Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-06 / 184. szám

1061. augusztus 6, vasárnap 3. oldal Augusztus 5-én ülés tarott a megyei felvásárlási operatív bi­zottság. Először Buda Gábor­nak, a Terményforgal mi Válla­lat vezetőjének tájékoztatója alapján megvitatta a gabonafel­vásárlás helyzetét. Az elmúlt hét során már a megye összes — számszerint 520 — cséplőgépe dolgozott. A csengeri és a tiszalöki járás fel­hívásához való csatlakozás, il­letve versenyvállalás teljesíté­sének lehetőségét vizsgálva az operatív bizottság megállapítot­ta, hogy az utóbbi időben meg­gyorsult munkának köszönhe­tően gépenként 135 mázsás napi műszaknorma teljesítménnyel augusztus 20-ig megyénkben is befejezhető a csépi és. Ennek el­érése pedig nem jelent különö­sebb erőfeszítést, csupán folya­matos, lelkiismeretes munkát A beszámolóból kitűnt, hogy a csépléssel lépést tart a gabona- felvásárlás üteme, sőt, számos termelőszövetkezet már a kom­bájnnal betakarított termésből eleget tett az állam iránti kö­telezettségének. A Terményfor­galmi Vállalat telepei július 29­ig a felvásárlásra tervezett ga­bonamennyiségnek a 41,1 száza­lékát vették át — 1000 vagonnal többet, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Javult az áruhányad is. Amíg a termelőszövetkezetek tavaly egy hold vetésről 270 kilo­gramm gabonát adtak el az ál­lamnak, az idén ez a mennyi­ség, előreláthatóan, eléri a 350 kilogrammot; Az operatív bizottság ezután megtárgyalta a termelői piacok ellenőrzésének tapasztalatairól szóló jelentést és az Alföldi Ál­lami Pincegazdaság beszámoló­ját a borfelvásárlás és az érté­kesítési szerződéskötés helyzeté­ről. Vasárnap délelőtt nagyszabá­sú román—magyar barátsági na­pot rendez Kiskunfélegyházán a városi népfront-bizottság. A városi tanács dísztermében dél­Aktívaülés Kecskeméten Szombatom délelőtt Kecske­méten, a városi tanács díszter­mében aktívaülést tartott az MSZMP városi bizottsága. Az ülésen az üzemek, hivatalok, termelőszövetkezetek párttitká­rai, igazgatói, üzemi bizottsági és KISZ-ti tikárai vettek részt. Az értekezletet Sánta Lajos, a városi tanács ▼. b. elnökhelyet­tese üdvözölte, majd Gombos Aladár, a városi bizottság tit­kára tájékoztatta az aktívát az időszerű gazdaságpolitikai fel­adatokról. Ezután Nagymarosi Kálmánná, a városi pártbizott­ság munkatársa számolt be a pártoktatás előkészítésének ed­digi munkájáról és vázolta a további feladatokat Az aktívaülésen részt vették Berberovics István és Körösi József, a megyei pártbizottság munkatársai is; előtt 10 órai kezdettel nagygyű­lésre kerül sor, melyen Sarok Antal, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnökhelyet­tese tart tájékoztatót a nemzet­közi helyzetről, majd romániai útiélményeiről számol be. A nagygyűlésre és az azt kö­vető ünnepségekre Félegyhá­zára érkezik a Román Népköz- társaság magyarországi nagy­követe a nagykövetség kultúr- attaséjának kíséretében, akik a délutáni órákban Tiszakécskére is ellátogatnak. Hartán — ugyancsak vasár­nap — gazdag programú szov­jet—magyar barátsági napot rendez a népfront és azMSZBT. Az ünnepség délelőtt térzenével kezdődik, délután magyar- szovjet sportcsapatok labdarúgó- mérkőzésével folytatódik, este pedig szabadtéri koncerttel ér véget. Tragikus gyermekhalál A bajai járásbíróság e hónap elején hirdetett ítéletet Horto­bágyi Ferenc bajai gépkocsive­zető bűnügyében. A vádlott ez év áprilisában az autóközleke­dési vállalat egyik gépkocsijá­val fát fuvarozott, s a szállít­mány lerakása után lakására in­dult. Amikor odaért, az udvaron játszó két és fél éves kislánya — a motorzúgás hallatára — elébe rohant; de a gépkocsihoz érve elesett, s a gyermek feje a kerék alá került. Hortobágyi Ferenc kislánya, agyroncsolás következtében, azonnal meghalt. A bíróság az apát élet és tes­ti épség gondatlan veszélyezte­tése miatt bűnösnek mondotta, s ezért — 10 százalékos bér­csökkentés mellett — jogerősen öthóriapi javító-nevelő munkára ítélte. ismerős ez a kér* ? Könnyen lehetséges, hiszen egyszer már közöltük, méltat­lankodva a Csányi utcai nagy huppanok miatt. Azóta az út­testet — állítólag — megjavítot­ták. Nagy kár, hogy a kátyúk mégsem tűntek el!... A járási pártbizottság, a he­lyi pártalapszervezetekkel és a szövetkezeti útra tért dolgozó parasztsággal együtt keresi, ku­tatja a legjobb megoldásokat a közös gazdaságok adottságainak minél jobb hasznosítására, a ho­zamok és a jövedelem növelé­sére, a népgazdaság szükségle­teinek kielégítésére. 48 vagonnal a háztájiból Különösen nagy figyelmet for­dítunk a kiskunfélegyházi járás­ban az állattenyésztésre. Járá­sunkban igen régi hagyománya van a baromfitenyésztésnek. Dol­gozó parasztságunk különösen a kacsa- és a libatenyésztésben szerzett gazdag ismereteket, de nagyon jól értenek a pulykane­veléshez is. A baromfitenyész­tés méreteit tükrözi az is, hogy ebben az évben a háztáji gaz­daságokban nevelt baromfiakból mintegy 34 ezer darab hízott li­bára, 8 ezer pulykára, 19 ezer kacsára és 390 mázsa csirke el­adására kötöttek értékesítési szerződést a földművesszövetke­zetekkel. A háztáji gazdaságok­ból és a termelőszövetkezeti cso­portokból szerződésre mintegy 48 vagon hízott és sovány baromfit kap az ország lakossága, a nép­gazdaság. A pártszervezetek kezdemé­nyezésére most nagyméretű mozgalom bontakozik ki járás- szerte annak érdekében, hogy a háztáji gazdaságokban és a kö­zösben is minél több baromfit neveljenek. Termelőszövetkeze­teink ez év tavaszán, a járási pártbizottság ülése után láttak hozzá nagyobb mértékben a jó­szágállomány fejlesztéséhez, nagyüzemű istállók, ólak építé­séhez. Termelőszövetkezeteink­ben ebben az évben 11 sertés- fiaztató, két süldőszállás, 9 ser­téshizlalda és 7 darab szarvas­marha-istálló épül. Kacsatelep a Holt-Tisztin Üjabb lendületet adott — el­sősorban a szárnyas jószágte­nyésztés — a megyei pártbi­zottság által szervezett tapasz­talatcsere-látogatás. Járásunk­ból számos termelőszövetkezeti vezető és állattenyésztési szak­ember kereste fel a bácsalmási, valamint a bajai járás termelő- szövetkezeteit, ahol a nagyüzemi baromfitenyésztést tanulmá­nyozták. A tiszaújfalusi Alkot­mány Termelőszövetkezet a csá- volyi termelőszövetkezetben lá­tottak alapján épített fel egy 3500 férőhelyes kacsatelepet a Holt-Tisza partján, saját erőből, egyszerű szalmatetővel. Ezek­ben az ólakban már fel is ne­velték az első 3000 darabos ál­lományt. A fentihez hasonló baromfi­I telepet létesített az alpári Bú­zakalász Termelőszövetkezet is. Ezeket a példákat követve most több termelőszövetkezet létesít '.Tiajd kacsatelepet a Holt-Tisza '.jártján. Előzetes tervek szerint a jövő évben mintegy 30—40 ezer darab pecsenyekacsát ne­velnek fel a Tisza mellett. Figyelemre méltó eredményt irt el a baromfitenyésztésben a iszaújfalusi Alkotmány Terme­lőszövetkezet. Egészen kevés költséggel építették fel a barom­fiólakat, amelyekben 6500 csi­bét, 2000 libát, 3000 darab pe­csenyekacsát és 1500 darab gyöngyöst nevelnek. Járásunkban a termelőszövet­kezetek közös gazdaságaiban az év ■végéig, ha napos baromfiak szállításában nem lesz fennaka­dás, akkor 100 ezer darab ba­romfit nevelnek fel a tavalyi 13 ezer darabbal szemben. A legjobbak az állattenyésztésben A közös gazdaságokban szer­zett tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemes baromfíneveléssel •és hizlalással foglalkozni. Ter­Yízirendőrökkei a Dunán A törzsőrmester a kormány mellől, a főtörzsőrmester a pádról kémleli a vizet. Motorcsónakunk halk pöfögéssel szeli a hullámokat. Varsadi András rendőrtörzsőr­mester a kormánynál áll, Si­mon Imre főtörzsőrmester pedig a csillogó víz partját kémleli. A hullámok hátán szinte siklik motorosunk. Dunaföldvár környékéről indultunk a víz fo­lyásával Baja felé... A folyó csendje furcsán hat. Csak a víz csobog, hullámok ve­rik csónakunk falát. A partnál fürdőzők, beljebb csónakok rin- ganak. Magunk mögött hagy­juk a kajakosokat is, akik Bu­dapest felől jönnek. Meleg van, 30 fokot mutat a hőmérő, de Itt a vízen még erőteljesebben éget a nap sugara. A főtörzsőr- piester is az arcát törölgeti. — Huszonkét éve dolgo­zom a révkapitányságon. Sokat tartózkodunk a vízen, különö­sen nyáron. Ilyenkor még ébe­rebben kell őrködnünk, mert a fürdőzők gyakran meggondolat­lanok. — A napokban is tiltott helyen fürdött egy paksi gye­rek. Holtan húzták ki a fajszi halászok. Gyakran kell figyel­meztetnünk a fürdőzőket a Du­na Bács-Kiskun megyei olda­lán is. Egyesek nem akarják el­hinni — még a sorozatos halál­esetek után sem — hogy a víz- eel nem lehet játszani és csak a kijelölt helyen szabad fü­rödni. Kalocsa környékén pöfög már motorosunk. A gerjeni révtől sódert szállítanak. — Itt is történt már meggondolatlanságból haláleset, — mutat a vízirendőr a part közelébe. — Két fajszi fiatal vesztette életét. Kivilágítaüan uszállyal sódert szállítottak és a sötét éjszakában nekimentek egy hajónak. Értsék már meg az emberek, hogy a Duna nagy­forgalmú víziót, nagyon kell te­hát vigyázniok a csónakosok- j nak, motorosoknak! ; Tovább száguldunk. Egy-egy i örvény néha megdobja csóna­kunkat. Varsadi András azon­ban szilárdan tartja a kor­mányt. A főtörzsőrmester pe­dig most már a bajai partsze­gélyt kémleli: horgászokat ke­res. A Dunán ugyanis még mindig sok az orvhorgász. Ter­mészetesen, ha „elkapják” — márpedig legtöbbször erre a sorsra jutnak —, szigorúan meg­büntetik őket. Amint a t>ort felé in­dul motorosunk, figyelem a rendörök lebarnult arcát. Tu­dom, nem könnyű a munkájuk. Nap nap után vízre szállnak, évente sok-sok ezer kilométert utaznak, s ha szükséges, önfel­áldozással küzdenek a viharo­san hullámzó Dunán a bajbaju­tott emberek megmentéséért... Márkus János és Pásztor Zoltán Kiskunfélegyházára látogat a román nagykövet melőszövetkezeteink — gyakran a pártszervezetek kezdeménye­zésére — a legjobb dolgozókat bízták meg a jószágok gondozá­sával és lelkiismeretes munká­jukat külön is jutalmazzák. A tiszaújfalusi Tisza Termelőszö­vetkezet a terven felüli gyapjú- mennyiség 50 százalékát fizette ki _ a juhászoknak prémium cí­mén. A gátéri Búzakalász Ter­melőszövetkezetben a baromfi- nevelőket akkor premizálják, ha az elhullás nem éri el a 10 szá­zalékot. Az így megmentett csi­bék árának 50 százalékát kap­ják meg a gondozók az érté­kesítéskor. Járási pártbizottságunk igen nagy gondot fordít arra, hogy a termelőszövetkezetek ponto­san betartsák az állategészség­ügyi követelményeket. Az állat­orvosok lelkiismeretes tevékeny­sége nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy jelentősebb állat­elhullás nem volt járásunkban. Helyesnek és követendő példá­nak tartjuk a tiszaújfalusi Al­kotmány Termelőszövetkezet közgyűlésének azt a döntését, hogy az állatorvosnak odaadó munkája elismeréséül háztáji földet juttatott. Kétszeres baromfiállomány ! Termelőszövetkezeteinkben je­lenleg 100 katasztrális hold szán­tóra 16 számosállat jut. Ezt a mennyiséget jövőre 20 darabra kívánjuk növelni. 1962-ben 200 ezer darab baromfit — az idei­nek dupláját — kell a termelő- szövetkezetekben felnevelni. A sertéshizlalás megalapozására, illetve^ fejlesztésére pedig azt a célt tűztük ki, hogy a termelő- szövetkezetek 100 holdanként hét anyakocát tartsanak. Az állattenyésztés fellendítése járásunkban kulcskérdése a ter­méshozamok emelésének, a ter­melőszövetkezetek felvirágzásá­nak. Járásunkban a 70 ezer ka- tasztrális hold szántóföldből 5« ezer hold homokos. Ezek a föl­dek tápanyagban igen szegények és azokon az állattenyésztés fej­lesztése nélkül nem lehet meg­felelő növénytermelést folytatni Kulcskérdés továbbá az állatte­nyésztés azért is, mert az öt­éves terv idején mintegy 6000 hold szőlőt és gyümölcsöst te­lepítenek termelőszövetkeze­teink és ez a kultúra sem nél­külözheti a jó istállótrágyát. Tapasztalataink szerint az ál­lattenyésztés fontosságát kom­munistáink egyre inkább felis­merik. Számos párttag vállalt állattenyésztő munkát a terme­lőszövetkezetekben és feladatát példamutatóan látja el. A tapasztalatcsere jelentősége A járási pártbizottság rend­szeresen figyelemmel kíséri a termelőszövetkezetek közös jó­szágállományának alakulását és arra készteti a pártalapszerve- zeteket, hogy maguk is törőd­jenek a jószágtenyésztéssel, ka­rolják fel, népszerűsítsék a he­lyes tenyésztői módszereket, és a legjobb állattenyésztőket ré­szesítsék megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülésben. Annak érdekében, hogy a helyes gon­dozási és takarmányozási mód­szereket az állattenyésztők meg­ismerjék, a közeljövőben több tapasztalatcsere látogatást is szervezünk. Bár eredményeink nem kicsi­nyek, mégis úgy véljük, mind­az, amit elértünk, csak kezdeti siker. Arra törekszünk, hogy párttagjaink és a közös gazda­ságok valamennyi dolgozója szívügyének tekintse az állatte­nyésztés fejlesztését, a kitűzött tervek teljesítését és túlteljesí­tését. Túri József a kiskunfélegyházi járási pártbizottság titkára Gépenként 13S mázsás napi teljesítménnyel augusztus 20-ra befejezhető a cséplés! Ülést tartott a megyei felvásárlási operatív bizottság Kulcskérdés: az állattenyésztés

Next

/
Thumbnails
Contents