Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-12 / 162. szám
1961. július 1*. szerda 5. oldal SB A bőség gondjai: Futószalagon készül a gyermekcipő Folyami uszály — műanyag-fólia a gabonatárolás szolgálatában Végéhez közeledik az aratás — de nyomban jelentkeznek te az idei betakarítás új gondjai; a gabona biztonságba helyezése. E problémák az idén a bőség gondjai: a gabonatermés ebben az évben .^kinőtte” a meglevő raktárak férőhelyeit. A szükség azonban ötletessé tette az illetékeseket s kevéssé ismert vagy egészen új módszereket alkalmaz a Terményforgalrrri Vállalat a tárolásra. Két hét helyett két nap alatt rakodnak be A Duna Solti partján nyüzsgő forgalom. A Szikra Termelőszövetkezet kombájnszérű jétctl a folyóhoz vezető mintegy 500 méteres úton kocsikaraván té- rül-forduL A part magaslatán zsákhegyekben 30 vagon gabona vár berakásra! A halom ugyan percenként fogy, mert 17 rakodómunkás — a Szákra Tsz tagjai — fogyasztják. A partról egy majdnem 20 méteres palló visz a 747-es számot viselő MAHART-uszályra — annak feneketlen gyomra nyeli a zsákokból kizúduló töméntelen gabonát. — Az uszály 60 vagon befogadóképességű — a Szikra Tsz- en kívül a helyi Kossuth és Rákóczi Tsz te-ebbe rakodik — magyarázza Vály Lajos szállítási felelős. — Óriási előny számunkra ez a megoldás. Először te rengeteg fuvart takarítunk meg, mert az itteni 500 méteres távolsággal szemben a vasútállomás 3 kilométerre van hozzánk. Másrészt a vasúti rakodón egy nap csak 4 vagon állna a rendelkezésünkre ■ így a gabona be vagon hozása két hétig te elhúzódna — míg az uszályba való rakodást két nap alatt megoldjuk. Ez a beszélgetés hétfőn délelőtt hangzott éL Mire e sorok napvilágot látnak, már a két másik termelőszövetkezet gabonája fe- jórészt a cellákba került s az uszály hamarosan felszed! a horgonyt. ErtÄea terhével a csepeli kikötőben várják, ahol «zivattyiBc segítségével egy nap alatt szedik ki belőle a 60 vagem búzáit« nÁrpa-prlzma« a szabad ég alatt A nemrég működő dunavecsei takarmánykeverő üzem egy év alatt mintegy 700 vagon keveréket állít elő s ehhez 100—120 vagon árpára van szükség. Ezt a mennyiséget — nagyon helyesen — igyekeznek helyben tárolni — a későbbi fuvarozás elkerülése végett. Am a raktárban szegény üzem csak mintegy hét vagon terményt tud fedett helyen élrakni. Közel 30 vagon árpa tárolását a szabad ég alatt, műanyag-fólia segítségévéi oldják meg. Hogyan fest egy ilyen 16 vagon szemet tároló prizma? Az alap egy 144 négyzetméteres műanyag lepedő, ennek négy oldalába 770 teli zsák van beépítve keretnek. A többi árpa' ömlesztve kerül középre s az „építményt” ismét a fóliával borítják; a prizma két méter magas. A fóliaborítást derűs nappalokon leveszik, hogy megfelelően szellőzzék a gabona. A prizma körül vízlevezető árok biztosítja, hogy a tetőről lecsor- gó eső be ne folyjék a zsákok alá. A másik prizmába 10—12 vagon termést tárolnak majd, és jut az árpából a megürült ku- köricagóréba is — természetesen ponyvával védve az időjárástól. A »Malmok örömen Termelőszövetkezet A kalocsai Margit-malomban fogadtak azzal, hogy javasolják: a fajszi Vörös Csillag Tsz változtassa nevét a fentire. Az általa szállított 83,55 hektóliter súlyú szovjet búza ugyanis mindössz 9,8 százalék vizet tartalmaz — a szakemberek szerint üyenre még nem láttak példát az idén. (A megengedett tárolási víztartalom 14,5 százalék.) A Margfl-malom nem győzné egyedül az átvételt, a honvédségi helyőrség te komoly segítséget nyújt a bű termés tárolásához. Az átvevőhelyeken egész vasárnap dolgoztak s mintegy 8—10 vagon gabonát tároltak be. A Hosszúhegy! Állami Gazdaság hi ld pusztai kerületében vasárnap 9 kombájn dolgozott — e gazdaság a szakmárivaű együtt több mint száz vagon gabonát helyez el a kalocsai raktárakban. Mire a betakarítást befe- jezik, elkészülnek a szállítással is — ez az idei korszerű aratás jellemzője, s a cél mindeddig sikerült: minden szem megtermelt gabona biztonságban van! G. K. Egyre több árut szállítunk külföldre Megyénk üzemeiben gyártott termékek közül egyre többet szállítanak a külföldi piacokra. A Központi Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatóságának május havi jelentése arról tájékoztat, hogy fürdőkádból 13,8, fűszer- paprikából 39,8 százalékkal több került ki mint 1960 azonos időszakában. Ezenkívül jelentős mennyiségű takarót és konzer- vet szállítóiak a népi demokratikus és kapitalista országokba A Minőségi Cipőgyártól könyv Jóváírással kapta meg a Kecskeméti Cipőgyár aa új cipőkészítő szalagokat. Az egyik szalag alsó és felső részén a cipővel telt kocsik gépi meghajtással működnek, míg a középső > részen elhelyezett kocsikat kézi erővel lökik a dolgozók az egyik reszorttól a másikig. A gyermekcipők egyébként a fárahúzástól a lemosásig a középső kézi toló-kocsis pályán haladnak. Innen átrakják őket a felső és alsó pályára, ahol 24 óráig száradna*. Ezután a középső pályára kerülnek, majd több reszortmunka elvégzése után kikészítő szalagon nyerik el végleges formájukat jir rv- ry-.-|-r •* * Takarékossági fórum Gépesített útportalanítás A Kecskeméti Közúti üzemi Vállalat műszaki intézkedési tervében szerepel az, hogy az idén gépesítik az útportalaní- tást E szerint az utak letakarí- tását a portalanítás előtt egy újonnan beszerzett seprőgéppel végzik el. Ezután — figyelembe véve a tavalyi tapasztalatokat — egy vándorbrigád több korszerű géppel portalanítja a megyében levő utak egy részét. Ezzel az új módszerrel jelentősen növelik a munka termelékenységét Bizonylati fegyelmet Az építőiparban — szétszórtságánál fogva — nehezebb, de nem lehetetlen a társadalmi tulajdon fokozott védelme. Például sok pénzt, anyagot tudnának megtakarítani a vállalatok vezetői, ha alaposabban ellenőriznék az építkezéseket, megkövetelnék az anyagok helyes tárolását, megszigorítanák a bizonylati fegyelmet Ezeknek a mulasztásoknak a megszüntetésére hívta fel az építőipari vállalatok figyelmét a megyei tanács legutóbbi ülése. Helytelen tervezés A felújításoknál elég gyakori jelenség az alátervezés. Ennek következtében különféle pót- és többletmunkák drágítják a létesítményt, nehezítik a helyes pénzgazdálkodás megvalósítását. A Kecskeméti Tégla-, Kő- és Cementipari Vállalat vezetősége a központi Iroda helyiségének átalakítására, bővítésére a költi- séjfvetésben 27 ezer forintot irányozott elő. Mire a létesítmény elkészült, 40 000 forintot mutatott a számla végösszege. A hibát tetőzték még azzal, hogy az átalakításról tervet nem készítettek, az építési naplót hiányosan vezették, s elmulasztották a pótköltségvetés benyújtását így nem szabad gazdálkodni! II jóléti alap elosztásiról tárgyalt az üzemi tanács A Bajai Gyapjűszövetgyár üzemi tanácsa legutóbbi ülésén a jóléti alap felhasználásáról tárgyalt. Ezek szerint az idén a munkásklub rendezvényeire 15 ezer forintot biztosítanak. A sportkör 36 ezer forintot kap. A vízitelep felszerelésének korszerűsítésére 15 ezer forintot költenek. A KISZ-fiatalok rendezvényeire 8 ezer forintot szavaztak meg. Az MHS tagjainak 8000, a napközinek és bölcsödének 9000 forintot ad az üzemi tanács. A fentieken kívül a gyermekek üdültetésére 15 ezer forintot irányzott elő a terv. A gyermekek ajándékozására 10 ezer forintot költenek eL Miért nincs Hartőn kerthelyiség? (Községi tudósítónktól.) Sokszor felvetették már ezt a helybeliek. A 6 ezer lakosú község igényli a kultúrált pihenést. szórakozást. Egy kerthelyiség létesítéséről a tanács végrehajtó bizottsága maga is tárgyalt a földművesszövetkezet vezetőségével, amire többször Ígéretet is kapott, de tettekre eddig nem került sor. Üjabban azt mondják a helyi WtfVVWWWWWVWVW KÉP SZÖVEG NÉLKÜL fmsz-vezetők, hogy saját hatáskörükben nem tudják a dolgot nyélbeütni, a járási, illetve megyei központ meg — beruházási nehézségekre hivatkozva — elzárkózik ez elől. Vajon mekkora beruházás szükséges egy kerthelyiség létesítéséhez? Bizonyára meg lehet oldani olcsón, s létrehozásában a község lakossága maga is szívesen részt vállalna. Csak legyen itthon az a szórakozóhely, hiszen nincs mindenkinek motorja, gépkocsija, hogy vasárnap délutánonként a szomszédos községek szórakozóhelyeire ruccanjon. Egész évben termel zöldségféléket a kecskeméti Béke Termelőszövetkezet Megyénkben — legnagyobbrészt a termelőszövetkezetek tulajdonában — több mint 100 000 darab melegágyi ablak van. Ezeket a zöldségpalántákat a fű- szerpaprika termesztésével foglalkozó szövetkezeti gazdaságok pedig a paprika palántáinak nevelésére használják. A melegágyi ablakoknak azonban csak igen kis hányadát hasznosítják termelőszövetkezeteink a palántanevelésen kívül a primőr zöldségtermesztéshez. Így ex a nagy üvegfelület a legtöbb helyütt kilenc—lis hónapig haszon nélkül áll, kitéve az időjárás viszontagságainak. Nemcsak, hogy hasznot nem hajt, hanem rongálódik is, vetemedik, a drága üveg pedig törik, pusztuL Köztudomású, hogy tábla üveggyártásunk a megnövekedett igényeket nehezén tudja kielégíteni. Nem beszélve arról, hogy a melegágyi ablakkeretek anyaga drága importfából készül) ami valutagazdálkodósunkat erősen érinti. Ilyen körülmények között nem megengedhető „fényűzés” az, ha a drága ablakaink az év legnagyobb részében kihasználatlanul állnak. A hasznosításuk jelentős jövedelemhez juttatná a közös gazdaságokat. Szerencsére sok helyen nem „hevernek parlagon” a melegágyi ablakok. Korszerű serféshizlalós a bajai Micsurin Tsz-ben A bajai Micsurin Termelőszövetkezetben elismerésre méltóan foglalkoznak az állattenyésztéssel. Ezt példázza az te, hogy a tavalyi hússzal szemben az idén már 168 anyakocát tartanak. A szövetkezet 592 sertés hizlalására szerződött, S vállalásának nagyrészt már eleget is tett A hizlalást a legkorszerűbb módszerek alkalmazásával végzik. A bácsbokodi tópszerüzem- től Veszik az abrakot és a saját feldolgozásukból visszamaradó napi 300—350 liter sovány tej et is a sertéseknek adják. Évek óta vásárolnak a vágóhídról naponta 2,5—3 mázsa mellék- terméket (belsőséget, vért), s azt is a sertésekkel etetik fel. Saját pénzükön, de hitelből te szarvasmarhákat vásárolnak. Ezek közül a továbbtenyésztés- re alkalmatlanokat meghízlal- ják és eladják, a jól tejelőket pedig beállítják állományukba. A tehénállomány istállóátlaga jelenleg 10,5 liter tej. Mészáros Ffilöp agrármérnök t Szép példáját mutatja ennek a kecskeméti Béke Termelőszövetkezet. Január—februárban elkészítették a melegágyakat és azonnal elhelyezték bennük a korai palántát. Mire márciusban ak egyéb palántafélék magvait kel- lett beléjük vetni, már piacra is került a saláta. Tudjuk, högy azt márciusban milyen maga* áron lehetett értékesíteni. A pá- lánták felszedése útán a szapó- rítóházban előnevelt paprika- éS paradicsompalántákat virágosán« vagy már kis terméssel együtt ültették az ágyakba és május 10-e óta már kilencszer szedtél* meg a primőr paprikát, amelyet) hetenként tízezerdarabszám visznek piacra. Eddig egy ablak alatt 139 forint értékű salátát, 10« forint árú palántát és 180 forintot érő primőr paprikát termesztettek. De a termelőszövetkezetbén' nem állnak meg ennél az eredménynél. Már el is vetettek 700 ezer szem cecei paprikamagot. A palántákat július végén ültetik a melegágyakba, amelyekre szeptemberben rakják fel az ablakokat. A nap melegét hasznosító üveg alól decemberben szállítják majd a friss zöldpaprikát, amelynek külföldön ebben az időben te nagy a kereslete. Több szövetkezeti gazdaság felfigyelt már erre az üveghasznosítási lehetőségre. így ( a dávodi Augusztus 30 Tépi mel őszövetkezet 800, a ti- szakécskd ŰJ Élet 4000, a tiszakéeskei Bek« 1300 ablak alatt termeli már aas Idén a késői paprikát. Remélhető, hogy jövőre ez á módszer általánosan elterjed, megyénkben, jelentős bevételhez juttatva termelőszövetkezeteiéi két. Török Imre MÉK főagronómus
