazolják, mert pl: a zsanai Haladás Tsz rozstermésátlaga alig több mint 3 mázsa, a harkakö- tönyi Kossuth Tsz-é pedig 4 mázsa. Nem sokkal jobb a többi harkakötönyi, balotaszállási, ké- leshalmi homokon gazdálkodó termelőszövetkezeteké sem. Ha hozzáadjuk azt, hogy a tsz-ek törzstáblája ennél 30—40 százalékkal többet termett, akkor is alig éri el a járási átlag a kh-kéntí 6 mázsa átlagtermést Van már példa Ezek a tények arra késztetnek bennünket, hogy egyre behatóbban foglalkozzunk a szőlő- és gyümölcstelepítés gondolatával. Ezt a törekvésünket nagymértékben elősegítik a megyei vezetés útmutatásai, az ez évben már kétszer megtett megyei tapasztalatcsere-körutak. De van példa a homokhasznosítást illetően járásunk területén is. Ilyenek a Kunfehértói Állami Gazdaság és a Kiskun- halasi Állami Gazdaság új telepítésű. nagyüzemi, részben gépi művelésre alkalmas szőlőtáblái. A népgazdasági érdekeket figyelembe véve, valamint homokos területeink gazdaságosabb kihasználása érdekében a járási pártbizottság mezőgazda- sági osztálya a tanács szakapparátusával együtt tanácskozást folytatott a homokos területen gazdálkodó t&z-ekkel. Ebinek megfelelően a második ötéves terv során mintegy 2800 kh szőlő és ugyanannyi gyümölcsös telepítésére van igény. Járásunkban különösen nagy jövője van a gyümölcs termesztésének; A kelehiai korai cseresznye az ország első piacon megjelenő cseresznyéje. Ha az egyéni parasztoknak megérte ezzel a fajtával foglalkozni, akkor nyilvánvaló, a tsz-eknek is megéri. Érdemes kísérletezni! azzal, hogy törpe alanyon való! termesztése még előnyösebb! lenne, mert megkönnyítené a tér-; mós leszedését és az idős tsz-; tagokat, valamint a nőket is' tudnánk ezzel foglalkoztatni. ! Gondoskodnak szaporítóanyagról ! A nagyüzemi szőlő- és gyű-! mölcstelepítés érdekében meg-! felelő mennyiségű és minőségű; szaporítóanyagra van szükség, j Ezzel kapcsolatban tanácskozást] folytattunk a borotai. jánoshalmi < és zsanai tsz-ek vezetővel. Ezek! a tsz-ek már a szüretelés meg-! kezdése előtt hozzá is fogtak a] szelektáláshoz, hogy jó minőségű j szaporítóanyagot nyerjenek. A termelőszövetkezeték gyű- J mölcsfaoltvány ellátását igen j megkönnyítené, ha a kiskun-; halasi gyümölcsfa-iskolát is va-< lamelyik szövetkezet kezelné. A korai cseresznye szaporító anya-! gának előállításához pedig a ] kelebiai Népfront Termelőszö-1
