Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-29 / 230. szám

tin. «September ti, pétttdr ***“ Gondoskodnak a téli takarmányról A Kiskunhalasi Állami Gazdaság tajói üzemegységében már most gondoskodnak az állatok téli táplálékáról. Szeptember kö­zepéig 10 ezer mázsa zöld takarmányt silóztak. Az. üzemegység­nek az a terve, hogy év végéig összesen 20 ezer mázsa silót biz­tosítanak az állandóan fejlődő állatállomány részére. Tóth Ferenc és az almafák. Elegendő szaporítóanyag a szőlőtelepítésekhez A termelő- és szakszövetke­zetek szőlőiben mintegy száz szelektáló brigád végzi a to­vábbszaporításra alkalmas, azo­nos fajtájú tőkék megjelölését. A becslések szerint mint­egy 50 millió tőke lesz al­kalmas szaporító anyag gyűjtésére, amelyekről az Idén több mint 40 millió vesszőt szednek. Ugyanakkor az állami gazda­ságokban — amelyekben már a korábbi években megkezdték a szelektálást — 20 millió vesz- szőt adnak a tőkék. A szakemberek véleménye szerint as elkövetkező évek nagy­arányú telepítéséhez elegen­dő szaporító anyag áll a szövetkezeti és állami gaz­daságok rendelkezésére. A sima vessző felhasználásán kívül megteremtették a lehető­ségét annak is, hogy mind több helyütt előgyökereztetve kerül­jenek az egyes fajták telepí­tésre. A termelő- és szakszövetke­zetekben összesen 600 hol­don létesítettek gyökérezte- tő iskolát, ahonnan évente 24 millió gyö­keres vessző kerül ki. A mosta­ni őszi telepítéseknél is több mint ötmillió előgyökereztetett szőlőt ültetnek ki a nagyüzemi táblákra. Szarvtalanítás - vegyszerrel A nagyüzemi szarvasmarha­tenyésztésben mindinkább tért hódít a szabadtartásos rend­szer. Ennél az állatok nem zárt istállóban, hanem a számukra kijelölt szálláson, vagy karám­ban, szabadon vannak. Az így tartott szarvasmarhá­kat szarvtalanítják, hogy egy­mást meg ne sebezzék. Ezt a munkát eddig az e célra rend­szeresített fogóval végezték, a szarvat egyszerűen kihúzták Fele. 4 E „műtétet” azonban megsíny­lették az illatok, ezért me­gyénkben több helyütt új mód­szerrel hajtják végre a szarv- talanítást. A borjak szarvkép­ződési helyét tömény salétrom­savval beecsetelik, s így nem nő ki a szarvuk. Elsőnek a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet, majd a Duna-Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet te­henészetében próbálták ki az új módszert, amely — eredmé­nyessége mellett — nem okoz fájdalmat az állatoknak. Nagyobb gondot a gépek irányítására Termelőszövetkezeti tapasztalatok A mezőgazdaságban Is egyre jobban háttérbe szorul az em­beri erő; a fizikailag igen nagy megerőltetést igénybe vevő munkákat, mint például az ara­tást, szántást, vetést nagyrészt gépek végzik. Szinte az emléke is fárasztó ar.nak, hogy még a közelmúltban is e munkákat ál­talában kézi erővel végeztük. Számoljunk csak. A középkö- tött területeken egy hold foga- tos szántása 13 órát vett igény­be, s a szántó ember ez idő alatt mintegy 18 kilométert gyalogolt. Ma egy ember ha­sonló idő alatt 5—6 katasztrá- lis holdat szánt meg minden gyalogolás nélkül — géppel. Községünk, Sükösd termelő­szövetkezeti gazdái is látják, hogy a gép az ő boldogulásukat szolgálja. Ennek felismerését bizonyítja az is, hogy a Vörös Zászló Tsz például öt, az Arany­kalász pedig három traktort és egyéb munkagépeket vásárolt eddig. Az Űj Élet és a Kossuth Tsz is beadta igényét traktor vásárlására. A gépek kihasználása, a trak­torosok munkája dicséretet ér­demel. Községünk határában az aratást 98 százalékban, a tarló­hántást teljes egészében géppel végeztük. A nyári mélyszántást 1300, a vetőszántást 900 holdon, a vetést a tervbe vett terület ötödrészén végezte el az el­múlt hét végéig valamennyi termelőszövetkezet a saját, il­letve a Bajai Gépállomás gé­peivel, Persze fordulnak elő hibák is. A szövetkezeti, vezetők csak a kézi erővel dolgozó munka­csapatoknál, csoportoknál tar­tózkodnak hosszabb ideig, illet­ve egész nap is; az elnök, az agronómus, a brigádvezető gyakran egy-egy helyen egy időben is. Ugyanakkor a szán­tás-vetésnél, amelyek a jelenle­gi munkák zömét képezik, és ahol gépek vannak, nincs irá­nyító. Fontos volna pedig, ha külö­nösen a szakvezetés nagyobb gondot fordítana a talajelőké­szítés ellenőrzésére, mivel a Szá­razság igen nagy tapasztalatot követel e munka jó minőségű végzéséhez. A gépek helytelen irányítása következtében elveszett idő nem1 pótolható többé. Nem mindegy, hogy a talajon az eke után a gyűrűshenger, vagy a tárcsa kö­vetkezik-e, és az sem, hogy mi­lyen magágyat készítünk gé­peinkkel. A gépek jól átgondolt irányi­ba még kedvezőtlen körűimé­nek között is meggyorsítja a nlaj előkészítést és a vetés mun­káit, és érvényre juttatja azt a égi igazságot, hogy: ősszel pór­ja vessünk! Bokor Sándor gépállomási brigádvezető Ezer fajtiszta kos Megyénk juhászataiban A juhállomány növelése vé­dett a tavalyinál háromszor iöbb, összesen 1800 fajtiszta apaállatot irányítottak a ter­melőszövetkezetek, állami gaz daságok juhászataiba a szalk- szentmártoni állami kostelep­ről. Megyénk juh tény észt 5 gaz­daságaiba mintegy ezer kerüli belőlük. Az állományok felfrissítésére 02 idén 105, egyenként tíz kill gyapjút adó szovjet és francia apaállatokat kaptak a nagy­üzemi gazdaságok. Ezektől mes­terséges eljárással több mini ezer anyát termékenyítenek meg, az utódokat pedig ellen­őrzés alatt tartják majd. tértjén veszi szem ügyre a cefre levét A Bert­rand vizsgálathoz vegy­szereket vesz elő, s úgy kísérletezik akár egy vegyész. A minta megfelelő, kezdődhet a főzés. A finomító üs­tökben már „beforrt” a szesz, s az ellenőrző cső üvegbúrája alatt már buzog a pálinka. Egy mozdulat, s az elő- párlat-gyűjtőből a kö- zéppárlat-gyűjtőbe fo­lyik az 50—52 fokos fehér szilvapálinka, tzakfadds és a szórqalóm eredményt: Kártevéstől mentes, szép termés a tassi Rákóczi Tsz gyümölcsösében be, hogy résztveszünk e szilva- fajta termesztésének versenyé­ben, amelyet a Kertészeti Ku­tatóintézet hirdetett meg. Re­méljük, termésünkkel a nyer­tesek között leszünk... A besz­tercei aszalószilva egyébként az országban már eléggé kivesző­ben van, pedig nagyon alkal­mas a továbbszaporításra. A Verseny is termesztésének a fel­lendítését célozza. A cseresznye és a meggy idé­nye már lezárult, mégis meg­kérdezzük: „Volt-e sok nyűves gyümölcs az idén?” — Mi a növényvédő állomás irányításával izolátorokban fi­gyeltük a cseresznyelégy raj­zását, s Pemittél idejében vé­dekeztünk a kártevő ellen — mondja a munkacsapatvezető. — Így sikerült elérnünk, hogy nem volt kukacos cseresznyénk. Ezelőtt két évvel a takácsatka is fellépett gyümölcsösünkben, de az idén Sool-os permetezés­sel sikerült elhárítanunk kár­tételét — Hol Ismerkedett meg Ilyen alaposan a védekezés módsze­reivel? — Rendkívül sok szakköny­vet olvasok. Emellett a gyakor­lat tanított meg igazán a szak­szerű növényvédelemre. A gyü­mölcsösben egyébként meteoro­lógiai műszereket is „alkalma­zunk” az időjárás változásainak megfigyelésére. Végül arról tájékoztat ben­nünket Tóth Ferenc, hogy a szövetkezetben további telepí­téseket vettek tervbe, mivel itt a talaj-, s a környezeti felté­telek jók a gyümölcsös féjlesz- tésére. A Rákóczi vezetősége azt is tervezi, hogy bővizű ku­tat furat a gyümölcsösben a fák öntözése céljából. Szűcs József *t*M*»w Fellapoz egy füzetet, amely részletesen tartalmazza, hogy az elmúlt években hányszor per­meteztek, s milyen eredmény­nyel. Két éve például az elké­sett védekezéssel 15 százalékos kártételt tapasztaltak. A gyümölcsös szép, tiszta, teljesen gyommentes, — a ko­ronaalakító metszések és egyéb munkák Tóth Ferencnek és munkatársainak a szaktudását, szorga'mát dicsérik. — Az idén hányszor perme­teztek? — Eddig összecsen 15-ször a növényvédő állomás gépjeivel. A levéltetvek ellen magasnyo­A Kunszentmiklóst Tassal összekötő műúthoz közel talál­ható a tassi Rákóczi Termelő­szövetkezet jól kezelt, szép gyümölcsöse. Már messziről le­het látni a gazdag termést adó terebélyes almaíákat. Tóth Ferenc, a gyümölcster­mesztő munkacsapat vezetője fogad bennünket, s bevezető­ben elmondja, hogy ezt a gyü­mölcsöst 1947-ben telepítették. Az azóta eltelt idő alatt sok munka, nagy szakértelem árán * varázsolták” ilyen széppé, ter­mővé a fákat Most azonban baj, hogy nincs eső, s bizony, á szárazság miatt hull a gyü­másű hál! géppel vadászó per­metezést is végeztünk. Ennek meg is látszik az ered­ménye, mert az almákon sem molyrágást, 6em pajzstetű-szí- vást nem észleltünk. — A gyümölcsösben egyál­talán nem fordult elő a pajzs- tetű? — Nagyon ritkám Akkor is csak azért, mert a szomszéd szórványgyümölcsösökben senki sem védekezik. Ez a nagyüzemi gyümölcstermesztést rendkívüli módon megnehezíti. Az almástól egy kicsit to- vábbmenve, a szilvafákat szem­léljük meg. Besztercei aszaló szilvát termesztenek a gyü­mölcsösben. — Nemrégiben jelentettük mölcs: a jomathám, a tfetfldng, s a többi almafajta. A gyümölcsösben sétálva al­mamoly figyelő ketrecet, s minden almafán molyfogó övét is látunk. — Ezek az eszközök mennyi­ben segítenek a védekezésben? —- kédezzük. —- Az övék alá húzódó moly­hernyók és bábok könnyen megsemmisíthetők, míg a ket­recben lezajló rajzást figyelve, i védekezést mindig idejében tudjuk megkezdeni — tájékoz­tat a munkacsapatvezető. — Ez nagyon fontos, hiszen közel két évtizedes pályafutásom alatt sokszor tapasztaltam, hogy az elkésett védekezés nem so­kat ér. > «I Űj város épül a Szovjetunióban A legutóbbi húsz esztendőben a Szovjetunió térképén több mint 500 új város jelent meg. Nemrég megkezdték egy új város, Nyizsnyekamszk építését. Itt 250 000 munkás és alkalma­zott talál majd új otthonra csa­ládjával együtt. Nyizsnyekamszk a Káma folyó völgyében a? újonnan feltárt nagy ásvány­olaj lelőhely közelében épüi­Ezemyl nap gyakor­lata van meg Kiss Ho­nának, aki 1945 óta végzi ezt a munkát, ellenőrzi az erjesztést, a finomítást, a pálin­ka minőségét és szesz­fokát. Elégedett is len­ne, ha nem hiányozna egyre jobban az iskola. Szeretett tanulni, de öt testvérét és szüleit kel­lett segítenie, s ezért! már 16 éves korában; dolgozni ment. Azóta; 26 év telt el, s most! jutott el addig, hogy í ismét tanuljon, s meg- í értse azokat a kísérle- ! teket, amelyeket gya- \ korlatból, rutinból már / el tud készíteni. S ... , Gémes Gábor v kű efcilgyökből és hld- roxil csoportból áll... Nehéz — sóhajtott fel — nem értem. — Ilonka! — hang­zott a főzőmester kiál­tása az udvaron^ — Mintát kérünk... Kiss liana, a Kecs­keméti Szeszfőzde er­jesztő és finomító mes­tere nem sokat tépelő- dik. A 27-es erjesztő­tartályból mintát vesz, s elkészíti a vizsgála­tokat. Cukorfokot mér, majd a reflaktómé­Mlnt mesebeli bo­szorkánykonyha olyan a szeszfőzde. A falak mellett rotyogó üstök, s belőlük szerteágazó vörösrézcsövek kanya­rognak a magas bolt­raj tás os épület geren­dái között. Itt-ott gőz sistereg, víz buzog, s a rsövek torkából lassan csurog a tartályokba a szesz. Az ajtó mellett így asztalra támaszkod­na középkorú nő for­gatja a VIII. általános skoia kómiakönyvét. Magában fennhangon smétli: — A borszesz képle- * Ci H5 — OH. A mo­ekulája az egy vegy- írtékű Cj Hs összérté­JthinkásJiéikSzna&ók Finomító mester

Next

/
Thumbnails
Contents