Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-29 / 230. szám
I »Mal 19*1. Több mint hatszáz tanuló Kiskunfélegyházán a dolgozók iskolájában ÖTÖDIK ÉVÉBE lépett Kiskunfélegyházán a dolgozók álalános iskolája, s mint a Szánok mutatják, nemcsak á leg- íépszerűbb, de a leglátogatot- abb oktatási intézménye is a /árosnak. Bencze Sándor, az iskola új igazgatója tájékoztatott az évkezdet problémáiról és a széleskörű, sokoldalú oktatómunka kilátásairól. Ebben az évben 24 tanulócsoport alakult, s több inint 630 felnőtt dolgozó igyekszik az iskolában elsajátítani az általános műveltséghez annyira zükséges alapvető ismereteket. Nagy fejlődés ez, hiszen 1957- :>en, a kezdetnél mindössze két anulócsoportot tartottak számon, s a növendékek létszáma nem haladta meg a húszat. Mind többen látják be — álén" olta meg Bencze elvtárs, hogy a több tudás is „népgazdasági érték”, s talán a tanulás az egyik legáltalánosabb terület, ahol az egyéni érdek a közérdekkel találkozik. A TELJES KÉPHEZ! az iskola munkájának számszerű eredményei felidézéséhez az is hozzátartozik, hogy néhány problémát megemlítsünk. Az egyik legnagyobb nehézség az, hogy — bár a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a nagyüzemi gazdaságokban alkalmazott termelési módszerek egyenesen követelik a nagyobb tudást — az iskolában tanuló ipari munká sok és egyéb dolgozók arányához viszonyítva alacsony a mezőgazdasági foglalkozású hallgatók száma. Az sem jelent köny- nyítést, hogy az otthont adó iskolát nem lehetett mentesíteni eddig a váltakozó tanítás hátrányaitól. Az eddigi, jól bevált, korai tanfolyamkezdés helyett csak este 6-kor jutnak hozzá így az órák megkezdéséhez, amikorra a felnőtt hallgatók már meglehetősen fáradtak. Nem beszélve arról, milyen hátrányos helyzetet teremt az a körülmény, hogy foglalkozás után legtöbbször 11 óra tájban, tehát öreg este kerülnek haza. ÜGY TUDJUK — mondotta Bencze elvtárs —, hogy a párt és a tanács illetékes vezetői foglalkoznak ezeknek a nehézségeknek megoldásával, s mindent elkövetnek, hogy a lehetőségekhez képest előnyösebb helyzetet teremtsenek a nagy szorgalommal, napi munkájuk mellett tanuló felnőttek számára. Végezetül megjegyezte Bencze Sándor, hogy bár a pótbedratkozások lezajlottak, akinek kedve van, még mindig alkalmat találhat, hogy tudását gyarapítsa. Főleg a tanyai körzetek lakóit várják szeretettel a mindenki számára nyitva álló dolgozók általános iskolájában. á B. L. JMre is Kecskeméten rendezik az országos ifjúsági siavalcversenyt Megyénk egyik legnépesebb iparitanuló-iskolája az MTI! 607-es számú Kecskeméti Gáspár András Intézete. Az igazgatóság a növendékek bevonásával Igen érdekes tervet készített a kulturális élet fejlesztésére. A sok szép elgondolás közül néhánnyal megismertetjük lapunk olvasóit. Folytatja rendszeres munkásságát az őszi és téli idényben is a közkedveltté vált bábjátszó kör. Az iskola növendékei gyümölcsöző kapcsolatokat építettek ki máris a kecskeméti városi művelődési otthonnal. Nagy létszámú ifjúsági énekkar kezdi meg rövidesen tevékenységét, s a kórus a művelődési otthon és az iparitanuló-intézet közös énekkaraként szerepel. A KISZ Központi Vezetősége és a Munkaügyi Minisztérium nagyra értékeli a Gáspár András Iparitanuié-lntézetben folyó sokoldalú művelődési munkát, s már most értesítette az igazgatóságot, hogy 1962-ben is Kecskeméten rendezi meg az ipari tanulók országos szavalóversenyét. A növendékek részt vesznek a várost szépítő társadalmi építő munkában is. Jelentős mértékben segítik az úttörőház felújítási munkálatait és közreműködnek az Üj Tavasz Termelőszövetkezet művelődési termének építésénél is. cA kecikentéli liang^aerimijéüad elé Ha végignézzük a kecskeméti filharmónia hangversenysorozat idei programját, az első pillanatra feltűnik, hogy a tavalyinál érdekesebb, változatosabb, gazdagabb műsort lesz alkalmunk végighallgatni. Biztosíték erre nézve a közreműködő művészgárda, valamint a művek helyes megválogatása. A klasszikusoktól a mai magyar szerzőkig a zeneművek változatos sorával Ismerkedhetnek meg a sorozat rendszeres látogatói. Kiemelkedni a mesterművek sorából is Beethoven IX. nimfóniájának tervbe vett előadása. hisaan e hatalmas alkotás a zeneirodalom egyik nagyszerű csúcsát jelentő remekmű. A zened világ az idén ünnepli Bartók Béla születésének 80. évfordulóját. A hangversenysorozat több Bartók mű előadásával veszi ki a részét az ünneplésből, olyan művekkel, melyek sikerre számíthatnak a közönség eddig idegenkedő rétegedben is. Reméljük, a hangversenysorozat megnyitja az utat Bartók zenéje számára a kecskeméti közönség szívéhez, hiszen a nagy magyar zeneszerző ebben a városban már egyszer »rokonérző közönségre talált«. Hasonlóképpen ünnepi alkalomnak számíthat Feren- csik János kétszeres Kos- suth-díjas karmester szereplése. Nemcsak hazánkban tartják a legkiválóbb dirigensnek, hanem külföldön is. örömmel kell említenünk azt is. hogy ismét találkozhatunk a hangversenysorozat keretében Vásárhelyi Zoltánnal, akit mint Kecskemét szülöttét sósán ismernek a megyeszékhelyen. Mint ismeretes, a legkiválóbb énekkari dirigensek közé tartozik, s a Zeneművészeti Főiskola énekkara, melyet vezényelni fog, az 6 keze alatt fejlődött két év alatt valóban ma’as művészi igényeket kielégítő egyet- tessé. Nem hiányozhat természetesen a sorból a mindenkor népszerű, nagy közönséget vonzó operaest sem (az idén Gyurkovics Márta közreműködésével). Üjdomságot jelent a zenekart sorozat mellett megrendezésre kerülő I i két tamaraxenesomat is. Ezen a kecskeméti közönség előtt már ismert Weiner vonósnégyes és a Budapesti Fúvósötös mellett olyan zened »csemegékhez« is juthatnak a hallgatók, mint Szendrey Karper László, az országosan ismert gitárművész hangversenye, vagy a 12 éves kis Perényi Miklós önálló gordonkaestje. A tavalyi szezonban is nagy sikert aratott kecskeméti zenetanárok hangversenye teszi teljessé a sort Meggyőződésünk, hogy Kecskemét zenekedvelő közönségének olyan élményekben lesz rész» a most kezdődő hangversenysorozat előadásain, mely ismét egy lépéssel közelebb visz bennünket a célhoz, hogy a zene a megyeszékhelyen is valóban mindenkié legyen. Kőrber Tivadar A mi édesanyánk Szovjet film A mi édesanyánk főszereplője Jevdokija. Egyszerű szovjet asz- szony, aki élete során semmi nagyot, jelentősei nem vitt véghez, és mégis valami óriásit, gyönyörűt tett: felnevelt öt gyermeket, akik közül egyik sem volt az övé. Ha már nem hordozhatott szíve alatt magzatot, szívének finoman árnyalt, megkapó alakítás. _ Nagyon rokonszenves, kit' >no színészt ismerünk meg a férjét megformáló Nyikolaj Lebegyev személyében, aki maradéktalanul kelti életre az íré megalkotta figurát. A film megtekintése után még sokáig szeretettel gonA film egyik megkapó jelenete. Az anya, aki öt gyermeket nevelt fel: Ljudmilla Hityajeva. minden melegét, szeretetét az öt kis árvára pazarolta. Édesanyjuk volt a szó legszebb, legigazibb értelmében. Ennyi a történet magva. A filmben különböző jellemek bontakoznak ki, emberi érzések ütköznek össze, örömök és tragédiák váltják egymást, emberek születnek és halnak meg. Amikor felgyullad a villany és felemelkedünk helyünkről, érezzük, hogy gazdagabbak lettünk. Mert olyan jó tudni, hogy vannak ilyen emberek, hogy egymás szeretete, megbecsülése milyen nagy dolog. Nem lehet véletlen, hogy ennek a filmnek, amelynek az anyaság a témája, elsősorban nők az alkotói. Vera Panova írta, Tatjána Lioznova rendezte, és a főszerepet pedig a már több filmből ismert, kitűnő szovjet művésznő, Ljudmilla Hityajeva játssza. Jevdokijája sokszínű, dőlünk vissza Jevdokijára és Jevdokinra, a két kiváló színész kitűnő alakítására. A szép felvételek Matrov és Katajev operatőrök munkáját dicsérik, a zenét Afanaszjve szerezte. * m m *V¥>¥>iWiAW Képi zenekar játszik esténként a Kisberetvásinn Kecskeméter, a vendéglátó vállalat a jövő hónap elején megszünteti a Munkácsy utcai —» botrányai miatt nem éppen jóhírű — Bugaci csárdát. Ugyanakkor, október 2-től kezdve, meghosszabbítja a Nagykőrösi utcai Kisberetvás nyitvatartási idejét, s a kisvendéglő üzemelését éjfélig engedélyezi. A szórakozó helyen — a vendégek kívánságának megfelelően — Rács Kálmán népi zenekara játszik. CiRANID hotel 'XuncycíeicL 17. SZABAD LEVEGŐN A pince falai forrósodnak. Vastagok és erősek: a bombáktól védtek. De a tűztől nem védhetnek. Lassan veszik magukbba az összeomlott és parázsló emeletek iszonyatos forróságát, lassan emelkedik a hőmérséklet, mint a belázasodó gyermek homloka, forróbbak a falak és mindig keserűbb a füst. És az anyák nem tudhatják: itt maradhat-e életben az ember inkább gyermekestül, vagy ha kirohan a géppuskák és aknák zajától vemhes téli nap szabad ege alá? És szorongatják a bőröndöket, pakolnak beléjük gyorsan, elfúló lélegzettel. Van, aki fentha- gyott holmiját siratja, — de belátja, hogy a lépcsőházban élő embernek nincs keresnivalója. — Segítsen már, Lili az istenért — mondja egy szőke asz- szony és a kék melegítő alatt, amelybe sebtében bújt bele, szinte hallhatóan ver a szíve. Segítsen, hiszen innen mindjárt menni kell... Itt veszünk különben. .. Adja ide azt a- •. — Adja ide a bőröndöt és re magyarázón — formed rá a 1#** nőre most egy férfihang. A szőke, mindig puha löttyedt Daróczi Dezső. Mind a két keze tele holmival. Bőrtárcák, órák, vastag borítékok. — Na, gyerünk, gyerünk — és már löki is félre a Lilinek nevezett nőt, szórja ki a bőröndből a gyerekhoimit, a kis mackóruhát, szappant, tömi tele a maga holmijával.— Értsék meg, ez most fontosabb, a kezemben nem vihetem! — Tegye le! — szólal meg a bőröndért kapkodó férfi mögött egy nyugodt hang. A hang gazdája szürke overallt visel, a fején légósisak. És a kezében egy jókora vasrúd, „peiszemek” nevezik szaknyelven a gyárakban. Vasrúd — ez sok a szőkebajuszos idegeinek. Nála véletlenül csak kétezer font-sterling van és egy csomó aranyrúd. vísSSftt minden moccanatlanul hallgat És most egyszerre két, minden eddiginél iszonyatosabb, üvöltő robbanás ressíketteti meg a levegőt a Belváros fölött Azután távolabbról még kettő. Ez mi volt? — kérdezi valaki odalent A hidak — néz fel a légvédelmi tüzérek őrmestere. És a pincében meghúzódó, a forrósodó falak alatt gubbasztó embereken átszáll valami sí- rós. fázós, rettenetes szomorúság. Még háború van — de már csak percekig, legalábbis a Belváros számára. Ezek már az utolsó géppuskasorozatok, a „ra- tatata” utolsó hangversenyei a házfalakon, ezek a fortisszímók már a finálé partitúrájához tartoznak. Azután békebeli csend lesz De nem igaz, mert ilyen élettelen, süket csend a békében lehetetlen. Az élet: mozgás. Most Négy ember áll a Hotel Hungária személyzeti kijárójánál. Béla bácsi karjára támaszkodva a íeketehajú, láztól cserepes ajkú Zsuzsa. És Mária Péterrel. Kormosak, piszkosak és éhesek. Most már nincs, amit félteniük kellene odalent — vannak anyák, akik ezt a néhány órát még odalent akarják átvészelni, néhány család átóvakodott a Vigadó épületébe. Most merre? A sarkon egyenruhás emberek állnak — Péter arrafelé indul, Béla bácsi is arrafelé indul, karjára támaszkodva Zsuzsa visszahökken. — Mi van, Zsuzsa? — néz rá Péter és megérti a visszahő- kölést Zsuzsa még minden egyenruhában a halált látja. Nyugodtan mehetünk, kedves — teszi kezét a lány vállára Béla bácsi is. Hát elindulnak. De az egyik katona odakiabál, apró, zömök kis prémsapkás katona ez, arr.olvan jó kiskun arca van, pedig hát inkább tatár lehet — gyerünk, gyerünk a fal mellé! Ezt a kiáltást nem értik. De az intést igen. Hát odahúzódnak. Akna vijjog a levegőben. De nem a térre csap. Hát óvakodnak tovább a fal mellett. A sarokról még utoljára visz- szanéznek. A Vigadó mellől világosan látni, mint rajzolódik az ég szürke vásznára vörössel és feketével, mint valami régen meghalt középkori barát iniciáléja, a félig rommá vált szállodaépület falainak égő, bíborvörös váza. Csendesen izzik, olyan fény lengi körül, mint a mikulás-kirakatot, amelyekben krampuszok ijesztgetik sztaniol- lal bevont puttonyok közül a gyerekeket. Négy emelet válik parázzsá ott. És a négy emelettel az ál-lord Hampton emléke, meg az igazi lordoké — a „csak egy nap a világé” — amely immár egy nap sem. A Vörösmarty téren idegenül kopog a léptük. Először az utcán napok óta. Hullák. És döglött lovak leszakadt villanyvezetékek. Törött üveg. És a Gerbaud-ból váratlanul kilép egy csatakos. fáradt, vány- nyadt katonaló és embert látva, panaszosan felnyerít. A téren csak Vörösmarty szobra ép. Rendületlenül. Mögötte háttérnek égő házak. Es mégis, mintha friss levegő szállna valahonnan. mintha rossz álom lidérce röppent volna el a melléről. Soós Péter szomj osan szívja tele a tüdejét a kormos füstös pesti levező vei... (VÉGEI t
