Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

1961. augusztus 11, csütörtök t OldR A német kérdés II fenevadak bünlajstroma A nemzetközi politika legfontosabb kérdése ma a né­met békeszerződés aláírása és Nyugat-Berlin helyzetének e békeszerződés aláírásából következő rendezései Mind­ez a második világháború maradványainak végleges fel­számolását célozza. A német kérdésről ezután következő cikksorozatunkban részletesen elemezzük a német béke- szerződés megkötésének szükségességét » A z imperialista világ és nem utolsó sorban Nyugatr Németország urai azon vannak, hogy elfelejtessék a népekkel a háború borzalmait és a német imperializmusnak az elmúlt év­tizedekben elkövetett bűnlajstro­mát. Ezért hasznos, ha néhány tényre emlékeztetünk. Az első világháborúban, ame­lyért a rabló német imperializ­mus a legnagyobb mértékben felelős, közel 9 millió embert öltek meg és 20 millión felül volt a sebesültek száma. Az el­ső világháborúban részt vett ál­lamok közvetlen háborús költ­ségeit 330 milliárd dollárra be­csülték. A Hitler által rabló mó­don megtámadott Szovjetunió, amelynek területén a német megszállók irtó politikát folytat­tak, egymagában 7 millió em­bert veszített. A Szovjetunió vi­selte a vadállati német imperia­lizmus elleni harc legnagyobb terhét. A hadi kiadások és a pusztítás által elszenvedett vesz­teségek 485 milliárd dollárra rúgnak, tehát tetemesen felül­múlják az első világháborúban részt vett országok együttes ki­adásainak és anyagi veszteségei­nek összegét. A Szovjetunió után Lengyelország szenvedte el a legsúlyosabb veszteségeket; hat­millió halottja volt. Csupán Var- 6Ó városában 780 ezer ember pusztult el. Nagyobb volt az em­berveszteség, mint Angliában. Franciaország hivatalos kimuta­tása szerint 576 ezer embert ve­szített, Hollandia mintegy 200 ezret. Anglia 700 ezer ember­áldozattal kellett számoljon. A második világháború halálos ál­dozatainak teljes száma —ezek mind a német imperializmus bűnlajstromát terhelik — mint­egy 27 millióra tehető, A német koncentrációs tábo­rokban több mint 8 millió em­bert, férfit, nőt, gyermekét, öre­get gyilkoltak meg. A német imperializmus által Lengyelor­szágban, Szovjetunióban és Va­lamennyi megszállt országban folytatott irtó politika, a zsidó­üldözések és büntető expedíciók, a békés polgárok újabb millióit ölte meg a legkülönbözőbb eu­rópai államokban. Nem kisebb veszteségeket szenvedett a né­met nép sem. Halálos áldozatai­nak száma — a rendelkezésre álló adatok alapján — 5 és fél­millió volt. Jackson, amerikai fővádló a nürnbergi törvény­szék előtt tartott vádbeszédében ezeket mondotta: „Németország hatalmas kínzókamra volt. Az áldozatok halálkiáltásait meg­hallották az egész világon.” Mindez csak néhány adat a német imperialisták szörnyű bűnlajstromából. És most újból fegyverkeznek és veszélyetetik az emberiség békéjét. A re- vansistáknak minden vágya: Európában fenntartani a tűzfész­ket és megkísérelni egy harma­dik világháború kirobbantását. J ackson amerikai fővádló annak idején a nürnber­gi törvényszéken elmondott vád­beszédében többek között kifej­tette, hogy az Egyesült Államok legalább annyira el van szánva, mint bárki más, hogy lehetet­lenné tegye a német agresszió megismétlődését. „Életem folya­mán két ízben történt, hogy az Egyesült Államok az Atlanti­óceánon túlra küldte fiait. Az Egyesült Államok nem dobhatja fiatalságát nemzedékről nemze­dékre Európa harctereire... De ha már nem tarthatjuk magun­kat távol a háborútól, csak az a reményünk marad, hogy meg­előzhetjük. Döntő az, hogy meg­teremtjük annak jogi biztosító­személyesen megfizessen érte.” Az Egyesült Államok politi­kája a második világháború be­fejezése óta ellentétben áll Jackson kijelentéseivel. Ameri­ka harmadízben küldte katonáit az Atlanti-óceánon túlra, ezút­tal azonban nem azért, hogy visszaverje a német imperializ­mus agresszióját, hanem azért, hogy maga támadjon meg béke­szerető embereket, hogy újra felfegyverezze a német imperia­lizmust, és a háború szakadéké­ba taszítsa az emberiséget U a az amerikai háborús * * uszftók, valamint a nyu­gatnémet szövetségeseik csak va­lamit le tudnának vonni tanul­ságul a legújabbkori történe­lemből, arra a következtetésre kellene jutniok, hogy, ha elkez­dik a háborút, óhatatlanul tel­jes pusztulásukkal kell számol- niok. Szerkesztői Szenetek Rörösné. Kecskemét: A Kupa ut­cai kút javítása ügyében küldött leveliére a Kecskeméti Víz- és Csa­tornamű Építő Váilaítat közölte, bogy a kutat kijavították. Észrevételét köszönik. »Nem hazudtam*' jeligére: Leve­léből nem tűnik ki, hogy milyen betegségben szenved, ezért ügyében nem tudunk intézkedni. Amennyi­ben sérelem érte az SZTK-nái, azt javasoljuk, keresse fel az SZTK igazgatóját. Csányi Mária, Soltvadkert: A Kecs­keméti Vendéglá tóipa/ri Vállalat vizs­gálatot indított a Dióhéj kisvendéglő konyhájával kapcsolatosan. Megálla­pították, hogy Önnek igaza volt. Az üzlet vezetője és felszolgálója elis­merte, hogy idegen anyagok voltak az ételben. A konyha dolgozóit fe­lelősségre vonták. A Vendéglátóipart Vállalat szigorú ellenőrzést gyakorol a -Dióhéj kisvendéglőben. „Egy mindennapos beteg**, Mély­kút: Szerkesztőségünk személyesen ellenőrizte a levelében foglalt állí­tásokat. Megállapítottuk, hogy ki­fogásai valóban fennállnak. A köz­ségben járva megtudtuk azt ía hogy az orvosi rendelő váróhelyisé­gét a helyi ktsz rövidesen elkészíti, közel 50 ezer forintos költséggel. Mozik Műsora Augusztus 17-én, csütörtökön: Baja Központi: Holnap felnőtt leszek, Baja Uránia: 80 nap alatt a Föld körül, Bácsalmás: Warrenné mestersége, Dunave- cse: Varázsemberke, Izsák: Gá­zolás, Jánoshalma: A kalandor, Kalocsa: Alomrevü, Kecel: Az ítélet, Kecskemét Árpád: Hor­gász a pácban, Kecskemét Vá­rosi: A góllövő zenész, Kiskő­rös: Az ötödik ügyosztály, Ksi- kunfélegyháza: Az ítélet, Kis­kunhalas: A gyűlölet áldozata, Kiskunmajsa: Az énekes csa­vargó, Mélykút: A balti égbolt, Szabadszállás: A dárvák dala, Tiszakécske Petőfi: Szembesí­tés, Tiszakécske Tisza: A félbe­szakadt dal. Apróhirdetések HÍZOTT sertés éladó. Kecskemét, Máriahegy 78., GOrög temető köz. 2694 ELADÓ ház, két szoba, konyha, be­költözhető. Kecskemét, Munkácsy u. 22. szám. 4050 BÚTOROZOTT szobába női társbér­lőt keresek. Kecskemét, Margit u. 12. Munkácsy u. mellett. ______2700 OR GOVÄNYON a Dantoó Pista u. 25. számú 1 szoba, konyha, mellék- helyiséges ház eladó. Érdeklődni a helyszínen. Locd Imrénél. i6f6 BAJÁN új KTSZ-ház, azonnal be­költözhetően eladó. Baja, Szamuely Tibor u. 24._____________________4C81 BÉ L YEGG YCJTEMÉNYT, Összeállt tást vásárolok. Hiánylistára magyart szállítok. Átvétel után fizetendő. Bé­lyegkereskedés, Szeged, Kelemen u. 4056 JELENTKEZZ FELSŐFOKÚ MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUMBA! Felvehetők azok a je­lentkezők, akik középisko­lai végzettséggel rendel­keznek. Felvételi vizsgát kell tenni kémiából és biológiából. Felvételi felső korhatár a betöltött 40. év. Jelentkezni lehet a Kis­kunfélegyházi Mezőgazda- sági Technikum igazgató­jánál, aki a szükséges fel­világosítást megadja. Jelentkezési határidő: augusztus 20. 4024 mm mmmm tétlennek bizonyult, jeladásra sem volt képes. Mintha az őrök is megérezték volna valamit, mert a pénzhamisítóra, Gerard társára jóformán nem is ügyel­tek. Krebs csaknem óránként, ami­kor a barakban, vagy előtte a munka sürgés-forgásában össze­találkoztak Berhardsennel, fel­fordított tenyérrel jelezte, hogy feladatát nem tudja teljesíteni. Közben kimért, egyhangúsággal ácsoltak deszkatetőt a gépek fö­lé, míg az értékes műszerek és nyomdaalkalmatosságok kicso­magolását jórészt maguk a né­metek végezték — nyilván sza­botázstól féltek. És elkészültek az első kliséik. A finisben az utolsó két órá­ban, maga Kruger százados sé­tált kimérten a barakban, az­után hidegvérét vesztve haj­totta a két grafikust és amire azt mondták, kész, valósággal kikapkodta a véseteket kezük­ből. Az őrség tisztelgése köze­pette rúgta ki a deszkaajtót és odaátról motorzúgás jelezte, hogy autóba szállt. — Most szólok neki — suttog­ta Krebs a melléje sodródott Berhardsennek. — Késő. Elkéstünk. Talán várjunk ki alkalmasabb pilla­natot, veszélyes lenne most ma­gyarázkodni — hangzott az el­harapott válasz. Hatféle iskolaköpeny között válogathatnak a tanulók Gyártják a politechnikai ruhát is A Művelődésügyi Miniszté­rium az iparral és a kereskede­lemmel közösen arra törekedik, hogy országszerte kialakítsa az általános- és középiskolások egy­séges iskolai öltözködését. Szá­mos iskolaköpeny és formaruha mintapéldánya közül — a szü­lők és a gyerekek véleményét is figyelembe véve — most ki­választották a legmegfelelőb­beket. A Művelődésügyi Minisz­térium ezenkívül irányelveket adott ki arról, hogyan kell az iskoláknak irányítaniuk a tanu­ló iskolai öltözködését. A tapasztalat szerint a leg­célszerűbb iskolai viselet a munkaköpeny. Ezért a követke­ző öt évben ezt országszerte rendszeresíteni kell az általá­nos- és középiskolákban. A lá­nyok részére máris három igen tetszetős modellt árusítanak, a Kati, a Mari és az Éva nevű iskolaköpenyeket. Mivel a fiú­tanulók öltözködését is az is­kolai követelmények irányítják, az ipar az ő részükre is gyárt három különböző fazonú iskola- és munkaköpenyt. A boltok szeptember 1-től már mindegyi­ket árusítják. A politechnikai oktatás terjedésével napirendre került az is, hogy a gyermekek a műhelygyakorlatokon mit ve­gyenek fel. A kereskedelem szeptember 1-től már árusítja a gyakorlati foglalkozásokhoz legalkalmasabb melles-nadrágo­kat, amelyekhez tetszés szerint ingblúz, vagy más ruhadarab viselhető. A Művelődésügyi Miniszté­rium irányelvei szerint az álta­lános iskolásoknál az ünnepi viselet az úttörő-, illetve a kis­dobos egyenruha. A nem úttö­rő általános iskolások ünnepi alkalmakkor sötétkék rakott szoknyát, illetve sötétkék szo- vetruhát viseljenek. A középis­kolásoknak sötétkék rakott al­jat, fehér blúzt, illetve sötét szövetöltönyt és fehér inget ajánlanak. Iskolánként változik jelenleg a tomaruha-viselet is Az illetékesek most úgy hatá­roztak, hogy országszerte a fe­kete nadrágot, a fehér trikót, a fehér és barnaszínű tornacipőt rendszeresítik. Sok félreértésre adott és ad okot még most is az egyensapka viselete. A diá­kok legtöbbször nem szeretik a kötelező viselésre előírt szövet egyensapkát, mivel azok nem célszerűek és sokszor fazonúk sem megfelelő. A Művelődés- ügyi Minisztérium ezért úgy határozott, hogy az egyensapka bevezetéséről iskolánként a tan­testületnek, a szülői munkakö­zösség és a diákok vélemény« alapján kell dönteniük. Ame­lyik iskolában elrendelik az egyensapka viseletét, ott a diá­kokkal közösen meg kell álla­pítani azt Is, hogy az egyensap­kát mikor és milyen alkalmak­kor kell hordani. Trabant gépkocsit nyert egy helvéciai boltveaető A szombati gépkocsi nyere- ménybetétköny-sorsoláson 2. so­rozatú 3732 sorszámú betétköny­vével Trabant típusú gépkocsit nyert Fazekas István, a Kecske­mét és Vidéke Földművesszö­vetkezet helvéciai 10-es számú boltjának vezetője. Felkerestük az újdonsült és igen boldog gépkocsitulajdonost, aki elmon­dotta, hogy még soha sem volt szerencséje sem Lottón, sem köl- csönhúzáson, sem tombolán, pe­dig már 48 éves. Mindig takarékos ember volt és autóra is spórolt. Erre azon­ban még csak 3000 forintja gyűlt össze. Amikor az Országos Takarékpénztár kibocsátotta a gépkocsi nyeremény-takarékbe­tétkönyvet, leánya felajánlotta a kelengyére gyűjtött pénzét, hogy azzal kiegészítve váltson gépkocsi nyeremény-takarékbe­tétkönyvet. Bár eddig nem volt szerencséje, de mint örök opti­mista, nem adta fel teljesen a reményt. Most azonban mégis nagyon váratlanul érte a hír, hogy ezúttal szerencséje volt, s gépkocsltulajdonos lett. Dolgoztak még aá esti órák­ban is, amikor az ismerőssé vált motorzúgás zaja erősödött, majd hirtelen lehalkult. Kruger törtetett be a kapun és a 19-es barak lakóit azonnal felsora­koztatták. A százados Gerardot és Szil- janovot intette ki magához. Szabályszerűen jelentkeztek, de Kruger erélyesen félbeszakí­totta mondókájukat: — Ez kinek a műve? — és felmutatta az egyik mintát. Sziljanóv társára mutatott. Az állt, némán, nem szólt semmit. Kruger elvesztette önuralmát, először hallották ordítani: — Szabotőr! Azt hiszed, te francia disznó, hogy be tudsz csapni? A mi eszünkön akartál túljárni? Vigyétek! A legutolsó szó, a karajban köré csoportosuló SS-ek közül szólt a szélső négynek, megra­gadták a még mindig néma francia fiút és hurcolták kifelé. Gerard nem ellenkezett, de mozdulataiból hiányzott az erő, nem ment, vitték. Többet soha nem hallottak róla. Este Krebs csak ennyit mon­dott a norvégnek: — Szégyellem magam. — Igen, úgy látszik nemcsak mi voltunk okosak. Az, amit egyszerűen tenni kellett, má­soknak is eszébe jutott. Meg kell őriznünk emlékét. Harcos, volt. Meg kell tudnod először is a vezeték nevét. Méltó arra, hogy Franeiarország hősei kö­zött sorolják fel. — Mennyire igaz, hogy job­ban meg kell ismernünk baj­társainkat. Itt élünk, együtt. összezárva, közös sorsira kár­hoztatva. Akarva nem akarva ugyanabban a cipőben tapo­sunk, de gyakran ml magunk is hajlamosak vagyunk a csíkos rabruha mögött elfeledkezni az emberekről. — Kesergéssél nem sokra me­gyünk, de az önmarcangölás sem jó tanácsadó. Hozzá kell látnunk a cselekvéshez. — Mit tegyünk? Az egyik gé­pet elronthatnánk. — Elsietett lenne. Nézd, min­denütt dupla őrség. A közvet­len szabotázst későbbre kell hagynunk. Üzenetet kell innen kijuttatnunk. — Innen? Azt hiszem köny- nyebb egy betonfalon áthatol­ni ... — Kell! Talán ez a legtöbb, amit most tehetünk. Figyelmez­tetni a világot a nácik új ma­chinációjára. Valahol ezen a tö­kéletes épületen is kell lennie egy gyenge pontnak. Azt kell kitapogatnunk. — Fent a dúcban, a kis há­zam tetején galambokat nevel­tem. — Leó ajkaira bizarr mo­solyt varázsolt a visszaemléke­zés. — Kisfiú koromban a leg­jobb galambászok közé számí­tottam, azután elhanyagoltam repülőpostásaimat, de négy min­dig hű maradt hozzám. Ha az ezüstszámyú itt lenne velem, repülne már haza az üzenet. — Expressz-levél egyszerűbb lenne... Wintson Churchill úr­nak, Nagy-Britannia miniszter- elnökének, London, Downing street 10. Sürgős ajánlott. — Talán nem is hinne a le­vélnek ... (Folytatása következik.) 27. — Megölnek? — kérdezte sí­ri hangon Gütig. — Egyelőre ráérsz még meg- síratni magad, — mosolyodott el Berhardsen, pedig egyáltalán nem volt jó kedve. — Éltem, Angliában, tudom azt, hogy az Old Christian Money, ahogyan a fontot nevezik, milyen becs­ben áll a halandók előtt. Az egy tanulmány, ahogyan egy angol bankjegyet vizsgál. Ha azon a bankjegyen akárcsak kis eltérés van könnyen rájönnek a hami­sításra. — Azt akarod mondani, hogy ... megint Gütig beszélt és a másik kettőnek most láthatólag terhére volt a fecsegő emberke. Berhardsen félbe is szakította: — Én nem akarok semmit mondani. — Sziljanóv mindenre hajlan­dó, tehát ilyesmire nem. Ge- rardnál kell próbálkozni, Köze­lébe sem lehet férkőzni. — Neked kell vele beszélned, Leó — mondta a norvég — en­gem nem ismer. Egy odasúgott félmondatot könnyen provoká­ciónak érthet. — Talán. Megpróbálom. Képtelen volt, akárcsak a kö­zelébe férkőzni. A francia fiúra úgy ragadtak az egymást váltó SS-őrök, mint cukorra a legyek. Nem, hogy félrevonni nem tud­ta. de rövid szóváltás is lehe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents