Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-29 / 230. szám

1961. szeptember 29, péntek Ä papírzacskó Félkiló parancsomat kérek. Az eladó tapintatos, megkér­dezi: — Zacskóba mérjem...t e* Legyen szives.., — fe­lelem együgyűen, mert a cso­da tudja miért, ügyetlen va­gyok, mindjárt szétszórom a nyalábomból aZ apró holmit, azt meg nem szeretem, ka a zsebemben elcseppfolyósodnak a töttyös bogyók. Inkább zacs­kóba kérem. De miért k»U eet megkérdez­ni? — tűnődőm magamban. Aha, megvan! „Zöldségáruhoz a zacskót felszámítjukf — hirdetik a faion jókora plaká­tok. Szóval itt a bökkenő... a sJetszámitjuk”-náL Most már értem. Illetve mégsem! Mert hát elnézést kérek: ,a iával kötőfék is jár”. Nem hi­szem, hogy a kereskedelem üyen faszul áU a jövedelme­zőséggel, ennyire fogához kell vernie a garast Hiszen szép haszon min a zöldségen, nem futja belőle egy kicsi kis pa­pim? Hogy nem ttUfesiKk a zöld­ségboltok a nyereségtervüket? Lehetséges, de minden közgaz­dasági elemzés nélkül merem állítani, hogy az nem a pa­pírzacskón múlik. Igaz, hogy most olcsó a zöldség, némelyik olcsóbb a papírnál, s ezért ta­lán nem kifizetődő a drága papírba belemérni. De bo­csássanak meg az illetékesek, volt már a mostani egyötvenes paradicsom harmincöt forint is; olyankor nyugodtan bele- kalkulálhcBtnák a papírzacs­kót. Legalább behoznák a ké­sőbbi ,ráfizetést”, t akkor nem szorulnának ilyenkor sem a ee- völc tizfülérjeire. Táflh Gábor Intézkedtek Szeptember 23-j lapszámunk­ban „Hirdetőtábla, mint bal­eseti forrás” címmel egy köz­lekedést akadályozó hirdetőtáb­lára hívtuk fel a figyelmet. Most az Izsáki Fmsz-től levelet kaptunk, melyben értesítenek bennünket, hogy a hirdetőtáb­lát áthelyezték a KPM által megjelölt helyre, tehát az most már nem veszélyezteti tovább a közlekedést. Asasunrok tt tcrmelSsxotetkexctlrcn Két éve még megszólták, ma irigyelik éket — No nézd csak! Már ennék a Darabosnénak is elment az esze.., — sopánkodott kara reggeli eroberszólás közben Ti- szakécske egyik utcáján két öreg nénike, amikor a Béke Termelőszövetkezet munkába siető tagját megpillantották. \em »»égték kedvüket Aztán mär a szemébe is meg­mondták Darabosnénak, és nem­csak ők, mások is: »-Majd lelo­had a te kedved, meg az a nagy szorgalmad, csak jöjjön el az első zárszámadás ideje!-« De Daraboené nem sokat adottt a szavukra, mint ahogy társai: Horváthné, Varga Györgyné és Zsák Eszti, a csa­pat többi tagjai sem rémültek meg a rosszmájú megjegyzések­től és indulatos jósolgatásoktól. Sőt: Még haszon is volt a csip­kelődésekből. Mert ahelyett, hogy kedvüket szegték volna vele, inkább arra sarkallták őket: most már »csakazórtis« megmutatják mennyivel többre haladnak, ha emberszólás he­lyett kitartóan eljárogatnafc a közösbe dolgozni, így verbuválódott össze két évvel ezelőtt Horváth Irnréné munkacsapata. Hogy mennyire A pékek nem idegesek Orvosok és statisztikusok azt állítják, hogy a pékek között a legritkább esetben találkozunk ideges emberekkel, idegbajos pékek pedig jóformán egyálta­lán nincsenek. maradtak hűek eredeti céljuk­hoz, azt döntsék ed olvasóink az itt következőkből. Ök voltak a» „első fecskék* —i Hát bizony a pletykázás még ma sem kenyerünk, de ki is közösítenénk, aki ilyesmire -vetemedik«. Megbeszélni va­lónk anélkül is akad bőven ,.. — meséli Horváth néni. — Es ml az, amiről legtöbbet beszélgetnek? — Hát mi lenne, ka nem a munka?! Két éve. mióta a ter­melőszövetkezet megalakult, együtt, egy munkacsapatban dolgozunk. » tm Bs Jegyezze esek fet: ők voltak az első fecskék a közős művelésre váró földeken i figyelmeztet Székely Gáboti a falu párttttkára. — Hát emlékszik rSnk ffitfcár elvtárs?! Kora tavasszal kezd­tük a k rumpliválogatással, az­tán szőlőt ültettünk, kitörtük, nyesőztünk. Amikor a széna­gyűjtés ideje elérkezett, minket hívtak gyűjteni négyszer is. De ugye nem is hallott ránk pa­naszt? ».ji Gyűlik a szállításra váró alma az asszonyok szorgos munkája nyomán. A szép termésből bőven jut majd exportra is. — Panaszt? .4 Azt nem' Legfeljebb... — Ne is folytassa, tudjuk mit akar mondani — szakítja félbe egyszerre két asszony is. — Azt ugye, hogy a férfiak pa­naszkodnak: Nem dolgozunk a Horváthné munkacsapatával, mert azok mellett meg lehet szakadni a miunkában. — — A Hegedűs, meg a Döme Laci bácsi is mondta a minap — folytatja egy másilk asszony —, hogy akkor sem jönne a csa­patunkba. ha a munkaegységen felül ötven forintot fizetnének neki naponta! ; *&***# Nem dologikerülő ember pe­dig egyik sem, de velük? Velük nem tudnák felvenni a ver­senyt, Mégis ha „bajba” van­nak. mindig őket hívják, mint például az elmúlt heteikben is a 16 hold krumpli felszedésé­hez, most meg a tengepjd *Tapa kiválogatásához... - «'-rL A munka dicsérete Mert hogy a Béke Tsz többi tagja sem maradjon ki a di cséréiből, el kell még mondani, hogy a földeken, a szőlőkben és gyümölcsösökben is derekas munkát végeztek, s most az eredetileg tervezett és leszerző dött 26 vagon almával szemben 50—60 vagon almára van kilá­tásuk. Megtart vagy két hóna­pig, míg a Horváth-féle munka csapat végez a válogatásukkal és elszállításukkal. S gondol­hatják: lesz mit hazavinni majd a zárszámadó közgyűlés után mert olyan asszony már van munkacsapatban, aki eddig el érte a 170 munkaegységet, de egy sincs olyan, akinek legalább 100—120 munkaegysége ne vol­na. És havonta is csurran-csep- pen egy kicsi a házikörüli ki adásokra a munkaegység előle gekből. Augusztusban például 794 forintot, szeptember elején pedig 500 forintot kaptak külön külön előlegképpen, Nem hiszem, hogy akik két évvel ezelőtt megszólták őket, ne pártoltak volna át irigyelik közé! Eszik Sándomé mi-rr Dér Ferenc: TckeU-tcnQiú nyúl (Naplóféle) (VI.) Az ételrendelést — hogy az étlapról, mit akarunk regge­lire, ebédre, vacsorára — min­dig az előző napon kell leadni. Csoportunk oroszul tudó tagjai áradoznak naponként a menü összeállításával. Az ételek sok- élék, változatos az étrend, te- lát nem „hazai”. Olykor huza­vona is van: ezt kérem ... nem serem ... még sem lesz jó, ha­em amaz... Néha kínos. • Egyik útitársunk panaszko­dott: nem tudja hasznosítani angol nyelvtudását. Nos, az egyik délelőtt együtt zuhanyoz­tunk és egy Idősebb szovjet elvtárs várt ránk, hogy befe­jezzük. Kollégám angol szóval adta át a helyét: „Please!” A szovjet elvtárs tökéletes angol­sággal köszönte meg és még mondott valamit ugyancsak an­golul. íme itt a lehetőség az angol nyelvtudás értékesítésé­re! .;. De hát — mint ahogy az otthoni szólás-mondás hangzik — úgy látszik beleszaladt a madzag­Persze fordítva is van ilyen: Az egyik fiatalasszonnyal be­szélgetünk, kézzel-lábbal oro­szul. Nem nagyon megy. Isme­rek hatvan-nyolcvan szót, azt igyekszem érthető félmondatok­ba tömi. Egyszercsak váratlanul — németül szólal meg az én kedves ismerősöm: „Sprechen sie deutsch?” — Ja! — mondom örömmel (talán jobban sikerül a német, mint az orosz társal­gás), s az igenléshez még hoz­záteszek egy szép kerekded mondatot a kellemes időtöltés­ről. — A vártnál ellenkező ha­tást értem el: a fiatalasszony németje befagyott. — „Ocsiny haraso!” — válaszolta és tör­hettem az orosz nyelvet tovább. • A naplementét nézem az ab­lakból. A tenger színe zöldes­kék, a horizonton sötétebb tó­nusban ugyanez: a nap egy nagy vörös gömb: a parton fe­héren törnek meg a hullámok. Csodálatos, felejthetetlen, gyö­nyörű pillanatok ezek. Ha va­laki pontosan így lefestené, ké­pét a giccs-kiállításon mutatnák be, ,t* Oíjjjfo -i ’ A hullámverés zaja idehallik a szobámba. Mintha lélegzene: zúg a tenger, az ezüstszínű holdfényben. Álomba ringatóan. Üjra elmúlt a szép napokból egy. * Megpróbálom bemutatni a társaságot: Nelli negyedéves egyetemi hallgató, művészettörténész lesz. Kicsit ideges természetű, szereti ha férje babusgatja, s ha a fiú valahova el akar menni este — egy parányit házsártos is. Két éve asszony, a férj fiatal épí­tészmérnök. Egyetemi szerelem volt. Aranyos kétéves kisfiúk van, ma láttam a fényképeket. A férj — Valentyin — jó bará­tom. A szívvel, a lélekkel nincs is semmi baj. Csak a nyelvtu­dással. Szása az örökmozgó, ő szer­vez mindent: röplabda mérkő­zést, kártyapartii kirándulást, baráti összejövetelt... és így tovább. A társaság mindenkori lelke. Fáradhatatlan a táncban, a játékban, a jókedélyben és a beszédben. Ügy udvarol fele­ségének. Tamarának, mintha éppen most ismerkedtek volna meg. A röpladaesapatban ő ját­szik a legnagyobb szívvel és a legrosszabbul. De hát ő a szer­vező ... Irina — Moszkvából jött Gag- rába. A kislány huszonegy éves és nagyon szép. Ezt tudja is. Szépségét méltósággal viseli, en­nek mintegy jelképe a kis ke­rek tükör, amit mindig magá­nál hord és minduntalan hasz­nál. Hosszan babrál az arcán, azután a haját igazítja. El­mondom néki: Pesten — szép nyári időben — a nők nem használnak rúzst a fürdőhelye­ken, az arc természetes szép­sége így jobban érvényesül. A vacsoránál már síma arccal je­lenik meg. — Tényleg szép kis­lány — és jó ízlése van Szer gejnék. (Ugyanis Szergejnel hívják a nagy ,,ö”-t.) Natasa — tizenkilenc éve? Mint egy baba, csak a szemei nevetnek igen huncutul. Tegnap éppen a harmadik udvarlójával láttam a tengerparton; az előző egy grúz fiú volt, aki igen sö­téten szemlélte az új helyzetet. Ki lesz a negyedik udvarló? A magam részéről sejtem, hiszen ha nem is tudok oroszul, sze­mem azért van. Igorról és Kimről még lesz szó. Ez a szűkebb társaságunk Remek gyerekek mind. „ (Folytatása következik.) Munkáslány Szabó István raohrSsönűvész Munkáslány című szobrát még ebben az évben felállítják a Gödöllői Ganz Árammérő park­jában. «— A képen: befejező munka a szobron. Meglopta sógorát — nyolc hónapra ítélték Visszaesőként elkövetett két­szeri lopás miatt nyolc hónapi börtönre ítélték Varga Antal 23 éves vaskúti lakost. Nevezett hamiskulccsal behatolt sógora lakásába, ahonnan 520 forintot, egy férfi inget és egy nyakken­dőt ellopott. Egy másik alkalom­mal az ablak törött résén be­nyúlva nyitotta ki az ablakot, sógorának a lakásába mászott és 420 forintot eleméit. Az ügyé­ben hozott ítélet még nem jog­erős. 4 _ w Az egerek is tüzet okozhatnak Varga Pál Kiskunfélegyháza* I. kér. 287 számú tanyájánál ke­nyérsütéshez fűtöttek a kemen­cében. A padlástérre kipattanó szikrától megégett a padláson levő kukorica és leégett a tető is. A kár 4620 forint, amely biz­tosítás révén megtérül. A vizsgálat megállapította* hogy a tűz okozói az egerek voltak, mert a régi épületet összefurkálták, a vályogból épült kéményt is és az egérlyukon pattant ki a szikra. A két gép­járműfecskendővel kivonuló tűzoltók beavatkozása sok érté­ket megmentett. (T. M.) VWWVAA/WVWWVWW Nap'ény-íűzhely Az új energiaforrásokról tar­tott nemzetközi értekezleten be­mutatták az ernyő formájú „napfény-tűzhelyet”. A kis bő­rönd alakúvá összecsukható fő­ző mindössze 3 kg súlyú, 22 perc alatt forral fel eny liter vizet és kitűnően lehet sütni- főzni rajta. pftOfi nepb A Magyar Szocialista Munkásnál*1 Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság elős szerkesztő. Weither Dániel Kiadja: 1 Petőfi Véne Laokiadő Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: '^eskeinét. Széchenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonközpont; 26-19 25-16. Belpoll’ikal rovat: ti-22. Szerkesztő bizottság: 10-38. SCtadőhlvatal! Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: • helyi oosta hivataloknál ős kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint Báos-Kiskun megyei Nyomda V; Kecskemét, a Telelőm 14-2». zi-4<

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents