Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-09 / 186. szám

«. ol a a' IMI. an gusztus 9, szerda r Uj kulturális kospont AZ ELMÚLT ÉVEKBEN be­jizonyosodott, hogy az MSZMP művelődéspolitikai téziseiben meghatározott feladatok csak céltudatos, tervszerű munkával valósíthatók meg. A megyei kulturális bizottság által kibo­csátott irányelvek alapján Kecs­keméten is megkezdődött az új népművelési évad előkészítése. Ezúttal az új városi művelődési otthonnal kapcsolatos elgondo­lásokról számolunk be. A közelmúltban „közvéle­ménykutatás” során többen új művelődési ház építését, létesí- ését javasolták. A megyei és /árosi tanács végrehajtó bizott­sága, a megyei és városi kultu- ális bizottság is megállapította egy új, korszerű művelődési in­tézmény szükségességét. Egy ilyen nagyméretű építkezés rendkívül nagy erőfeszítést je­lent. Megkezdésére nem lehet a közeli jövőben számítani. Át­meneti megoldást kellett keres­ni. (A három kisebb „klub” ösz- szevonásából keletkezett szak- szervezeti művelődési otthon adottságai miatt sem vállalkoz­hat a lakosság kulturális igé­nyeinek maradéktalan kielégí­tésére, fokozására, hiszen a ren­delkezésre álló helyiségek a már meglevő szakkörök, művészeti csoportok további fejlesztését sem teszik lehetővé.) , , A VÁROSI MŰVELŐDÉSI OTTHON átmenetileg — amíg táncteremmel, elegendő szakköri szobával nem bővül — a fővá­rosi Bartók-teremhez és Egresi­klubhoz hasonló feladatkört tölt majd be. Ha a majdnem teljesen kiala­kult programot vizsgálgatjuk, nyilvánvalóvá válik, hogy már az első — a kezdet nehézségei­vel terhes — esztendőben ész­revehetően hozzájárul a lakos­ság szabad idejének jobb, tartal­masabb eltöltéséhez. Itt rendezik meg a zenei ese­mények jelentős részét. A vá­rosi tanács és az Országos Fil­harmónia húsz bérleti hangver­senye közül tizenkettőnek ez lesz a színhelye. Bizonyára nagy érdeklődést váltanak majd ki az Állami Zeneiskola, a kórusok és a helyi zenekarok koncertjei is. Pénteki napokon ismeretter­jesztő és rajzfilmcfcet vetítenek a teremben. Gondot okozott oly­kor a hétvégi program összeál­lítása. A művelődési teremben a „Vidám hétvége”-sorozat ke­retében kitűnő fővárosi művé­szek (Kellér Dezső, Mikes Lilla, Mezei Mária, Alfonzé stb.) elő­adóestjeinek megszervezését ter­vezik. A megyei könyvtár drá­matörténeti sorozatában ez idén a leghíresebb vígjátékokkal is­merkedhetnek meg az érdeklő­dők. Főként a' fiatalság szóra­koztatását szolgálja a több íor­Egy hónap alatt 265 új könyv Helena Zatorska, a lengyel művelődésügyi minisztérium ki­adójának igazgatója néhány nappal ezelőtt sajtóértekezleten számolt be a lengyel kiadók áp­rilisi munkájának eredményei­ről. Elmondotta, hogy április­ban az ország könyvesboltjai­ban 265 új könyv jelent meg, több mint 5 400 000 példányban. A megjelent könyvek között a széolrodalmi, valamint a gyer­mek- és ifjúsági művek szere­pelnek az első helyen. A szép­irodalmi, illetve gyermek- és if jósáéi alkotások közül össze­gen 86 jelent meg, több mint 1 200 000 példányban. Ezeknek több mint 6«0 000 példányát gvermek, illetve az ifjúsági könyvek képezik. A tudomá­nyos könyvkiadók több mint 40 új alkotással gazdagították a tudományos könyvek számát. Együttes példán vszámuk meg­haladta a 150 000-et. A műszaki irodalom 32 alkotással, a nép­szerű tudományos iroda’om ne- dig 13 alkotással bővült. Hele­na Zatorska végii’ megemlítet­te. bogy sikores>'n •'ulad a tan­könyvek kiadása is. dulós „Furfangos bajnokság". Vezetésére dr. Várady Györ­gyöt, a televízió kitűnő riporte­rét kérték fel. A TIT-TEL KÖZÖSEN újsze­rű ismeretterjesztő előadássoro­zat indul. Most csak annyit: * A magyar irodalom fejezetei” cí­mű ciklus során minden elő­adás után a témához illő játék­filmet vetítenek. A mintegy száz központi ren­dezvényen kívül a művelődési otthon dolgozói „vándorműsoro­kat” is állítanak össze a ter­melőszövetkezetekben dolgozók és az üzemi munkásság szóra­koztatására. Csupán a Kelemen László Irodalmi Színpad együt­tese, kisebb csoportjai mintegy 80 alkalommal szerepelnek a nyilvánosság előtt. Az Állami Zeneiskola tanárai is felajánlot­ták segítségüket Sokak kívánságának tesznek eleget a műszaki rajztanfolyam meghirdetésével. A természet- tudományi ismeretek terjeszté­sét szolgáló „Kíváncsiak klubja” már néhány helyen jól bevált. Bizonyára Kecskeméten is ér­deklődést kelt. A művelődési otthon tervei között a hangle­mezgyűjtők tömörítése is szere­pel. A könyvszekrény a boltban maradt... Karácsony István, bajai gép­kocsivezető Bácsalmási Albin- nétól ezer forintot vett fel az­zal a megbízással, hogy vásá­roljon neki könyvszekrényt — Bácsalmásiné azonban hiába várt a könyvszekrényre, mivel a gépkocsivezető a kapott ösz- szegből 700 forintot »-kölcsön­adott-“ egyik ismerősének, Nagy József bajai lakosnak. A járásbíróság magánszemély sérelmére elkövetett, 600 forin­ton felüli sikkasztás miatt Ka­rácsony Istvánt öthónapi javító —nevelő munkára ítélte 20 szá­zalékos bércsökken tésseL Új mozi Lajosmizsén Szélesvásznú, új film- tzlnházat avatnak augusztus 20-án Lajosmizsén. A nézőté­ren 460 látogató foglalhat majd helyet E bben az esztendőben szeptember 9-én kez­di meg 1961/62-es programjának lebonyolí­tását Kecskeméten a kétéves múltra visszate­kintő és nagy közkedveltségnek örvendő TIT Filmbarátok Köre. Az ifjúsági tagozat első elő­adása szeptember 23-án lesz. Ez az egyre bővülő tagsággal rendelkező elő­adássorozat jelentékeny ízlésnevelő, világnézeti, művészeti ismeretterjesztő szerepet tölt be a megyeszékhelyen. Ebben az esztendőben az el­múlt évhez hasonlóan, céltudatosan összeválo­gatott, egymással szoros kapcsolatban álló té­matervet alakítottak ki. A szeptemberben induló egyéves, és kéthetenként egy-egy előadást tartó sorozat 24 témát dolgoz fel Gyűjtőcíme és ösz- szefoglalója a programnak: Filmműfajok—film­stílusok. A szeptember 9-4 vetítésem a filmdráma ** műfajáról hangzik el előadás, s az el­mondottak illusztrálása céljából az egyik leg­művészibb magyar film, az 1942-ben készült Emberek a havason kerül vetítésre. A követ­kező téma a lélek és jellemábrázolás filmbeli térhódításának problémakörét dolgozza feL A Mire megvirrad című francia film vetítése kap­csolódik az előadáshoz. A monumentális témá­kat megjelenítő filmalkotásokra érdekes és film- törté nett leg is ritkaságszámba menő illusztráció­ként a Hindu síremlék című némafilmet és az Intolerance című, monumentális díszleteket al­kalmazó és a filmgyártás hajnalán született fil­met vetítik. Nagyszerű szovjet és ma már más­hol nem látható nyugati filmalkotások is szere­pelnek a programban; P igyelemre méltó az Ifjú Filmbarátok Kö­■ rónék előadási tervezete is. A témák az eddigieknél közvetlenebbül kapcsolódnak az is­kolai oktatás anyagához. Az első félévben nagy történelmi filmek és az ezzel kapcsolatos eszté­tikai, világnézeti problémák szerepelnek a mű­sorban. Bemutatásra kerül többek között a Fel­támadott a tenger című magyar film, a Viva Villa című és a mexikói történelem dicső nap­jait idéző történelmi film, a Puskás ember, a szovjet filmgyártás egyik legnagyobb remek­műve, a Hemingway forgatókönyvéből készített Martinique. A második félévben az irodalom és a film kapcsolatát tárgyalják az előadások. Az illusztrációként bemutatásra kerülő filmek kö­zül kiemelkedik az 1926-ban gyártott néma Faust, a Gorkij-regény nyomán született klasszi­kus szovjet film, a Gyermekéveim, a Nagy Pé­ter, a Nyomorultak és a Dickens regényt átdol­gozó Copperfield Dávid. A Budapesti Filmtudo­mányi Intézet örömmel és helyesléssel fogadta a TIT kecskeméti filmklubjának programját A múlt évben rendezett előadássorozatot is a leg­jobbak között tartották nyilván az egész ország­ban, CB, h. AMERIKA EGY FRANCIA SZEMÉVEL Színes, szélesvásznú francia riportfilm A film készítői — Francois Reichenbach rendező és Alber! Londres operatőr — a San-Fran cisco-i Aranykapun át lépnek Amerika földjére. Céljuk: a ke­véssé ismert, szokatlan Ameri­ka bemutatása. — Ez a tervük sikerült mert egy egész estét betöltő film kitűnően fényképe­zett jelenetekben, bizarr, meg hökkentő, néhol vad képeket tár a néző elé egy világról, amely minden technikai fejlő­dése ellenére naív. Olyan világ ez, amely csak a véletlen, a szerencse által elért bevételek­ben és jövedelmekben hisz. A szokatlan tárgyú, érdeke­sen rendezett riportfilm a nem mindennapok Amerikáját mu­tatja be, érdeqjes megnéznL ~... ■míg ezek a hívások az őr­nagyhoz szólították, nem vit­ték a kivégzőhelyre. Mostaná­ban ritkábbak lettek a hívások. Lehet, hogy Wützdorfnak nőtt meg a munkája ... A hegedű csak a kivégzőosz­tagtól mentette meg. Nem elég, ha valaki nem hal meg, élnie is kell. Az élet: Leo Krebs ba­rátsága volt Amikor először ki­nevették a táborban — szeren­csétlen emberek nevettek a még szerencsétlenebben — odahúzó­dott a gépmester-óriás mellé. Az rátette kezét a vállára, jel­legzetes mozdulatával, ujjal még le is maradtak róla és ez­zel védelmébe vette Gütiget. A vérszerződés megköttetett. At­tól kezdve senki nem nevetett rajta, nem bántották. Az étel­osztásnál is csak egyszer pró­bálták megrövidíteni, s amikor Krebs kérte helyette a répale­vest, egy gondolatnyival talán több is csurrant a kopott edénybe. — Wützdorf jön — súgta Gütig; — Valami történni fog. Az őrnagy elhaladt mellettük, együgyű dallamot dúdolt, a tak­tust lovaglópálcájával verte bőrcsizmáján. Ügy nézett rajtuk keresztül, mint a levegőn. De tudták, hogy aki egyszer elmu­lasztja a köszönést, jaj annak. Egy lengyel fiút azért korbá­csoltak meg az Appel-platz előtt. „Csürhe!” — üvöltött Wützdorf és* a megszólítottak egyáltalán megtisztelésnek ve­hették, hogy beszélnek velük. — Nem köszönünk!? Maholnap azt fogjátok követelni, hogy én vegyem le előttetek a süve­gem !” Wützdorf elhaladt mellettük és ők fellélegeztek. Különösen küldték a fogházparancsnok, aki azelőtt helyettese volt Wützdorfnak és ismerte ezt a gyengéjét, elküldte ajándékba. Ajándékba, ahogyan a rabszol­gákat kínálák fel. Egy éve sem múlt, hogy belökték a tábor kapuján. Ezért jött egyedül, nem transzporttal... A hegedű mentette meg a fo­gyatékosok, testi hibások azon­nali pusztulásától. Néha-néha megjelent egy SS-őrmester, nya­kon ragadta a kis emberkét és Wützdorf elé citálta. Játszania kellett. Lágyan, finoman — ez volt Wützdorf kedvére. Az őr­nagy ilyenkor behunyta sze­meit, zümmögte a dallamot, azután kezeivel ő is hegedült, utánozta a bohóc mozdulatait úgy a levegőben. Nagyon sze­rette a hegedűj átokot. Hegedül­ni sohasem tudott. Mesterhege- dűie volt, egy másik tisztelőié adta — zsákmányolta egy nem megfelelő származású zenetudós lakásán. A zenetudóst lelőtték. Amikor a legfájdalmasabban zengett a húr, az őrnagy fel­őlit. vén:gmérte a szobát szikár 'éoteivel. azután ... azután po­fonütötte Gütiget. Az először meghökkent, később már várta, szeretett minél előbb túlesni raita. ..Takarodj!” — kiáltotta ekkor Wützdorf és Gütig szed­te az irháját. Egyszer, egyet­lenegyszer mert csak visszapil­lantani. Az őrnagv a hegedűre borult és zokogott. A hegedű mentette meg Gütiget. mert Gütig. Az életben — csak fgy beszéltek arról, ami valaha tör­tént, « ami talán még most is történik odakint — az az érde­kes. ha valami különös adódik, megtörik a hétköznapok szür­kesége. A táborban az volt a legjobb öröm, ha elmúlt egy újabb nap minden különleges Ismertetőjegy nélkül. Este, takarodókor, Gütig hiába kereste Krebset Még valamikor délután szakadtak el egymás­tól, azóta nem volt nyoma. Hí­vatták — közölte közömbös hangsúllyal a kapó. De miért hívatták? Gütingnek először az ötlött eszébe, hátha Leo is tud hegedülni? De nem, mondta volna ... Álmatlanul hánykoló­dott a priccsen, azután hirtelen belezuhant a sötétbe. Reggel, amikor felriadt, a gépmester már ott ült a deszkán. Gütig hunyorgott egyet szemével, szüksége volt néhány másod­percre, hogy Krebs ottlétében, felfogja előző esti távolmaradá­sát. Könnyezni kezdett, úgy bo­rult esetlenül, suta mozdulatok­kal Leo nyakába. Még így is ágaskodnia kellett, hogy elérje. — Pythia vagy Gütig 1— mondta enyhe szeretetteljes hát- bavágásokkal kísérve Krebs. — Mi az? — Híres görög jósnő. Tudod, az ókori mondavilág albumát mindig a mi nyomdánk készí­tette. Ennek a Pythiának egy temploma is volt. — Kit érdekel most ez az izé? Veled mi történt? Igazán hívattak? Leo Krebs bólintott. — Wützdorf? — tolult a ké1- dés a törpe szájára. (Folutatiuk.i 20. Gütiggé vált, az országúti bohóccá, akinek keresztneve el­süllyedt — valahol az emléke­zet előtti időkben. Jött a hábo­rú. A férfiakat behívták. A le­vegő királyát agyonlőtték fenn a norvég Északon, Narviknál, az ikáriai játékok bemutatói a nyugati front lövészárkaiban fe­küdtek, a lovak erősebbje után­pótlást szállított, a kimustrál­takat „népélelemzési célokra” vették igénybe. Oroszlánból az állatkerteknek is fölöslege volt, kegyelemlövés végzett velük. A reflektorfényben fittteresen tündöklő szőke asszonyok mu- niciógyárakba kaptak behívót és megcsalták a frontonlevöket. Gütiget is behívták, először a Wermachthoz. Harsogott a ne­vetés a kaszárnyában, ő volt az egyetlen, akit örökre alkalmat­lannak nyilvánítottak. A máso­dik behívó a gyárból érkezett, de nem érte fel a munkapadot, Segédmunkásnak gyenge volt, az irodában protekciósok ültek, utcára tették. Nem volt állása, közveszélyes munkakerülőként, csavargóként és miegymásként vitték a bíróságra. Le sem tár­gyalták ügyét, küldték a tábor­ba. Talán az mentette meg az életét, hogy Wützdorf őrnagy, a lágerparanrsnok annyira sze­rette a hegedűjátékot és Gütig valaha -ronenarodista távolt. Lgv- szor a fogságban is játszhatott valphnqvan odakpvcredntt egv hegedű és amikor a tähorba Szeptemberben ismét megnyílik Kecskeméten a TIT Filmbarátok Köre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents