Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-11 / 161. szám

1981. Julius n, kedd S. oldal Az első félévi tapasztalatokról és a további feladatokról tanácskoztak a pénzügyi osztályvezetők I Ä félévi munka értékelése és a soronkövetkező feladatok megbeszélése céljából a megyei tanács pénzügyi osztálya hétfőn értekezletre hívta ossz* a járási és a városi tanácsok pénzügyi osztályvezetőiti Az értekezlet beszfbnolőját Borbély Lajos, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője tartotta. Félsorakoztatta azokat az eredményeket, melyek az első félévi gazdálkodásban és az -adóbevételi munkában jelent­keztek és természetesen szólt a hiányosságokról is. Figyelemre méltó eredményként könyvelte el a termelőszövetkezetek és a pénzügyi osztályok egészséges kapcsolatát, melynek eredmé­nyeként már az átszervezés utáni, sok tekintetben zökkenők­kel járó első évben is kedvezően alakult az adóbevétel. Megyei átlagban túlteljesítettük a fél­évi tervet. A termelőszövetke­zetek vezetői igen helyesen megértik, hogy a szövetkezet és a szocialista falu érdekei azo­nosak és ennek felismerése az állammal szembeni kötelezett­ségek teljesítésében is egészsé­gesen tükröződik. . Felszólalt az értekezleten dr. Varga Jenő, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, aki a fél­évi munka elemzésén túl, igen hasznos útmutatást adott a to­Az egy évtizede működő ba­jai Micsurin Termelőszövetke­zetben a kálászosok betakarí­tása mellett (igen jó munkát végez Tóth József kombájnos), s azonkívül hegy a kapások megművelését szorgalmasan vaui# — CB5080CTO8BI 8X BuOgB” bona átvételével kapcsolata« — feladatokhoz. Felhívta a figyel­met a kapacitást leggazdasá­gosabban kihasználd termelés­re, a rmrtatószámok elemzésé­nek fontosságára, a kulturált munkamódszerekre. Hangsúlyoz­ta, a saját bevételek maximá­lis kihasználásának fontosságát és kérte: jelezzék a pénzügyi osztályok, ha valahol — bármi­lyen területen — felesleges ka­pacitás jelentkezik, hogy azt a megyei keretet — a lehető leg­gondosabban hasznosítva — máj sutt vehessék igénybe. Az értekezleten számos hoz­zászólás hangzott el, melyek el­sősorban a helyi tapasztalatok­kal, eredményekkel és gondok­kal foglalkoztak? Rendkívüli kfójérds az elmúlt hónapban A lecikcmgO agrometeoroló­giai obszervatórium értékelte a júniusi Időjárás adatait, s meg­állapította, hogy az elmúlt hó­nap első és második fele egy­más ellentéte volt A hűvös, bo­rult és rendkívül csapadékos első két hét után a hónap má­sodik felében meleg, derült? és szokatlanul száraz időjárás ural­kodott A havi RBzÖpWJmgrsőBe* 20,9 fok volt 0,9 fokkal magasabb az átlagosnál. A legerősebb fel- melegedést — 34,6 fokot — 27-én észlelték. A napsütéses órák szá­ma a hónapban 286-ot tett ki, 15 órával többet az előző évek júniusi átlagánál. A csapadék havi összege 79 milliméter volt, 21 milliméterrel (36 százalékkal) több, mint az átlag. Az első tíz napban hullott le a havi csapa­dékmennyiség 90 százaléka, azaz 71 milliméter. az aratás és a cséplés helyzetét és arra hívta fel a kommunistá­kat, hogy segítsék elő ezeknek a munkáknak meggyorsítását. Kü­lönösen fontos, hogy a közeli napokban az aratás befejezése után tovább folytassák a gyom­irtást és végezzék el a kukorica második és harmadik kapálását. örömmel állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy a cséplés előkészületei zökkenő- mentesek. Borotán a Vörös Ok­tóber Tsz-ben már megkezdő­dött a cséplés, a hét végén pe­dig már járásszerte csépelik majd a gabonát. Több mint TOO holdat öntöznek a bajai Micsurinban Á mezőgazdasági munkák helyzetéről tanácskozott a kiskunhalasi járási párt-végrehajfóbizottság A kiskunhalasi járási párt­végrehajtóbizottság július 10-én, hétfőn tartott ülésén az idősze­rű mezőgazdasági munkák hely­zetéről tanácskozott. A végre­hajtó bizottság megvizsgálta a növényápolás, a növényvédelem, végzik a szövetkezet gazdái — öntöznek is. A Dunából 20 hold cecei csemegepaprikát, négy kh. uborkát, 10—10 holdon káposz­taféléket és paradicsomot, s 68 hold kukoricát látnak el mes­terséges csapadékkal. Nomád pásztoréletből — a lepett szocialista gazdaságba Július 10-én ünnepeljük a Mongol Forradalmi Néppárt és a mongol népi forradalom 40. évfordulóját. Ez a forradalom a feudalizmus mélységedből a a szocialista építés magaslatára emelte a mongol népet. 1921-ig a mongol népi forra­dalomig ebben a hatalmas or­szágban nomád pásztorkodás folyt. A legelmaradottabb állat- tenyésztést űzték. Kizárólag ter­mészetes legelőkön folyt a le­geltetés, az állatokat a legkez­detlegesebb módszerekkel gon­dozták és tartották. A népi for­radalom győzelme gyökeresen megváltoztatta a helyzetet 1924- ben megalakult az első állairú gazdaság, s ez megvetette a me­zőgazdaság állami szektorának az alapját. Ettől kezdve az álla­mi gazdaságok évről évre so­kasodtak, fejlődtek, s ma már jelentős mennyiségű árut ter­melnek. 1960-ban nem kevesebb mint 475- ezer egyedet számlált állatállományuk. A növekedés 1957-hez képest — tehát az utóbbi négy év alatt 43 százalé­kot tett ki, ami világra szóló si­kernek tekinthető. Az egész or­szag állatállományára is ilyen rohamos fejlődés jellemző. Je­lenleg 17 millió állat van szövet­kezeti tulajdonban, közel fél­millió az állami gazdaságok birtokán, 5,4 millió pedig szö­vetkezeti tagok, munkások és alkalmazottak személyi tulaj­donában. Jelentős fejlődés tapasz­talható a földművelés terén. A múltban az ország gazdaságában ez jelentéktelen szerepet ját­szott. Ma a népgazdaság legfon­tosabb ágazata. A párt felada­tául tűzte a földművelés erőtel­jes fejlődését, hatalmas tervet dolgoztak ki a szűzföldek meghódítására és a hektáron­kénti terméshozamok fokozásá­ra. Ma már jelentős mennyiségű traktor, mezőgazdasági gép dol­gozik a szövetkezeti gazdasá­gokban, az állami birtokokon. Szinte gyökeresen megváltoz­tatta a gép a földhöz való vi­szonyát az egykor Mzsákmá­nyolt és szinte koldusszégény mongol parasztnak, a föld igazi gazdáinak. A mongol ipar megterem­téséért is következetesen harcol a Mongol Forradalmi Néppárt. Űj munkásosztály született, amely letéteményesévé vált a szocializmus építésének, vezető­je ennek a gazdag, hatalmas iramban fejlődő országnak. Ma már Mongólia villamosenergia termelése 1940-hez képest 9,3- szeresére emelkedett. A jelen­legi időszakban 1941-hez viszo­nyítva 14-szer annyit fordítanak ipari beruházásokra, mint a fej­lődés kezdeti szakaszaiban. Erő­teljes fejlődésnek indult a mon­gol élelmiszeripar, a fafeldolgo­zás. Ma már az ipari termékek részaránya, az ipari és mező- gazdasági össztermelésben meg­közelíti az 50 százalékot. Gyö­keres változások mentek végbe magában az ipari szerkezetben is. Korszakot formáló erővé vált Mongóliában a kultúra. 1921- ben nyűt meg a népi kormány határozatára az első elemi is­kola negyven tanulóval. Azóta 419-re emelkedett a számuk, az ifjak fejlődő és szép úttörőmoz­galmat hoztak létre. Növekszik a könyvtárak száma, s a mon­gol kultúra büszkesége az álla­mi egyetem húszéves fennállása alatt több ezer felsőfokú kép­zettségű szakembert nevelt. A szocializmus építése modern ze­nei kultúrát, képzőművészetet, a hagyományok tiszteletén ala­puló sok ágú művészéti mun­kát hozott létre ebben a fejlődő országban, amelynek népe most visszatekintve negyven eszten­dős munkájára, harcaira büsz­kén mondhatja- hazája fejlődése példa a világ elmaradott népei előtt. Megmutatta, hogy a mar­xista-leninista párt vezetésével és a nemzetközi munkásmozga­lom támogatásával a gazdasági­lag legelmaradottabb országok­nak is megvan a lehetőségük arra, hogy kivívják és megszi­lárdítsák nemzeti függetlensé­güket és magabiztosan haladja­nak előre a demokrácia és a sssocóaliznxus útján. ... •' ­Lakóházénítkczés Elaa^BAtorban. Kecskéméire érkezett a világhírű Brazilians művészegyütes Hétfőn, Július 10-éa Kecske­métre érkezett s Braziliana, a Rio de Janeiro-i revüszínház vi­lághírű táncegyüttese. Az együt­tes harmadik magyarországi vendégszereplése alkalmával megyénk székhelyén, a Rávágy téren felállított, 1500 személyt befogadó színházi sátorban tart­ja meg bemutató előadását. Ezt követően a legnagyobb vidéki városokba látogat az együttes. A brazil művészeket a város vezetői fogadták a városi tanács épületében: A vendégeket a Ha­zafias Népfront megyei elnök­sége részéről Far’<as József, majd Sánta Lajos, a városi ta­nács v. b. megbízott elnöke kö­szöntötte. A vendéglátók kecs­keméti hírességekkel: Almuská- val, a Kecskeméti Konzervgyár termékével, kajszibarackkal és meggyel kedveskedtek a mű­vészegyüttes tagjainak. Ezt követően a városi tanács dísztermét tekintették .meg a< vendégek. Képes beszámoló a vasutasnapról Vasárnap délelőtt zsúfolásig megtelt ünneplőkkel a kecs­keméti MÁV népművelési otthona. Az elnökségben helyet fog­lalt Jan Bysztrycki, a Lengyel Kultúra igazgatója, aki a len­gyel kiállítás megnyitására érkezett Kecskemétre. A XI. vasutas»; nap alkalmából Borsodi György elvtárs, az MSZMP megyei párt-végrehajtóbizottságának tagja mondott ünnepi beszédet-1 A díszünnepség után baráti beszélgetésre jöttek össze a ki­tüntetett vasutasok egy csoportja. Lőrinci Antal állomásfőnök a Szocialista munkáért érdemérem tulajdonosa — a XI. vasutas­napon vette át — kitüntetett társával beszélget. Jobbról balra: Lórin ez Antal, Török Imre, Csányi József, Pongrácz János és Kardos Béla. A vasutas dolgozók nagy fi­gyelemmel szemlélik az e na­pon megnyílt »Ezeréves Len­gyelország« című kiállítás ké­peit. Este fővárosi művészek gazdag műsorral szórakoztatták az ün­nepeiteket és családtagjaikat^ A műsorban közreműködtek:: Szendrei Imre hétszeres VIT~' díjas zongoraművész, Favlánsz-j ky Edina, a Magyar Állam» Operaház magánénekese. —j Képünkön: Bodor Tibor előadó», művész, a Madách Színház’ tagja lengyel írók műveiből ad elő. (Fényképezte Tóth Sándorja

Next

/
Thumbnails
Contents