Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-02 / 180. szám
t9®L augusztus 2, szerda 'S. «Ida! Hetven százalékra teljesítette áruértékesítés! torét a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszötetkeatet Terjedelmes jegyzőkönyv örökíti meg a Kiskunhalasi Városi Tanács mezőgazdasági osztálya féléves felülvizsgálatának eredményeit a Vörös Október Termelőszövetkezetben. A számok szinte kivétel nélkül úgy sorakoznak ebben a jelentésben, hogy a tények minden termelési ágazatban nagyobbak a tervezettnél. A sok szép eredmény között elsőnk ragadja meg az olvasó figyelmét a tejtermelés alakulásának statisztikája. Egykarmaddal több tej A szövetkezetben az első félév során 64 ezer liter tejet fejtek 45 tehéntől. A napi termelés 570 liter, — így a fejési átlag 12,7 liter, s az istálló-átlag is meghaladja a 10-et A féléves értékesítési előirányzatot máris 33 százalékkal túlteljesítették, s év végére mintegy 100 hektóval több kerül elszállításra a tervezett 820 hektónál. Az elnök kiegészítő tájékoztatása szerint már a második pótszerződést kötik a kiskunhalasi tejüzemmel s amíg a szövetkezet szántóterülete a város összes szántójának 3 százalékát teszi ki, — a szállított tejnek 20 százaléka tőlük származik. Ezek a számok önmagukban is sokat mondanak, mindjárt más megvilágításba kerülnek azonban, ha eláruljuk: a Vörös Októberben tavaly még 6 literes volt az istállóátlag. Prémium a tehenészeknek A kétszeresére nőtt tejhozam „titka” egvszerű. A takarmányellátás jó megoldásán felül része van benne \u céltudatos tenyésztésnek. A szövetkezet például a háztáji gazdaságokból felvásárol minden tinót (ezeket meghizlalja), s a jól tejelő anyáktól származó üszőket, amelyeket a közös állomány részére nevel fel. Az idén már 14 Kioktattak Jól írni 25-én szőnyegporolót, • ugyancsak erre a célra szolgáló aim kéziseprűt akartam vásárolni a Rákóczi úti háztartási boltban. Tudvalevő, hogy aa üzletben két részleg van — bár Jellegüket elhatárolni elég nehéz: aa illatszeroeztály és as egyéb vegyi cikkek részlege. A seprűt hosszú, türelmes várakozás után ez utóbbi részlegnél adták ki, illetve blokkolták U ■ tudomásomra hozták, hogy a porolót az illatszerosztályon kapom meg. Mivel ott az előttem kígyózó hosszú embersor miatt ismét legalább húsz percet kellett volna várakoznom kértem az eladót hogy adja ki ő a porolót Kérésem meghallat- lan maradt. Azt reméltem, hogy a pénztáros — nő létére — megértőbb lesz. A panaszkönyv ntán érdeklődve udvariasan kíváncsiskodtam: mi az ésszerűség abban, ha azonos jellegű árut nem egyhelyen szolgálnak ki? Mert azt megértem, hogy a körömlakkot nem ott kapom meg, ahol a súrolókefét — de a poroló és szőnyegseprű szerény véleményem szerint azonos családfán terem. Vesztemre panaszkodtam. A pénztáros kartársnő meglehetősen ridegen kioktatott, hogy „az eladó nem szaladgálhatja körül a boltot”. Azóta tökéletesen nyugodt vagyok. Eddig is sejtettem, hogy a kiskereskedelmi vállalat nem fntóbajnokokat alkalmaz elárusítónak — de most már bizonyos is vagyok benne. A vevő kérem más. Az bírja idővel, Idegekkel és bokával a több helyen rendszeresített sor- banállást! , Gáspár Klára Ilyen sajátnevelésű üsző ellett, s év végéig újabb 18-tól várnak borjút. A tejtermelés™ mégis legöeztönzőbb a tehenészek premizálása. Ez a szövetkezetben úgy történik, hogy egy-egy ember 12 tehenet gondoz, s minden hónapban pontosan megállapított tej terve van. Az egy tehénre jutó évi terv átlagosan 2250 liter. (Ez nem egyforma, mert a próbafej ések eredménye szerint egyedileg abrakolják a teheneket.) A terven felül kifejt mennyiség 25%-ának az értékét minden hónapban kifizetik a tehenésznek. Ebben a hónapban például a terven felüli tej 4500 liter körül van, s egy-egy gondozó 400— 450 forint prémiumot kap a munkaegység-járandóságon felül. De részesedik a terven felüli borjúszaporulatból is: idén például két választott borjú ára oszlik meg az öt tehenész között. Megérdemlik Az állattenyésztés valamennyi ágában hasonlóképpen megmutatkozik a premizálás ösztönző hatása. A juhászat például a bárányszaporulati tervet túlteljesítette, 2237 kiló gyapjút a legjobb minőségben nyírtak le és a tervezettnél magasabb áron értékesítettek. As anyajuhoktól naponta 115 liter tejet fejnek, s a juh tejből terven felül ösz- szesen 18 hektóliterrel több várható, A két sertésgondozó ex elmúlt félévi Jó munkáért majdnem 3500 forintot és három választott malacot kapott. Meg is érdemlik. A malacszaporulati tervet éves viszonylatban túlteljesítik. A 35 anyakoca mind vemhes. A szövetkezet száznál több süldőt tenyészanyagként értékesített, 278 hízóra szerződőt és terven felül 23 kornval kocasüldőt vásárolt A baromfitenyésztés külön méltatást érdemel. Itt csak annyit: Füzér Józsefné gondozó az első félévre tervezett 24 ezer helyett több mint 31 ezer tojást adott a telepről. Felnevelt 3 ezer naposcsibét ebből 926 darabot már értékesítettek, s újabb 900 darabos állományt a napokban szállított el a Baromfi- feldolgozó Vállalat A többiből a tojótörzset gyarapítják. A fentiekből adódik, hogy a Vörös Október Tsz hízó sertésből, tojásból, baromfiból és gyapjúból jelentős többlet-bevételre tett szert, s áruértékesítési tervét máris 70 százalékon felül teljesítette. G. K. Tanulnak a szövetkezeti traktorosok Szabadszálláson, a Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskolán nemrég indult a hatodik tanfolyam. A kilencszáz hallgató közül százharmincán megyénk termelőszövetkezeti gazdáinak a soraiból kerültek ki. Ki időt nyer Képünkön Seitény Antal erőgép-műszaki előadó a gép motorjával ismerteti meg a leendő traktorosok egyik csoportját Egy példamutató KlSZ-cséplőcsapat Miske község KlSZ-szerveze- te a cséplés mielőbbi befejezése érdekében ifjúsági csapatot szervezett A KISZ-isták becsülettel helytállnak ebben a munkában is: naponta túlteljesítik vállalásukat. A gép normája ugyanis száz mázsa egy-egy napra, de ők nem egyszer 140 mázsa gabonát is elveretnek. Mészáros József KlSZ-csép- lőcsapatának tagjai lelkesedésükért, szorgalmukért minden dicséretet megérdemelnek és példaként állítjuk őket a többi fiatal elé. A mezőgazdasági munkán különösen érvényes a közmondás: ki idő nyer, csatát nyer. Parasztságunk egészében első közös nagy csatáját ezen a nyáron vívja a minél több gabonaszemért a betakarítás sikeréért. A gabonacsata első részében, az aratásnál nagyszerű győzelmet értek el megyénk termelő- szövetkezeteinek gazdái. Helytállásuknak köszönhetően az elmúlt évekhez képest egy héttel, több helyütt ennél is előbb kévékbe került a termés. Diadaluk teljességéhez hozzátartozik azonban a hordás és a cséplés, valamint a talajművelés gyors elvégzése is. Nem kis figyelemmel kísérik ezt a küzdelmet, a csata második részének lefolyását a megye többi dolgozói, hiszen az időnyerés nemcsak szövetkezeti parasztságunknak, hanem egész társadalmunknak is a javát szolgálja. A gabonatermést mindaddig nem mondhatjuk magunkénak, amíg nincs a zsákokban. S a mindig kiszámíthatatlan időjárás, a szárazság után esetleg bekövetkezhető esőzés fékezheti a hordás, cséplés ütemét, ami nemcsak szemveszteséggel járna, hanem a többi munkák, a tarlóhántás, illetve a nyári mélyszántás elvégzésének az idejét is meghosszabbítaná — végeredményben a jövő évi termés csökkenésének a veszélyét okozná. Nos. jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a kezdeti bizonytalanság után egyre jobb ütemben hordják szövetkezeteinkben osztagba, vagy közvetlenül géphez a kévéket, s veretik él a gabonát. Az elmúlt hét végéig a hordás 70, a esép- lés 50 százalékát végezték eh Általában nagyon jól szervezték meg a salát fogat- és gép! erő alkalmazását, s szinte valamennyi termelőszövetkezetünkben nemcsak osztagból, hanem kocsiról is csépelnek. Az azelőtti héthez viszonyítva javulás tapasztalható a trágyázás és a nyári mélyszántás ütőmét illetően is. Mintegy ötezer • •• holdon került Istállótrágya a földelje, s már nemcsak a bajai hanem a többi járásban is alkalmazzák a mélyszántást. Az állami gazdaságokhoz hasonlóan egyre több közös gazdaság műtrágyázza is a tarlót A cséplés és az időszerű talajmüvei és végzéséhez jó ösztönzőnek bizonyult a cseng éri éa a tiszalöki járás versenyfelhívása, amelyet a bajai és a kiskunfélegyházi járás szövetkezetei késlekedés nélkül, s szinte egy időben elfogadtak. S ami különösen örvendetes, e kél járásban általában előbbi időpontra vállalták a gabonák elveretését és a nyári szántás elvégzését, mint ahogy a verseny feltételeiben szerepel. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a többi járások vezető szervei alszanak még s versenyhez való csatlakozás szervezésén, noha mindenütt megvan a lehetősége az országos vetélkedésben való sikeres részvételnek. A Kunbábony Tsz például augusztus 15-re szándékszik nyolcszáz hold gabonatermését elveretni, a kecskeméti Vörös Csilagban pedig előreláthatólag egy hét múlva nem marad már csépelni való, jóllehet 1860 hold terméséről van szó. Termelőszövetkezeteink egyébként ismerik a versenyfelhívást* de tapasztalatunk szerint — as említett két járáson kívül — nem a vezető szerveik tájékoztatásából, hanem az újságokból. Tudott dolog pedig, hogy a közös munka sikere a szervezettségnek, a versenynek az eredményei Reméljük, az érdekelt Járások illetékesei Is magukévá teszik a felhívást és segítséget nyújtanak a hatáskörükbe tartozó szövetkezeteknek ahhoz, hogy saját hasznukra, s népgazdaságunk Javára az országos verseny győztesei közé kerüljenek. Egyszóval, hogy minél több Idői nyerjenek, s ezzel soha nem tapasztalt győzelmet aratva nyerjék meg a gabonacsatát la |T. fc Augusztus 15-lg befejezik a cséplést Kecskeméten A nyári mezőgazdasági munkák állásáról érdeklődtünk Agud Károly elvtárstól, a Kecskeméti Városi Tanács VB mezőgazda- sági osztályának vezetőjétől. Agud elvtárs elmondta, hogy annak az országos mozgalomnak keretében, mely szerint a cséplést augusztus 20-ig befejezik, felhívták a tsz-eket és a gépállomásokat: Kecskeméten is végezzék el erre az időre a cséplést. — Felhívásunk — mondta az osztályvezető — kedvező fogadtatásra talált a termelőszövetFülsiketítőén zúg a gyalugép, s szanaszéj- jel dobálja az apró csigákba gömbölyödő, selymes forgácsot. A gép környékén fenyőgyanta illat. Az öt gyalufej belemar a deszka rostjaiba, a mellette álló szemüveges fiatal munkás higgadtan állítgatja az előttünk ismeretlen rendeltetésű karokat jobbra és balra. Molnár László leállítja a gépet. Beszélgetni kezdünk. — Tizenkileneéves vagyok. Kisiparosnál tanultam, de itt a gyárban nyolc hónap alatt többet tapasztaltam. mint három év alatt a „maszeknál” ... így mondja: maszek, pedig édesapja is önálló kisiparos, s munka után otthon segít a papának. Jflun. kdüiéthS-en aoftk / A gyalugép melleti Elmondja, hogy heten vannak testvérek, s bizony ezer helye van a pénznek. — No, nem nélkülözik a család, — emeli fel hangját, s olyan nagyfiús naívsággal dicsekszik: — öt öltöny ruhám van, s természetesen a hozzá szükséges divatos lábbelik is. Régi vágya, hogy motorkerékpárt vásároljon, s már gyűlik a pénze, hogy ne kelljen gyalog járnia az otthon és az üzem között. — A kereset? Egészen jó! Ezerötszáz forintot viszek haza havonta. Mondta is édesapám: „Nem szólhatsz semmit fiú. Az én koromban másként volt. Dolgoztunk a semmiért, s ha elfogyott a munka, mehettünk a gyár elé ácsorogni”.., Elfordul, a géphez lép, s villás kulccsal a gyalukést állítgatja. Aztán a kék munkanadrág zsebéből tolómércét húz elő, s azzal méri a távolságot. Feltűnő egy volt bognár kezében a vasasok mérőeszközét látni. Nem is állom meg szó nélkül. Elmagyarázza honnan a „subler”. Pontosan kell dolgoznia, 2 tized milliméter a megengedett „tűrés”. Ezért megkérte a lakatosokat, tanítsák meg a tolómérce használatára. Egy hét múlva úgy dolgozott vele, akársak régebben a „colostokkal”. Három ember szorgoskodik körülöttte. Válogatják, lapjára rakják a deszkákat, amit majd Molnár László helyez a gépbe. Mielőtt felzúgnának a motorok, odafordul hozzám, s megjegyzi: — Szeretem a szakmámat, sokat forgatom a műszaki könyveket, mert még többet akarok tudni... Hangját elnyomja a motorok sivítása. A gép tátott szájjal nyeli a szálkás deszkákat, s repül a forgács, akár az esztendők, amelyek Molnár Lászlót jó szakmunkássá érlelték. Gémes Gábor kereti tagság és a eséplőbrlgá^ dók között A termelőszövetkezetek jelenleg a gabovabehor- dássál 80 százalékra állnak, » körülbelül ilyen arányban hordtak be az egyéni gazdák is. Tsz-einkbeu mintegy 6 ezer ka- tasztrálls hold termését kell elcsépelni. A cséplőbrigádok lelkes munkájának köszönhető, hogy ennek már 50 százalékát elcsépelték. Néhány tsz-ben — mint például a Boldogulás, Győzelem, Mathiász és Rizling Termelőszövetkezetben már befejezték, a Vörös Csillag, Arany Kalász és Törekvés Tsz-ben pedig rövidesen végeznek a csép- léssel. A munka jól halad, s már biztosra vehető, hogy a cséplést a város határában augusztus 15-re befejezik. Termelőszövetkezeteink 2 ezer katasztrális holdon végezték el eddig a tarlóhántást és a nyári mélyszántást, s mintegy 670 holdon a másodvetést Közülük ki kell emelni az Arany Kalász, Egyetértés és különösen a Vörös Csillag Tsz munkáját, ahol többek között 400 hold nyári mélyszántást végeztek. Az egyéniek 300 holdon fejezték be a mélyszántást és 220 holdon a másodvetést Ba’eset — előzés közben Ifjú Moldoványl Károly budapesti lakos Kiskunfélegyháza belterületén motorkerékpárjával előzni akarta az előtte rolleren haladó Országh Zoltán tízéves gyereket, aki az előzés közben hirtelen balra kanyarodott. A motorkerékpáros pótutasával, s a gyerekkel együtt nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedtek.
