Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-15 / 218. szám
fl „fekete-csatorna” duzzasztói C5 „Eltűni a fekete csatornádban ..." — szokták mondani, ha valaki engedély nélkül vágott állatot és húsát titokban — 'legtöbbször busás haszonnal — jértékesíteitte. E képletes fogalmazás tartalmára napjainkban (sajnos többször találunk gyakorlati példát! A tanácsok szabálysértési hatóságai és a bűnüldöző szervek •ebben az évben igen sok eljárást indítottak feketevágásértés Ihúsüzérkedés miatt. Az elkövetők közül többen súlyos bírságot fizettek. Török Ferencné .bomokmégyi lakost például 2100 forint pénzbüntetéssel sújtották, mert borjúját engedély nélkül vágta le. Egy másik községben •— ugyancsak borjúvágás miatt — ezer forintot róttak ki a szabálysértőre. A feketevágások — amellett hogy a közellátást is veszélyeztetik — hátráltatják az állatállomány számszerű gyarapodását. Mint az Élelmezésügyi Minisztérium Felvásárlási Ki- rendeltsége megállapította, 1961 második negyedévében sok száz szarvasmarhát vágtak le megyénkben engedély nélkül. Egy, a kecskeméti járásra vorn atkozó számadattal folytatnánk: ebben az évben a MÉH felvásárló szervei ezen a területen majdnem 13 ezer darab állati nyersbőrt gyűjtöttek ösz- sze. Legnagyobb részük Izsák, Szabadszállás és Tiszakécske környékéről való. Bár van köztük nyúl-, sertés- és özbőr is fezeket az állatokat engedély nélkül lehet levágni), a felvásárolt mennyiségben nem ritka a borjú- és marhabőr sem. Nincs ugyan pontos kimutatásunk, hogy rnénnyi azoknak a száma, akik engedély nélkül levágott állataik — a borjú és a szarvasmarha bőrét ilyen módon értékesítették; de annyi bizonyos: sokan kihasználták ezt az alkalmat, hiszen a MÉH vágási engedély nélkül átveszi a borjúbőrt. S ha már erről van szó, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni; a „maszek” szűcsmesterek vajon hány borjú- és szarvasmarhabőrt vettek és vesznek át titokban az engedéllyel nem rendelkező állatvágóktól?! A közellátás javulása és a szarvasmarha-állomány növelése fontos társadalmi érdek. E két eél megvalósulását azonban a fent említett Török Ferencné és társai kerékkötőként hátráltatják. Csak önös érdekeikre vannak figyelemmel, a közösség céljaival mit sem törődnek! Leleplezésükkel és bűnös tevékenységük megelőzésével közös érdekeinket szolgáljuk. Kohl Antal 1961. szeptember IS. péntek A MAC/AR. SZOCIALISTA MUNKÁS PA tt.T 0 ÁCS - KIS K..UN MECYEI LAPJA i* , JL i „ Előzzük meg a baleseteket fér meló szövetkezeteinkben — Ejnye, Bodri: Eltörted anyu szép vázáját. PETŐFI NE PB A Magyar Szocialista Munkáspört Báes-Kiakun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő; Weither Dánle! Kladjai • Petőfi Népe Lapkladő Vállalati Felelős kiadó: Mezei István, Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonkőzpontt 26-19, 25-1«. Belpolitikai rovat: tl-22. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 11-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. JE!ő fizetési díj 1 nőnapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda Vi Kecskemét, =* * * Telefon; 15-29, 21-49 Ä földművelésügyi miniszter 22/1960. számú rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemi balesetelhárításáról intézkedik. Megjelenése óta több mint egy év telt el és ma már mérhető a rendelkeziés végrehajtásának eredménye is. Megállapítható, hogy tsz-eink még mindig nem eléggé érzik fontosságát, idegenkednek a balesetelhárítási, és munkavédelmi feladatok végzésétől. Pedig a rendelkezés követelményeinek nagy részét valamennyi termelőszövetkezet anyagi áldozatok vállalása nélkül is végre tudja hajiam. Ä biztonsági szemlebiaoftságok kijelölése, a biztonságtechnikai szemlék megtartása, a baleseti veszélynek kitett munkahelyeken dolgozó tsz-gazdák baleset- elhárítási oktatása nem kerül pénzbe. Csak a szövetkezetek vezetőinek nagyobb felelősségérzetére Van ebhez szükség. Ebben az évben idáig sok üzemi baleset fordult elő. Sajnos, több közöttük a halálos kimenetelű. A balesetek okait kutató vizsgálat megállapította: nagyrészt az oktatás hiánya eredményezte a szerencsétlenségek elszaporodását. Nem érzik kellően a termelőszövetkezeti vezetők, de a tanácsi szakigazgatási szervek sem azt a felelősséget, amely gazdasági életünk megváltozásával rájuk hárul. A balesetek elkerülése érdekében tehát mozgósítani kell valamennyi termelőszövetkezeti gazdát, de körültekintőbb, felelősségteljesebb munkára kell serkenteni a tanácsok mezőgazdasági osztályait is. Hatósági jogkörükben kötelesek a munkavédelem és a balesetelhárítási tennivalók szervezésében részt venni. A legfontosabb feladat a megelőzés, megKecskeméti !akos — Kiskunhalasról BÁRMERRE IS JÁR az ember az országban, mindenütt szembetűnő a fejlődés. Kiskunhalason is. Nem fűz közelebbi kapcsolat ehhez a városhoz, mégis szeretem. Sokat járok itt és látom, hogy a város lakossága, vezetőivel együtt, nagy munkát végzett. Kiskunhalas a virágok városa. Vásárcsarnoka egyedüli a megyében, felépült a gépjavító korszerű üzemrésze, a strand, neonvilágítás van stb. Néhány apró, a sok szépet csorbító dologra szeretném azonban a halasiak figyelmét felhívni. AZ UTCANEVEKET hirdető táblákból sok helyen kettő is van. Az egyik végtelenül rozsdás, a másik meg új. De csak úgy van a falra „feldobva”. Sok házszámtáblácskát ízléstelenül erősítettek fel. Hányavetin lóg a falon vagy a kapun. Az egyik előjelző táblán ez áll: „Felső- szentivány”. Nem messze tőle az útjelzőn pedig így olvasható: „Felsőszentiván”. Kár, hogy a halasiak sem szeretik használni az utcán elhelyezett szemétgyűjtőket. Elég sok a szemét az utcán. Bosszantó, ha valaki gépkocsin utazik Halasra, az állomás melletti átjárónál 10—15 percet kell várakoznia, míg felnyitják a sorompót. EZEKET A PONTOKAT csak úgy sebtében írtam Halason. Bizonyára több észrevételt is tehetnék, ha ez lenne a célom. Nem nagy dolgok ezek, de.., No, de majd a halasiak körülnéznek és bizonyára észreveszik. Ha pedig nálunk járnak Kecskeméten, ők mondják el a véleményüket. Nem titkolom, nálunk is van miben megbotlani. .. Fazekas Jenő Kecskemét, Horváth D. u. óvni a termelőszövetkezetek tagjait a balesetektől! Társadalmunk az elszenvedett súlyos szerencsétlenségek és különösen a halálos balesetek bekövetkezése után csak részben tud segítséget nyújtani a szerencsétlenséget szenvedő tsz-gazdának, illetve családjának, mert egészségét, életét nem pótolhatja. A gépesítés korszakában különösen fontos a balesetelhárítás. Tsz-eink gépesítése arányban kell álljon a biztonságosabb munkafolyamatokra való törekvéssel, a balesetmegelőzéssel. Legalább ilyen fontos ez a szövetkezetek mellék- és segédüzemeiben is. Nem véletlen, hogy a rendelet a balesetveszélyesebb munkahelyeken dolgozók oktatását és a nagyobb mezőgazda- sági munkák alatti biztonsági szemlét tűzi fő feladatul. Mindezekből következik, hogy fnär most, az őszi mezőgazdasági munkák végzése közben, a tanács mezőgazdasági osztályainak segítségével valamennyi tsz-ben el kell érni, hogy a munkavédelem és a balesetek megelőzése minden tsz-gazda szívügyévé váljék. Társadalmunk maximálisan igyekszik biztosítani a munka- védelem és a balesetelhárítás feltételeit. A lehetőség adva van, legfőbb ideje tehát, hogy a földművelésügyi miniszternek e témakörben kibocsátott rendeletét maradéktalanul végrehajtsuk, ■ és végrehajtassuk. így a következő gazdasági évben egyre kevesebb jajszó hangzik majd el gondatlanságból, elővigyázatlanságból keletkezett szerencsétlenség miatt Dr. Nagy László megyei főügyészségi ügyész ÜL munlscüáő betartásáról Hogyan kell díjazni a munkaközi szünetet a gépállomásokon A VIZSGÁLATOK tapasztalatai szerint némely vállalatok/ nem megfelelően értelmezik a munkaidőt szabályozó törvényes rendelkezéseket. KüiönöKirándulás cséplés után S árguld rétek, és kiszáradt 'ugartáblák. között döcög vonatunk Lakitelek felé. Állok az ablaknál, a múló nyarat nézem, a levegőben érzem az ősz illatát. Távolabb tőlem idősebb parasztasszonyok ülnek, egyikőjük beszél: — Kirándulni megyünk a kislányommal — mondja az egyik. — Tudja, már ötéves, s még olyan kevés helyen járt, alig ült vonaton. Apukája már tavasszal megígérte neki, hogy ha nyáron jól viselkedik, őrzi a libákat, akkor cséplés után eljöhetünk a Tiszához ... mert nekem az úgy tetszik. És most kaptunk a szövetkezettől előleget, meg a munka is fogy otthon... el- kérezkedtünk. Hadd lásson, hadd halljon a kislányom, nekem úgy sem volt rá lehetőségem annakidején. Vonaton akkor ültem először, amikor férjemet elvitték katonának és én meglátogattam. De ez a mai világ már más. Néha olyanokat mond ez a pöttöm kölyök, hogy csak á,múlok rajta .., Mit tudtam én ekkora koromban... Liba- pásztor voltam egy nagygazdánál. De jobb ez így! Megszenvedtünk mi helyettük is... Jövőre már a,z én kislányom is iskolás lesz. Megígértük neki, hogy ha jól tanul, kisbiciklit kap. Szeretne karórát is, de azt csak akkor veszünk neki, ha már ért is hozzá ... K özben előkerül a kislány, az anyjához simul. Fehér masni libeg fejebúbján, zippzáras halász- nadrág van rajta, meg fehér blúz... mert hát ugye, így illik kiruccanni a Tiszához. Kérdezősködik: — Anyu! Hídon is megyünk majd? Ugye, nem szakad le alattunk? Jaj, ha nem bír meg! Ne félj Anyu, én se félek! Hajót is látunk ... meg csónakot is? Halászokat is? Vagy azokat nem? Soká érünk már oda? r £ s cseveg, cseveg, megállás nélkül. Az anyjának nincs ideje válaszolni, csak ennyit súg a mellette ülőnek: — Ügy szeretem! — majd zsebkendőt vesz elő és szemeiből szégyenlősen kitöröl egy kövér örömkönnyet... Tóth Gábor sen vonatkozik ez a munkaközi szünet szabályainak be nem tartósára, ami a törvényes munkaidő megrövidítéséhez vezet. ALTALANOS szabály szerint a munkaközi szünetet — a törvényben felsorolt esetektől eltekintve — nem lehet beszámítani a napi 8 órás munkaidőbe. Ezenkívül a munkaügyi miniszter adhat engedélyt olyan esetekben, ha a szünetnek a mun- kadőbe való beszámítása a munka folyamatosságát nem akadályozza. Ez esetben is azonban csak legfeljebb. 4 forintos órabért lehet a beszámított időre elszámolni. E SZABÁLYOKAT a gépállomásokon is megfelelően kell alkalmazni, figyelembe véve, hogy az ott foglalkoztatott műszaki, munkás és egyes kisegítő dolgozók munkaideje nem napi nyolc, hanem a termelési idényben napi 10, illetve 12 óra, a munkaközi szünet ideje pedig egy óra. A munkaközi szünet díjazására a gépállomásokon csak a gépállomás telephelyén vagy brigádtelepén gépjavítási, belső teljesítményi vagy egyéb munkát végző, állandó jelleggel alkalmazott traktorosok, kombájnvezetők, motorkezelők, mű- helymUnkások, brigádvezetők és brigádszerelők jogosultak, egységesen 4 forintos órabér alapul vételével. A személy- és lehergépkocsivezetők munkaközi szünete a munkaidőbe beszámít és részükre külön munkaközi szünet a gépállomásokon s?m számítható be. Rómaikori emlékeket keresnek a békaemberek a Balatonban Izgalmas kutatás kezdődött a Balatonon. A Magyar Hidrológiai Társaság vízalátti kutató- csoportja a világhírű Csanda— Molnár—Zalavári-féle egyetemes, elektronikus műszerrel rómaikori leleteket- akar felszínre hozni. Sok titkot rejt a régi rómaiak által épített levezető zsiliprendszer és Galerius császár balatoni erődítménye. Csanda Ferenc mérnök előkészíti a műszert. Egy leiét a sok közül. 'A víz alól felhozott regi tárgyakat vastagon belepte a kagyló. 00000000000000000000000ooooooooooooooooooo Az angol nők és az illatszer A francia illatszerészek társasága legnagyobb megdöbbenésre megállapította, hogy Angliában a férfiak többet költenek illatszerre, mint a nők. Angol statisztikai adatokból kiderül, hogy az angol férfiak évente 250 ezer fonttal költenek többet arevízre és illatszerekre, mint a hölgyek. A nemzetközi „par- főm-helyzetről” készült kimutatás szerint Franciaországban IS —40 év között a nők 90 százaléka használ rendszeresen illatszert, Amerikában az arány 83 százalék, de Angliában — mindössze 20 százalék. A francia illatszerészek erősen megfogadták, hogy „parfőm-tudatossá« teszik az angol nőket. Véleményük szerint a jelenlegi helyzet még mindig arra vezethető vissza, hogy az angol parlament 1770-ben törvényileg tiltotta a nőknek az 1 illatszer használatát. /
