Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-24 / 199. szám

1961. augusztus 21, csütörtök Challe söre, Saint-Marc labdája... Szinte paradicsomi környezet­ben, egy hajdani apátságban töltik büntetésüket tus algíri ka­parkban, s ha kedve szottyan, belerúg a ía mellett pihenő labdába. Második képen a bü­Egy társadalmi mozgalom, amely egyre jelentősebb A műszaki akcióbizottságok munkája Hazánkban a párttagok és pártonkívüliek összefogásának egyik fontos és nagyszerűen be­vált módszere a népfront-moz­galom. Feladata, hogy a nép előtt álló fontos célkitűzések megvalósítását a nép legöntu- datosabb képviselőinek, a kom­munistáknak a vezetésével se­gítse. A mozgalomnak több hasznos kezdeményezése van a szocializmus építésének meg­gyorsítása érdekében. Egyik kezdeményezése a műszaki szakemberek összefogása és tár­sadalmi munkára való mozgó­sítása. A népfront megyei titkársága 1959-ben tanácskozásra hívott össze egy kislétszámú műszaki csoportot. Megvitattak azokat a fel­adatokat, amelyeknek meg­oldásában a műszaki szak­emberek szinte nélkülözhe­tetlen segítséget adhatnak. A tanácskozás részvevői úgy döntöttek, hogy akciócsoport­jaik megalakítása után jelentős társadalmi segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek; fő­ként a termelőszövetkezeti be­kötőutak tervezésénél, mivél akkor a még elég kislétszámú aktívacsoport elsősorban a Köz­úti Üzemi Vállalat, a Közúti Igazgatóság és a MÁV mérnö­keiből állott. ■ Munkájuk értékelésére és az egyre növekvő feladatok meg­beszélésére egyre több alkalom­mal ültek össze, s mindig újabb szakemberek kapcsolódtak az akcióbizottság munkájába. Az elmúlt évben már járásonként is megalakították a műszaki akcióbizottságokat, amelyeknek irányítói a megyei csoportban már korábban is tevékenykedő, tapasztalt társadalmi munkások voltak. E csoportok megalaku­lásával a műszaki társadalmi munkások száma közel száz fő­re emelkedett, ami azért is je­lentős, mert főként mezőgazda- sági jellegű megyénkben vi­szonylag kevés a műszaki értel­miség. A népfront megyei titkársága hosszú éveken át egyedül irányí­totta és bízta meg feladatokkal a műszakiakat. Az illetékes ta­nácsi szervek nem kapcsolódtak be munkájuk irányításába; an- nalc ellenére, hogy a már emlí­tett műszaki tanácskozásokra több alkalommal meghívtuk őket. Az utóbbi időben azonban e tekintetben is jelentős javu­lásról számolhattunk be. A 15 éves távlati községrendezési irányelvek kidolgozása szinte szükségszerűen vetette fel a műszakjaik segítsége iránti igényt. A megyei tanács végrehajtó bizottságának építési osztá­lya időben megkereste a népfront titkárságát, s igé­nyelte a tervek elkészítésé­hez a műszaki akció bizott­ság közreműködését, A kölcsönös megállapodások után megkezdődött a nagyszerű, s méreteiben is hatalmas mun­ka, amely előreláthatólag au­gusztus 31-re fejeződik be. Ek­korra már megyénk valameny- nyi községe rendelkezik 15 éves távlati rendezési tervvel. S bár e nagy munka és szép feladat még be sem fejeződött, a mű­szakiak a megyei tanács építési osztályának újabb kérésére megkezdték a megyében levő állami házak felmérését. Az akcióbizottság munkájá­nak értékét pénzben nehéz vol­na kifejezni. Tagjainak aktivi­tásáról hozzávetőleges képet kapunk, ha megemlitjük, hogy csak az eddig elkészített, körül­belül 36 kilométer hosszúságú termelőszövetkezeti bekötőút társadalmi mnunkában történő tervezése meghaladja a félmil­lió forintot. A már említett nagyobb feladatokon kívül igen je­lentős az a segítség is, ame­lyet a termelőszöve trezetek kisebb terveinek elkészíté­séhez nyújtottak. A műszaki emberek alig több mint két éve kezdődött társa­dalmi mozgalma már eljutott addig, hogy a gyakorlati mun­ka mellett egyre aktívabban kapcsolódnak be a műszaki ak­cióbizottság tagjai a politikai felvilágosító munkába is. Külö­nösen dicséretre méltó az a kezdeményezés, amelynek nyo­mán egy műszaki szakember egy termelőszövetkezet — vagy termelőszövetkezeti község pat- ronálását vállalta. Ma már arra is van példa, hogy a termelő­szövetkezetközi építkezésekhez nyújtanak gyakoribb elvi és gyakorlati segítségek Az eddig végzett műszaki társadalmi munkák kapcsán, mint legkiválóbbakat: Szántó Bélát, a Kecskeméti Közúti Igazgatóság, Bakonyi Ferencet, a Közúti Üzemi Vállalat, Buiko- vári Attilát, a Bajai Vízügyi Igazgatóság főmérnökeit. Bállá István nyugalmazott főmérnö­köt, Csemi Kálmán és Hegedűs Balázs MÁV pályafenntartási főmérnököt említhetnénk, de sorolhatnánk tovább. Megyénk műszaki szakembereinek túl­nyomó többsége lelkesedésével példát mutatott azok számára is, akik eddig még nem kapcso­lódtak be a társadalmi munká­ba. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága mindezért őszin­te köszönetét és elismerését fe­jezi ki, s további eredményes munkát kíván számukra. Simon János, a népfront megyei titkárságának munkatársa tonai puccs főszereplői. Fenti képeinket a Paris Match című francia képeslapból vettük át. sölő Challe ex-tábornokot lát-* juk. Figyeli a sörös embert, aki az italt hozza. A fehérköpe­Az elsőn Saint—Mare-ot, a ze- raldai ejtőernyős parancsnokot látjuk, akit tíz évre ítéltek. Papucsban, rövid nadrágban, cigarettázva sétál a gondozott Naponta 12 új ház készül egy kubai gyárban Egy kubai gyárüzemben na­ponta 12 darab háromszoba- kcmyhás komplett ház épület­elemei készülnek el. Az üzem, amely Kubában egyedülálló, Havanna környékén épült. A betonból öntött épületelemeket rövid időn belül akárhol komp­lett lakóházzá lehet összeállíta­ni; nyes szakács nem véletlenül ke* rült a képre: a foglyok ebéde, — mint valami étteremben — rendelésre készül. Az elítéltek kényelmét szolgálja néhány rá­dió- és televíziókészülék, újság és folyóirat. Időnként vendéget is fogadnak. Fenti képeinkhez már csak az a hozzáfűzni valónk, hogy párizsi értesülések szerint az ultrák augusztus második fe­lében újabb puccsra készülnek. Ilyen környezetben természetes, hogy nem megy el tőle a ked­vük ... TétU Hatolta lityikata'tcma emlékezik ^VWVW\A/^W\ArtAA/»AArW\/\/WV/WVSAO PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-KWkun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. releMa szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: ■ Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat; Feáelőe kiadó: Mezei István, Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 11-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: 0 helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kisfkun megyei Nyomda V: Kecskemét. — Telefoni 15-39. 21-49 Tóth Mihály özvegye. I. A z érzés leírására nehezen •• akadnak szavak. A No- voszibirszkből Kecskemétig meg­tett 4000 kilométer után, a Szent- háromság temető egyik örökem­lékű kőkeretes sírjánál, szerettei körében megrendültén áll a ki­csi, törékeny, 60 éves asszony: Tóth Natalja Nyikolajevna, Tóth Mihálynak, a magyar munkás- osztály hős mártírjának özvegye. Áll — és peregnek, ömlenek könnyei: — Misám, drága, egyetlen Mi- hályom! Hát így kell nekünk ta­lálkoznunk, így... Harmincki­lenc év után — mondja kimond­hatatlan fájdalommal. A körülállók közül a legerő­sebbek is ajkukba harapnak, de a meghatódás könnyei mégis mindenki szeméből utat törnek maguknak. I Harminckilenc éven át nem tudni a férjről, édesapáról, és rendületlenül várni őt — nehéz átérezni, de még csak sejteni is, mit jelent. Ott áll Natalja néni, az egy­kori fürge, vígkedélyű Nataska, magába roskadtan, s kimon­datlan szavakkal Misenykájával beszélget. Forró könnyeinek per- gése mögött mégegyszer éli ifjú­korát, s az azóta zajlott életét... __ AA iskám, drágám, emlék­sz el, amikor hadifogoly­ként megismertél? Emlékszel? Bátyámmal, aki igen jó barátod volt, jöttél hozzánk. Igaz, nem is hozzánk, hanem a szomszé­dokhoz. Ök kértek meg, fényké­pezd le a családot, mert te —> mint sok minden máshoz — ah­hoz is nagyszerűen értettél. És akkor emlékszel, valami furcsa szikrácska lobbant mindkettőnk szemében... Eljöttél másodszor, harmadszor is és még sokszor... Oh, de gyönyörű volt! Pedig édesanyám eleinte óva intett: „Nataska, te, drága kislányom, elég legyen ebből... Nagyon ösz- sze találtok melegedni, és majd sírhatsz aztán, ha egyszer Mi­hály visszatér Magyarországra... Értsél meg, kislányom, ettől akarlak megkímélni...” — De a mi szerelmünk erő­sebb volt. Hányszor, de hány­szor eszembe jutott azóta az a feledhetetlen óra, amikor nekem, az alig 18 éves kislánynak éle­ted céljáról, a kommunisták cél­kitűzéseiről beszéltél. „Nataska, kedvesem, én bolsevik vagyok, és nagyon szeretném, ha egész életeden keresztül te is velem együtt szolgálnád a párt szent ügyét” — mondottad. Én értel­metlenül néztem rád és te ma­gyaráztál szegény édesanyádról, a gürcölő és mégis nélkülöző orosz és magyar dolgozókról, a világ kisemmizett, nincstelen, az urak kénye-kedvének kiszolgál­tatott munkások harcáról. Sza­vaid múlhatatlan nyomot hagy­tak lelkemben. Aztán harcba szólított a párt, s te hősiesen küzdöttél az inter­venciósok, Kolcsak és Djenikin fehérgárdistái elleni harcban. Tudod, mekkora boldogság, gyö­nyörűség volt a harctérről kül­dött minden egyes üzeneted, le­veled? Egy szép napon megér­kezett a hír: győztetek. S a hír után rövidesen hazatoppantál te is. Emlékszel, kedvesem? Akkor már jó anyácskám sem szólt el­lened. .. __ emlékszel 1920. május 1-re, él etünk leggyönyörűbb napjára? Ezer egy társunkkal ott voltunk mi is a Lenin kezdemé­nyezte kommunista szombaton és keményen dolgoztunk. Én rön­köket cipeltem. Nagy, nagy lel­kesedéssel építettük új életün­ket. Ügy délfelé egy félórácska-. ra két magyar társaddal együtt — akiket tanúnak kértünk fel — elszaladtunk az anyakönyv­vezetőhöz. S a lakodalmi ebé­dünk! Egy-egy falatka lóhús, ugyanakkora kenyérkével! Mi­lyen fölséges volt! De, Miseny- kám, hol van már az a mérhe­tetlen anyagi szegénység, amely- lyel a szovjet hatalom kezdte! Pártunk harca elérte célját, vé­retek, a hősök vére nem hullott hiába... _____ Emlékszel, hányszor, de ~ “ hányszor tértél haza a párt küldetéseiből éjnek évad­ján, csurom vizesen, vagy a tes­tedre fagyott ruhában? Sosem felejtem el, minden zsebedben könyvet hoztál mindig... Még hónod alatt is... Marx, Engelst Lenin műveit... Mennyit olvas­tál! És mindig mosolyogva, vi­dáman érkeztél. Körötted még a legzordabb időben is napsütést érzett az ember. Szép lelked melegsége nemcsak a muzsiká­ból érződött ki, melyet többféle hangszeren oly kedvesen ját­szottál. .. Anélkül is sugárzott lényedből. Hiszen milyen más varázsnak lett volna köszönhet tő, hogy a szerény, írástudatlan( agyonsanyargatott parasztok első szavadra is a szívüket, az utol­sójukat adták, amikor a vörös csapatok elszállásolásához, ellá-* fásához kérted segítségüket. Me­leg kemencét, kenyérkét, és hol mi akadt, mindent felkínáltak.J 1920. május 14. Életem újabb nagy állomása. Kéz a kézben igyekeztünk a munkahelyre, me­lyet te szereztél nekem, és ahol mint gépírónő, huszonhárom éven át szolgáltam a hazát. A szemeim tönkrementek — mert nagyon sokat sírtam ám —, új foglalkozáshoz kellett kezdenem. Gyári diszpécser lettem... És ma már nyugdíjas... (Folytatása következik.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents