Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-15 / 191. szám
1961. augusztus 15, kedd » oldal A betakarításról, a nrankaYédelemről, s az újításokról tárgyaltak a MED ŐSZ háromnapos tájértekezletén Befejeződött a MEDOSZ megyei bizottsága által szervezett háromnapos szb-titkári tájértekedet A három városban, Baján, Kecskeméten és Kiskunhalason tartott értekezleten mintegy 40 mezőgazdasági üzemi szb- titkár vett részt Elsősorban az aratás és esép- lés munkáját értékelték. Megállapították, hogy a tiszalöki és a csengeri járás felhívása nagy visszhangra talált megyénkben is, és minden remény megvan arra, hogy gépállomásaink augusztus 18-ra valamennyi termelőszövetkezetben befejezzék a cséplést Megtárgyalták a munkavédelem problémáit is. Az szb-titká- rok elmondták, hogy bár minden erőfeszítést megtettek az óvintézkedésekre, mégis emelkedett a mezőgazdasági balesetek száma. Ezeket főleg a dolgozók nemtörődömsége okozta, s különösen sok történt italozás következtében. A balesetek csökkentése érdekében még hathatósabb intézkedéseket határoztak meg. Az újításokkal Is foglalkoztak a táj értekezletem. Ebben a hónapban minden olyan üzemben, amelynek létszáma meghaladja a kétszáz főt, újítási megbeszélést tartanak. Ezután kerül majd sor a megyei újítási ankétra. Elhatározták azt is, hogy a mezőgazdasági üzemekben dolgozó 127 szocialista brigád vezetőinek részvételével ebben a hónapban megbeszélést tart a MEDOSZ megyei bizottsága, az országos elnökség szeptemberi ér- tekdetére pedig 13 szocialista brigád vezetőjét küldi megyénkbŐL M. L tlQzem a Kecskeméti Közúti üzemi Vállalat és a Kecskeméti Cipőgyár A címben említett üzem és vállalat vezetői arról értesítették szerkesztőségünket, hogy az 1961 első félévi jó munkájuk eredményeként elnyerték a büszke élüzem címet. Az élüzemavató ünnepségre a Közúti Üzemi Vállalatnál pénteken, a Cipőgyárban pedig szombaton kerül sor. Személyi hír A Kiskunhalasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén Reile Géza — tekintettel arra, hogy más beosztásba kerül — lemondott vb-tag- ságáról és vb-elnöki tisztéről. A Kiskunhalasi Városi Tanács VB a lemondást elfogadta, ugyanakkor a város vezetésében és fejlesztésében elért érdemeit jegyzőkönyvileg örökítette meg. c& (altiakban is a tanyai leletül éteken közkedveltek a mtszg. ák&wj titárak A Művelődésügyi Minisztériumban statisztikát állítottak ösz- sze a területi közművelődési A városi tanács meghívására Kecskemétre érkeztek a mártír Tóth Mihály hozzátartozói Nagyon kedves vendégeket köszönt ma Kecskemét lakossága. Tegnap este érkezett meg a Szovjetunióból a város szülöttének és hős mártírjának, Tóth Mihálynak a felesége, leánya, veje és két unokája, hogy búcsút vegyenek a 39 évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt és a közelmúltban felkutatott és a Szentháromság temetőben elhelyezett férjtől, édesapától. Megható és hősi történet Tóth Mihály egész életútja, s összeszorul az ember sdve annak hallatán, ahogyan a mártír Szovjetunióban élő leánya, a történettudományok kandidátusa kutatni kezdte édesapja hollétét, s ahogyan a városi pártbizottság és tanács folytatta és felderítette Kecskemét mártírjának felemelő történetét A kedves vendégek ma délelőtt 9 órakor megható ünnepség keretében a temetőben vesznek búcsút Tóth Mihálytól, és előreláthatólag tíz napig lesznek a város vendégei. Szívünk egész melegével köszöntjük őket és kívánjuk, érezzék magukat nagyon jól azon a földön, ahol a mártír férj, édesapa és nagyapa az emberiség igaz ügyéért életét áldozta. Orvosok közötti viszály — Enyhének tartott fegyelmi határozat — Xuruzslásban való segédkező az orvosetikai bizottság előtt A minap ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Orvosetikai Bizottság. Az ülésen 12 panaszt tárgyaltak meg. A bizottság előtt ezúttal főleg az orvosok egymás közötti viszonyát érintő ügyek szerepéitek. Az első esetben például, két orvos között szakmai téren viszályt szított egy harmadik személy. A sértett orvos azonban elkövette azt a hibát, hogy kollégájával nem beszélt az esetről. Ennek hiányában egyenesen eJ, etikai bizottsághoz fordult panasszal. A bizottság tisztázta az ügyet és kibékítette a két orvost. M.ás esetben egy fiatal körzeti orvos cinikus levélben rágalmazta egyik városi kórházunk korboncnokát. Az etikai bizottság elítélte a fiatal orvos magatartását és az ügyet az orvosi fegyelmi bizottsághoz továbbította. Ezután di-. L. körzeti orvos — akivel egy ízben már foglalkoztak — fegyelmi ügyében hozott határozatot vitatták meg. Az etikai bizottság az elsőfokú orvosi fegyelmi bizottság döntését enyhének találta, ezért azt megfellebbezte. Egy másik orvos éllen — aki fogászati berendezését egy engedély nélkül dolgozó fogtechnikusnak engedte át használatra — kuruzslásban való segéd- kezés miatt nyújtottak be panaszt. Az ügyészség ebben az ügyben ugyanis beszüntette az eljárást, mert az eset társadalomra való veszélyessége nem volt nagymérvű. Az etikai bizottság háromrendbeli súlyos etikai és fegyelmi vétség miatt az orvosi fegyelmi bizottság elé utalta az ügyet. Ugyanakkor felhívta az ügyészséget, hogy az engedély nélkül működő fog- technikus éllen indítsa meg a bűnvádi eljárást. Végül az etikai bizottság elhatározta, hogy a letartóztatásban levő dr. Hajnal Pál és dr. Jakab Ernő ügyét a bírósági ítéletek meghozatala után tárgyalni fogja. (NO) könyvtárak fejlődéséről, a könyvek kölcsönzéséről és vásárlásáról. A könyvhálózat különösen az első ötéves terv idején fejlődött gyors ütemben. Amíg 1949-ben mindössze 434 népkönyvtár volt, addig 1954 végére a számuk 4333-ra emelkedett. 1954-ben a kötetek száma meghaladta a három milliót, a beiratkozott olvasóké pedig elérte a 714 400-at. összesen 15 225 000 kötetet kölcsönöztek akkor egy év alatt. A következő években már nem annyira a könyvtárhálózat bővítésére, hanem a meglevők fejlesztésére törekedtek — korábban a községekben csak az úgynevezett letéti könyvtárak működtek, s azok felett a járások rendelkeztek. Ezeket 1960-ban és 1961-ben átadták a helyi tanácsok kezelésébe. A múlt év végére a könyv eljutott a legkisebb településekre, a tanyaközpontokba is. A megyei tanácsok 21 művelődési autót állítottak üzembe, s azokon könyvtárak is vannak. Ezzel a módszerrel 372 kölcsönző állomást alakítottak ki. Így lehetőség nyílt, hogy a tanyai lakosság is hozzájusson klasszikus és mai alkotásokhoz. A mozgó könyvtárak közkedveltek és hozzájárulnak a falu kulturális színvonalának emeléséhez. A múlt évben a közművelődési könyvtárak állományának gyarapítására országosan több mint 18 millió forintot fordítottak. A kölcsönzött kötetek száma 1960-ban meghaladta a 21 milliót. Kilábaltak a nehézségekből A kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezet kommunistái az elmúlt napokban járási párt-végrehajtóbizottsági ülésen adtak számot tevékenységükről, a közös gazdaság megszilárdítása érdekében végzett munkájukról, a párthatározatok végrehajtásáról. A helyzetet alaposan elemző, gondosan elkészített jelentés egy lelkes kollektíva egyre javuló munkájáról nyújtott hű tükörképet. Az Alkotmány Termelőszövetkezet a járás legnagyobb szövetkezetei közé tartozik. A szövetkezetnek 650 tagja 5200 holdon gazdálkodik. Szántóterületük meghaladja a 3300 holdat, azonkívül van 146 hold gyümölcsösük és 300 hold szőlőjük. Tavaly még számtalan nehézséggel küszködött ez a termelő- szövetkezet. Sok volt a gond, amit az is tetézett, hogy az aszályos idő következtében a vártnál jóval alacsonyabbak lettek a terméshozamok. Mindez .azt eredményezte, hogy az elmúlt évet jelentős mérleghiánnyal zárták. Az elmélet valóra válik Augusztus 15-én ünnepU Korea felszabadulásának 16. évfordulóját. Ez az esztendő egyúttal a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 7 éves tervének első esztendeje is. A nagy jelentőségű évfordulóval kapcsolatban közöljük a Novoja Koreja című lap egyik cikkét, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmának eredményeiről. a A háború után a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Koreai Munkapárt vezetésével gyors ütemben és sikeresen fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A szövetkezeti átszervezés a háború utáni időszak legnagyobb forradalmi eseménye volt, s egyben példája annak, hogy a Koreai Munkapárt alkotó módon alkalmazza a lenini szövetkezetei a koreai viszonyokra. meggyőzzék a kollektív gazdálkodás előnyeiről. A szövetkezetek nagy segítséget kaptak az államtól, a szövetkezeti parasztság szorgalmasan dolgozott Már 1954-ben az 1098 szövetkezetben, 10—15 százalékkal volt magasabb a gabona hektáronkénti termésátlaga, mint az egyéni gazdaságokban. Ilyen példa láttán 1955-ben a szegényparasztokon kívül már a középparasztok is tömegesen A zogyeni körzet mezőgazdasági szövetkezetében a műszaki csoport tagjai a vetőmagvak csíraképességet vizsgálják. A koreai háború éveiben — mint ismeretes — a népgazdaság teljesen elpusztult, s a lakosság életszínvonala rendkívül alacsony volt. Közvetlenül a fegyverszünet megkötése után kínzó erővel jelentkezett a nagy élelmiszerhiány. Megoldásra váró súlyos feladat volt az ipar és a mezőgazdaság újjáépítése, az önálló gazdaság bázisának megteremtése, és a lakosság életszínvonalának emelése. A Koreai Munkapárt VI. plénuma fontos határozatokat hozott ebben a kérdésben. Itt döntöttek az elaprózott parasztgazdaságok szövetkezetbe tömörítéséről. — Minthogy azonban a parasztság nem rendelkezett tapasztalatokkal a kollektív gazdálkodáshoz, kulturális és technikai színvonala meglehetősen alacsony volt, a szövetkezeti mozgalom kezdetén egy kísérleti időszakot iktattak be. Erre azért volt szükség, hogy a szegény- és középparasztokat áramlottak a szövetkezetekbe.' 1956 tavaszán az összes parasztporták 70,5 százaléka volt a szövetkezetekben, s 1958 augusztusában, jóval a kitűzött határidő előtt, fejezték be a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A mezőgazdasági termelőerők fejlődésével mind tökéletesebbé váltak a termelési viszonyok is. Magával hozta ez a fejlődés, hogy a kisebb szövetkezetek nagyobb szövetkezetekké, szövetkezeti falukká alakuljanak, az átalakulás első éveiben létrejött gépkölcsönző állomások pedig mezőgazdasági gépállomásokká fejlődjenek. Az észak-koreai parasztság életszínvonalát szemléltetően jellemzi az a tény, hogy az életszínvonal ma megelőzi a régebbi középparaszti mértéket, lényegében a jómódú középparaszt gazdasági és kulturális adottságait élvezheti ma az egész parasztság. A termelőszövetkezet közgyűlése a terven felüli termés 25— 30 százalékát szavazta meg premizálás céljára. A jutalmazásnak ez a formája nagyon bevált, amit a növényápolási munka időbeni elvégzése igazol leginkább. A szövetkezeti gazdálkodás sikereit mutatja, hogy a 966 ezer forintos első félévi bevételi tervüket kereken 970 ezer forintra teljesítették, és az év végéig még igen jelentős többletbevételre számítanak. Ezt a várakozásukat megalapozza, hogy korai retekből a tervezett 160 ezer forinttal szemben 468 ezer, földieperből pedig 65 ezer forint helyett 196 ezer forint bevételhez jutottak. Egy-egy hold retek közel 14 ezer, egy-egy hold földieper pedig több mint 30 ezer forintot jövedelmezett átlagosan, A gazdasági eredményekben nagy szerepe volt a politikai tevékenység fellendülésének. A pártszervezet tagjai közül sokan igen gyorsan és nagyon talpraesetten reagálnak a napi eseményekre, céltudatosan magyarázzák a párt politikáját, tájékoztatják a szövetkezet dolgozóit az időszerű kérdésekről. Ennek ellenére — mint az a jelentésből és a vitából is kitűnt — a politikai munka lehetőségeit még koránt sein merítették ki, még igen sok a kívánni való annak tartalmát, mondani valóját illetően. Az kétségtelenül nagyon dicsérendő, hogy sokoldalúan és eléggé meggyőzőén bizonyítják a jobb munka, a több termelés előnyeit. Ezt elismerve azonban, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy viszonylag keveset foglalkoznak a nemzetközi helyzet eseményeivel, s nem érzékeltetik eléggé az erőviszonyokban a szocialista tábor javára bekövetkezett változásokat. Vajon hogyan akarják leküzdeni a rémhíreket, a bizonytalankodást, ha nem beszélnek erőnkről és igazunkról, ha megfeledkeznek az emberek nevelésének ilyen fontos módszeréről? A járási párt-végrehajtóbizottság színvonalas tanácskozása hosszú időre szóló útmutatásokkal látta el a pártszervezet vezetőit. Használják fel ezeket a tanácsokat a pártmunka hatékonyságának növelésére a termelőszövetkezet politikai és gazdasági megerősítésére. Nagy József Ilyen előzmények után jóleső érzéssel hallottuk és tapasztaltuk, hogy az Alkotmány tagjai a járási vezetők segítségével végül is magukra találtak. A javulást az indította el, hogy a szövetkezet elnökévé Máté Istvánt, párttitkárává pedig Pala- tinusz Pétert, a járási pártbizottság volt politikai munkatársát választották meg. A 45 tagot és tagjelöltet számláló termelőszövetkezeti pártszervezet segítségét, patronálását pedig Túri József, a járási pártbizottság titkára vállalta el. Jelenleg — bár most is vannak nehézségek — mégis úgy megy a munka a közösben, mintha kicserélték volna az embereket. Mi okozta ezt a nagy változást? Kétségtelenül kedvezően hatott erre a szövetkezet taglétszámának megnövekedése is. Pa- latinusz Péter elvtárs véleménye szerint azonban a fentiekén kívül az anyagi érdekeltség helyes érvényesítése, a premizálási rendszer és a politikai munka fokozódása serkentette az emberek igyekezetét.
