Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-25 / 200. szám
I iív XVI. ÉVFOLYAM 300. SZÄM Ära 60 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Jr 1961. AUG. 25, PÉNTEK Kezdeményezzenek bátran a neveJSk az iskolareíorm megvalósítása érdekében Váróéi tanévnyitó értekesiet Kecskeméten II magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata a német békeszerződés ügyében Augusztus 24-én délelőtt zajlott le Kecskeméten a városi és a. tanyai iskolák igazgatóinak tanévnyitó értekezlete. Varga Mihály, a városi tanács v. b. művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a megjelenteket. Ezután Heltol Nándor, a városi tanács v. b. művelődésügyi osztályának népművelési felügyelője beszámolt Kecskemét jövő évi kulturális tervezetéről. Ezt követően Krajcsovszki József, városi tanulmányi felügyelő értékelte az elmúlt oktatási év munkáját és ismertette az igazgatókkal a soron következő legfontosabb oktatási és nevelési feladatokat. Előadásában az iskolareform jelentőségére hívta fel az igazgatók figyelmét. Az értekezleten megjelent és felszólalt Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei párt- bizottságának első titkára. Tolmácsolta a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának üdvözletét, elismerő véleményét az elmúlt évben végzett oktató-nevelőmun- káról. — A beszámolóból kitűnik — mondotta —, hogy tennivaló van bőven. Az a lényeg, hogy pedagógusaink a fő kérdésekben egységes véleményre jussanak. Az oktatásügy további fejlődése csak akkor képzelhető el, ha következetesen és maradéktalanul megvalósítják az oktatási reformot. Nevelőinknek is sokoldalú képzésre van szükségük. Ma már pedagógiai rutinból nem lehet megélni. Az oktatási reform sikere az igazgató elvtársakon múlik. A párt jelszavát: „Az iskolát hozzuk közelebb az élethez” — egyesek leszűkítik a politechnikai oktatásra. Mi ezt nem így értelmezzük, hanem úgy, hogy az ifjúság általános műveltsége, tájékozódottsága révén érdemben vegye ki részét a szocializmus építéséből. Ä gyakorlati munkára való nevelésnek ez az eszmeiség adja meg alapját. Molnár elvtárs a kővetkezőkben az ötéves terv gazdasági, politikai és kulturális jelentőségére hívta fel az igazgatók figyelmét. Hangsúlyozta: A nevelőkre nagy feladat hárul abban, hogy az ötéves terv végére, a ma még 15 éves gyerek milyen szakképzett káderként kerül a legkülönbözőbb beosztásokba. — ■Ebből az következik, hogy az igazgatóknak évekkel előre kell gondolkodniok. Az ötéves terv időszakában nálunk is sor kerül a kommunizmus első teendőinek elvégzésére. Ahhoz, hogy kiemelkedő sikereket érhessünk el, művelt, szakképzett ifjúságra van szükségünk. Ebben kéri a párt a Pedagógusok messzemenő segítségét. Fel kell nevelni azt az ifjúságot, amely megváltoztatja a maga környezetét és jobb életet teremt. Ezért az igazgatóknak politikusoknak is kell lenni. Majd így folytatta: A nevelők kezdeményezzenek bátran az oktatási reform megvalósítása érdekében. Segítsenek a falu ötéves kulturális programjának kidolgozásában. Szeretnénk, ha a kecskeméti nevelők a megyében kiemelkednének az oktató-nevelő munkában. Hiszen a megyeszékhely felé bizakodva, segítséget várva néznek a kisebb városok és falvak pedagógusai — fejezte be felszólalását Molnár elvtárs. Az értekezleten felszólalt Csák- vári Ferenc, a megyei művelődési osztály vezetője, Feile Géza, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke és még sokan mások. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a magyar nép egységes akaratát fejezi ki azzal, hogy a béke érdekében követeli a második világháború maradványainak teljes felszámolását. Tizenhat évvel a második világháború befejezése után még mindig nem került sor a békeszerződés megkötésére Németországgal, a Német Demokratikus Köztársaság állami szu- verénitása nincs teljesen biztosítva, Nyugat-Berlinben abnormális helyzet alakul ki. A Magyar Népköztársaság kormánya nemzeti érdekeinktől vezettetve tűrhetetlennek tartja a jelenlegi állapotokat Európa szívében és ezért halaszthatatlan kötelességének érzi, hogy más békeszerető népekkel és kormányokkal együtt piinden erejével hozzájáruljon ahhoz, hogy ezeket a fontos kérdéseket még ebben az évben megoldják. Egyetlen emberöltő alatt két világháború pusztított és zúdított mérhetetlen szenvedést az emberiségre. Mindkét világégés közvetlen előidézője a német imperializmus volt. A magyar népet kétszer sodorták katasztrófába -a rabló német imperializmus oldalán. Népünk a német fasizmus és hazai szövetségesei ellen küzdve tizenhat évvel ezelőtt a maga kezébe vette a nemzet sorsát. Másfél évtized alatt hazánk, testvéri szövetségben a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, kimagasló eredményeket ért el a szocialista építésben, a nép anyagi és kulturális felemelkedésében. — Vívmányainkat a béke védelméért folyó állhatatos harc körülményei között értük eL A Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja: A nyugati hatalmak a második világháborút követően durván megszegték a potsdami szerződésben vállalt kötelezettségeiket, amelyek előírták a német fasizmus és militarizmus maradéktalan felszámolását. A potsdami szerződésben vállalt alapvető kötelezettségeikkel ellentétben hozzásegítik a német revansistákat ahhoz, hogy újjászervezzék hadseregüket, amelyet a régi, hitlerista Wehrmacht tábornokai és főtisztjei vezetnek. A nyugati hatalmak a nyugat-berlini megszállási rendszert arra használják fel, hogy a Német Demokratikus Köztársaság szívében fekvő Nyugat-Berlinben a hidegháborús politika számára teremtsenek támaszpontot, amelyet a nyugatnémet revansisták és a NATO-hatalmak a Német Demokratikus Köztársaság és a többi szocialista ország elleni bűnös aknamunkára használnak fel. A nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen, tarthatatlan és a béke ügyére nézve veszedelmes a potsdami szerződést aláíró nyugati hatalmak álláspontja, amely a német militarizmus elleni háborúban szerzett jogokra hivatkozva a Német Szövetségi Köztársaság revansista uralkodó köreinek fegyverkezési politikáját segítette és segíti. — Ugyanakkor a nyugati hatalmak jogsértő módon mentesítik a Német Szövetségi Köztársaságot attól, hogy teljesítse azokat a kötelezettségeit, amelyeket a potsdami szerződés értelmében és a megkötendő békeszerződés értelmében más népekkel szemben teljesítenie kell. A nyugati hatalmak álláspontjának, amelyet a Német Demokratikus Köztársasággal szemben elfoglaltak, sem jogi, sem morális alapja nincs. Céljuk, hogy megőrizzék a Német Demokratikus Köztársaság szívében, Nyugat-Berlinben a megszállási rendszer segítségével teremtett és fenntartott, s a Német Demokratikus Köztársaság elleni politikai felforgató tevékenység és gazdasági züllesztés sötét üzel- meit szolgáló szervezeteket Ez súlyos veszélyekkel terhes. A békeszerződés megkötése mindkét német állammal* a nyugatnémet revansista politika megfékezése, a Német Demokratikus Köztársaság állami szuverenitásának teljes mértékű biztosítása, Nyugat-Berlinnek a megszállási rendszertől megszabadított demilitarizájt szabad státusszal rendelkező békevárossá változtatása, nemzetközi összeköttetéseinek biztosítása, megfelel minden nép érdekeinek, s különösen lét- fontosságú érdeke az egész német népnek. A Magyar Népköztársaság kormánya fenntartás nélkül támogatja a testvéri Német Demokratikus Köztársaság kormányát a Német Demokratikus Köztársaság állami szuverenitásának és biztonságának védelmében; így támogatja a hideg- háborús erők nyugat-berlini felforgató gócának elszigetelésére tett hatékony intézkedése .8 is. Halaszthatatlan követelménynek tekinti, hogy a Németi Demokratikus Köztársaság szuverenitása a békeszerződésmegkötésével teljessé váljék. A magyar kormány, átérezve azt a nagy felelősséget, amely a német kérdés békés rendezőben minden békeszeretö kormányra hárul, kijelenti, hogy kész résztvenni a német békeszerződés megkötésének tárgyában összehívandó békekonferencián és eltökélt szándéka más békeszerető államokkal együtt aláírni mindkét német állammal a békeszerződést. Ameny- nyiben e javaslat továbbra i9 a nyugati hatalmak elutasításával találkozik, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya, szövetségeseivel és más békeszerető országok kormányaival együtt alá fogja írni a béke- szerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Az európai béke és biztonság ezen alapvető kérdésének békés rendezése nem tűr halasztást. Ha most nem teszünk meg mindent az agresszív nyugatnémet revanspolitika visszaszorítása érdekében, akkor megnövekszik a háborús veszély Euróbám A maoyar nép nem várja meg, amíg az imperialisták olyan helyzetet tudnak Európa szívében teremteni, amely elkerülhetetlenné tehet egy újabb háborús pusztítást. Abból kiindulva, hogy a békét nem elegendő óhajtani, hanem cselekedni kell a béke biztosításáért a magyar kormány a néptől kapott megbízatása következetes teljesítésének tekinti a német békeszerződés megkötésére és a nyugat-berlini helyzet rendezésére a Szovjetunió kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya által előterjesztett javaslatok támogatását és az európai béke biztosítását célzó valamennyi akcióban való tevőleges részvételét. Szüretelik az oportót Dunavecse környékén szüretelik a korán érő oportó szőlőt, amelynek felvásárlását a MÉK dunavecsei telepe megkezdte. Naponta 200—250 mázsát vesz át a közös gazdaságoktól és a szövetkezeti gazdák háztáji terméséből. A dunavecsei Űj Élet 40—50, a Virágzó Termelőszövetkezet 20—30 mázsa szőlőt ad át mindennap a felvásárlónak. Aposta- gon 40, Szalkszentmártontoan 30, Solton 15—20 mázsa termés kerül egy-egy nap a MÉK telepére. JÖHET AZ Dél van. A falvak határában leteszik a kapát, kaszát és elfogyasztják a hazulról hozott ebédet. Virág Zsuzsa és Szegedi Klára, az orgoványi Alkotmány Termelőszövetkezet növénytermelői is abbahagyják a lucernagyűjtést. Megmosakodnak, aztán jöhet az ebéd. (Márkus János felvétele.)
