Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-19 / 195. szám
1961. augusztus 19, eeemlwi R. ofétal Személygépkocsikkal jöttek... Vásár ellenőrsé» Mélyhűtőn Egy életre szóló tapasztalatot »zereztem a mélykúti vásáron, ahol nem mint vásárló, hanem inint „ellenőr” jegyeztem fel a vásár jellegzetes epizódjait Ebbe a neház és bonyolult munkába Valach István, a Bács-Kiskun megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetője avatott be... De ne vágjunk élébe az eseményeknek. A pecsenyesütő Elsőnek Kovács Anna kiskőrösi pecsenyesütőnél álltunk meg. Az eladó az ellenőrzés első perceiben közölte, hogy nemrég fizette be a kirótt pénzbírságot Használt-e valamit a büntetés? Nem sokat! Most sincs kitéve a névtábla, hiányzik az árjegyzék stb. — Mi van a zsákban? — kérdezte Valach elvtárs. — Kenyér — mondta Kovács Anna. — Azonnal vegye ki, s tegye olyan helyre, ahol nem porosodik. Ezután az áru beszerzését igazoló papírokat vizsgálta felül a kereskedelmi felügyelőség vezetője. Közben Kovács Anna egy percre sem fogyott ki a panaszból: — Nem akartam eljönni.. Rossz a vásár... Alig árultam valamit... Nehéz pénzkereset ez... és így tovább. — Mindig ezt mondják. — vetette közbe Valach elvtárs. — Kovács Anna pedig úgy tett, mintha nem hallotta volna a megjegyzést, s fújta a betanult szöveget A cukorkaárusok — Minden darab 1 forint — harsogta Oláh Józsefné kecskeméti cukorkaárus. Itt is megálltunk egy percre. Megtudtam, hogy a Kecskeméti Városi Tanács Kereskedelmi Osztálya régebben bevonta iparengedélyét. Az asszony kézzel-lábhal magyarázta, hogy „tévedés” az egész. — Megfellebbeztem, nekem les* igazam — mondta. A határozott, ellentmondást nem tűrő utasítás: Azonnal összepakolni, — rádöbbentette az asz- szonyt, hogy felesleges a mellébeszélés. Nagynehezen elrakta portékáját Székely János cukorka áras tudomásul vette, hogy a f«ui álló rendelkezések értelmében kemény árut (cukorkát) nem készíthet Kiss Adám is megszívlelt» az utasítást és a nyitott dobozban tárolt nápolyit, kekszet elpakolta. Rövidáru kiskereskedők Ország Gyula Jánoshalmi kendőkereskedő sátrában levő áru mindegyikén volt árcédula. Megfeleltek a bizonyító iratok egy kivételével. — A hiányzót még ma este postára adja a Bács- Kiskun megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség számára — szólt határozottan Valach elvtárs. Ezután Bariovi ts József sátránál időztünk. Iparigazolványa szerint bazár árus, de árulhat rövidárut is. Bazáráruja nem volt A vásárra csak kendőt, festett falvédőt hozott Árcédula egyiken sem volt Felelősségre- vonáskor azt mondta: — Tessék most az egyszer elnézni... Ha nem azt árulja, amit az iparigazolványa feltüntet megvonom az engedélyét — hangzott a határozott válasz. Krizsák Lajos madaras! szabó is több szabálytalanságot vétett, mit igyekezett megmagyarázni. 50—50 milliméter esőnek megfelelő vizet, s kaszálás után holdanként 2 mázsa műtrágyát kapott a lucerna. A zsibárnsok Hivatalos nevük: használt ni- ' ha kereskedők. Nekik csak az ' áruk eredetét kell hitelt érdem- ( lően igazolniok. ök nem dolgoz- j nak szabott árral. Csavaros ész- : járásúak, egyikbem-másikban egy-egy hordószónok tehetsége veszett ei. Ha nem vigyáz ez ember, elhitetik vele, hogy hasz- I nált árujuk többet ér, mint az új. Mi viszont ennek ellenkezőjével is találkoztunk. Keskeny József kecskeméti használt ruha kereskedő esetében, aki a használt cikkek között törvényellenesen új árut kínált vételre. Bo- bán Mihályné ugyancsak kecskeméti lakos elfeledkezett arról, hogy egy iparengedéllyel csak j egy helyen árusíthat Feljegyez- j tem még Csóti Antalné szegedi j képkeretező, Somlói Mihály budapesti használt cikk kereskedő nevét, akik apróbb szabálytalanságot követtek eL Ahányan voltak, mindannyian , arra panaszkodtak, hogy rossz j a vásár,- nehezen lehet pénzt ke- i resni. A sátrak mögött levő, j majdnem húsz új gépkocsi — j "Warszawa, Skoda, Moszkvics ; stb. — viszont az ellenkezőjét j bizonyították. Búcsúzáskor ezt mondtam Valach elvtársnak: jók az idegei... ! Nevetett, majd ' így válaszolt: nem irigylésre méltó feladat, az biztos... S hogy ezek az emberek mikor fogjál: a törvényt tisztelni, az rajtunk és a vásárlókon múlik. V. K. még hátralevő két kaszálással együtt összesen 70—75 mázsa I szénával fizet az öntözött lueer- i na. a nem öntözött táblák mind- ■ össze 25 mázsára tehető hozamával szembem Hatszor kaszálják az A Csengődi Állami Gazdaságban egy 100 holdas lucerna- táblát csőkútból öntöztek az idén. Eddig nyolc alkalommal öntözött lucernát... Az öntözött táblát már négyszer kaszálták, s holdanként 54 mázsa szénát nyertek róla. A Jövőre tízezer hízóval több A Bajai Állami Gazdaságnak ebben az évben több mint 100 vagon vágómarhát és közel 89 vagon hízott sertést kell a népgazdaságnak átadnia. Az első félévben — időarányos tervét teljesítve — 43 és fél vagon marhát, s 28 és fél vagon sertést értékesített A gazdaság ez év végéig még Egy év alatt megkétszereződött a tiszta vagyon megépített egy 5000 férőhelyes sertéshizlaldát » Jövőre az idei 6600 darabbal szemben tízezerrel több sertést hizlal. A cél eléréséhez december 31-ig 400 férőhelyes fiaztatót Is építenek a bajaiak. Ugyancsak az állattenyésztés fokozása érdekében a mohácsszigeti kerületében lucernafeldolgozó üzemet létesít a Bajai Állami Gazdaság még az idén. Az üzemben a mohácsszigeti területen termelt lucemaféle- ségeket lisztté dolgozzák fel. s így adják az állatoknak. Most silózzák a gazdaságban az ugyancsak öntözött őszi ke- ■ verék után májusban vetett j napraforgós csalamádét, amely holdanként 400 mázsa zöldtöme- [ get ad. A 150 hold fővetésű ku- j lcorica a jelenlegi kilátások sze- j rint — morzsolt állapotban számított — 25 mázsa átlagtermést ígér az öntözés eredményeként. Az árpatarlóba 20 holdon bor- sót vetett a gazdaság, s rend- j szeresen öntözik azt Is. Szeptember végén friss zöldborsót adnak át a fogyasztó-piacnak. 1 A kunbajai Vörös Csillag Termelőszövetkezet is résztvett a megye közös gazdaságainak múlt évi termelési versenyében, s az elért jó eredményekért elismerő oklevelet kapott. A termelőszövetkezet különösen az állttenyésztésben lépett előre nagyot. Száz hold szántóegységenként 23 számosállatot tart. —_ ebből 17 szarvasmarhát és 42 sertést. A kocalétszám eléri a 100 holdra javasolt 5 darabot. Az állatsűrűség kedvező aránya megmutatkozik az árutermelési terveik teljesítésében. A szövetkezet 100 hold szántóra számítva összesen 58 mázsa húst ad a népgazdaságnak,'vágómarha, illetve vágósertés formájában. Emellett tejből 5400 liter, kenyérgabonából pedig 40 mázsa a 100 hold szántóra eső, államnak eladott mennyiség. A kunbajai Vörös Csillag Tsz-ben egy év alatt megkétszereződött a tiszta vagyon. Az egy hold szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 2299. az egy rendszeresen dolgozó tagra eső gazdálkodási eredmény pedig 19 135 forint. AZ AUTÓBUSZ továbbmegy a portalanított makadámúton, a kanyarban eltűnik, s darabig ott állok tanácstalanul a szanaszét levő házakból álló Bocsa — szélén, vagy közepén? Nehéz el- döntenem. Bokáig érő homokban lépkedek. A nap tűz, a homok kétszeresen veri vissza a perzselő sugarakat. A falu egyetlen utcája kihalt. Szorgalmas lakói a szövetkezetben, a földeken dolgoznak. Hosszú gyaloglás után a postához érek, majd ismét kimerítő séta és a tanácsházánál találom magam. Az előbbinek vezetőjétől megtudom, hogy sokan járatják a Népszabadságot, a Szabad Földet, és kedvelik a Petőfi Népét is a községben. A fiatal tanácselnök Bocsa múltjáról, jelenéről, s kicsit a jövőjéről is tájékoztat. Elmondja, hogy a község 1906- ban alakult. Tizenhétezer-hol- das határában akkor mindössze 150 ház és két iskola állott. Nagy volt a nyomor, még közvetlenül a felszabadulás előtt is összesen két-három kerékpár, s legfeljebb néhány kristálydetekBocsa toros rádió ha akadt az egész faluban. Igaz, a nagybérlő urak — Fischer, Bagi, Apponyi és Greskovics — nem nézték jó szemmel, ha a „büdös paraszt” művelődni akart. Így mondja az elnök: „Az akkori rendszer szabványosította a nyomort.” DERŰSEBB a ma eredményeiről szóló beszámolót hallgatni. A tanácselnök is lelkesebb, hiszen egy kicsit magáénak érzi a fejlődés útján való előre lépést. — Kétszáz ház épült Bócsán a felszabadulás után — mondja. — Minden háznál ma már két kerékpár is van, s a világvevő rádiók száma 300-ra becsülhető. Sokan motorkerékpárral is rendelkeznek, sőt, két személygépkocsi is akad Bócsa öt szállásán. Különben furcsa egy kicsit a község arculata: a központban mindössze 42 ház van, de a szállásokon ötször ennyi található. A volt gazdasági cselédek ma a Haladás Termelőszövetkezet Gombatenyésztés a kastély pincéjében Dunapatajon mesélik, hogy Bencze Gábor földbirtokos, a Szelidi-tó melletti kastély egykori ura nagyon szerette a gombát Tétlenségében — Íme, a gombáink — mutatja büszkén Nagy Sándor, az elnök. azonban sohasem jutott az eszébe, ami az új lakóknak, az tudniillik, hogy a kastély pincéjében is lehet gombát tenyészteni. Az Űj Élet Termelőszövetkezet gazdái bizonyították be, hogy lehet A kastély alatt hosszú időn át árválkodott a hatalmas pince, amelynek három rekesze együttvéve legalább 250 négyzetméter területű. Nedvessége miatt semmi hasznát sem vették a szövetkezet gazdái. Egészen tavaszig. Ekkor valaki megemlítette közülük, hogy a pincében meg kellene próbálni a sampion gomba tenyésztését Megkísérelték. A kalocsai járásban ők fogtak hozzá először a gomba nagyüzemi tenyésztéséhez. Büszke is erre — és méltán — Nagy Sándor, az elnök. _ — Azonnal kaptunk a kedvező lehetőségen — meséli a pince egyik zugában. — Hatvanéves nyugdíjas bácsit, Zér- czi Menyhértet bíztuk meg a feladat megoldásával. Szakkönyveket vettünk neki, s amikor szabad ideje volt mindig a gombatenyésztés módját tanulmányozta. íme, nézzék meg féléves eredményünket... A gombák közé vezet, amelyek a sötét pincében fehéren csillognak. Rengeteg apró gomba bújt ki a földből és olyan gyorsan nőnek, hogy naponta 20—30 kilogrammot szedhetünk belőlük. Eddig hat mázsát szállítottak Budapestre, Sztállnvárosba; eleinte 30 forintért, most pedig 25 forintért adják kilóját. Ebben az évben — bár a gombatenyésztés még csak kísérlet — jóval több mint 20 ezer forint jövedelemre tesznek szert a sampion értékesítése révén. Jövőre már folyamatosan, még nagyobb mennyiségben akarják tenyészteni a gombát. Sok érdeklődője akad a szövetkezet gornbateny eszel énele Hetente jönnek a látogatók,’ érdeklődők a járás termelő- szövetkezeteiből. Az ordasi Úttörő Tsz is elküldte agronómu- sát, mert ebben a hónapban ők is szeretnék megkezdeni az eddig kihasználatlan pincéjükben a gombatenyésztést. A kastély hajdani ura bizonyára nagyon csodálkoznék, ha látná: mire lehet jovedelLádákba kerül » sampion. mezően felhasználni a pincét. Különösen az lepné meg, hogy mindezt azok találták ki, aki- .ket ó annak idején Jóformán emberszámba sem vett... Szöveg: Márkus János Fényképezte: Pásztor Z. lehet jelentkezni a kertészeti szakiskolára! Miként már közöltük, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szakképesítés nélküli munkacsapat- és brigádvezetői részére az 1961/62. tanévben kertészeti szakiskola nyílik Keeske- mét-Kisfáiban. Az oktatási év két elméleti és egy gyakorlati félévre tagozódik. At hallgatók csak az elméleti félévben vesznek részt iskolai oktatásban, a gyakorlati félgazdái. Közel 1200 holdat művelnek meg. A község négy boltjában szinte minden kapható. A lányok azonban — akik vasárnap a kultúrház előtt nylon-ruha- költeményekben sétálgatnak — Kecskemétre is bejárnak vásárolni. A bócsaiak szorgalmasak, lelkesek. A közelmúltban avatták a több mint 20 ezer forintot érő társadalmi munkával felépített tűzoltószertárt. S ha már új épületről szóltunk, említsük meg, hogy rövidesen Zöldhalomban — Bócsa egyik szállásán — is új üzlet nyílik. Esteledik. Kilépek a tanácsházából, s szinte a szántóföldön találom magam. Hiába, ilyen ez a falu. A TANÁCSELNÖK azonban elleste gondolatomat, mert szinte csak magamagának, de hangosan ezt mondja: „Nekünk kell jóvátennünk a múlt bűneit... Alig győzzük kiadni az építési engedélyeket... Mert a tanyákról egyre többen és többen itt akarnak házat építtetni, a köz pontban.” Gémes Gábor évet üzemükben töltik. Az első elméleti félév 1961.' szeptemberében kezdődik, és 1962. január végéig tart Ezt követi a gyakorlati félév február 1-től június 30-ig. 1962. szeptemberében újra elméleti félévvel január végéig folytatódik a tanulás, amelynek befejezése után a hallgatók záróvizsgát tesznek. A szakiskolába azok vehetők! fel, akik a 22. életévüket már betöltötték, vezetői beosztásban dolgoznak, és az állami gazdaság igazgatója, vagy a termelő- szövetkezet közgyűlése javasolja tanulásukat. A tanítás és a kollégiumi ellátás ingyenes. Az állami gazdasági dolgozók a beküldő munkahelytől, a szövetkezeti hallgatók az iskolától keresettérítésben részesülnek. Az iskolára a megyei tanács mezőgazdasági osztályán, vagy közvetlenül a szakiskola igazgatójánál még lehet jelentkezni. étke utált a etibmtoelő Az év elején alakult lakiteleki Szikra Tsz, amellett hogy gazdálkodásának a szőlő- és a gyümölcstermesztés a profilja, foglalkozik baromfitenyésztéssel is.' Már elkészült egy háromezer fé- ! rőhelyes csibenevelője, amelybe még ebben a hónapban jószág kerül, s a Petőfi Termelősaövet- kezettel együtt szintén" az idén iegy ötezer férőhelyes kacsatele- I oet is létesít a közös gazdaság. | Ügy tervezik, hogy jövőre 15 | szer rántanivaló csirkét és 10 i szer pecsenyekacsát adnak át a I fogyasztó-piacnak.
