Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója

(Folytatás a 2. oldalról.) iám. Eure Kuba példáját hozta fel.

Az imperialista ügynökség mind gyakrabban fordul a felszabadult országokhoz olyan tanácsokkal, hogy ne hamarkod- jak el az átalakulásokat Azt

állítják, hogy nem kerülhetik el azt a hosszú utat. amelyet az európai és az amerikai tőkés országok megtették.

Ezzel kapcsolatban Hruscsov kijelentette: a kommunisták

véleménye szerint a népek felszámolhatják évszázados elmaradottságukat a szocializmus útján. “-Mi azonban senkire nem erőszakoljuk eszméinket és azt az őszinte meggyőződésünket, hogy előbb-utóbb minden nép megérti: nincs más út a boldogság és a jólét felé.«

A nemzetközi munkásmozgalom problémáiról szólva Hruscsov ezeket mondta: a kommunisták folytatják a jobboldali szociáldemokrata vezetők elvte- lenségének és szakadár akcióinak leleplezését, ugyanakkor együtt akarnak működni a szocialisták körében minden egészséges erővel, közösen akarnak harcolni velük a bókéért, a demokráciáért és a szocializmus sért. »Ez nem ideiglenes taktiA marxisták—leninisták számára kétségtelen — mondotta Hruscsov —, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom gyökeres érdekei megkövetelik a következetes és lankadatlan akcióegységet, s a kommunista és munkáspártok hűségesen kitartanak emellett Csak a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének nemzeti korlátoltságtól sújtott vezetői tértek le a közvetlen marxista-leninista útról olyan görbe ösvényre, amely a revizionizmus posványába vezette őket.

Revizionista eszmék hatják át a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetőségének nemcsak elméleti, hanem gyakorlati tevékenységét is. Az általuk vett és a szocialista Világközösségtől elszigetelt, elkülönült fejlődési irány káros és veszedelmes. Ez az imperialista reakció kezére játszik. Nacionalista irányzatokat táplál és végeredményben a szocialista vívmányok elvesztéséhez vezethet abban az országban, amely leszakadt az új világ építőinek baráti és egységes családjáról.

Pártunk — mondta Hruscsov — bírálta és bírálni fogja a jugoszláv vezetők revizionista koncepcióit

Mint internacionalistáknak, okvetlenül aggódnunk kell a testvéri jugoszláv népek sorsa iránt.

amelyek önfeláldozóan harcol- Uk a fasizmus ellen és a győfcai jelszó, ez a kommunista mozgalomnak a munkásosztály alapvető érdekei által diktált általános irányvonala.«

Az SZKP Központi Bizottságának titkára kiemelte, hogy a munkásmozgalom fejlődésében kivívott sikerek elválaszthatatlanul összefüggnek a kommunista pártok tevékenységével. Közölte, hogy

az elmúlt öt esztendő alatt a kommunisták testvéri családja még 12 párttal, a kommunisták létszáma pedig hét millió fővel növekedett.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára rámutatott, hogy a XX. kongresszusnak a testvéri pártoktól támogatott határozatai megsokszorozták a kommunista mozgalom hatalmas alkotóerőit.

Hruscsov kijelentette: »Fontos mérföldkövek voltak a kommunista világmozgalom fejlődésében a kommunista és munkáspártok képviselőinek a legutóbbi években tartott tanácskozásai. A nemzetközi kommunista tanácskozások a testvéri pártok által feltalált olyan formák egyike, amelyek a mai körűiményex között biztosítják harcos együttműködésüket.«

zelem után a szocialista építés útját választották.

Ezzel kapcsolatban Hruscsov kiemelte a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1960

A legutóbbi hónapokban az imperialisták tudatosan veszélyes helyzet megteremtésére törekedtek Európa közepén. A nemzetközi helyzet kiéleződése közepette — mondotta Hruscsov — kénytelenek voltunk megfelelő intézkedéseket tenni, hogy meg- védhessük hazánkat az agresz szórók mesterkedéseitől és megmentsük az emberiséget egy új világháború veszélyétől.

Ezeket az intézkedéseket egységesen támogatták népeink, helyesen értelmezték más országok népei, amelyek tudják, hogy a Szovjetunió sohasem lép elsőnek a háború kirobbantásának útjára.

Hruscsov rámutatott, hogy a Nyugaton most egyesek olyasmit állítanak, mintha a szovjet kormánynak az ország védelme megszilárdítására hozott intézkedések a békés együttélés politikájának feladását jelentenék. A békés együttélés elvei — hangsúlyozta Hruscsov — változatlanul a szovjet külpolitika általános irányvonalát jelentik.

— A háborús veszélyt azonnovemberébem tartott moszkvai

tanácskozásán hozott útbaigazítások óriási jelentőségét a munkásosztály pártja összetartásának további megszilárdítása szempontjából. Ezek az útbaigazítások elengedhetetlennek nyilvánítják minden párt részére a kollektív módon hozott közös határozatok teljesítését és minden olyan akció megakadályozását, amely megbonthatja a kommunisták sorainak egységét.

A szocializmus a marxizmus— leninizmus zászlaja alatt haladó tömegek alkotó tevékenységének eredménye — mondta Hruscsov. Hozzáfűzte, hogy a kommunisták ellenzik az ilyen

ban — folytatta Hruscsov — nehéz egyoldalúan elhárítani, miként nehéz eloltani a máglyát is, ha az egyik ember vizet önt a tűzre, a másik pedig olajat „A nyugati hatalmaknak, amelyeknek nem kevésbé érdekük, mint nekünk, a termonukleáris katasztrófa elkerülése, a maguk részéről szintén keresniük kell a módot a vitás kérdések kölcsönösen elfogadható alapon történő rendezésére.”

Az SZKP külpolitikai tevékenységének igen fontos alkotó eleme ' a harc az általános és teljes leszerelésért — folytatta Hruscsov. — Nem arról van szó, hogy a szocializmus egyoldalúan szereljen le az imperializmus előtt és viszont, hanem arról, hogy

egyetemesen mondjunk le a fegyverekről, mint a vitás nemzetközi problémák megoldásának eszközéről.

Igen nagy jelentőségű a béke megőrzése és megszilárdítása szempontjából a második világháború maradványainak felszámolása. Mi ma is hajlandók vavagy olyan társadalmi-politikai rendszer erőszakos, mesterséges rákényszerítését más országokra.

Meggyőződésünk — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy a szocialista rendszer végeredményben diadalt arat mindenütt, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ezt a győzelmet más országok belügyeibe való beavatkozással fogjuk kivívni. »Eszméket nem lehet szuronyokkal szállítani, mint azelőtt mondták, most pedig helyesebb lenne így mondani: rakétákkal.«

Hruscsov azt is hangsúlyozta, hogy ennek vagy annak az országnak harcra kelt népe nem marad egyes-egyedül a világimperializmussal. Oldalán vannak hatalmas nemzetközi erők, amelyek rendelkeznek minden megfelelő eszközzel hatásos erkölcsi és anyagi támogatás nyújtására.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy a kommunisták ellenzik a forradalom exportját. Mi azonban nem ismerjük el az ellenforradalom exportjának jogát, a nemzetközi csendőr funkciójának betöltéséhez való jogot

A forradalmat indító népek ügyeibe való imperialista beavatkozási kísérletek nem egyéb, mint agresszió, az általános béke fenyegetése.

Kötelességünk nyíltan kijelenteni — mondotta Hruscsov —, hogy a kommunisták az ellenforradalom imperialista exportja esetén összefogásra Szólítják fel valamennyi ország népeit, mozgósítják erőiket és a szocialista világrendszer hatalmára támaszkodva döntő ellenállást fejtenek ki a szabadság ellenségeivel, a béke ellenségeivel szemben. „Egy szóval: amilyen az adjonisten, olyan a fogadj- isten!”

gyünk arra, hogy a nyugati hatalmakkal karöltve, tárgyalások útján keressük a kölcsönösen elfogadható és megegyezésen alapuló megoldást.

Gromiko külügyminiszternek az amerikai külügyminiszterrel és az Egyesült Államok elnökével, valamint az angol miniszterelnökkel nemrég folytatott megbeszéléseiről szólva Hruscsov ezt mondta:

— Az a benyomásunk alakult ki, hogy a nyugati hatalmak bizonyos megértést tanúsítanak a helyzet iránt és hajlanak arra, hogy keressék a kölcsönösen elfogadható alapon a megoldást a német probléma és Nyugat-Berlin kérdésére.

— Egyes nyugati politikusok, hogy úgy mondjam, „jó tanácsot” adnak nekünk, azt mondják, hogy a békeszerződés aláírása veszélyes a Szovjetunióra és a többi szocialista országra nézve. Hogy értsük ezt? Mióta gondolják úgy, hogy a háború csak az egyik félre nézve veszélyes?

— Mi úgy vélekedünk, hogy a szocializmus erői. azok az

erők, amelyek a békéért való harc álláspontjára helyezkednek, most hatalmasabbak az agresszív imperialista erőknél. Ha azonban egyet is értünk az Egyesült Államok elnökének nemrég elhangzott kijelentésével, hogy erőink egyenlők, akkor is teljesen ésszerűtlen dolog háborúval fenyegetőzni. Miután elismerik az egyenlőséget, ebből le kell vonni a kellő következtetéseket. Napjainkban veszedelmes dolog az erőpolitika.

Hruscsov kijelentette:

— A német békeszerződést alá kell írni és meg is történik majd az aláírása a nyugati hatalmakkal együtt, vagy nélkülük.

Hruscsov újból kijelentette, hogy a német békeszerződés alapján fogják rendezni Nyu- gat-Berlinnek, mint demilitari- zált szabad városnak a helyzetét is.

Rámutatva arra. hogy a Szovjetunió nem nyújtott be semmiféle ultimátumot, amikor azt javasolta, hogy kössék meg a német békeszerződést, Hruscsov kijelentette: „A szoviet kormány ma is ragaszkodik a német kérdés mielőbbi megoldásához. ellenzi a megoldás végtelenségig való halogatását. Ha a nyugati hatalmak késznek mutatkoznak a német kérdés rendezésére, akkor a német béke- szerződés aláírása határidejének nincs olyan nagy jelentősége: akkor mi nem fogunk ragaszkodni ahhoz, hogy a békeszerződést 1961. december 31-ig feltétlenül alá kell írni. A fő do- iog: megoldani a kérdést, megszüntetni a második világháború maradványait, aláírni a német békeszerződést. Ez az alap, ez a lényeg.”

Hruscsov hangsúlyozta, hogy már régóta megérett az ENSZ- gépezet lényeges megjavításának kérdése, mert az ENSZ gépezete ..a hidegháború évei alatt berozsdásodott és azóta hibásan működik”. 1

Itt az ideje, hogy végre elismerjék á Kínai Népköz- társaság törvényes .jogait az ENSZ-ben.

A kialakult helyzetben a legésszerűbb lenne megkötni a békeszerződést mindkét német állammal és felvenni őket az ENSZ tagjai közé. Itt az ideje, hogy a világon kialakult három államcsoport, a szocialista, a semleges és az imperialista államok csoportja teljesen egyen- jogúvá váljék az ENSZ minden szervében.

Hruscsov kijelentette: a népek életbevágóan fontos érdekeivel összhangban meg kell oldani s gyarmati elnyomás végleges megszüntetésének problémáját, minden formájában és megnyilvánulásában meg kell szüntetni a gyarmati elnyomást.

Az egész nemzetközi helyzet javulása szempontjából, nem kevésbé fontos szerepet játszhat a megérett regionális politikai problémák megoldása. E problémák közé sorolta Hruscsov az atomfegyvermentes övezetek megteremtését elsősorban Európában és a Távol-Keleten, megnemtámadási szerződés megkötését a varsói szerződés szervezetéhez tartozó országok és az északatlanti katonai tömb országai között, elválasztó övezetek megteremtését a katonai csoportosulások fegyveres erői között és az idegen területeken állomásozó fegyveres erők csökkentését.

— A nemzetközi helyzet megjavításának módja az összes országokkal való kapcsolatok további fejlesztése — jelentette ki Hruscsov.

Rámutatott, hogy a beszámoló által érintett időszakban a Szovjetunió külkereskedelme mintegy megkétszereződött. Több mint 80 országgal vannak szilárd kereskedelmi kapcsolatai, és több mint 100 országgal tart fenn kulturális kapcsolatokat. Évenként 700 000-nél több szovjet ember utazik külföldre és

(Folytatás a i. oldalóiu)

Megérkeznek a kongresszusi küldöttek.

Görbe ösvényen a jugoszláv revizionisták

A kongresszus küldöttei.

A szovjet külpolitika alapelve a békés együttélés