Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-12 / 162. szám

4. oldal 1981. Július 12, sserda Jól vizsgázlak az ifjú Icck ni kasok 'Tjérzene A mozdulatlan alkonyban könnyedén szárnyal a zené­szé. Az aratásból hazatérők már jóval a község alatt fel­ügyelnek rá. Aztán, amikor a művelődési otthon elé ér­nek, meg is állnak, hosz- szabb-rövidebb időre. Jönnek, szép sorjában. Sokan gyalog, motorral vagy kerékpárral. A motorosok és autósok, akik közül sokan csak átutazóban érintik Soltot, az összeverő­dött ember-gyűrűt látva „le­veszik a gázt” s szánté hang­talanul gurulnak a színhely­re. A színhely - a solid műve­lődési otthon előtti tér, ahol ffehét blúzos, piros nyakken- dős úttörők adnak térzenét Érdeklődésünkre ' Marton István és Dulai András ta­nárok adnak felvilágosítást; — Itt táborozunk a község alatt, a révbéri részen, a kiskőrösi Vásárhelyi _útá is­kola nyolcvan úttörőjével. Az iskola zenekara az aratásból hazatérők tiszteletére ad tér- zgnét Milyen kedvesek! Mennyi­re szerethetik ezek a pajtá­sok a zenét. Kicsit meg is hatódom, lám, táborozás köz­ben az is eszükbe jutott: mi­vel szerezhetnének mások­nak örömet. Sikerült. Leg­alábbis a soltlak mosolygós arcáról, meg a tapsokról ítél­ve: igen. Míg a szavakat keresem, hogy őszinte elismerésemet fejezzem la Filus Lajos ze­nekarvezetőnek, és az úttörő­zenekar tagjainak, eszembe jutott, hogy hallottam én már erről a kis, lelkes zenekar­ról... Igen, a járási nép­művelési felügyelő mondta annak idején, hogy Írjak tő­luk — megérdemelnék. Azóta az úttörők a kulturális seregszemle járási bemuta­tóján is kivívták maguknak az első helyet. És én csak most jutottam oda, hogy ír­jak róluk. ■ ___ nagy fit« A MI ISKOLARENDSZE­RÜNK most hatalmas változás útját járja. Igyekszik megújí­tani önmagát, lebontani azo­kat a falakat, amelyek áz. oktatási rendszer és a zajló, róhanó, egyre változó élet kö­zött az idő emelt, az a fázis- különbség, amely a szocializ­mus építésének hatalmas üte­mű előrehaladása és iskola- rendszerünk fejlődésének las­súbb mozgása között keletke­zett. Az első néhány kísérleti esz­tendő után az idén már teljes eredményességgel fejlesztettük tovább iskoláinkat. Sikereket könyvelhet el egy új tantárgy, az úgynevezett gyakorlati képzés, a politechnikai oktatás is. Igen érdekes módon oldot­ták meg ez újszerű oktatási formával kapcsolatos problé­mákat Kalocsán. Már az év elején megala­kították a politechnikai ta­nácsot. Tagjai hozzáértő és lelkes üzemi dolgozók — mindenik üzem, vállalat küldött he egy-egy képvi­selőt — emellett azok, akik az iskolában az új tantárgy oktatásával foglalkoztak. A tanács ma már ott tart. hogy közösen készítik el a jövő esz­tendőre a tanmeneteket. Egy nagyméretű és szépen megren­dezett kiállítást vittek a nyil­vánosság elé. Rengeteg iskolai célokra hasznos hulladékanya­got, félkészárut kutattak fel és bocsátottak az iskolák rendel­kezésére. A POLITECHNIKAI kiállí­tásnak hatalmas sikere volt. A szülők jóleső érzéssel, elisme­réssel nyilatkoztak a tanárok­ról, a bizottság munkájáról, amelyet nagyon sokan közülük most ismerik meg. Büszkén látták a növendékek hasznos és értékes alkotásai között sa­ját gyermekeik munkáit. Jó néhány alkalommal szóba került az elmúlt esztendőben az iskolák politechnikai felszere­lésének kérdése. Szép és sokoldalú közős politechnikai műhelye van az általános fiúiskolának a helybeli gimnáziummal. — Húsz—harminc növendék foglalkozhat itt egyszerre. A legszükségesebb munka­gépekkel is rendelkeznek, szerszámkészletük is gya­rapszik. Itt tehát nincsen különösebb probléma. Annál nagyobb • ne­hézségekbe ütközik az Ének- Zened Iskolában megindult gya­korlati képzés. A legszüksége­sebb szerszámok egyrészét köl­csön kapták, más részük hány- zik, s a tantárgy követelmé­nyednek megfelelő alapfelsze­relésük sem gyűlt össze az év végéig. Ennék ellenére elisme­résre méltó eredményekkel zár­ták az évet, s amikor a tanács végrehajtó bizottsága értékelte munkájukat, megállapították, hogy az oktató Galina Imre alapfelszerelés nélkül is a köve­telményeknek megfelelő tevé­kenységet végzett. AZ IS A POLITECHNIKAI bizottság munkájának az ered­ményességét bizonyítja, hogy most, a kéthetes üzemi gyakor­latok időszakában a bizottsá­gokba delegált üzemi munká­sok mellé vannak beosztva a növendékek csoportjai, olyan emberek vezetik tehát be őket a termelő munka, az üzemi élet rejtelmeibe, akik bizottság­ban végzett munkájuk közben maguk is egy kicsit pedagó­gussá fejlődtek. Egyébként a növendékek olyan sikereket mondhatnak magukének, mint a kiállításon bemutatott saját készítésű törpeautó. Ez bizony komoly dolog, dicséretére vá­lik a gimnazistáknak, és hem utolsó sör ban oktatójuknak, Várszegi Gyulának, aki lelkes és leleményes munkájával mindezt létrehozta. - Ha már eredményes munká­ról beszélünk, azt sem lehet el­hallgatni, hogy a tanács végrehajtó bizott­sága beállt az ifjú techni­kusok megrendeíőinek so­rába. A múlt esztendőben 5000 földrendezéshez, szük­séges jelzőkarót gyártatott a diákokkal, a közintézményekben, óvodák­ban és napköziotthonokban mindenütt megtalálhatók azok az ízléses, fémből készült vi­rágtartók, virágkosarak, ame­lyeket a kalocsai iskolások ké­szítettek hulladékanyagból. JtJVORE még felelősségtelje­sebb munkára ösztönző meg­rendelést kapnak. — Olyan ter­veket forgat a fejében a v. b. és Kaszap Antal elvtárs, a po­litechnikai tanács vezetője — egyébként a városi pártbizott­ság munkatársa —, hogy óvodai fektetőket, s egyéb hasznos fel- szerelési tárgyakat rendelnek majd meg »nagyobb tételben« a diákoktól. Csáky Lajos ctÍ (eln&tttk ii tanulnak Jlai&imizién A tudás hatalom — tartja a közmondás. Ha széjjelnézünk Lajosmlzsén, örömmel állapít- atjuk meg, hogy a felnőttek őzül is mind többen jelent- kfeznek továbbtanulásra. Az elmúlt években mezőgaz­dasági szaktudásuk gyarapítá­sára sokan használták fel az őszi-téli hónapokat és 1981 ta­vaszán 24-en kaptak mezőgaz­dasági szakmunkás oklevelet. Az idén 22-en végezték el az általános iskola hetedik osztá­lyát. Az 1961—62-s oktatási év- oen Is nagy az érdeklődés, akik folytatni szeretnék tanulmá­nyaikat a dolgozók esti iskolá­jának hetedik és nyolcadik osz­tályában. Á mezőgazdaság szocialista átszervezésének megtörténte után a termelőszövetkezeti gaz­dákban is fellobbant a tudás iránti szomjúság, látva, hogy a termelés fokozása, az agrotech­nika fejlődése, a mezőgazdaság gépesítése szakembereket kö­vetei. Az igények növekedése tette szükségessé, hogy az idén Lajosmlzsén is meginduljon a kecskeméti mezőgazdasági tech­nikum kihelyezett osztálya. Ed­dig már több mint harmincán jelentkeztek. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek kettős könyvvitelé­nek elsajátítására augusztusban nyílik egy 10 hónapos képesí­tett könyvelői tanfolyam a mű­velődési otthonban. A tanfo­lyamon 45-en vesznek részt. Amint látjuk, a felnőttek is tanulni akarnak Lajosmizsén. Boldogan veszik kezükbe új­ból a könyveket, hogy tudásu­kat, szakismereteiket bővítsék. Majd a későbbiekben tapasz­talják: megérte a sok-sok fá­radozás. Fábián József Színes országutak Illinois állam elhatározta, hogy úthálózatát sárga, vörös, fehér és fekete színű aszfalttal vonja be. Ettől az intézkedéstől azt remélik, hogy sikerül csök­kenteni a gépkocsi-balesetek számát Útkereszteződések előtt például sárgára festik az aszfal­tot, magát a kereszteződést pe­dig vörös festékkel vonják be. ES HOLNAP? A ScuM M Pop«*» «tnt dass polgári lap efidte a német kérdési-« a a német mOUacte- maa újjiél* (léséről, A bonni Németország be- jelentette, hogy atarrv- fegyverzettel akarja felszerelni hadseregét Az egész világ cso­dálkozással, vagy elégedetlen­séggel fogadta eát a bejelentést A Szovjetunió, Lengyelország^ Csehszlovákia és Jugoszlávia értésre adták, hogy nem ma­iadnak közömbösek ilyen pro­vokációval szemben. Anglia fél Németország európai hegemó­niájának visszaállításától és egyelőre mélyein hallgat; a ki­látástalan algériai háborútól el­gyengített Franciaország pedig tisztában van azzal, hogy had­seregének felszerelése nagyon elavult a nyugatnémetekhez ké­pest és egyáltalán nem nyug­tatják meg Da Gaulle annak Idején kifejte« csodatevő ter­vei. Ami az európai antifasisz­tákat Öled mm keserűen állapít­ják meg, a német tábornokok atomfegyverekkel való ellátása könnyen oda vezethet, hogy használni fel merik ezeket á fegyvereket.». Egyedül az ame- ftAmtomá. vagy pontosabban szól­va Norwtad tábornokot, a NATO európai fegyveres erőinek fő- parancsnokát éa a Pentagon mán képviselőit nem ejtette cso­dálatba különösebben a német vezérkar kővetelésa. • •• Attól el túróén, ahogy Hans von Sekt tábornok idején tör­tént — amikor Németország titokban vagy pedig á győztes országok által reá rótt korláto­zásokat megszegve fegyverke­zett — Németország ma nyíl­tan fegyverkezik és olyan ra­vasz játékot folytat, ami azt a benyomást kelti, hogy más NA­TO tagállamok kérik és segítik Németországot egyik vagy má­sak fegyverfajta gyártására szó­ló tilalom eltörlésében. A németeknek tehát még " mindig tetszik a hábo­rúskodás — a hatmillió el­esett katona és polgári személy, a 20 millió menekült és depor­tált, a másfélmillió rokkant el­lenére is. Bár a Bundeswehrből hiányzik a hitleri Wehrmacht agresszivitása, s a Hlndenburg és Lüdendorf-féle Reichswehr arisztokratikus gőgje. — mégis véget ér* kezdeti alázatosságá­nak és sajátos titokzatossá gá- nak stádiuma, amire a németek bűnének általános elismerése ítélte kezdetben a bonni Né­metországot. Európában való­színűleg kevesebb figyelmet for­dítanak Bonn fegyverkezésére, ha az utóbbi években Német­országban nem történtek volna olyan események, amelyek vá­ratlanul újjáélesztették a régi szenvedélyeket és bizonyos Iga­zolt elővigyázatossági intézke­déseket. Hivatkozzunk a követ­kező tényekre: rT"J Az antiszemitizmus hul­1 * I láma. aminek következté­ben a zsinagógák falain újra megjelentek a borogkeresztek, s ami Theodor Adomát a kö­vetkezők megírására késztette a frankfurti egyetemen: »Kétség­telenül nem lehet tagadni, hogy Németországban még nem küz- dötiék le a múltat, s nemcsak azokban a körökben, amelyeket mi »javíthatatlanoknak« tar­tunk«. j ó I A nácizmus újjászületése, * ”* I ami a hitlerista rezsim híveinek és az SS-t.agoknak egy­re gyakoribbá váló találkozói­ban nyilvánul meg. Az SS-ta- gok azt kiabálták: »Mi vagyunk a fekete gárda, Hitler Adolf kedvencei«. Hivatalosan meg­engedték azoknak a lapoknak, könyveknek, folyóiratoknak ter­jesztését, amelyek szerint igaz­ságtalanság érte a német népet, s amelyek magasztalják a Wehr­macht győzelmeit és meghami­sítják a tényeket, egészen odá­ig, hogy Hitlert Németország jótevőjének tűntetik fel és két­ségbe vonják az egykori halál­táborok létezését A bírósági szervek ritkán avatkoznak ebbe az ügybe. ■ _ I Revanslszfea gyűlések, I ** I amelyeken a bonni kor­mány tagjai egészen egyértel­mű kijelentéseket tettek. m A Jaltai és a potsdami ___ egyezményeket megszeg­ve, a leghatalmasabb szénbá­nyászati és kohászati konszer­nek olyan emberek kezében összpontosulnak, akik fegyvere­ket szállítottak Hitlernek. B V égül a nyugatnémet tá­bornokoknak *A hatékony védelem feltételei« című memo­randuma, amelyben követelték, hogy a Bundeswehrt lássák el atomfegyverekkel. Ez a memo­randum nem a katonai körök­nek a polgári személyekre gya­korolt nyomása, amitől kezdet­ben tartottak, hanem — a ira­ton ai és polgári személyek kö­zös állásfoglalása, ami még bo­nyolultabbá teszi az ügyét. C tények ismeretében nem ™ kell megalázó követelés­nek tartani azt, hogy a bonni Németország szolgáltasson konk­rétabb bizonyítékokat, az Or­szág nácitlanítására. Adenáüer- nek ez a kijelentése, hogy amíg 5 él, addig a világnak nem kell tartania Németországtól, többet érne, ha a kancellár nem 84 éves lenne, hanem 40 évvel fia­talabb. Adenauernak ez a kije­lentése inkább csak tréfa. Tel­jes joggal felmerül a kérdés: ki kapja örökül a Bundeswehrt és hogyan fogja felhasználni? Ha a Bundeswehrt atomfegy­verzettel látják el, vajon nem fogja megkísérelni, hogy meg­fizessen a korábbi megaláztatá­sért és újra megpróbálja meg­szervezni az elveszített »élet­teret«? Ezek nagyon komoly elkép­zelések és számot kell vetnünk velük. A múlt megtanított ben­nünket egyre-másra. A jelen sajnos más tanulságokkal is Szolgál számunkra. Németország nem akarta el­fogadni azt az üzenetet, amit 15 évvel ezelőtt Thomas Mann in­tézett hozzá. Ebben az üzenet­ben az állt, hogy »Németor­szág vezérkar és hadiipar nél­kül is élhet és boldog lehet Enélkül igazságosabban és be­csületesebben létezhet Létezhet és boldog lehet azok nélkül a keleti és nyugati területek hűi­kül is, amelyeket a militarista birodalom katasztrófája idején elveszített« Czt az aggodalmat nyilván­*■ valóan megértette Kari Jaspers filozófus is, aid nagyon jól ismeri a németeket, hiszen maga is német. Jaspers nemré­giben a tiltakozások valóságos viharát keltve kijelentette, hogy hogy a Bismarck szellemében egyesített német államot viss2a- hozhatatlan múltnak kell te­kinteni és hogy jobb szabad embernek lenni a megszokott Németországban, mint az »über- nemzet« (ebben az országban örökké élő) eszméjének aláren­delt rabszolgáknak, Vagyis ólyán Németországban élni, amilyen- ( ről a Bundeswehr tábornokai áb­rándoznak, atomfegyvérrei ren­delkező Németországban, olyáh Németországban, amely végre megszerezte a teljes katonai szuverenitást. De Gaulle a főá­ga ellentmondásos tervéivel ön- tudatlanul is ilyen Németorszá­got készít elő. Mint az »EkpresS« .című lap kijelentétté — »pár­huzamosán azzal, ahogyah Né­metországban . előre halad a fegyverkezés, úgy növekednek Németország politikai igénVei. Eleinte egyenlő akart terüli Olaszországgal, azután — Ét-ad- ciaországgal, ma pedig — Ang­liával. És holnapi*« l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents