Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója (Folytatás a 2. oldalról.) iám. Eure Kuba példáját hozta fel. Az imperialista ügynökség mind gyakrabban fordul a fel­szabadult országokhoz olyan ta­nácsokkal, hogy ne hamarkod- jak el az átalakulásokat Azt állítják, hogy nem kerülhetik el azt a hosszú utat. amelyet az európai és az amerikai tőkés országok megtették. Ezzel kapcsolatban Hruscsov kijelentette: a kommunisták véleménye szerint a népek fel­számolhatják évszázados elma­radottságukat a szocializmus útján. “-Mi azonban senkire nem erőszakoljuk eszméinket és azt az őszinte meggyőződé­sünket, hogy előbb-utóbb min­den nép megérti: nincs más út a boldogság és a jólét felé.« A nemzetközi munkásmozga­lom problémáiról szólva Hrus­csov ezeket mondta: a kommu­nisták folytatják a jobboldali szociáldemokrata vezetők elvte- lenségének és szakadár akciói­nak leleplezését, ugyanakkor együtt akarnak működni a szo­cialisták körében minden egész­séges erővel, közösen akarnak harcolni velük a bókéért, a de­mokráciáért és a szocializmus sért. »Ez nem ideiglenes takti­A marxisták—leninisták szá­mára kétségtelen — mondotta Hruscsov —, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom gyökeres érdekei megkövetelik a követ­kezetes és lankadatlan akció­egységet, s a kommunista és munkáspártok hűségesen kitar­tanak emellett Csak a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének nemzeti korlátoltságtól sújtott vezetői tértek le a köz­vetlen marxista-leninista útról olyan görbe ösvényre, amely a revizionizmus posványába vezette őket. Revizionista eszmék hatják át a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége vezetőségének nemcsak elméleti, hanem gyakorlati te­vékenységét is. Az általuk vett és a szocialista Világközösség­től elszigetelt, elkülönült fejlő­dési irány káros és veszedel­mes. Ez az imperialista reakció kezére játszik. Nacionalista irányzatokat táplál és végered­ményben a szocialista vívmá­nyok elvesztéséhez vezethet abban az országban, amely le­szakadt az új világ építőinek baráti és egységes családjáról. Pártunk — mondta Hruscsov — bírálta és bírálni fogja a jugoszláv vezetők revizionista koncepcióit Mint internacionalistáknak, okvetlenül aggódnunk kell a testvéri jugoszláv népek sorsa iránt. amelyek önfeláldozóan harcol- Uk a fasizmus ellen és a győ­fcai jelszó, ez a kommunista mozgalomnak a munkásosztály alapvető érdekei által diktált általános irányvonala.« Az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára kiemelte, hogy a munkásmozgalom fejlődésé­ben kivívott sikerek elválaszt­hatatlanul összefüggnek a kom­munista pártok tevékenységé­vel. Közölte, hogy az elmúlt öt esztendő alatt a kommunisták testvéri csa­ládja még 12 párttal, a kom­munisták létszáma pedig hét millió fővel növekedett. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára rámutatott, hogy a XX. kongresszusnak a testvéri pártoktól támogatott határozatai megsokszorozták a kommunista mozgalom hatal­mas alkotóerőit. Hruscsov kijelentette: »Fon­tos mérföldkövek voltak a kom­munista világmozgalom fejlő­désében a kommunista és mun­káspártok képviselőinek a leg­utóbbi években tartott tanács­kozásai. A nemzetközi kommu­nista tanácskozások a testvéri pártok által feltalált olyan formák egyike, amelyek a mai körűiményex között biztosítják harcos együttműködésüket.« zelem után a szocialista építés útját választották. Ezzel kapcsolatban Hruscsov kiemelte a kommunista és mun­káspártok képviselőinek 1960 A legutóbbi hónapokban az imperialisták tudatosan veszé­lyes helyzet megteremtésére tö­rekedtek Európa közepén. A nemzetközi helyzet kiéleződése közepette — mondotta Hruscsov — kénytelenek voltunk megfelelő intézkedéseket tenni, hogy meg- védhessük hazánkat az agresz szórók mesterkedéseitől és meg­mentsük az emberiséget egy új világháború veszélyétől. Ezeket az intézkedéseket egy­ségesen támogatták népeink, helyesen értelmezték más orszá­gok népei, amelyek tudják, hogy a Szovjetunió sohasem lép első­nek a háború kirobbantásának útjára. Hruscsov rámutatott, hogy a Nyugaton most egyesek olyasmit állítanak, mintha a szovjet kor­mánynak az ország védelme megszilárdítására hozott intéz­kedések a békés együttélés poli­tikájának feladását jelentenék. A békés együttélés elvei — hangsúlyozta Hruscsov — válto­zatlanul a szovjet külpolitika általános irányvonalát jelentik. — A háborús veszélyt azon­novemberébem tartott moszkvai tanácskozásán hozott útbaigazí­tások óriási jelentőségét a mun­kásosztály pártja összetartásá­nak további megszilárdítása szempontjából. Ezek az útba­igazítások elengedhetetlennek nyilvánítják minden párt ré­szére a kollektív módon hozott közös határozatok teljesítését és minden olyan akció megakadá­lyozását, amely megbonthatja a kommunisták sorainak egységét. A szocializmus a marxizmus— leninizmus zászlaja alatt ha­ladó tömegek alkotó tevékeny­ségének eredménye — mondta Hruscsov. Hozzáfűzte, hogy a kommunisták ellenzik az ilyen ban — folytatta Hruscsov — ne­héz egyoldalúan elhárítani, mi­ként nehéz eloltani a máglyát is, ha az egyik ember vizet önt a tűzre, a másik pedig olajat „A nyugati hatalmaknak, ame­lyeknek nem kevésbé érdekük, mint nekünk, a termonukleáris katasztrófa elkerülése, a maguk részéről szintén keresniük kell a módot a vitás kérdések kölcsö­nösen elfogadható alapon törté­nő rendezésére.” Az SZKP külpolitikai tevé­kenységének igen fontos alkotó eleme ' a harc az általános és teljes leszerelésért — folytatta Hruscsov. — Nem arról van szó, hogy a szocializmus egyol­dalúan szereljen le az imperia­lizmus előtt és viszont, hanem arról, hogy egyetemesen mondjunk le a fegyverekről, mint a vitás nemzetközi problémák meg­oldásának eszközéről. Igen nagy jelentőségű a béke megőrzése és megszilárdítása szempontjából a második világ­háború maradványainak felszá­molása. Mi ma is hajlandók va­vagy olyan társadalmi-politikai rendszer erőszakos, mesterséges rákényszerítését más országokra. Meggyőződésünk — hangsú­lyozta Hruscsov —, hogy a szo­cialista rendszer végeredmény­ben diadalt arat mindenütt, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ezt a győzelmet más or­szágok belügyeibe való beavat­kozással fogjuk kivívni. »Esz­méket nem lehet szuronyokkal szállítani, mint azelőtt mond­ták, most pedig helyesebb lenne így mondani: rakétákkal.« Hruscsov azt is hangsúlyozta, hogy ennek vagy annak az or­szágnak harcra kelt népe nem marad egyes-egyedül a világim­perializmussal. Oldalán vannak hatalmas nemzetközi erők, ame­lyek rendelkeznek minden meg­felelő eszközzel hatásos erköl­csi és anyagi támogatás nyúj­tására. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára kijelentette, hogy a kommunisták ellenzik a forradalom exportját. Mi azon­ban nem ismerjük el az ellen­forradalom exportjának jogát, a nemzetközi csendőr funkció­jának betöltéséhez való jogot A forradalmat indító népek ügyeibe való imperialista beavatkozási kísérletek nem egyéb, mint agresszió, az ál­talános béke fenyegetése. Kötelességünk nyíltan kijelen­teni — mondotta Hruscsov —, hogy a kommunisták az ellen­forradalom imperialista export­ja esetén összefogásra Szólítják fel valamennyi ország népeit, mozgósítják erőiket és a szocia­lista világrendszer hatalmára támaszkodva döntő ellenállást fejtenek ki a szabadság ellen­ségeivel, a béke ellenségeivel szemben. „Egy szóval: amilyen az adjonisten, olyan a fogadj- isten!” gyünk arra, hogy a nyugati ha­talmakkal karöltve, tárgyalások útján keressük a kölcsönösen elfogadható és megegyezésen alapuló megoldást. Gromiko külügyminiszternek az amerikai külügyminiszterrel és az Egyesült Államok elnö­kével, valamint az angol mi­niszterelnökkel nemrég folyta­tott megbeszéléseiről szólva Hruscsov ezt mondta: — Az a benyomásunk alakult ki, hogy a nyugati hatalmak bizonyos megértést tanúsítanak a helyzet iránt és hajlanak ar­ra, hogy keressék a kölcsönö­sen elfogadható alapon a meg­oldást a német probléma és Nyugat-Berlin kérdésére. — Egyes nyugati politikusok, hogy úgy mondjam, „jó taná­csot” adnak nekünk, azt mond­ják, hogy a békeszerződés alá­írása veszélyes a Szovjetunióra és a többi szocialista országra nézve. Hogy értsük ezt? Mióta gondolják úgy, hogy a háború csak az egyik félre nézve ve­szélyes? — Mi úgy vélekedünk, hogy a szocializmus erői. azok az erők, amelyek a békéért való harc álláspontjára helyezked­nek, most hatalmasabbak az agresszív imperialista erőknél. Ha azonban egyet is értünk az Egyesült Államok elnökének nemrég elhangzott kijelentésé­vel, hogy erőink egyenlők, ak­kor is teljesen ésszerűtlen do­log háborúval fenyegetőzni. Mi­után elismerik az egyenlőséget, ebből le kell vonni a kellő kö­vetkeztetéseket. Napjainkban veszedelmes dolog az erőpoli­tika. Hruscsov kijelentette: — A német békeszerződést alá kell írni és meg is tör­ténik majd az aláírása a nyugati hatalmakkal együtt, vagy nélkülük. Hruscsov újból kijelentette, hogy a német békeszerződés alapján fogják rendezni Nyu- gat-Berlinnek, mint demilitari- zált szabad városnak a helyze­tét is. Rámutatva arra. hogy a Szov­jetunió nem nyújtott be sem­miféle ultimátumot, amikor azt javasolta, hogy kössék meg a német békeszerződést, Hruscsov kijelentette: „A szoviet kor­mány ma is ragaszkodik a né­met kérdés mielőbbi megoldá­sához. ellenzi a megoldás végte­lenségig való halogatását. Ha a nyugati hatalmak késznek mu­tatkoznak a német kérdés ren­dezésére, akkor a német béke- szerződés aláírása határidejének nincs olyan nagy jelentősége: akkor mi nem fogunk ragasz­kodni ahhoz, hogy a békeszer­ződést 1961. december 31-ig fel­tétlenül alá kell írni. A fő do- iog: megoldani a kérdést, meg­szüntetni a második világhábo­rú maradványait, aláírni a né­met békeszerződést. Ez az alap, ez a lényeg.” Hruscsov hangsúlyozta, hogy már régóta megérett az ENSZ- gépezet lényeges megjavításának kérdése, mert az ENSZ gépezete ..a hidegháború évei alatt be­rozsdásodott és azóta hibásan működik”. 1 Itt az ideje, hogy végre el­ismerjék á Kínai Népköz- társaság törvényes .jogait az ENSZ-ben. A kialakult helyzetben a leg­ésszerűbb lenne megkötni a bé­keszerződést mindkét német ál­lammal és felvenni őket az ENSZ tagjai közé. Itt az ideje, hogy a világon kialakult három államcsoport, a szocialista, a semleges és az imperialista álla­mok csoportja teljesen egyen- jogúvá váljék az ENSZ minden szervében. Hruscsov kijelentette: a népek életbevágóan fontos érdekeivel összhangban meg kell oldani s gyarmati elnyomás végleges megszüntetésének problémáját, minden formájában és megnyil­vánulásában meg kell szüntetni a gyarmati elnyomást. Az egész nemzetközi helyzet javulása szempontjából, nem ke­vésbé fontos szerepet játszhat a megérett regionális politikai problémák megoldása. E problé­mák közé sorolta Hruscsov az atomfegyvermentes övezetek megteremtését elsősorban Euró­pában és a Távol-Keleten, meg­nemtámadási szerződés megkö­tését a varsói szerződés szerve­zetéhez tartozó országok és az északatlanti katonai tömb orszá­gai között, elválasztó övezetek megteremtését a katonai csopor­tosulások fegyveres erői között és az idegen területeken állomá­sozó fegyveres erők csökkenté­sét. — A nemzetközi helyzet meg­javításának módja az összes or­szágokkal való kapcsolatok to­vábbi fejlesztése — jelentette ki Hruscsov. Rámutatott, hogy a beszámoló által érintett időszakban a Szov­jetunió külkereskedelme mint­egy megkétszereződött. Több mint 80 országgal vannak szi­lárd kereskedelmi kapcsolatai, és több mint 100 országgal tart fenn kulturális kapcsolatokat. Évenként 700 000-nél több szov­jet ember utazik külföldre és (Folytatás a i. oldalóiu) Megérkeznek a kongresszusi küldöttek. Görbe ösvényen a jugoszláv revizionisták A kongresszus küldöttei. A szovjet külpolitika alapelve a békés együttélés

Next

/
Thumbnails
Contents