Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-08 / 212. szám
A termelőszövetkezetek szociális és kulturális alapjának (elhasználása A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidejűleg a falusi lakosság művelődési igénye is rohamosan növekszik. Az igények kielégítését azonban társadalmi úton is meg kell szervezni. Szükséges, hogy a termelőszövetkezetek kulturális munkájukat a tanácsok és a tömegszervezetek munkájával összhangban végezzék. A Földművelésügyi Minisztérium a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben ezzel kapcsolatban néhány irányelvet dolgozott ki. Helyes az, ha a termelőszövetkezetek a szociális és kulturális alapból a tanácsi művelődési otthon költségvetéséhez évről évre meghatározott ősz- szeggel hozzájárulnak. Ez szerződéskötés útján is történhet. Vannak azonban községek, ahol még nincs művelődési otthon, vagy ha van, korszerűtlen. Ezekben a községekben a helyi erőforrások összevonásával a növekvő igényeket is kielégítő művelődési otthont lehet és kell is építeni. Ezt a törekvést a termelőszövetkezetek nagymértékben elősegíthetik azáltal, hogy a kulturális keretből hozzájárulnak az építkezés költségéhez, illetőleg saját építő brigádjukat bocsátják az építkezés rendelkezésére. Természetesen a jól megszervezett társadalmi munka is komoly segítséget jelent. Egyes helyeken a termelőszövetkezeti tagok lakhelyétől távol esik a művelődési otthon. Ilyen helyeken célszerű, ha a termelőszövetkezetek önálló klubot létesítenek és azt szépen berendezik, felszerelik rádióval, televízióval, társasjátékokkal, folyóiratokkal, újságokkal stb. Az általános műveltség emelésének fontos elősegítője a korszerű falusi könyvtár. Éppen ezért nem helyes, ha a terme! őszövetkezetek a falusi könyvtár mellett — önálló könyvtárat létesítenek, Mennyit kereshet a nyugdíjas? Ha a nyugdíjas a termelőszövetkezetnek nem tagja, hanem alkalmazottja, akkor a nyugdíját változatlan összegben csak akkor folyósítja az Országos Nyugdíjintézet, ha keresete a havi 500 forintot nem haladja meg. Ha a nyugdíja« tagja a termelőszövetkezetnek, és ipari nyugdíjban részesül, akkor 1961. évben 250, a jövő és az azt követő években már csak évi 120 munkaegységet teljesíthet anélkül, hogy ez nyugdíját korlátozná. mert a kisállományű könyvtáraik nem életképesek, könyvanyagát ugyanis hamar kiolvassák. Másfelől a szakirányítás hiánya sem teszi lehetővé a könyvállomány kellő színvonalát. Sokkal kézenfekvőbb tehát az a megoldás, ha a termelőszövetkezetek kiskönyvtárát egyesítik a községi könyvtár állományával, s azt együtt kezelik. Amennyiben a községi könyvtártól távoleső termelőszövetkezetben, tanyaközpontban könyvtárra van szükség, ezt fiókkönyvtár létesítésével, vagy a művelődési autó könyvszol gálatának igénybevételével old ják meg. Az elmondottak figyelembe vételével tehát a termelőszövetkezetek évenként előre meghatározott összeggel eredményesen hozzájárulhatnak a kulturális . keretből a községi könyvtár fenntartásához és továbbfejlesztéséhez. A kulturális felemelkedés terén nagy szerepük van még az esti iskoláknak, termelőszövetkezeti akadémiáknak, tanfolyamoknak. Ezek szervezését támogassák a szövetkezetek. Továbbá igen jól szolgálja a célt az országjáró kirándulások szervezése is — ezeknek nagy szerepük van a parasztság kulturális fejlődésében, látókörének bővülésében. A baíeseti kártalanítás Ha a termelőszövetkezet tagját munkaegység teljesítése ellenében végzett munka közben, a munkájával összefüggésben éri a baleset, úgy az üzemi balesetnek minősül. Ezenkívül üzemi balesetnek számít az is, ha a dolgozót a közös munkával előállított termékek és termények feldolgozásával, szállításával és értékesítésével járó tevékenység, vagy munkába, illetőleg onnan lakására menet közben éri a baleset. Ez esetben, és ha a balesetből eredő munkaképesség csökkenése meghaladja ^ 15 százalékot, a termelőszövetkezeti tag baleseti kártalanításra tarthat igényt, melyet az illetékes SZTK-alközpontnál kell előterjesztenie. Ha üzemi baleset történt ugyan, de abból nincs 15 százalékot meghaladó károsodás, úgy a dolgozó a munkaképtelenségének idejére táppénz megállapítását kérheti — szintén az SZTK-tól. Abban az esetben pedig, ha a baleset nem üzemi jellegű, akkor a dolgozónak még mindig igény joga van az ingyenes orvosi, szakorvosi, rendelőintézeti, kórházi ápolásra és gyógyszerellátásra. A díjtalan kórházi ápolás a dolgozót egy évig illeti meg. ICSítyi/ a ^ufnSícsfáfc metszésécat A gyümölcstermesztés Igen nagy szakértelmet igénylő ágazata a mezőgazdaságnak. Ezen belül a metszés mint a legnehezebben elsajátítható művelet, elmélyült szaktudást kíván. Az ezzel foglalkozóknak igen jó útmutatást tartalmaz Jeszenszky Árpád: „A gyümölcsfák metszése képekben” című, most megjelent könyve. A szerző a képek segítségével közérthetően magyarázza meg, hogyan alakítsuk ki gyümölcsfáink termő felületét. A könyv a rendszeres metszés kérdéseire is kitér. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok gyümölcsöseiben dolgozó kertészek, valamint a falu és a város gyümölcstermelő lakossága számára nélkülözhetetlen kézikönyv. Különösen megyénkben, ahol sok és nagykiterjedésű gyümölcsös van. A 216 oldalból álló munka mindössze 11 forintba kerül. A fegyelmi jogkör A sértett vállalat, illetve szövetkezet fegyelmi hatósága büntető feljelentés megtételét mellőzheti és fegyelmi úton bírálja el a vállalattal (szövetkezettel) munkaviszonyban álló személynek, illetve a szövetkezet tagjának kisebb súlyú, tulajdon elleni jogsértését. Ez az intézkedése csak azokkal 'i munkavállalókkal, illetve tagokkal szemben alkalmazható, akik ‘ öt éven belül büntetve nem volA meteorológia sok évtizedes tapasztalatai alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy hazánk terüle te a jégesővel leggyakrabban látogatott területek közé tartozik Európában. Országos viszonylatban az idén több mint 400 község határából jelentettek jégverést, ami nagyjából 150 ezer holdnyi területnek felel meg. Államunk gondoskodása révén lehetőség van arra, hegy a károsodások túlnyomó többségét a biztosítás útján kiküszöbölhessék a szövetkezetek. Az idén bevezetett általános vagyonbiztosítás a közös gazdálkodás keretében termelt valamennyi növény jégkáraira kiterjed. Megyénkben Is van jó néhány szövetkezet, melyek a biztosítás előnyeit tanúsíthatják. így a katymári Űj Élet és Rákóczi Termelőszövetkezet I^VVVMVVVVVYYVVV***' »»<«A*A«tAsa» A termelői borki mérési tevékenység szabályozása Termelői borkimérési és pohárazási engedélyt a mezőgazda- sági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport és szakszó vetkezet csak akkor kaphat, ha a termésének legalább 70 százalékára állami pincegazdasággal borszőlő-, must-, vagy borértékesítési szerződést köt. Ez a rendelkezés irányadó a termelő borkimérési és poharazósi engedélyek meghosszabbítása esetén is. A fentieket szabályozó 7/1961. Bk. M. számú rendelet a továbbiakban kimondja, hogy a szerződés megkötését az állami pincegazdaságnak, az illetékes felvásárló szerveknek, a pénzügyőri szakasznak, illetőleg a járási tanács mezőgazdasági osztályának írásbeli nyilatkozatával kell igazolni. A rendelet kimondja még azt is, hogy az engedélyt — a belkereskedelmi miniszter előzetes hozzájárulása után — vissza kell vonni abban az esetben, ha az állami pincegazdaság, az illetéke felvásárló szerv igazolja, hogy az engedélyes szerződéses köte lezettségeit a szerződésekben előírt határidőig nem teljesítette. 553 ezer, illetve 368 ezer forint kártérítést kapott. A dávodl Augusztus 20. Termelőszövetkezetnek 516 ezer forint volt a jégkára. Jelentős előnye a biztosításnak az is, hogy ha a biztosított növényt jégverés még nem érte, az Állami Biztosító a terméshozam felemelését a betakarításig bármikor elfogadja. Vagyis, ha a terméshozam jobbnak mutatkozik, mint amennyire biztosítva lett, akkor a valóságnak megfelelően fel lehet emelni. Ebből az elvből következik az a joga is a termelőszövetkezetnek, hogy a biztosításban megjelölt terméshozamot a valóságnak megfelelően leszállítsák. Ebben az esetben a biztosítási díj is arányosan csökken. A biztosítás az árvíz által okozott károkra is kiterjed. Az ilyen károkat az Állami Biztosító 50 százalékban téríti meg. Ennek a megszorításnak az az oka, hogy a termelőszövetkezetek se árvízvédelmi intézkedések megtételében érdekeltek maradjanak. Villámcsapás által súlyos tűzkárok keletkezhetnek. Különösen a náddal fedett istállók vannak kitéve az ilyen veszélynek, annál is inkább, mert sok esetben a bent levő állatokat sem lehet kimenteni. A fentiekből világosan kitűnik, hogy a biztosítás termelési biztonságot jelent, ezért tehát ajánlatos és érdemes megkötnie minden termelőszövetkezetnek. Legelőterület a szövetkezetek használatában A termelőszövetkezeti községek és városok határainak legelőterületei a termelőszövetkezetek között megoszthatók. Ezzel egyidejűleg a legeltetési bizottságok kezelésében levő szántó-, rét-, és legelőterületeket, épületeket és felszerelést, valamint az egyéb vagyontárgyakat a termelőszövetkezeteknek át lehet adni. Az átadást a szövetkezetnek közgyűlési határozatban kell kérnie és erről a járási, illetve a városi tanács dönt végérvényesen, természetesen a községi tanács meghallgatásával. Azonban előfordulhatnak olyan esetek is, hogy a legelőterület megosztása az eredményes legelőgazdálkodást akadályozná. vagy éppenséggel lehetetlenné tenné (például: ha a terület öntözőberendezéssel van ellátva). Ilyenkor a legelő és apaállatgazdálkodás feladatait továbbra is a legeltetési bizottságok látják el. - A legeltetési bizottságot a termelőszövetkezetek vezetősége által javasolt tagokból kell újjáalakítani. A képviseletet a közös állatállomány arányában látják el az új bizottsági tagok. A legelőterületet és egyéb vagyontárgyakat a termelőszövet- ikezetek ingyenes és határidő nélküli használatba kapják — mondja a 25/1961. Korm. számú rendelet, mely a fentebb leírta^ kát is szabályozza. A termelő- szövetkezet azonban a korábban megvásárolt vagyontárgyakért kifizetett összegek visszatérítését nem kérheti. tak és a kár megtérítését vállalták. Ezenkívül azt is figyelembe kell venni, hogy a fegyelmi úton történő felelősség- revonás kielégítőnek mutatkozik-e. A termelőszövetkezetekben ugyancsak fordulhatnak elő kisebb mérvű, társadalmi tulajdon elleni jogsértések: — figyelembe véve a szocialista öntudat kialakulásának kezdeti szakaszát Ha ilyen jogsértések szabálysértési — tehát egész kismérvű — alakzatban fordulnak elő, úgy a fenti rendelkezés alkalmazásával még inkább kívánatos az ügj» elbírálása fegyelmi eljárás keretében- E gyakorlat kialakítását azonban nem tette lehetővé az a körülményi hogy nem volt jogszabály a termelőszövetkezetek fegyelmi jogkörének megállapítására. Ezt a problémát oldotta meg a 17/1960. F. M. számú rendelet E rendelet szerint a termelőszövetkezet vezetősége — a társadalmi tulajdon kárára elkövetet szabálysértések elleni eljárás lefolytatására — teljes fegyelmi jogkörrel bír. Ha ilyen jellegű, jogsértések miatt érkezik feljelentés, a bírságoló szervek kezdeményezhetik az ügy elintézését a termelőszövetkezet hatásköréin belül. Mikor jár babakelengve ? A termelőszövetkezet nőtagja, illetve a termelőszövetkezeti tag felesége terhességének kilencedik hónapjában 400 fonni értékű ingyenes csecsemőkelengye juttatására jogosult. E jogosultságnak feltétele az is, hogy a terhességi tanácsadáson három alkalommal meg kell jelennie. Mégpedig elsőízben a terhesség harmadik hónapjának betöltése előtt. A megjelenéseket az erre a célra szolgáló terhes-gondozási lappal kell igazolni. Ha koraszülés következik be, és emiatt az anya nem tudott a tanácsadáson megjelenni háromszor, a babakelengye ekkor is jár, feltéve, hogy az újszülött életképes. Az utalványt kelengyére a megye bármelyik üzletében be lehet váltani. Egyébként az utalványt a szűk- 'es igazolások ellenében a községi, illetve városi tanács végrehajtó bizottsága adja ki. Ikerszülés esetén a kelengye kiegészítésére új abb utalványt lehet kérni a tanácstól. A szövetkezetek általános vagyonbiztosítása A nagytermőképességű küiföSdi búzaíajták vetőmagnormái A nagy termőképességű külföldi búzafajták (szovjet és olasz fajták) vetőmagnormája nagyobb a hazai fajtáknál. A Szkoroszpelka 3/b és a Bezosztája 4. fajtából holdanként 3—3.2 millió mag a megfelelő mennyiség kedvező vetési idő esetén, ami 40 g ezer szemsúly és százszázalékos tisztaság és csírázóképesség esetén 120—128 kilogramm vetőmagnak felel meg. Az Autonómia fajta holdankénti vetőmagnormája 3,4—3,5 millió mag, a San Pastore fajtáké 3,8—4 millió mag, vagyis 40 g ezer szemsúly és százszázalékos tisztaság, valamint csírázóképesség mellett 130—140, illetve 152—160 kilogramm búza. A vetőmagmennyiséget, ha a tisztaság és a csírázóképessé" kisebb, akkor a csökkenés arányában növelni kell. Például, ha a Bezosztája 4. búzánál 3,2 millió csíraszámot akarnak elérni, akkor 40 g ezer magsúlyú és százszázalékos tisztaságú és csírázóképességű magból 128 kilogramm kell, de ha csak 95 százalékos a mag csírázóképessége, akkor 135 kilogramm kell, s ha a tisztaság is csak 97 százalékos, akkor már legkevesebb 140 kiló magot kell elvetni, mert csak így érhető el a 3,2 milliós csíra- szám.
