Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-06 / 184. szám
4. oldal 1961. augusztus 6, vasárnap-j-am Egységes szemlélet Madarász Lászlónak, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének nyilatkozata Népművelési szerveink, megyénk népművelői minden esztendőben ebben az időszakban készülnek fel az őszi, téli időszak feladatainak meghatározására. Ilyenkor születnek azok a tervek, elképzelések, amelyeket kulturális életünk, művelődési forradalmunk előbbre _ vitele, fejlesztése céljából határozunk meg egy megye, járás, vagy éppen egy város, község területére. Gondos és sokoldalú vizsgálódás, fontolgatás előzi meg ezt a minden évben visszatérő munkát, melyet kulturális életünk vezető szervei szocializmust építő munkánk gyakorlatának ismeretében, az egymást váltó években sokasodó tapasztalatok felhasználásával végeznek el. Néhány gyakorlattá vált — bár korábban is alkalmazták ezt a módszert a népművelési munka egyes területein —, hogy már előre egységes, mindenre kiterjedő, az élet reális talaján mozgó irányelveket, elérhető^ és megvalósítható célokat határoznak meg a kulturális forradalom, a párt művelődési politikája szellemében művelődési szerveink, a társadalmi és tömegszervezetek együttesen, saját külön feladataik alapos ismeretében. Ezek a tervezetek már eljutottak területi szerveinkhez, a helyi tanácsokhoz, a nagyobb művelődési intézményekhez, a ez irányelveknek az ismeretében készülnek el az alapos és megfontolt, végleges munkatervek. Felkerestük Madarász László elvtársat, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesét, hogy nyilatkozzék_ a népművelés idei terveinek ösz- szeállítása időszakában azokról a fontos elvekről és elképzelésekről, melyeket különös figyelemmel kell magukévá tenniük felelős kulturális vezetőinknek. Madarász elvtárs kulturális életünk egészének, s a tervkészítésnek egy olyan mozzanatára hívta fel a figyelmet, amely a helyi politika kialakítása, s benne a népművelési feladatok, az általános kulturális tennivalók meghatározása szempontjából nagy jelentőségűi Találkozási pontok Bár már szép előrehaladásról lehet beszámolni, s a tervek elkészítése tekintetében értékes tapasztalatokkal rendelkeznek művelődési szerveink, kulturális életünk irányítói, félő, hogy a kulturális tevékenység még mindig nem jelentkezik eléggé egységben egy adott területen. — Márpedig egységes szemlélet, a művelődés részterületeinek egyenrangú kézben tartása s az ezt elősegítő tervek meghatározása nélkül számolnunk lehet különböző nehézségekkel, problémákkal. Kulturális életünk különböző részterületei, mint az iskolai oktatás, az iskolán kívüli népművelés, jó néhány ponton találkoznak. Ezek a találkozási pontok önmagukban is a művelődés egész területének egységes szemléletére figyelmeztetnek. ■OOOOOOOOOOOO-OOI BIZTOS JEL — Nagyszerű! Végre elállt az cső, Oszkár! Felnőttoktatás Gondoljuk csak meg jól! Iskolai életünk és iskolánkívüli kulturális munkánk olyan területeken halad együtt, mint például a felnőttoktatás. Felnőtteket — a tanulást önkéntesen vállaló dolgozó embereket —nevelünk különböző felnőttoktatási formák között. Felnőttoktatásunk általában az iskolák falai között történik. Ugyanazok a nevelők végzik legtöbbször, akik az iskolaköteleseket is oktatják, nevelik. Az is az összefüggésekre utal, hogy felnőttoktatási intézményeink benépesítése iskolánkívüli társadalmi szerveink nevelő munkájára, agitáció- jára támaszkodik. Ebben részt vesznek szakszervezeti szervek csak úgy, mint pártszervezeteink, vagy a felnőtt tanfolyamok lelkes és áldozatkész nevelői. Fontos munkát találnak ezen a területen falusi tanácsaink, termelőszövetkezeteink, melyeknek dolgozói szempontjából ezek a felnőttoktatási intézmények a műveltség széles körben való elterjesztésének, a tagság szakmai, világnézeti és általános tájékozódásának legfőbb forrásaivá válnak. Széles körben találkozik a tudattformálás általános társadalmi feladata és az iskolai gyakorlat Továbbképző iskolák Ilyen jelentékeny csomópont a továbbképző iskolák rendszere is. E szervezetek ugyancsak iskolahagyott dolgozókkal — serdülőkkel — foglalkoznak, de az iskolai nevelés kereteinek megfelelő formák között. Vajon, nem azonosak a formák és a módszerek, az elvek és a célkitűzések a dolgozók nevelése, kulturális felemelése szemszögéből a könyvtárakban? Pedagógusaink vezetik legtöbb helyen ezeket a könyvtárakat. Sok az iskolaköteles olvasó az idősebbek mellett. Ha különböző szinten és határok között is, a tettek és tervek egybefonódása itt is felismerhető. Fel lehet tenni azt a kérdést is, milyen mértékig kapcsolódik bele az iskola sajátos társadalmi kapcsolatai névén, azoknak kiépítése érdekében a műveltség terjesztésének általános feladatkörébe, vagy a könyvtárak olvasótáborának növelésébe?! — Vajon, könyvtáraink nem találnának-e munkaterületeket, ahol az iskolai nevelés hatékonyságát fokozhatnák? A nevelők elhivatottsága Kétségkívül a legfőbb találkozási pont — állapította meg Madarász elvtárs — a pedagógusok személyében realizálódik. Ők az iskolában, éppúgy mint azon kívül, saját személyükben is feladatokat, különböző munkaterületekre háruló nevelési célokat koncentrálnak, ez mind a kulturális élet egységes szemléletének fontosságára utal. S mi a cél? Felszámolni véglegesen az iskolai és iskolán kívüli művelődés kettészakítottságát, megteremteni egy egységes szemléletet, melynek szemüvegén tekintve az iskolai nevelőmunka hatásosságához, hasonló színvonalú szakmai és iskolánkívüli népművelés körvonalai bontakoznak ,ki. Ilyen szemlélet kialakítása révén nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy egy-egy terület felelős vezetői csak akkor határozhatják meg helyesen az élet minden vonását egyesítő helyi politikát, ha abban a megfelelő helyen és célszerű formák között megtalálják, a kulturális tennivalókat, egységben a gazdasági és politikai előrehaladás folyamatával. Gyakran panaszkodnak egyesek, hogy valamiképpen „kilóg” a kulturális munka a helyi politika egységes áramlatából, kifejlődik a társadalmi, a gazdasági, a politikai építés céljai közül — s módszerei sorából is — az a számtalan lehetőség, melyet a kultúra nyújt. Az egységes szemléletnek a kialakítására minden adottság megvan ma jobban, mint valaha. Hiszen kiépült megye- szerte a kulturális bizottságok hálózata, megszerveződtek a helyi művelődési igazgatás teljes jogú és teljes értékű szervei, a járási művelődési osztályok. Élnünk kell tehát a helyzet, az élet-adta lehetőségekkel, a kulturális munka ránk következő időszaka terveinek elkészítésénél — állapította meg befejezésül nyilatkozatában Madarász László elvtárs. Csáky Lajos 18. Kaltenbrunner röviden vázolta a font-ügy lényegét, történetét, részvétteli hangon szólt Lange professzor tragikus haláláról. Amikor pontot tett közlendői végére, — Schellenberg megkérdezte: — Magát nevezik ugye százados buldoggnak az osziályon? — Igen — válaszolta kurtán, ismét kicsit meglepetve Kruger. — Buldoggnak nevezik — fűzte hozzá most már Kaltenbrunner felé fordulva magyarázatképpen Schellenberg —, mert ha valamit fogai közé kap, nem engedi el. Azt szeretnénk, ha ezt az ügyet is kezébe venné, vagy talán állkapcsai közé szorítaná. — Köszönöm a bizalmat és kérek negyvennyolc órát. Akkor előterjeszteném a terveket — mondotta különösebb hangsúly nélkül Kruger. Arcizma se rán- dult. — Egyszóval holnapután — zárta le Kaltenbnmner a beszélgetést. S amikor Kruger elhagyta a szobát, a Mészáros rnegszólalt. — Ez az ember tetszik nekem. Keveset beszél és ez előnyére válik. Kíváncsi leszek a tervére, vedd majd át tőle. S a távozásra készülődő Schellen bergnek már a búcsú után hozzáfűzte: — Figyeltesd le mindenesetre. A legcsekélyebb gyanús jelre, időben közbelépni. ... Vasárnap reggel, amikor Hilde Kruger felriadt, férje már borotválkozott a fürdőszobában. Bernhard Kruger sohasem használt ébresztőórát. — Ilyen korán elmész, a szabad vasárnapodon? — kérdezte az asszony enyhe méltatlankodással. — Hiszen ma van a havi szabadnapod? — A birodalomnak szüksége van a vasárnapomra. Hilde jobbnak látta a hallgatást és a kurta parancsra, szorgalmasan kefélte, férje dísz- egyenruháját. Azután asszonyos kíváncsisággal mégis csak áttörte a tartózkodás falát és kibuggyant belőle a kérdés: — Hová igyekszel? — Államérdek. — Két nap óta még a fiókodat is zárod. — Bízd rám, amit teszek. Kruger a magasvasúton indult el a város központjába. Agyán átv'llant a gondolat: nemsokára kocsi áll maid utcáiukban. A nép képviselete Megyénk néhány városában és községében: Kecskeméten, Baján, Kalocsán, Dunapata- jon, Szakmaron, Dunaszentbe- nedeken, Géderlakon, Tataházán és Bácsszőlősön tanácstagi pótválasztás lesz ma. A megválasztásra kerülő új járási, városi és községi tanácstagok száma tizennégy. Elenyésző ez a szám megyénk közel ötezer tanácstagjához mérten, s talán sokakban felmerül a kérdés: miért kell most tanácstagot választani, hiszen észre sem veszik a tanácstestületek egy-két személy hiányát Ha egyszerűen csak számadatokként kezelnénk a tanácstagok személyét, valóban nem sokat számítana egy- egy határozat meghozatalánál, hogy egy vagy két választott személlyel kevesebbnek emelkedik magasba a keze. Csakhogy a tanácstagok mögött ott kell látni azokat a tömegeket is, amelyeket képviselnek, akik megválasztották őket. Népünk — ezen bedül megyénk lakossága is — nagy akarással építi a szocializmust. A mostani időszak minden eddiginél fontosabb feladatokat ró ránk, hiszen jelenleg a második ötéves terv megvalósításán fáradozunk, a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztságunk pedig még ezen túl is az igazi, jól jövedelmező mezőgazdasági nagyüzemeket alapozza. Nos, hát éppen most térnénk el a lenini elvektől, a proletárdiktatúra lényegétől? Nem tértünk el ezektől az elvektől eddig sem és nem térünk el ezután sem. A lakosság a saját maga által választott tanácstagjai által vesz részt az államhatalom irányításában. Amennyiben a tanácstag nem a választók, a dolgozó nép érdekeinek megfelelően végzi a tevékenységét a tanácsban, visszahívható. Bár a most megüresedett tanácstagi körzetek nagy része elköltözés miatt vált gazdátlanná, mégis a választás elmulasztásával ezt az elvet is megsértenénk. Mindebből érezhetik a ma megválasztásra kerülő tanácstagok, hogy milyen nagy felelősség hárul rájuk új posztjukon, ahová választókerületük lakosságának bizalma állítja őket. (Bó-záá Qán.o-1 odzlalkätu/ o-íímt Klapka-há* Amikor megérkezett a házba, zöld út várta Schellenberg szobájáig. — Nos, százados? — hangzott a faggatásnak is beillő kérdés a külföldi osztály vezetőjétől. Kruger kivette aktatáskájából a pedánsan összehajtott feljegyzést, átnyújtotta, azután megszólalt: — Tervem lényege, hogy a munkát ne műkedvelő módon folytassuk. Tehát külön telep, külön őrség, megfelelő gépek és papíranyag — pontosan felsoroltam, mire van szükségünk — egyedül ez biztosítaná, hogy ne fecsegjenek széltében-hosz- szában a történtekről. — Az alapelgondolás jó, de miért kell ehhez külön telep, amikor éppen elég táborunk van? — Schellenberg felpattant helyéről, szokása szerint megint végigjárta kétszer-háromszor a szobát, azután, mint aki megtalálta a hiányzó láncszemet, nyugalmát félredobva, szinte harsogta: — lsen, ez a megoldás kulcsa. A koncentrációs táborban ott az emberanyag, amely szükség esetén örökké néma marad.-— Auschwitz? — kérdezte Kruger. — Nem. Erre a célra kisebb üzem megfelelőbb lenne. — Dachau? — Túl zajos. — Bitchenwa'd? — Veszélyes hely. valami illegális szervezet dolgozik ott. Különben is itt kellene lennie a közelben. Megvan! Sachenhausen kap egy különleges részleget. Holnap kimegy terepszemlére és sürgősen megteszi jelentését. Mire van még szüksége? — A listán pontosan feltüntettem. Schellenberg félhangosan olvasta: — Az ötven főnyi őrség, ez rendben van, de a személyzeti csoport Icülön-külön válogassa ki őket. A könyveket a berni és a stockholmi nagykövetség elintézi. Az írásbeli felhatalrpa- zást még ma megkapja, a waren! papírgyár rendelkezésére áll és értesítem a vegyianyag- kormánybiztost is, hogy minden kívánságát teljesítse. Ha még bármi egyébre szüksége lenne, feljegyzését várom. A lényeg: gyors és pontos munka. Kruger bólintott: — És még valamit százados. Gondolom, amit mondok, Örömet okoz önnek. — fűzte a szavakat várakozásteljesen Schellenberg. A Führer hozzájárultj hogy tevékenységünket az ön neve fémjelezze. Ezentúl csak úgy beszélünk róla, mint Operation Bernhard, akció. És engedje meg, hogy els-őpek gratuláljak hozzá: bevonult a töfté- neierpbe. Vannak gyermekei? (Folytatjuk.)
