Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-09 / 186. szám
I 1961. augusztus 9, szerda ,5. oiaal A vezetők sokat segítenek a szocialista címért küzdő brigádoknak a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál Kilenc és félmillióval több áru mint tavaly ~ Tíz éve foglalkozom a munka versennyel. Igen sok és érdekes versenynek voltam részese, sőt krónikása is. De ez a mostani tartalmában, érdekességében, emberi vonatkozásában túlszárnyalja az előzőket — mondja örömmel Kiss Kálmán, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat terv-statiszükai osztályvezetője, a szakszervezet versenyfelelőse. Meg se várja a következő kérdést, márts sorolja azokat a változásokat, amelyek az elmúlt félév verseny- idősekét jellemzik. tít brigád küzd a szocialista címért — A régebbi gyakorlattól eltérően az idén ott, ahol nem lehetett mérni, azaz megbízhatóan ellenőrizni- a vállalások teljesítését, ott meg sem próbálkoztunk szervezéssel. Bosszul mondom: nem kellett nekünk szerveznünk ezt a versenyt A dolgozók maguk jöttek, hogy brigádokat alakítanak, s a szak- szervezeti bizottságnak csak a felajánlásokat kellett rendszerbe foglalni, egyiket másikat kiigazítani, mert egyes brigádok túl sokat markoltak. Öt brigád küzd a szocialista címért. Ezenkívül 80—90 munkatársunk egyéni felajánlást tett. Üj vonásként említem még azt, hogy a művezetők, segédmű vezetők/1 tevékenyen részt vettek a , brigádok munkájában, s mindent elkövettek a felajánlások siker rés teljesítéséért , mondja Kiss elvtárs. Fáradozásuk eredménnyel járt. A gyár első féléves tervét 9 500 000 forinttal teljesítette túl. A bázishoz viszonyítva pedig a többlettermelés 12,8 millióval több az idén, mint tavaly volt. Kedvezően alakult az egy főre eső termelés is. Az egyéni versenyben a lámpázásnál Horti Ilona, Bogár Mihályné, Cza- gány Istvánná, Kovács Dezsőné és Németh Katalin ifjúmunkások, a csomagolásnál Haszara Lajosné, Brinkus Elekné, Németh Ferencné, Gyurászovics Jánosné érte el a legjobb eredményt. A brigádok közül a ko- pasztók és a ládázók járnak az élen. Aemcsah tíznaponként A vállalat vezetősége a.szak- «aervezeü bizottsággal közösen • jutalmazásra szánt összeg 70 százalékát célfeladatok elérésére tűzte ki. Ehhez járult még a pontos és rendszeres verseny- értékelés, valamint a változatos versenynyilvánosság. A régebbi gyakorlattól eltérően nemcsak tíz naponként, hanem az év eleiétől visszamenőleg tudatták a dolgozókkal, ki hogyan teljesítette a félévre tett felajánlását. — A szocialista brigádoktól pedig havonként bekértük a napiét, s ellenőriztük, hogy a bejegyzések fedik-e a valóságot. Ezek után került ki az eredmény a versenytáblára. Ennek előnyét a dolgozók is elismerték. Mondták is: így legalább tudjuk ki hányadán áll.., Ez az éltékelési forma a művezetőket és segédmüvezetőket, akarva-akaratlanul a körültekintőbb műszaki előkészítésre sarkallta. Túlzás nélkül mondhatjuk: együtt éltek, dolgoztak, izgultak, örültek a brigádok tagjaival... Hogyan tovább — Üzemünk sajátosságát figyelembe véve a második félévben az előzőtől eltérően csak brigádversenyt szervezünk. Jelenleg a régebbi öt helyett ma már nyolc brigád versenyzik. A szervezésnél hangsúlyoztuk: csak az kapcsolódjon be, aki komolyan veszi felajánlását, — mondja a versenyfelelős. Érdekességként még annyit: A kopasztó brigád tagjai az év első hónapjaiban még ügy nyilatkoztak, hogy a félévi versenyszakasz lezárásakor elválnak. Most meg azt mondják: megszerettük egymást, a brigád együtt marad... — Még azt is ed kell mondani, hogy a brigádok felajánlásaikat majdnem kifogástalanul állítják össze, szövegezik meg. Erőfeszítéseiket a legfontosabb feladatokra — termelékenység, minőség, anyagtakarékosság, önköltségcsökkentés —1 irányítják, — egészíti ki az előbbit Csényi József, az üzemi bizottság titkára. Űj vonás még az, hogy a vállalat irányító! — párttttkár, igazgató, termelési osztályvezető stb. —■ tevékenyen részt vesznék a brigádok munkájában, egyre-másra szaporodnak a pótvállalások, amelyek jórészt társadalmi munkáira, a sokcsaládosok segítségére irányulnak, s ezek a szocialista módon gondolkodó ember jellemvonásait tükrözik. Azt hiszem, ezek után világossá vált előttünk, miért gazdagabb, érdekesebb, tartalmában emberibb ez a versenyszakasz, mint az előzőek. Ven esz Károly Egyre több termelőszövetkezet telepít szőlőt és gyümölcsöst a bácsalmási járásban A bácsalmási járás termelő- szövetkezeteinek jelenleg 350 hold újtelepítésű és 30 hold termő gyümölcsöse van. A közös gazdaságok közül egyre több határozza el gyümölcsös telepítéséit, amelynek a területe távlati tervükben összesen mintegy másfélezer holddal szerepei. A termelőszövetkezetek fokozott gonddal újítják fel és pótolják a szőlőket is. Mosit 1384 holdon termelnek szőlőt, de ebben az évben már 110 hold új telepítéssel növelik ezt a területet. A következő években még nagyobb arányban telepítenek főként kadarkát, olasz rizlinget és kövidinkát A telepítésekére legelőbb Kunbaján, Bácsalmáson, Bácsszőlősön, Csikérián és Madarason kerül sor. Nutria-farm Kisszálláson KÜLÖNÖS meghívásnak teszünk eleget A nutriákhoz látogatunk ed egy fiatal agronó- mus, Bővíz Ferenc kíséretében. Esténként gyakran letelepednek ide a termelőszövetkezet töbhi gazdái is, és hallgatják hogyan »beszélgetnek-« <— rikoU ÍSupisztus 15-re befelezik a cs§p!ést Lászlófalván a pártszervezet, valamint a helyi tanács végrehajtó bizottsága együttes ülésen értékelte a község öt közös gazdaságának betakaritási munkáját Megállapították, hogy az első éves, közel 2 és félezer holdon gazdálkodó Üj Tavasz Termelőszövetkezetben haladnak legjobban a cséplcssel, miután a mintegy 700 hold kalászost is példamutató szervezettséggel, kézi erővel aratták le. A jó eredmény egyrészt a szövetkezet gazdáinak fegyelmezettségét dicsért, másrészt a függetlenített vezetőknek, Foór Sándor elnöknek. Újlaki Tibor agronómusmak és Cseke József főkönyvelőnek köszönhető, akik felváltva már kora hajnalban megjelennek a cséplőgépnél, hogy azonnal intézkedhessenek, ha szükség van valamire. A cséptóst — Oláh Gábor vezetésével —* a szövetkezet saját csapata végzi kitűnő összehangoltsággal s a követelményeknek megfelelően. A gabonák elveretésével egy időben rendbehozzák a szalma- és törekkazlakat is. A fogatosök munkáját is dicséret illeti, mivel a tarlóról nemcsak gyorsan hordták be a kévéket, hanem nagyon szép asztagokat is raktak. A község másik négy — két- két régi és új — termelőszövetkezete, de különösen az Alkotmány tanulhat összefogást, munkaszervezést az Űj Tavasz gazdáitól, akiknek még arra is maradt erejűk, hogy hat fogattal s még ugyanannyi emberrel segítséget nyújtsanak az évtizede működő közös gazdaságnak. A lelkesedés, helytállás, jó szervezés eredményeként előreláthatólag augusztus 15-re befejezik a cséplést az Űj Tavasz Termelőszövetkezetben. T. I. Bővíz Ferenc agronómussal már megbarátkoztak a nutriák. Másfél holdas tóban, de inkább már nádasban tanyáznak a kisszállása tanyavilágban. A parton keskeny betonketrec, amelynek lejtős részét megtölti a víz, s felül sűrű drótkerítés őrzi az értékes állatokat. A kisszállása Szabadság Termelőszövetkezet agronómusa büszkén említi, hgy az ország közös gazdaságai közül ők kezdték elsőnek tenyészteni a nutriát. — Éppen ezért sok segítséget kapunk a gödöllői kutatóintézettől. Majd csendre int, mert a nutria félénk állat. Ha idegeneket lát, nem jön elő odújából. Vele, s Kiss nénivel, a gondozóval, már megbarátkoztak. KXXKJOOOOOOOOOOOOOOl Űj szőlőfajták a Mathiász-telepen A Szőlészeti Kutatóintézet Mathiász Jánosról elnevezett kecskeméti telepén érnek az új csemegeszőlő fajták. A kutatók az elmúlt éyek során mintegy 8000 kombinációt hoztak létre a Mathiász- és a Kocsis-fajták keresztezésével. Ezek közül mintegy 90 olyan fajtát válogatnak ki, amelyek jobbak az eddig termesztett csemegeszőlőknél: bőven termők, kemény bogyójúak, ízben és zamatban gazdagok. A többi között a Csabagyöngyével egy időben érő Talóci-Itália keresztezésből származó hibridek minden eddiginél kitűnőbb minőségű, nagybogyójú étkezési szőlőt teremnek. (Vi) — Bogár!... Bogár...! Keresnek, — hangzik a kiáltás a kecskeméti 2-es számú sütőüzemben. A négyes kemence lábgödréből egy idős, szélesvállú, valamikor fekete, de ma már őszülő ember lép ki. Annyit már beszélgetésünk előtt is tudtam róla, hogy ti zen- négyéves korában ment el inasnak, s harminc éve áll a kemencénél. — Családunkban a férfiak valamennyien pékek voltak, így hát én is ezt a mesterséget tanultam. Izsákon inas- kodtam, majd Kecskemétre kerültem egy pokolra való pékmesterhez, Schenk Rudolfhoz ... Ö, élményekben nem volt hiány — válaszolt közbevetett kérdésemre —. de akkor nem nevettünk rajta, hiszen éjjel 11 órától másnap délután jfLnnkdth éth fíznn a&k A pék 2 éráig dolgoztunk. No, meg azért sem, mert mi voltunk az „élmény” alanyok i.. Egy alkalommal éppen Schenk úr utasítására kevesebb gőz fejlődött a kemencében, s emiatt a zsemlék megtarajo- sodtak. A főnök úr, amikor meglátta, dühösen felkiáltott: — „Olyanok, mint a fácánkakasok!” ... Kihozta a puskáját és ráduplázott a süteményekre. Mosolyog, de aztán elkomorödik az arca: — Jól emlékszem, 1940-ben történt Budapesten. Akkor ott dolgoztam. A szakszervezet felhívására sztrájkba léptűnk a vasárnapi munka megszüntetéséért. Sztrájkőrséget is álltunk, s állhatatosságunknak köszönhettük, hogy engedtek a főnők urak... Kiskocsival szakajtókba rakott tésztát tolnak el mellettünk. Molnár Károlyt, akit mindenki tréfásan Bogárnak szólít, hívja a kemence hőséget leheló szája, a sok száz bedagasztott, sütésre váró búd. Fiatalos mozdulattal ugrik a gödörbe, vízbe mártja a kenyérkenő kefét, végigsimítja, majd késsel behasítja a tésztákat. s a sütőlapát máris a kemence gyomrában jár. — Ma már nyolc érát dolgozunk —folytatja a megkezdett beszélgetést —, de ha valaki megbetegszik, én szívesen vállalok két műszakot is. Szeretem a szakmámat — mondja egyszerűen, s megáll egy pillanatra. — Meg is becsülnek. Szép házat építtettem, a két gyereket taníttatom. Kell több ennél? ... A lapáton már újabb burik sorakoznak. Nem várja a választ, benéz a kemencébe, aztán azzal a megszokott mozdulattal. betaszítja a kemencébe a lapátot. — Higyje el nekem — emeli fel a tekintetét —, ilyen jó dolguk még nem volt a péklegényeknek! Igaza van! Gémes Gábor tozó hangjukkal a környék csendjét felverve — a nutriák. A TELEP létrehozásának érdekes története van. Hazai Miklós főkönyvelőnek jutott eszébe még tavaly az ötlet. A szövetkezeti gazdák aztán kaptak rajta, amikor megtudták: milyen jövedelemre lehet szert tenni a nutriatenyésztéssel. Ez év már- dusában a termelőszövetkezet saját építőbrigádja elkészítette az épületet, amely a mellette levő kacsateleppel együtt legalább százezer forintot ér. A fiatal agronómus lelkesen meséli tovább a történetet — Harminc nutriát vettünk. Nagyon szaporák, már ötvenhét van belőlük. Egy-egy állat prémjéért négy-ötszáz forintot is adnak ... Megesznek mindent nem válogatósak. Ugyanolyan jó nekik a hulladékkara- lébé, mint a napi egy-két deka egyéb takarmány. Nagyrészt zöldséghulladékkal neveljük fel őket öt-hat kilogramm súlyúra. Ebben az évben száz anyára szeretnénk nevelni a törzsállományt. HOSSZÚ csalogatásra előbújik három nutria. Beleszimatolnak a levegőbe, aztán amikor meghallják a fényképezőgép kattanását usgyi, vissza a búvóhelyre. De ez már minket nem érdekel különösebben, mert sikerült fényképen megörökítenünk a prémes jószágot Szöveg: Márkus János Fényképezte: Pásztor Zoltán Aratják a majoránnát Megyénk déli részéin, főként a Kalocsa-vidéki vályogos talajon sokféle fűszernövényt termesztenek. A majoránna aratását most végzik. Ezt a növényt még — két-háromszáz négyszögöles parcellákon — a háztáji gazdaságokban termesztették, jövőre azonban megkezdik a nagyüzemi termesztését is. A fűszer- növényből jó közepes termésre számítanak, amelyet a bajai Gyógynövénygyűjtő Vállalat telepén dolgoznak fel. A majoránna betakarítása után rövidesen megkezdődik a borsmenta szedése is. Mindkét növényből egyébként Bátya község környékén termeltek a lep többet
